Luxemburgi Zsigmond uralkodása: Török elleni védelem és várospolitika - záróvizsga tétel

Luxemburgi Zsigmond uralkodása: Török elleni védelem, várospolitika

·   1387-1437

·   1410-től német király

·   1433-tól német-római császár

·   Anjou Mária férjeként kerül a magyar trónra: de iure Mária, de facto Zsigmond uralkodott (1395-ben Mária terhesen meghalt egy lovasbalesetben)

·   Példaképe Nagy László, lovagkirály akar lenni

·   Ő találta ki a „Mo. a kereszténység védőbástyája” propagandát

·   1401 Siklóson bebörtönzik, h lemondjon a lengyel trónigényről, azt nem fogadta el, de együttműködést ajánlott-> szövetség a Garai Miklóssal és Czillei Hermannal, liga, Sárkány rend. És házasság Czillei Borbálával-> lányuk Luxemburgi Erzsébet

·   A siklósi fogsága alatt bárói tanács kormányzott, „sacra corona regni” szent koronatan bevezetése

·   1404 Placetum regium/királyi tetszvényjog

·   1416 Főkegyúri jog

Török elleni védelem

·   1396 keresztes hadjáratot vezet-> Nikápolynál vereség I. Bajezid szultántól-> Zsigmond tanul: lemond a nagy hadvezér szerepéről és védekezésre rendezkedik be

·   1397 telekkatonaság bevezetése: általános felkelés esetén a nemesek nemcsak személyükben kötelesek hadba szállni, hanem haderőt is ki kell állítaniuk: minden 20 jobbágytelküke után egy-egy könnyűfegyverzetű lovas íjászt. Megyék dolga megszervezni az új egységeket.

·   -> továbbfejlesztés: 1435-ös hadügyi reform: csak minden 33. jobbágytelek után kell kiállítani egy íjász felszerelését.

·   Védelmi ütközőzóna szervezése a déli szomszédok hűbéri láncba vonásával. A szomszédos uralkodóknak mo-i birtokokat adomáynozott, h érdekeltté tegye őket. -> Szerbia, Bosznia, Havasalföld.

·   Szerbia a minta ütközőállam. 1402-től Lazarevics István volt a despota, szultáni vazallus az ankarai csata hírére Zsigmond fennhatósága alá helyezte magát. 1408-ról a Sárkány-rend tagja, 1411-től Mo. egyik legnagyobb birtokosa. Szerémség, Torontál megye  nagy része, Debrecen, Hajdúböszörmény, Nagybánya, Szatmárnémeti, Munkács, Beregszász­-> haláláig, 1427ig hűséges maradt, megvédte a szerb határ menti magyar megyéket a török portyáktól.

·   Mircea havasalföldi fejedelem 1395 óta Zsigmond vazallusa, de nem vált be annyira, mint Lazarevics István. 1418-ban meghalt-> belháború tört ki a török és a magyar orientáció hívei között Havasalföldön.

·   Boszniában nem volt tartós központi hatalom-> nem volt egyértelmű, h kivel kell megkötni a szövetséget. A király hatalma névleges volt, a tényleges hatalom tartományurak között oszlott meg-> a török orientációnak is voltak hívei. A bogumilok pl. a magyarokkal együtt járó egyházat látta a legnagyobb ellenségnek.

·   1405 és 1410 között Zsigmond 5 hadjáratot vezetett Boszniába. A Zsigmond számára pozitív fordulatot Hervoja tartományúr 1409-es behódolása jelentette, mert sok bosnyák nemes és a király is követte a példáját. Rengeteg mo-i birtokot kapott, felvették a Sárkányrendbe. De 1413-ban visszapártolta törökökhöz. De leaglább pár é-boszniai terület magyar fennhatóság alá került és így D-ebbre húzodott Mo. határa.

·   Bánságok szervezése (katonai- közigazgatási körzet): macsói, jajcai, nándorfehérvári

·   D-i végvárrendszer: 1391 előtt: Orsova, Haram, Keve, Galambóc. Az 1420-as évek végére 11 új végvár a Duna É-i partján Belgrádtól Szörényig. 1428 Szentlászlóvár.

·   1402 ankarai csata: Timur Lenk legyőzi I. Bajezidot, a következő évtized Bajezid fiainak egymással háborúskodásával telik, a Török birodalom inaktív-> Zsigmond haladékot kap. Aztán 1413-21 I. Mehmed szultán, 1421-51 II. Murád: ú indítja el az új oszmán expanziót.

·   1404 Szrebernik várának megszerzésével É-Bosznia magyar fennhatóság alá került. 1435 Tallóci Matkó Jajcát is magyar fennhatóság alá vette.

·   1412 és 19 között Zsigmond nyugaton volt, közben repedések keletkeztek a balkáni szövetségi rendszerén, mert 1413-ban újra lendületesebbek lettek a török támadások. 1414-től török portyák Szlavóniában, 1415-ben megsemmisítették a Doboj vára alatt Hervoja megfenyítésére felvonult magyar sereget, Garai János (a nádor öccse) és Maróti János bán évekre török fogságba esett.

·   1425 II. Tvrtkó bosnyák király elismerte hűbérurául Zsigmondot, de folyton támogatni kellett, mert meggyűlt a baja a törökökkel és törökpárti nemeseivel.

·   1426 tatai szerződés Zsigmond és Lazarevics István között: István halála esetén unokaöccse, Brankovics György követi majd a szerb trónon és mo-i birtokaiban, cserébe Nándorfehérvár és Galambóc magyar fennhatóság alá kerül.

·   1427 Lazarevics István meghalt, a trónját át is vette Brankovics György és Zsigmond meg Nándorfehérvárt, de Galambócot a kapitánya török kézre adta. -> Mo. határos lett az Oszmán birodalommal.

·   Zsigmond 1426 óta egyfolytában a déli végeken tartózkodott, rögtön elkezdte visszaostromolni Galambócot 1428 tavaszán. Nagy vereség.

·   1429-ben a Német Lovagrendre bízta a Szörény és a Haram közti magyar végvárak védelmét, cserébe megkapták az adott uradalmakat, az ő vezetőjük lett a szörényi bán. 1432-ben a törökök nagy vereséget mértek rájuk, a Német Lovagrend kivonult innen.

·   1429 és 37 között fokozatosan egy kézben összpontosította Zsigmond az eégsz végvárrendszer irányítását, Tallóci Matkót tette az élére, testvéreivel közösen, cserébe rengeteg egyházi uradalom bevételét kapták a célra és a királyi só jövedelmet.

Várospolitika

·   Zs. Uralkodása alatt dőlt el, h mely városok szereznek majd pol. jogokat és tagozódnak be a rendiségbe, és melyek nem.

·   A városi lét jogi és pol. kritériumai a 15. sz. első felében formálódtak ki

·   A legnépesebb és a gazdaságilag legerősebb városoknak sikerült elérni a királyi város státuszt

·   Szabad királyi városok ekkor: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Kassa, mindegyik a budai szokásjogot vette át, amelyet az 1405-ös Budai jogkönyv rögzített írásban. Tárnokszéki városok, mert van saját fellebbviteli törvlnyszékük: tárnokszék.

·   -> polgáraik személy szerint nem nemesek, de a város mint testület a nemesekkel egyenrangú földesúr, jobbágyfalvakkal ellátva

·   NYi mértékkel nézve ritka volt a mo-i városhálózat és nem voltak nagyvárosok

·   Főleg távolsági kereskedelemből éltek-> nagy kereskedőcsaládok ragadták magukhoz a városok vezetését

·   1402ben Budán mozgalom, h ne sajátítsák ki a városvezetést a német kereskedőcsaládok. A németek egyeduralma megszűnt, de a kereskedőcsaládoké nem, csak azon belül a magyar családok is kaptak pozíciókat.

·   1405-ös városi törvény: hatálytalanították Buda árumegállító jogát az ország kereskedői jogára, külföldi kereskedőknek tilos kis mennyiségben posztót árulni, ország belsejében nem kell a királyi vánhelyeken vámot fizetniük a mo-i kereskedőknek, csak a harmincadvámot a határokon, Buda mértékrendszerét kell használni

·   -> + A polgárokkal szembeni pereket első fokon a városi bíróság tárgyalja, fellebbviteli fúrum a királyi tárnokmester bírósága, pallosjog,

·   Sok „szabad falut” felruházott Buda ill. Kassa jogaival, feltétel: vegyék körül fallal,

·   Zs. Korában vált el egymástól a szab kir és a földesúri mezővárosok sorsa.