Németalföld – folytatás
·
flamand-vallon nyelvi-lulturális kettősség,
területileg is jól elkülöníthető
·
a központi francia területekhez képest
városiasabb környezet-> vallásilag is nyitottabb: devotio moderna, begina
mozgalom: laikus csoportok önszerveződése-> intenzív vallási élet
·
laikusok „paraklerikális” szerveződése J: kvázi
szerzetesrendként működnek, szigorú szabályok szerint élnek-> az egyház is
regularizálja, tudomásul veszi a létüket
·
a reformációnak és az ellenreformációnak is
érdekében állt elterjeszteni azt a mítoszt, h a 15. sz-i óegyház iszonyatosan
züllött volt és mindenképpen meg kellett menteni-> az elterjesztés jól
sikerült…
·
szignifikáns művészeti élet, már a 15. sz.ban is
·
a 15. sz-i reneszánsz zene is Németalföldön
kezdődött el
·
(Palestrina az ellenreformáció első
reprezentatív zeneszerzője)
·
a kkorban nem volt németalföldi székhelyű
érsekség! Reims és Köln fennhatósága között oszlott meg Németalföld egyházi
igazgatása
·
a kkor
Európa esetében sokat segít az eligazodásban, ha az egyházi közigazgatás
szemüvegén át nézi meg az ember
·
az egyházszervezet konzerválta az ókori
állapotokat jelentőség szempontjából, pl. Tarrago (ma Barcelona melletti „porfészek”,
de az ókorban Barcelona volt Tarrago melletti „porfészek” :D) érseki központ,
Barcelona nem, Párizs sem, London sem…a politikai jelentőség gyorsabban
változik, mint az egyházi
·
pl. a gnieznoi érsekség csak a 12. sz.ban
önállósult, addig egész Lengyelo. a mainzi érsekséghez tartozott, Cseho. is
sokáig
·
a magdeburgi érsekség missziós terület volt:
szászok, poroszok térítése
·
a Rajna-vidék keskeny sáv pici egyházmegyékkel:
Bréma érseksége az É-ra haladó missziók támaszpontja (skandinávok térítése),
·
(Magdeburg a szlávokat célzó missziók bázisa)
·
a mai Hollandia területe a kölni érsekséghez
tartozott, német identitású egyházmegye
·
a trieri egyházmegye hercegérsekség (Mainz, Trier,
Köln a hercegérsekségek)
·
Rouen, Tours: erős kapcsolatok Angliával
·
-> nem csak a nacionalizmus által felszított
utólagos konstrukció a vallon-flamand kettősség, hanem tényleg adott volt
·
Antwerpen: nyomdaközpont, a németalföldi
reformáció korai központja
·
Leuven: egyetemi város, jezsuitamentesen
tartották
·
a flamandok végleges, közösségi elköteleződése a
protestantizmus mellett nagy mértékben köszönhető a spanyol példastatuálással
kiprovokált spanyolellenességnek, a közös ellenségnek
·
Luther elvárja a végrehajtó hatalom
birtokosaitól, h vallásilag is kompetens elemekként lépjenek fel, vallási
felelősséget is tulajdonított nekik, amit úgyis hagyomány volt gyakorolni a
német nemesség körében, a Landeskirchék és Landesvaterek jellemző volta miatt
·
a genfi polgárság nem hagyta Kálvinnak, h
megfossza a polgárok közösségét az egyházfegyelem gyakorlásának jogától
·
MacCulloch eltúlozza, h mennyire nagyon nyitott
és megengedő volt az óegyház. Ez ugyanúgy prekoncepció, mint az, h romlott volt
(az utóbbi prekoncepció mítosz voltát meg hangsúlyozza). Az egyházkormányzás
stílusa volt nyitottabb a tridenti zsinat előtt, mint után, pl. a misekönyveket
nem ellenőrizték központilag, nem csak a Szentszék által privilegizált
nyomdákban lehetett misekönyvet nyomtatni.
·
a boszorkányüldözés mint az ökumenizmus első
nagy irányzata, a felekezeti egyetértés első nagy megnyilvánulása :D,
gyakorlatilag csak Spanyolországban nem volt boszorkányüldözés, mert az
Inkvizíció kijelentette, h hülyeség, és Spanyolo.ban volt akkora hatalma, h ezt
érvényesítse. -> de azért hozzáteszi MacCulloch, h na ezt nem
felvilágosultságból és emberségességből tette az Inkvizíció, hanem azért, mert
minden paranoiáját kitombolta már a zsidókon, a mórokon, (+ a converso-kon és a
morisco-kon)
·
sensus comunis=közmegegyezés, Gadamer vezette
be, mint terminus tecnicust-> minden szerző feltételez vmilyen szintű
közmegegyezést, amit már nem magyaráz meg és amire már nem reflektál (pl. h nem
szimpatizál a boszorkányüldözőkkel)
·
ha nincs meg a szerző és a befogadó között a
sensus comunis, attól még nem dől össze a világ, a kulturális idegenség is
lehet megtermékenyítő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése