2012. április 25., szerda

Összehasonlító vallástörténet II./10. 2012.04.25.


Németalföld – folytatás
·         flamand-vallon nyelvi-lulturális kettősség, területileg is jól elkülöníthető
·         a központi francia területekhez képest városiasabb környezet-> vallásilag is nyitottabb: devotio moderna, begina mozgalom: laikus csoportok önszerveződése-> intenzív vallási élet
·         laikusok „paraklerikális” szerveződése J: kvázi szerzetesrendként működnek, szigorú szabályok szerint élnek-> az egyház is regularizálja, tudomásul veszi a létüket
·         a reformációnak és az ellenreformációnak is érdekében állt elterjeszteni azt a mítoszt, h a 15. sz-i óegyház iszonyatosan züllött volt és mindenképpen meg kellett menteni-> az elterjesztés jól sikerült…
·         szignifikáns művészeti élet, már a 15. sz.ban is
·         a 15. sz-i reneszánsz zene is Németalföldön kezdődött el
·         (Palestrina az ellenreformáció első reprezentatív zeneszerzője)
·         a kkorban nem volt németalföldi székhelyű érsekség! Reims és Köln fennhatósága között oszlott meg Németalföld egyházi igazgatása
·          a kkor Európa esetében sokat segít az eligazodásban, ha az egyházi közigazgatás szemüvegén át nézi meg az ember
·         az egyházszervezet konzerválta az ókori állapotokat jelentőség szempontjából, pl. Tarrago (ma Barcelona melletti „porfészek”, de az ókorban Barcelona volt Tarrago melletti „porfészek” :D) érseki központ, Barcelona nem, Párizs sem, London sem…a politikai jelentőség gyorsabban változik, mint az egyházi
·         pl. a gnieznoi érsekség csak a 12. sz.ban önállósult, addig egész Lengyelo. a mainzi érsekséghez tartozott, Cseho. is sokáig
·         a magdeburgi érsekség missziós terület volt: szászok, poroszok térítése
·         a Rajna-vidék keskeny sáv pici egyházmegyékkel: Bréma érseksége az É-ra haladó missziók támaszpontja (skandinávok térítése),
·         (Magdeburg a szlávokat célzó missziók bázisa)
·         a mai Hollandia területe a kölni érsekséghez tartozott, német identitású egyházmegye
·         a trieri egyházmegye hercegérsekség (Mainz, Trier, Köln a hercegérsekségek)
·         Rouen, Tours: erős kapcsolatok Angliával
·         -> nem csak a nacionalizmus által felszított utólagos konstrukció a vallon-flamand kettősség, hanem tényleg adott volt
·         Antwerpen: nyomdaközpont, a németalföldi reformáció korai központja
·         Leuven: egyetemi város, jezsuitamentesen tartották
·         a flamandok végleges, közösségi elköteleződése a protestantizmus mellett nagy mértékben köszönhető a spanyol példastatuálással kiprovokált spanyolellenességnek, a közös ellenségnek
·         Luther elvárja a végrehajtó hatalom birtokosaitól, h vallásilag is kompetens elemekként lépjenek fel, vallási felelősséget is tulajdonított nekik, amit úgyis hagyomány volt gyakorolni a német nemesség körében, a Landeskirchék és Landesvaterek jellemző volta miatt
·         a genfi polgárság nem hagyta Kálvinnak, h megfossza a polgárok közösségét az egyházfegyelem gyakorlásának jogától
·         MacCulloch eltúlozza, h mennyire nagyon nyitott és megengedő volt az óegyház. Ez ugyanúgy prekoncepció, mint az, h romlott volt (az utóbbi prekoncepció mítosz voltát meg hangsúlyozza). Az egyházkormányzás stílusa volt nyitottabb a tridenti zsinat előtt, mint után, pl. a misekönyveket nem ellenőrizték központilag, nem csak a Szentszék által privilegizált nyomdákban lehetett misekönyvet nyomtatni.
·         a boszorkányüldözés mint az ökumenizmus első nagy irányzata, a felekezeti egyetértés első nagy megnyilvánulása :D, gyakorlatilag csak Spanyolországban nem volt boszorkányüldözés, mert az Inkvizíció kijelentette, h hülyeség, és Spanyolo.ban volt akkora hatalma, h ezt érvényesítse. -> de azért hozzáteszi MacCulloch, h na ezt nem felvilágosultságból és emberségességből tette az Inkvizíció, hanem azért, mert minden paranoiáját kitombolta már a zsidókon, a mórokon, (+ a converso-kon és a morisco-kon)
·         sensus comunis=közmegegyezés, Gadamer vezette be, mint terminus tecnicust-> minden szerző feltételez vmilyen szintű közmegegyezést, amit már nem magyaráz meg és amire már nem reflektál (pl. h nem szimpatizál a boszorkányüldözőkkel)
·         ha nincs meg a szerző és a befogadó között a sensus comunis, attól még nem dől össze a világ, a kulturális idegenség is lehet megtermékenyítő

Nincsenek megjegyzések: