A demokrácia kialakulása Drakóntól Kleisthenésig
Arisztotelész: Politika
Arisztotelész szerint vannak államok, ahol egy valaki uralkodik, ahol kevesen, és ahol sokan. Működhetnek jól vagy rosszul. Ezek kombinációi:
1 uralkodó és jól működik: királyság
1 és elfajzott: tyrannis
Kevés és jó: arisztokrácia (arisztoi=az erkölcsileg legjobbak)
Kevés és rossz: oligarchia (a leggazdagabbak)
Ahol sokan uralkodnak, az csak rossz lehet: demokrácia. Kompromisszum: legalább legyen vagyoni cenzus (aki tud fegyvert venni, az beleszólhat, mert úgyis ő fog meghalni a hazáért)-> timokrácia. Timé=vagyoni cenzus és timé=megbecsülés.
Az államok történetében váltják egymást ezek az államformák, tehát egyik sem tökéletes, mert akkor nem változtatnák meg. Régen kis közösségek voltak, könnyű volt kiválasztani a legerényesebbet királynak. Aztán nagyobb lett a közösség-> több arisztoi-> arisztokrácia. 1 vki hatalomra tör-> tyrannis: a türannosz pont az arisztokratákra nem támaszkodhat, mert őket túrta ki, ezért a népre támaszkodik, erre a nép vérszemet kap-> demokrácia. A démosz nagy része ostoba, rossz döntéseket hoz-> bukás.
De ez a folyamat csak Athénra volt igaz!
! A korai tvhozó toposza: rendkívül kemény tv-eket hoz és azok a saját fejére hullanak vissza. Pl. egy tvhozó a házasságtörést halálbüntetéssel büntette, és a saját fiát végezték ki először emiatt.
Athén az archaikus korban
· A földbirtokosok mellett egyre nagyobb jelentősége lett az iparos-kereskedő rétegnek-> helyet akar magának a politikai vezetésben is
· Ennek az iparos-kereskedő rétegnek az arisztokrácia ellenes küzdelmében természetes szövetségese a parasztság-> együtt alkotják a köznépet, a démoszt
· Céljuk: szokásjog helyett írott tv-ek érvényesüljenek, adósrabszolgaság eltörlése, születési alapon tagozódás helyett vagyoni
· Ált. akkor keletkezett türannisz egy poliszban, amikor az arisztokrácia még meggyengült, de a démosz még nem erősödött meg eléggé a hatalom megszerzéséhez
· 4 phülé/törzs élt Attikán, elvileg vérségi alapon szerveződtek. A phülék frátriákra (testvéri szövetség), azok pedig genoszokra (nemzetség) tagolódtak.
· Az előkelő nemzetségek tagjai: eupatridák
· A király hivatali ideje és hatóköre egyre tovább csökkent, polemarkhoszt (hadvezért) és arkhónt állítottak mellé. Az arhón békeidőben kormányoz.
· A volt arkhónok alkották az Areioszpagoszt (Árész dombi tanács)
· i. e. 621 Drakón arkhón.
Drakón
· Az első írott törvények Athénban.
· Politikai jogok és kötelességek már nem születéshez, hanem vagyonoz kötődnk
· Vérbosszú megszüntetése, a bűnök megtorlása a polisz közösségének joga
· Amikor megkérdezték Drakónt, h miért bünteti még a zöldség-tolvajt is halállal: „Zeuszra! Mert megérdemli! A súlyosabb bűnökre viszont sajnos nem találtam súlyosabb büntetést.” Ha Drakón tv-e valóban olyan szigorú lett volna, mint amilyennek emlékeznek rá, biztos nem lett volna a nép kedvence! Szóval utólagos fikció. Drakón= Sárkánykígyó.
· Kr. e. 409 Athénban tvrevízió. Le akarták írni 1 corpusba az összes érvényes tv-t. Évekig gyűjtött egy testület a tvfeliratokat. Ekkor jegyezték fel Drakón tv-eit is. Drakón tv-e az emberölésről: ha vki szándék nélkül ölt, menjen száműzetésbe. Csak ezt a tv-ét nem törölte el Szolón. Tehát nem valószínű, h a salátalopást kivégzéssel büntette… + aki megöl egy gyilkost, az ugyanolyan megítélés alá esik, mint egy sima polgár megölése-> vérbosszú ellenes tv! A meggyilkolt ember családjának joga van a kárpótlás elfogadásához v elutasításához, de a bosszúhoz nincs. Kr. e. 621-ben fatáblákon rögzítették a drakóni tv-eket. Ezek szerint akkorra elharapózott az athéni arisztokrata családok közötti vérbosszú. Drakón a társadalmi békét védi.
Szolón
· A Kr. e. 594. év arkhónja
· Teherlezárás: eltörölte a fennálló adósságokat
· Megszüntette az dósrabszolgaságot
· A lakosságot jövedelem szerint osztályozta (a drakóni vagyonalapú beosztás helyett):
o 1. vagyoni osztály: 500 mérősök (pentakosziomedimnoszok)
o 2. vagyoni osztály: 300 és 500 mérő közötti jövedelműek: hippeuszok, mert képesek lovat tartani
o 3. 200 és 300 mérő közötti jövedelem: zeugitészek (ökröfogatosok)
o 4. 200 mérő alattiak: thészek (napszámosok)
o -> ez a beosutás az adófizetés és a katonai szolgálat alapja
· A thészek a népgyűlésben és az esküdtbíróságokban (héliaia) vehettek részt.
· Az Areioszpagosz a tv-ek legfőbb felügyelője lett, de létrejött a bulé is (400-as tanács
· A bulé tárgyalta meg a köv. népgyűlés elő terjesztendő ügyeket, mind a négy phülé 100-100 tagot delegált
· Az Athénban tartüsan megtelepedő idegenek (metoikoszok) polgárjogot kaptak
· A gyermekteleneknek megengedte a végrendelkezést
· Az aiginai helyett áttérítette Athént az euboiai pénz- és mértékrendszerre
· Már nem az az athéni polgár, akinek van ott földtulajdona, hanem az, akinek mindkét szülője athéni polgár
· Szolón a reformja után megeskette az athéniakat, h 10 évig nem változtathatja meg senki a törvényeit, utána is csak ő. 10 év múlva meg elment világ körüli útra. A mítosz szerint Kroiszosznál is járt, de ez nem stimmel kronológiailag.
· Amikor Peiszisztratosz felbukkant a politikában (i. e. 560) Szolón kitette fegyvereit az utcára mondván, h „az athéniak vagy ostobák vagy gyávák”. Hiszen aki nem veszi észre, h Peiszisztratosz zsarnokságra tör, az ostoba, aki meg észreveszi és nem tesz ellene, az gyáva. Ő meg már öreg és nem tudja megvédeni Athént, ezért teszi ki a házából a fegyvereit.
Türannisz
· Kr. e. 560-510
· Zűrzavar Szolón távozása után, 3 párt harca: szárazföldiek, tengerpartiak, hegyvidékiek
· A hegyvidékiek a szegény parasztok, akiknek élére állt Peiszisztratosz, aki egy Megara elleni háború hadvezéreként lett népszerű.
· Megsebezte magát és arra hivatkozva, h megtámadták, kérte a népgyűlést, h hadd tartson testőrséget-> megkapta (50 buzogányos)
· Kr. e. 560-ban testőrségével elfoglalta az Akropoliszt és magához ragadta a hatalmat.
· A hatalmi harcokban elesett arisztokraták földjeit kiosztotta a parasztok között
· Uralma alatt szorította ki az attikai váza a korinthoszit a piacról
· Story: találkozott egy szentségelő szántó paraszttal, aki panaszra fakadt, h milyen nehéz megművelni a földjét, ami egy sziklás hegyen volt, erre P. felmentette az adózás alól.
· Peiszisztratosz alatt voltak arkhónok, bulé… csak pluszban egy türannosz is (palota az Akropoliszon, a zsarnokölés után nyilvánították szent területnek, h senki ne lakhasson ott Athénén kívül). Nem nyúlt hozzá a szolóni tv-ekhez, ezt Az athéni állam c. mű pozitívnak értékeli, ellentétben Periklésszel, aki még demokratikusabbá tette Athént, ami itt pejoratív.
· Peiszisztratosz is száműzte az Alkmenoidákat. Közéjük tartoznak a Philaidák (pl. Milthiádész).
· Korsyra hozzáment Peiszisztrtoszhoz, így a család visszatérhetett Athénba. Megint elűzik az ALkmenoidákat. Hippiasz megint visszahívja őket.
· Kr. e. 527ben meghalt Peiszisztratosz-> fiai, Hippiasz és Hipparkhosz a türannoszok
· Kr. e. 514 Zsarnokölés. Harmodiosz és Arisztogeitón megölte Hipparkhoszt. [Hipparkhosz (Hippiasz öccse) gyengéd érzelmeket táplált Arisztogeitón iránt, aki nem viszonozza (mert foglalt a szíve), ezért a Panathenaián a húga nem lehet kosárvivő lány, ezért a következő Panathenaián bekövetkezik a zsarnokölés.] A zsarnokölők szobrát a perzsák elvitték, később Nagy Sándor visszaküldte Athénba.
· Kr. e. 510-ben beavatkozott Spárta-> Hippiasznak is távoznia kellett az uralomból és a perzsa királyhoz menekült
A kleiszthenészi „demokrácia”
· A demokrácia Kr. e. 457-ben jelenik meg először írásban!
· Plutarkhosz szerint Kleiszthenész rendszere arisztokratikus volt.
Kleiszthenész reformja Kr. e. 508
· Attikát 3 régióra osztja: tengerpart, szárazföld, város. Mindegyiket 10 egységre bontja. Vagyis minden törzs szét van szórva, nem nagyon tudnak kommunikálni egymással a törzstársak! Ugyanakkor mindenhol minden réteg él. Minden phülében az iparos-lereskedő réteg került többségbe, amely a városban és a tengerparton élt.
· Kezdetben vala a fiktív leszármazási rendszer. Aztán jött Szolónnal a vagyoni cenzus (ez nem törölte el a fiktív vérségi leszármazási rendszert!). És most Kleiszthenész behozta a területi elvet.
· De megmaradt a 4 vagyoni kategória Kr. e. 487-ig.
· 500 fős bulé (eddig 400 fős volt). Minden phülé 50-50 képviselőt küld. Minden nap kisorsolják az aznapi vezetőt, ő hívja össze a népgyűlést, gyakorlatilag kormányfői funkció. Az agóra közepén lévő Tholosz nevű épületben üldögél a bulé (és lakomázik államköltségen). A 600 fős bulé lett volna arányos, szóval az arányos képviselet tuti, h nem volt célja Kleiszthenésznek.
· Démosz: a legkisebb területi egység, a városban kerület, a vidéken falu. 139 démosz volt Attikán.
· A területi elv egy politikai manipulációs mechanizmus, amely segítségével a (meg)vezetettek elhiszik, h ők vezetnek. A megfelelő csoportot lehet így többséggé tenni, és ugyebár a demokráciában a többség dönt.
· !Az athéni demokrácia az első rendszer, ahol már nem lehetett rémuralom, hanem manipulálni kellett a polgárokat. De a politikus is vásárra viszi a bőrét a népgyűlésen, mert le is lehetett szavazni (és megvádolni, h zsarnokságra tör)…
· A területi elvnek köszönhetően a bulé összetétele mindenképp megfelelő lett, nem tudott „rossz eredmény” kijönni a sorsolásból. Az 500-ak tanácsa nem hozott törvényt, de az döntötte el, hogy melyik határozati javaslat kerülhet a népgyűlés elé. A probulia ez a döntés. Szóval a bulé manipulálásával meg lett oldva a népgyűlés manipulálása is.
Cserépszavazás
· NEM Kleiszthenész vezette be! Semmi köze a zsarnokságra törő polgárok eltávolításához!
· Az első cserépszavazás: Kr. e. 488/487. Hipparkhoszt száműzték. Főleg azért volt gyanús, mert peiszisztratida. (Kleiszthenész reformja 508-ban volt!) Minden tv akkor születik meg, amikor már égető szükség van rá… 2 évvel a marathóni csata után.
· Az athéni állam szerint Kleiszthenész találta ki a cserépszavazást, de 88-ban érezte magát a nép elég erősnek ahhoz, h Hipparkhosz felett cserépszavazást tartson.
· Kleiszthenészről gyakorlatilag semmit nem tudunk 508 után. Elmélet: őt száműzték először cserépszavazással…ez a sors jól beleillik a korai tvhozó toposzba. Másik elmélet: csatában esett el.
· Themisztoklész kivételével a cserépszavazás összes áldozata házassági kapcsolatban állt vmilyen módon az Alkmenoidákkal.
· Themosztoklész volt, az aki vagy elővett egy régi tv-t v újat talált ki a politikai ellenfelek vértelen eltávolítására, a cserépszavazást. Mindegyiket visszahívták később…és 471-ben Themisztoklészt száműzték cserépszavazással! Na őt nem hívták vissza. Elment a nagykirályhoz azzal, h ha annak idején Szalamisznál elhiszik neki a figyelmeztetését, h a görögök leléptek a csata előtt, akkor nem veszítenek a perzsák. 3 várost kap ajándékba.
· Athéni kútlelet: több száz cserépdarab Themisztoklész nevével, 14 kül. Kézírással… előre megírt cserepeket osztogattak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése