Erdély a 15 éves háború után
·
Rákóczi Zsigmond fejedelem 1606-08
o
ő az első híres Rákóczi
o
minden fejedelmi birtokot Rákóczi birtokká
nyilvánít
o
1608 lemondatja a rendi gyűlés, de az általa
elbitorolt fejedelmi földeket nem sikerül visszaszerezni
·
Báthori Gábor 1608-13
o
fejedelmi abszolutizmus növelése
o
elveszi a szász városok kereskedelmi
kiváltságait-> Nagyszeben ellenáll-> Báthori G. megostromolja és felégeti
o
visszavonja a hajdúk kollektív nemességét
o
ha egy nemes lány/asszony ellenáll a
csábításának, kivégezteti az apját/férjét, ezért Bethlen Gábor a családjával
Isztanbulba menekül (lsd Móricz Zsigmond: Tündérkert)
o
1613 testvérszerelmi botrány az utolsó csepp a
pohárban a közvélemény szemében, Báthori G. merénylet áldozata lesz Nagyváradon
·
Bethlen Gábor (1613-29)
o
török parancsra választják meg, „Török Gábor” a
gúnyneve
o
megerősíti a rendi jogokat és a városi
kiváltságokat, amiket Báthori Gábor a sárba tiport
o
de a fejedelmi hatalmat is megerősíti: az ellene
szervezkedőktől elkobozza birtokaikat (de életben hagyja őket)-> fejedelmi
birtok lesz ezekből
o
több mint 10 000 német mestert betelepít,
vallásszabadságot és egy ideig adómentességet is kapnak
o
újjászervezi a 15 éves háborúban szétzilálódott
külkereskedelmi kapcsolatokat
o
-> megbocsát neki a közvélemény, elfelejti a
„török csatlósságot”
o
a Bocsaki-testamentumot követve fellép a
Habsburgok ellen, akik az ellenreformáció és az abszolutizmus kiépítésén
dolgoznak, pont kapóra jön Bethlennek a 30 éves háború kitörése 1618-ban->
sereget küld a cseheknek, de nem várják meg, bekövetkezik a fehérhegyi
vereségük
o
1618 Besztercebányán magyar fejedelemmé
választják a rendek
o
1622
nikolsburgi béke (de van, ahol 1621. dec. 31. a dátum): különbéke II. Ferdinánd
és Erdély között: magyar rendi jogok, vallásszabadság, Erdély független a
Habsburgok birodalmától – isáig ismétlődik az 1604-es bécsi béke, de ezenfelül
Erdély megkap + 7 vármegyét: Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg,
Ugocsa
o
ezeknek az adója hatalmas többletbevétel a
fejedelemnek
·
Brandenburgi Katalin (Bethlen Gábor özvegye)
fejedelemnő 1 évig, de 1630-ban lemondatják
·
I. Rákóczi György 1630-48
o
Rákóczi Zsigmond fia, Bethlen Gábor barátja és
követője
o
„bibliás őrálló fejedelem”: hithű kálvinista
o
kitiltja a jezsuita rendet, gyakorlatilag csak
kálvinistáknak ad hivatalt
o
1644/45 svéd terv: találkozás az erdélyi
sereggel a cseh-morva határon és Bécs közös megátmadása, találkoznak is a
Torstenson vezette svédekkel, de a svéd sereg eddigre már lerobbant, kis pihenő
után hazamegy-> I. Rákóczi György különbékét ajánl a császárnak->
o
1645
linzi béke, szó szerint megismétli a nikolsburgit
·
II. Rákóczi György 1648-60
o
az előzőnek a fia
o
álmodozó, mindenképp újra akarja egyesíteni
Mo-t, nem érdeklik a realitások és az esélyek
o
pont a legrosszabb pillanatban találta ezt ki,
mert a szultán éppen túé erősnek látja Erdélyt
o
II. Rákóczi Zs. lengyel szövetség után néz,
Radziwill herceg behívja, de nem választják meg lengyel királynak R. Zs-t, ő
elfoglalja Krakkót és Varsót magánhadsereggel (1657)
o
erre lengyel követség megy Isztanbulba IV.
Mehmed szultánhoz, h állítsa már le az erdélyi fejedelmet, kap is egy üzenetet,
h menjen haza
o
de R. Gy. ezt ignorálja, ráküldik a krími
tatárokat, akik szétverik a seregét-> R. Gy. hazatér Erdélybe
o
a szultán felszólítja, h mondjon le a fejedelmi
címről, nem mond le-> bejön egy krími tatárokkal kiegészült török sereg
Erdélybe
o
R. Gy. még 2 évig ellenáll!
o
végül 1660
szászfenesi ütközetben legyőzik őt és Váradon belehal sérüléseibe.
·
Apafi Mihály 1661-90
o
a történelemkönyvek nem szentelnek neki annyi
figyelmet, mint Jókai L
pedig úgy szerettem a Török világ Moagyarországont meg az Erdély aranykorát J
o
1662
nagyszőllősi csata: Kemény János elesik az Apafi támogatására érkező jenői
béggel vívott csatában
o
1687
balázsfalvi egyezmény Lotharingiai Károly (a Szent Liga seregének fővezére)
és Apafi M. között
o
1688
fogarasi egyezmény Antonio Caraffa és Apafi M. között
·
Thököly Imre 1690: a törökök jelölik ki
fejedelemnek, a rendi gyűlés is elismeri
·
1690
Diploma Leopoldinum: I. Lipót császár rendelete Erdély helyzetéről: Erdély
közjogi különállása megmarad, de az erdélyi fejedelem a mindenkori császár
Precíz fejedelemlista
1541-51
Izabella királyné
1556-71
János Zsigmond
1571-86
Báthori István
1586-97
Báthori Zsigmond
1598-99
Báthori Zsigmond másodszor, 1598-99 Báthori András
1599-1600
Mihály havasalföldi vajda
1601
Báthori Zsigmond harmadszor
1601-02
Báthori Zsigmond negyedszer
1603
Székely Mózes
1604-06
Bocskai István
1607-08
Rákóczi Zsigmond
1608-13
Báthori Gábor
1613-29
Bethlen Gábor
1629-30
Brandenburgi Katalin
1630
Bethlen István
1630-48
I. Rákóczi György
1648-60
II. Rákóczi György
1657-58
Rhédey Ferenc
1658-60
Barcsay Ákos
1661-62
Kemény János
1661-90
Apafi Mihály
1690
Thököly Imre
1704-11
II. Rákóczi Ferenc
·
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése