Reformáció és ellenreformáció a 16-17. századi Magyarországon - záróvizsga tétel

 már 1526 előtt megjelent a reformáció Mo-n, főleg a németajkú városi polgárság körében

·         Mohács után gyorsan összeomlott az egyház intézményrendszere (a 12 püspökből 7 elesett -Mohácsnál)-> felgyorsult a reformáció terjedése

·         a 16. sz. végégig a magyar lakosság 4/5-e protestáns lett

·         a szab. kir. városokban a lutheri, a mezővárosokban a helvét irányzat volt népszerű

·         a helvét irányzatok közül nem Kálvin, hanem Zwingli tanításai jutottak el először Mo-ra

·         a „lutheri” protestantizmusból a magyarokra főleg Melanchton hatott

·         az antitrinitarizmus Mo-n az értelmiségiek vallási mozgalma volt, a humanizmushoz kapcsolódott

·         a „lutheránus” elnevezést IV. (?) Adorján pápa vezette be, sértő szándékkal és sértőnek is számított sokáig

·         1523/LIV. tc. a lutheránusokat és pártfogóikat halállal és javaik elvételével kell büntetni, mint eretnekeket

·         1525/IV. tc. „A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból, és bárhol találhatók, nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek is szabadon fogják el és égessék meg.”

·         de Habsburg Mária királynénak (II. Lajos felesége, V. Károly testvére, 1531-1555 Németalföld kormányzója) megvoltak a maga prot. szimpátiái, Lutherrel is levelezett, Brandenburgi György és Albert lutheri művekkel látta el

·         Mária megkérdezte Luthertől, h lehet-e azt, h csak titokban csatlakozik az új hithez? Luther válasza: Nem. Mária meg is maradt katolikusnak. De amikor Németalföldre ment helytartónak, azt már nem engedte V. Károly, h oda is magával vigye gyanús udvartartását. Mária 21 évesen lett özvegy Mohács miatt, politikailag aktív akart maradni.

·         a Jagelló-kor végén a magyar nemesség tömegei még elutasították a reformációt, mert német befolyást láttak benne, ráadásul a Habsburg Mária elleni ellenszenv is rávetült a reformációra. Mohács után megszűntek ezek a tényezők.

·         az alsópapság nem áll ellen egyöntetűen a reformációnak, pl. voltak plébánosok, akik külön kérésre áldoztattak 2 szín alatt

·         a plébánosok függtek a közösségtől, amely megválasztotta őket! a kkor végén elterjedt a szabad papválasztás gyakorlata (Kubinyi András)

·         Ferdinánd cseh és magyar királyként hajlamos lett volna engedni a protestánsoknak a 2 szín alatti áldozás és a papi nősülés kérdésében

·         mezővárosi reformáció elmélete

o   Horvát János: A reformáció jegyében

o   Révész Imre

o   Klaniczay Tibor és Makai László vezették be a mezővárosi reformáció fogalmát

o   Szakály Ferenc: Reformáció és mezőváros

o   mezővárosi parasztpolgárok fogékonyak a reformációra

o   ellenben: Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus

·         földesúri reformáció elmélete

·         híres reformátorok: Szegedi Kis István, Sztáray Mihály, Thúry Farkas Pál,

·         + illik tudni: Szenci Molnál Albert

·         Sztáray a lutheri reformációhoz ragaszkodott, Szegedi Kis István elmozdult Kálvin felé

Miután megjelentek a törökök

·         prot. prédikátorok narratívája: a török hódítás Isten büntetése a korábbi vallási eltévelyedések miatt, párhuzam az ókori zsidóság és a korabeli magyarság sorsa között

·         1541 Sylvester János Újtestamentum fordítása: az első hazai magyar nyelvű nyomtatott könyv

·         híres református iskolák: Sárospatak, Debrecen, Pápa

·         pellegrinatio: a 17. sz.ban 8-9 ezer magyar tanult külföldi egyetemeken!

·         az oszmánok nem tűrtek meg szerzetesrendeket a saját területeiken, de az obszerváns ferences jelenlét folytonos maradt a D-Alföldön

·         Ráckeve felekezetileg sokszínű, szerbek, megmarad a katolikus gyülekezet, de itt működik Szegedi Kis és tanítványa, Skaricza is

·         a törökök nem kivételeztek a protestánsokkal a katolikusokkal szemben!

·         1567 magyar református egyházszervezet

·         Honterus s százsok reformátora

·         a szász protestantizmus kp-ja Szeben, a magyaré Kolozsvár

·         a Partiumban Debrecen kp-ú egyházszervezet jött létre. Melius Juhász Péter keményen fellép Aranyosi Tamás debreceni anabaptista ellen.

·         Izabella (Szapolyai János özvegye, János Zsogmond anyja) be akarja biztosítani a helyzetét Erdélyben-> 1557es törvény: „ ki-ki tartsa meg azt a hitet, amit akar” Maga Izabella prot. iskolákat és nyomdákat támogatott.

·         az úrvacsora kérdése konfliktusforrás volt a magyar és a szász protestánsok között-> egy 1564es törvény már külön szebeni és külön kolozsvári egyházról beszél, a lelkész nem kényszeríthet hittételt a gyülekezetre, a gyülekezetnek joga van a saját felfogásának megfelelő lelkészt tartani, meghatározott időre kapja a megbízást, ha beválik, akkor „marasztást” is

·         1568 tordai törvény: értelmezés szabadsága a lelkésznek, „a hit hallásból lészön”

·         Báthory I. le akarta zárni a felekezetszerveződést (Konfessionsbildung)

·         Erdélyben Hátszegen volt román nyelvű református gyülekezet!

Ellenreformáció

·         tridenti zsinat

o   papképzés

o   doktrínák internalizálása elvárás

o   a püspök köteles a püspöki székhelyén lenni: rezidenciakötelesség

o   a püspök évente köteles végigvizitálni a hozzá tartozó egyházközségeket

o   I. Ferdinánd nem értett egyet  zsinati határozatokkal-> Mo-n nem hirdették ki őket

o   egyébként is csak lassan sikerült nekik érvényt szerezni

·         a török területeken nem tűrték el püspökök jelenlétét, mert a világi hatalom képviselőit is látták bennük-> ott nem lehetséges a személyes püspöki visitatio

·         a török hódoltság területén eltűntek a monasztikus rendek és nem volt elég egyh. személy a papképzéshez-> licentiátusok: világi személy bizonyos fokű klerikális képzettséggel, aki papi funkciót lát el

·         „katolikus status” Erdélyben: világi személyek testülete a püspök helyettesítésére, mert a törökök kitiltották a püspököt Erdély területéről is

·         az azért érdeke a törököknek, h működjön a helyi egyhszervezet, mert az helyben tartja az adózó lakosságot, hiszen ha nincs aki kereszteljen + eskessen+ temessen, akkor elnéptelenedés

·         jezsuiták: a misszió az embertársak üdvösségre segítése. 1561 óta jelen voltak Mo-n, az osztrák rendtartomány részeként, 1909-től van önálló magyar rendtartomány. Báthory I. behívta őket Erdélybe. A 16. sz.ban még egyik országrészben sem sikerült állandó jelleggel megtelepedniük.

·         a jezsuita iskolákban megjelent az új, természettudományos világkép

·         a diszciplína (tekintély iránti lojalitás) elvárása közös a kat. és  prot. felekezeteknél

Oláh Miklós

·         esztergomi érsek 1553-68

·         elkísérte Habsburg Mária királynét Németalföldre

·         1566 első papi szeminárium megalapítása Mo-n

·         1561 letelepíti a jezsuitákat Nagyszombaton

·         1559 és 62 között canonica visitatioaz esztergomi főegyházmegye plébániáin-> fennmaradtak a jegyzőkönyvek-> a 280 papból 159nek volt felesége v ágyasa-> probl. nincs kit a helyükre tenni!

·         I. Rudolf az ellenreformációért: 1604/XXII. tc. a vallásra vonatkozóan a korábbi protestánsellenes törvények maradnak érvényben, vallási kérdést az országgyűlés nem tárgyalhat

Pázmány Péter

·         reformátusnak született, kamaszként katolizált, jezsuitáknál tanult

·         koncepció: felülről, az arisztokratáknál kell kezdeni a nép katolizálását

·         eredményes: a 17. sz. elején alig volt katolikus főúri család, a század közepére már csak 4 főúri család maradt protestáns

·         „protestáns országban született – katolikusban halt meg.”mondták róla a kortársak

·         Bécsben papneveldét, Nagyszombatban (oda menekítették az esztergomi érseki székhelyet) egyetemet alapított, az ELTE jogelődjét, 2 karral: bölcsészet, teológia, jezsuiták irányították sokáig

·         visszafordította a vádat a protestantizmus terjedésére, tehát addig volt Isten áldása Mo-n, amíg meg nem jelentek a protestánsok II. Lajos idejében

·         a következő volt a véleménye arról a prot. elvről, h a nép maga olvassa a Bibliát:„nem szenvedjük, hogy akármely hosszú üstökű s rövid eszű kofa, akármely taknyos orrú tetves sócé [suhanc], akármely nyalka ster-szem katona, vagy kapta-bűzű míves legény ítélőmesterlegyen a Szentírás dolgában” :S (A befejezetlen múlt 3. köt. Bihari Péter: A Nyugat felemelkedése. 1450-1789. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2005. p. 63.)

·         Katolikus missziók a török hódoltság területén

·         konfliktus az itteni egyhmegyék királyi Mo-n élő püspökei és a Szentszék által ideküldött apostoli visitátorok között

·         két nagy korszak: 1572-1622: amikor még nincs Hitterjesztési Kongregáció, és 1622-83 amikor már van

·          szegedi ferencesek voltak a misszionáriusok, kecskeméti és gyöngyösi ferencesek + jezsuiták, pécsi jezsuiták, andocsi jezsuiták. Ők egyben a távol lévő püspökök helynökei is.

·         a bosnyák ferencesek hatékonyabbak, mint az ált. olasz apostoli visitátorok, mert a törökök jobban megtűrik a saját alattvalóikat, mint misszionáriusokat

·         a bosnyák ferencesek ötlete: a török szandzsákok területéhez kell igazítani a kat. egyházmegyéket, tehát a török közigazgatáshoz kell alkalmazkodni

·         Baranya a katolikus ellenállás fellegvára

·         pálosok élen jártak a misszióban