Giovanni Levi: Az életrajz használatáról. jegyzet

Giovanni Levi: Az életrajz használatáról. In Korall 2000 Tél pp. 81-92.

ü  Momigliano szerint ambivalens dolog az életrajz használata, mert egyrészt jól körülírt kereteket ad a problémák vizsgálatához, de másrészt nem biztos, h egy történész el bír boldugulni az élet minden aspektudával->a társadalomkutatás eszköze lehet, de a társadalom kutatásának megkerüléséhez is módot ad

ü  Annales 1988/2. szám szerkesztőségi felhívás a történetírás helyzetének újragondolására

ü  meg lehet-e írni egy ember életét? a források hiánya nem az egyetlen és mégcsak nem is a legnagyobb nehézség

ü  Pierre Bourdieu: szükséges a kontextus, a társadalmi felszín kivizsgálása, ahol az egyén minden pillanatban egyszerre több mezőben cselekszik

ü  a közéleti szereplőkről szóló példázatszerű, moralizáló életrajz alapvető megkérdőjelezésére nem került sor

ü  18. sz. vita: meg lehet-e írni egy ember életét

ü  párhuzam Diderot kora és a mi körunk között: tudatában vunk az egyén önképe és a társadalmi énkép közötti eltérésnek

ü  Sterne: Tristram Shandy c. regény: az első mod. regény, mert az egyéni életpálya töredezettségéről szól

ü  Diderot és Sterne: az életrajz képtelen arra, h visszaadja az egyén lényegét. Ugyanakkor Diderot nem ítélte el, úgy vélte, h ha nem is lehet realista, pedagógiai szerepet betölthet, ha híres embereket ábrázol

ü  Rousseau: egy ember élete lebeszélhető, sőt igaz is lehet az elbeszélés

ü  Diderot rájött, h a dialógus jobban visszaadja a személyiséf összetettségét, mint a hagyományos életrajz

ü  pozitivizmus és funkcionalizmus bízik az életrajz megírhatóságában

ü  de a 20. sz.ban megint jelentkezik a válság

Tipológia

a)    Prozopográfia és modális életrajz. életrajzi adatokat prozopográfiai célokból használ. csak az ált. vonatkozású életrajzi elemek érdekesek itt. Mentalitástörténészeket ez jobban érdekli, mint az egyéni életrajz.

b)    Életrajz és kontextus. az életrajz megőrzi sajátos vonásait, de nagy hangsúly van a miliőn, a környezeten. magyarázzák a személyes sorsot. Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése.

c)     Az életrajz és a határesetek. nem merev, koherens dolognak fogja fel a társadalmi hátteret, hanem a határesetek bemutatásával körülhatárolja a társadalmi horizontot.

d)    Életrajz és hermeneutika. diszkurzívvá válik az életrajzi anyag

ü  a hermeneutikus megközelítéssel nem lehet életrajzot írni G. Levi szerint. de azért ösztönzőleg hatott a történészek gondolkodására azzal, h az életrajzi anyag egyoldalú interpretálását elveti.

ü  az életrajz azért lehet releváns, mert segítségével leírhatjuk a normákat és tényleges működésüket.

ü  így elkerülhető, h a történelmi valóságot akciók és reakciók sémájává redukáljuk 

Freudi elírás

Ajvé, egy irományomban a zsidóság egyiptomi rabszolgaságát freudian elírtam "európai rabszolgaságnak"... azt hiszem, ez jól mutatja, hogy mi lett a biztonságérzetemből...

Szokol Réka: Kispolgárok. Fogalomtörténeti vázlat. - jegyzet

Szokol Réka: Kispolgárok. Fogalomtörténeti vázlat. In Múltunk LVI. évf. (2011) 2. szám pp. 104-128.

Bevezetés

ü  a „kispolgár” a társadalomtörténet-írás szempontjából nehezen definiálható fogalom

ü  a magyar társadalomtörténet-írás a foglalkozás, a jövedelem, a vagyon, az életmód, az iskoláztatás, a mobilitási stratégiák feltérképezésével igyekszik megkonstruálni a kispolgárt  mint társadalmi csoportot

ü  „egy társadalom és annak fogalmai között feszült a viszony” Koselleck: Elmúlt jövő. és a feszültség a társadalomtörténet és fogalomtörténet módszertani követelményeinek viszonyában is megmutatkozik, ezt a feszültséget Koselleck termékenynek tartotta

ü  ez a tanulmány azt vizsgálja, h a dualizmus és a Horthy-korszak alatt hogyan konstruálták meg a kispolgár fogalmát, a politikai- az irodalmi- illetve a közbeszédben

ü  lehet politikai jelentése is: azok, akik nem teljes jogú polgárai az államnak

ü  a dual. korában a politikai nemzet kifejezéshez asszociálható polgári tartalom a régi, feudális, rendi jogi formák hozzáigazítása a kor kívánalmaihoz és uralkodó eszméihez

ü  a kispolgár, mint politikai fogalom eleinte ezt az ideológiai és társadalmi feszültséget jelenített meg nyelvi eszközzel

ü  a kispolgár elemzésekor nem lehet egy jól körülírható politikai ideológiára épülő hatalom- és társadalomfelfogásból kiindulni

ü  a politikai jelentések mellett léteznek egzisztenciális állapotokat jelölő tartalmak is: kispolgár az, aki kicsinyes életet él, szűklátókörű és korlátolt-> pejoratív. elképzelhető, h korábban létezett nem becsmérlő változata is

ü  virágkorát 1945 után élte a kifejezés

ü  a kispolgár úgy politikai, mint egzisztenciális fogalomként a 20. sz. legelején terjedt el a közbeszédben és a politikai szövegekben is

ü  politikai fogalomként a 20. sz. első felében és a két VH között leginkább pozitív jelentései voltak, a II. VH után ellenségfogalomként épült be a köztudatba

ü  ma már politikai terminusként nem, csak pejoratív értelemben használjuk

Apró polgár, kis polgár

ü  a legkorábbi politikai szövegkörnyezet, ahol előfordul: Apponyi Albert 1878as képviselőházi beszéde: a kispolgár a társadalom bázisa és a moralitás letéteményese (szerénysége folytán)

ü  az állam védelmére szoruló, elesett kispolgár képe a 20. sz. eleji országgyűlési beszédekben is visszatér

ü  retorikai eszköz ellenzéki politikusok kezében, amellyel ezek az államhatalmat kötelességeire figyelmeztetik és kritizálják

Polgárosodó kispolgár: az áldozat . A kicsinyben rejlő nagyság

ü  lexikonok, szótárak, enciklopédiák szócikkeinek valódi célja: kijelölni a világ dolgainak helyét a politikai hatalomhoz való viszonyban -> Biztos?

ü  lexikonban először az 1914es Révaiban jelenik meg külön szócikként

ü  a 20. század eleji parlamenti szövegeiben a kispolgár politikai szereplőként az, aki vmilyen jogot vindikál-> leginkább ellenzékiek használják

ü  egyre jobban elhatárolódik a munkástól, sőt gyakran annak ellenében fogalmazódik meg

ü  20. sz. eleji parl. beszédekben 2 féle képpen szerepel: a szociális gondoskodás alanya, illetve a választói jogok kiterjesztésének követelője

ü  a szociális v politikai jogok kiterjesztésének követelésével a munkások mellett szerepelnek

ü  a középosztályba legtöbbször nem értik bele

ü  az Országház falain kívül inkább a fogalom pejoratív, belül pedig politikai konnotációi voltak jelen

Nyárspolgárok

ü  a kispolgár az irodalom és az irodalomkritikai eszköztár kedvelt eleme

Kapitalista kispolgár: az ellenség. A kicsinységben rejlő gonoszság.

ü  veszélyesek, mert egyrészt ragaszkodnak a tőkés magántulajdonhoz, másrészt nosztalgiát táplálnak a múlt iránt és nem a szocialista jövő lelkesíti őket

ü  a maradiság, egy régi világhoz való ragaszkodás még a dualizmus korában került be a kispolgár jelentései közé

ü  Marx szerint is meghatározza a kispolgári identitást „a gazdagabb osztályokba való bekerülés reménye és a proletárok, sőt, a koldusok közé való lesüllyedés félelme” -> reakciósak, nem forradalmiak (Marx: Forradalom és ellenforradalom)

ü  a baloldali irodalomkritika már az I. VH előtt használta a kispolgár szót a politikai ellenség értelmében

Derék kispolgár: a hős. A kicsinységben rejlő erő.

ü  a Tanácsköztársaság emléke rányomta bélyegét a parl. felszólalásokra a 20-as években: a kispolgárságra úgy tekintettek, mint a polgári társadalom és jogrend védelmezőjére

Oroszország, Kelet- és Közép-Európa a 19. században - záróvizsga tétel

Nemzetté válás Kelet-Európában

·       

3  birodalom uralkodott: Habsburg, Romanov, Oszmán

·         Habsburg Bir. területén élő népek 3 csoportba oszthatók a nemzetté válás szempontjából:

o   saját nemességgel és rendi intézményekkel bírók: németek, magyarok, lengyelek, horvátok, olaszok

o   egykor volt önálló államuk, de nemességük már összeolvadt az uralkodóbb nemzetekével, rendi intézményeik (már) nincsenek: csehek, szerbek, románok

o   sohasem volt saját nemességük: szlovákok, szlovénok, rutének

·         Paiszij bolgár szerzetes: Szláv-bolgár történet c. könyv

·         Nicolae Balcescu

·         Frantisek Palacky: Ausztria megőrzése a szláv részvétel erősítésével: ausztroszláv elképzelés, Ausztria föderatív átalakítása

·         Ludovit Stur: fő cél a magyar hegemónia lerombolása, Ausztro-Szláv birodalom megteremtése

·         Ljudevit Gaj-> illírizmus: délszláv népek egysége

·         Posen/Poznan: Poroszországhoz tartozó, de a Német Szövetségen kívüli terület, főleg lengyel, de sok német lakossal is

·         1867 után sok változás

o   Galíciában hivatalos nyelv lett a lengyel

o   az osztrák kormányban külön miniszter a lengyel ügyek számára

o   magyar-horvát kiegyezés: Horváto.ban a horvát a hivatalos nyelv, külön báni kormányzás és külön orszgyűlés megőrzése, a magyar kormányban külön miniszter a horvát ügyeknek, a magyar parlamentben 40 horvát képviselő

o   a Monarchia 3. legnépesebb nemzete, a cseh nem részesült semmilyen jogban

·         Balkán: etnikailag legkevertebb, gazdaságilag legelmaradottabb része volt Európának + vallási sokféleség

Oroszország

·         I. Sándor cár (1801-25)

·         I. Sándor megbízása Szperanszkijnak: alkotmánytervezet kidolgozása, de a forradlami eszmék terjedése és a napóleoni háborúk megijesztették Sándort-> menesztette Szperanszkijt. 20’ Arakcsejev bürokratikus önkényrendszere.

·         1807 tilsiti béke: csak arra kényszerült Oroszo., h csatlakozzon Napóleon kontinentális zárlatához

·         1808-09 orosz-svéd háború-> Finnország Oroszországé.

·         1806-12 orosz-török háború-> Oroszo.hoz csatolták Besszarábiát.

·         1812 első honvédő háború-> Oroszo. Eu. vezető nagyhatalmai közé emelkedett

·         1815. I. Sándor cár, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos porosz király = Szent Szövetség, egész Eu. csatlakozott, kivéve: pápa, angol király, Töröko.

·         1815 orosz-angol-osztrák-porosz négyes szövetség

·         Oroszo. hivatalnokok többsége szegény nemes v az alsópapságból jön: hozzá nem értés, korruptság, tanulatlanság

·         1816tól titkos szövetségek a köv. eszmékkel: legyen alkotmány, jobbágyfelszabadítás, földreform

o   mérsékeltebb Északi Társaság: Trubeckoj herceg

o   radikálisabb Déli Társaság: Pesztyel ezredes

·         I. Miklós trónra lépése körüli zűrzavart fel akarták hazsnálni egy felkelés kirobbantására-> dekabrista mozgalom. brutális leverés.

·         további felkelések megakadályozására létrehozták a titkos rendőrséget: Harmadik Ügyosztály.

·         1830 lengyel felkelés, ostrolenkai ütközet, Varsó elfoglalása, megtorlás

·         1848as forradalmi hullám érintetlenül hagyta Oroszo.-t

·         1853 Mensikov isztambuli orosz követ ultimátumot ad át Abdul Medzsid szultánnak: cár protektori joga a Török bir. területén élő pravoszlávok felett-> elutasította-> oroszok megtámadták Havasalföldet és Moldvát

·         Palmerston és III. Napóleon a törökök mellé állt, h ne boruljon fel a hatalmi egyensúly

·         szultán hadat üzent, Boszporuszon angol és francia flotta

·         1853 Nahimov tengernagy Szinopénél legyőzi a török flottát

·         1854 szept. angol+francia expedíciós sereg körülzárja Szevasztopolt-> állóháború

·         Cavour belépteti Piemontot is a franciák + angolok mellett

·         1855 márc. II. Miklós meghalt, II. Sándor cár békét köt->

·         1856 párizsi béke: kompromisszumos, visszaáll a krími háború előtti status quo

·         krími háború tanulsága: „Gyengébbek és szegényebbek vagyunk az elsőrangú nagyhatalmaknál” Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg

·         Gorcsakov külügyminiszter alatt az orosz diplomácia átmenetileg feladta a balkáni terjeszkedést és Ázsiára fordította figyelmét

·         1861 jobbágyfelszabadítás: szabad költözés + birtokszerzésre jog

·         1863 törvény előtti egyenlőség

·         1863 lengyel felkelés. utána Miljutyin kormányzó oroszosítási programja.

·         1864 zemsztvo (kerületek önkormányzata): nem arányos, a nemeseknek kedvező arányban, de helyi adókból működik, amit még a nemesek is fizetnek. Csak az orosz-lakta kormányzóságokban vezették be, a nemzetiségiekben nem. Kitermelt egy olyan réteget az önkormányzatiság, amely

o   megszokta, h a kp-i hatalommal konfliktusban kell dolgoznia

o   azt is, h csak bizonyos határig lehet konfrontálódni

o   ismerte a vidéki oroszo. problémáit

o   innen termelődik ki az orosz liberális mozgalom

o   a kormányzat ezzel kitermelte önmaga ellenzéké, de ezzel számolt is

·         1864 bírósági rendszer reformja

o   európai viszonylatban is korszerű rendszer lett

o   versenytárgyalás bevezetése: van ügyész, a vádlott kérhet ügyvédet,

o   angolszász esküdtszék rendszer: minden rendből választottak tagokat a bizottságba, ha az esküdtszék ártatlannak mondta a vádlottat, akkor befejeződött az ügy

o   bírói függetlenség biztosítása: egész életre szóló tisztség-> leválthatatlan; magas fizetés: az angol bírák után az oroszok keresték a legtöbbet Európában!

·         1867 Szláv Etnográfiai Kiállítás: a pánszláv mozgalom zászlóbontása

·         1874 Hadügyi reform

o   levonták az 1870-es porosz-francia háború tanulságait: „nem a porosz katona, hanem a porosz középiskolai tanár nyerte meg”

o   felsőfokú katonai oktatási intézmények alapítása

o   ált. hadkötelezettség, minden évben sorshúzással, a 20 éves korosztályból, rendi hovatartozásra tekintet nélkül hívtak be

o   az 1877/78as orosz-török háborúban beigazolódott, h jó a reform

·         vmikor ezeket „nagy reformoknak hívták”, a szovjet korszakban leértékelték őket

·         Klucseszkij 19. sz. történész szerint e reformok megbocsáthatatlanul elkéstek, nagylelkűen lettek kitalálva, sietve kidolgozva, tisztességtelenül végrehajtva. Filippov Szergej t. ú. szerint egyáltalán nem igaz a sietve kidolgozás. A tisztességtelen végrehajtás oka az volt, h olyanokra bízták a végrehajtást, akiknek nem volt érdekük.

·         a kortársak szerint az alkotmányosság bevezetése koronázta volna meg a reformfolyamatot

·         a reformok következtében a nemességgel a 20. sz. elejére kb. semmi kiváltság nem járt már, a jobbágyreform révén anyagilag is tönkrementek. Csak a műveltségi előnyük maradt meg a nemeseknek.

·         „történelmi félbehagyottság” hangulata

·         de a reformfolyamat hatására liberalizálódott a társadalmi élet: glaszneszk

·         1848 után csalódás a narodnyikok körében-> Herzen: Oroszo. nem tud Európához igazodni, Eu. és Ázsia ellentéte nem oldható fel, szükség van Oroszo.ban egy végzetes történelmi személyiség felbukkanására

·         Csernyisevszkij: nihilista személyiségre építő forradalmi taktika

·         nyugatosok: Eu. és Oroszo. fejlődése elválaszthatatlan egymástól

·         szlavofilek: az orosz út a pánszlávizmusban és a falu egységében rejlik, Oroszo. és Eu. szemben áll egymással (Sevirjov)

·         II. Sándor a reformokon kívül gesztusokat is tett:

o   amnesztia a még élő dekabristáknak és az 1830-as lengyel felkelés résztvevőinek

o   nagyobb szabadság a sajtónak-> rengeteg új újság-> kialakult a kormányzattól független közvélemény. pl. Szabri Ményi (=Kortárs) c folyóirat a radikálisok fő orgánuma.

·         radikális irányzatok:

o   földalatti és legális mozgalmak is tartoztak ide

o   anarchizmus és szocializmus között

o   1860’ évek egyetemi mozgalma radikalizálódott és átpolitizálódott. rengeteg nő csatlakozott, h nők is tanulhassanak a felsőoktatásban

o   amit a sajtó kicenzúrázott, az megjelent röpiratban

o   1861 Fiatal Oroszo. c. röpirat

ü  pár fiatal írta egy rendőrségi fogdában

ü  az orosz állam álljon földközösségekből, mindenkinek be kelljen iratkoznia vmelyikbe és annak adót fizetni

ü  földmagántulajdon megszűnése

ü  üzemek társadalmi tulajdonba vétele

ü  család megszűnése, gyerekek társadalmi nevelése

ü  házasság intézményének felszámolása

ü  nők teljes felszabadulása

ü  öröklés eltüntetése, mert az folyamatosan újratermeli az egyenlőtlenséget

ü  mindezt a nem létező Központi Forradalmi Bizottság nevében terjesztették, de az emberek megijesztésére tökéletes volt

ü  „megindulunk a Téli Palota felé, h kiirtsuk, akik benne élnek”

ü  „aki nincs velünk, az ellenünk van…, aki az ellenségünk, azt pusztítani kell minden eszközzel”

o   1862 rejtélyes tűzesetek sok nagyvárosban, egész városnegyedeket gyújtottak fel-> rengeteg bebörtönzés

o   1863ra úgy tűnt, h felszámolódott a radikális mozgalom, mert a tűzesetek után a Föld és szabadság nevű földalatti mozgalom feloszlatta önmagát.

·         Lavrov radikális vezérkari ezredes és történetfilozófus: Történelmi levelek c. mű->  a nép közé járás mozgalma, nép felvilágosítása, párt évtized múlva magától megcsinálja a nép a forradalmat

·         ezzel szemben Bakunyin: Államiság és anarchia: pár éven belül ki kell robbantani a forradalmat: ennek a gondolatnak sokkal több híve volt, mint Lavrovénak

·         1873/74 a nép közé járás mozgalma, narodnyikok: pillanatok alatt összeomlott, gyakran maguk a parasztok jelentették fel ezeket a gyanús fiatalokat.

·         -> 1878/79 két nagy per

o   „193ak pere”

o   „50ek pere”

o   nyilvános perek, sok külföldi újságíróval

o   mire sor került a perekre, már 5-6 évet ültek börtönben ezek  a fiatalok és közülük sokan meghaltak v öngyilkosok lettek

o   akik szabadlábon maradtak, azt a következtetést vonták le, h a cárizmus legális eszközökkel nem dönthető meg-> 1875/76 II. Föld és Szabadság mozgalom

·         Vera Raszulics rálőtt egy rendőrparancsnokra, be is ismerte, az esküdtszék mégis ártatlannak mondta ki-> kiderült a Föld és Szabadság számára, h jó a módszere, hiszen a nép nem tartja olyan szörnyűnek megölni egy rossz embert

·         1878/79 a radikálisok a terrorizmus útjára lépnek-> a II. Föld és Szabadság kettészakadt, a kisebbség továbbra is ragaszkodott a régi legális módszerekhez, az erőszakhoz átpártolt többség új szervezetet alapított: Népakarat

·         1879 a Népakarat halálra ítélte II. Sándort- csomó sikertelen merénylet, de a nyolcadik sikerült->

·         1881 II. Sándor cár narodnyik merényletben meghal

·         sosem volt olyan közel Oroszo. az alkotmányossághoz, mint 1881. márc. 1-én, mert II. Sándor Menyikovval reformokat akart bevezettetni, de a merénylet után az új cár visszatért I. Miklós autokráciájához

·         III. Sándor cár (1881-94) bekeményítéssel reagál: 1881 Ohrana politikai rendőrség létrehozása, profi ügynök- és besúgóhálózattal – ahogy Eco prágai temetőjéből is kitűnik. J

o   III. Sándor germano- és frankofób is volt, „Oroszo.nak 2 igazi barátja van: az orosz hadsereg és az orosz flotta”, de azért: 1887 német-orosz viszontbiztosítási szerződés

o   a történészek az „ellenreformok korának” nevezik uralkodását. Apja igazságszolgáltatási és önkormányzati reformját tényleg szerette volna visszacsinálni, mert ezeken a területeken az államtól független területek jöttek létre, de nem sikerült maradéktalanul visszacsinálnia. Csak az oktatást: tandíj felemelése az egyetemeken, női felsőfokú tanfolyamok betiltása.

o   külpol. mivel a németek igyekeztek pol. feltételejhez kötni az orosz iparfejlesztésbe befektetett hiteleket, Sándor inkább francia hitelezők felé orientálódott. 1893 katonai egyezmény Párizsban (ennek emlékére van ott a Sándor-híd). 1907 Entente Cordiale Anglia és Ororszo. között is. ugyanakkor Oroszo.ban egészen 1914ig erős maradt a német lobby.

·         1880-1913 orosz gazdasági fellendülés

o   a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa volt

o   1887-1913 felívelés, kivéve az 1899-1903 közötti világválságot

o   a korszakban csak Oroszo. és az USA tudta növelni világgazdasági részesedését

o   az orosz belpol. legbefolyásosabb ambere a oénzügyminiszter volt

o   Bunge (német származású), Szergej Witte

ü  ők alakították ki az új gazdaságpolitikát

ü  az iparé a jövő, minden erőforrást abba fektettek a mezgazd helyett is, mondván, h azt majd húzza maga után az ipar

ü  szigorú költségvetés-> enyhe szinten tartották a deficitet

ü  2 sebességes Oroszországot produkáltak: a mezgazd iszonyatosan leszakadt az ipar mögött

ü  az iparfejlesztés miatt nagy probl. kett a munkáskérdés

·         a 20. sz. elején kulturális robbanás, „orosz ezüstkor”, az orosz kultúra bekerül az európai vérkeringésbe, zászlóhajója az orosz irodalom.

·         tudományos robbanás is: Pavlov és Mesnyikov az első Nobel-díjasok között volt; Pityirim-Szorokin

·         II. Miklós nem tudta mit  akar az autokrácia fenntartásán kívül, és h azt hogyan tegye. ráadásul féltékeny volt azokra, akiknek bmiféle koncepciójuk volt: Witte, Sztolipin. Witte erőszakolta rá a dumát és az alkotmányt.

·         Witte bevezette az aranfedezetű orosz valutát: rubel, 1897ben az egyik legjobb pénznem volt a világon. Keleti kereskedelmi terjeszkedés, h az ott összeszedett pénzből vissza lehessen fizetni a NYi hiteleket. -> összeütközés Japánnal. + 1901/02es európai és oroszországi gazdasági visszaesés miatti társadalmi feszültség levezetése külső háborúban-> 1905 orosz.japán háború

·         II. Miklós cár (1894-1917) idejére az ellenzék fő csoportjai:

o   narodnyikok

o   eszerek (szociálforradalmárok): narodnyikokkal együttműködés, egyenlő földhasználat és terror szükségessége

o   Felszabadítás Szövetsége: alkotmányos demokraták/kadettek

o   szocdemek (azon belül a Bund a zsidó munkások szervezete)-> 1898 Szociáldemokrata Munkáspárt létrehozása, azt azonnal betiltják, úh külföldön működik, Londonban szétszakadt :

ü  mensevikek (Plehanov, Trockij): nem kell fegyverrel átvenni a hatalmat

ü  bolsevikok (Lenin): elitpárt vezetésével, akár erőszakkal is proletárdiktatúra bevezetése

·         1905 orosz-japán háború elvesztíése-> Pétervárott megmozdulások

·         1905. jan. 9. Véres vasárnap: Gapon pópa vezetésével asszonyok menete a cárnak petíciót akart átadni-> katonaság halomra lőtte őket

·         -> felkelések és sztrájkok az egész országban

·         II. Miklós kiadta a Witte által kidolgozott alkotmányt és összehívta a dumát

·         1906 Sztolipin miniszterelnök-> faluközösségek feloszlatása

·         a dumákat folyton feloszlatták

Lengyelország

·         1792, 1793, 1795 Lengyelo. felosztása az Osztrák és az Orosz bir. valamint a Porosz királyság között

·         napóleoni háborúk-> varsói nagyhercegség 1807-15

·         Napóleon veresége után a hercegség helyén autonóm királyság (Królestwo Kongresowe) jött létre, melynek uralkodója az orosz cár lett. -> lengyel-orosz perszonálunió.  I. Sándor és I. Miklós orosz cár egyben lengyel királyok is voltak. Az 1830-as felkelés után a Szejm megfosztotta a Romanov-dinasztiát a tróntól, ennek hatására az országot az oroszok tartományi rangra süllyesztették.

·         1863 lengyel felkelés megint

·         1866-ban az autonómia teljesen megszűnt.

·         A bécsi kongresszustól a Krakkói felkelésig (1815-1846 között) Krakkó és környéke semleges terület volt, majd az osztrákokhoz került. Az osztrák területek Galícia és Lodoméria királyság néven léteztek, 1861-től autonóm kormánnyal, míg a porosz területek 1815-1848 között Poseni Nagyhercegség néven működtek.

"Európa beteg embere"

·         görög szabadságharc 1821-31

·         Görögország 1831-ben, Szerbia, Bulgária és Montenegró 1878-ban vált önállóvá. A fiatal balkáni nemzetállamok céljai közt szerepelt a még mindig török fennhatóság alatt álló területek (Macedónia, Albánia, Trákia) megszállása és felosztása. A nyugat-európai nagyhatalmak körében balkáni kérdésekben két nagyobb diplomáciai szövetség jött létre. Oroszország a pánszláv mozgalom keretein belül támogatta Szerbia tengerhez jutását, míg Nagy-Britannia, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország az Oszmán Birodalom területi integritásának sérthetetlenségét hangsúlyozta.

·         1877/78 orosz-török háború-> san stefano-ibéke: a balkáni függetlenedő államok sokat nyernek rajta:

o  Montenegró területét duplájára növelte, volt oszmán területek odacsatolásával.

o   Románia független állammá vált, megkapta Észak-Dobrudzsát.

o   Bulgária autonóm állammá vált, a szultán névleges uralma alatt.

o   Oroszország megkapta Besszarábiát és Batumit.

o   A Boszporusz nemzetközi vízi úttá vált.

o   A bolgár nacionalizmus fő célja a következő évtizedekben a San Stefanói békében megszabott határok visszaszerzése volt, miután azokat néhány hónappal később az 1878-as berlini kongresszus megváltoztatta.

·         1878 San Stefanoi béke->berlini kongresszus: Nagy-Britannia, Németo., Osztrák-Magyar Monarchia, Franciaország, Oroszo., Török birodalom, Görög királyság, Olasz Királyság, Szerb hercegség, Román királyság

o   Bulgária elveszítette Macedóniát, Trákiát és a Balkántól délre fekvő összes többi területét.

o   Románia megkapta Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét.

o   Anglia megkapta Ciprus szigetét.

o   Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására: okkupáció

Szerbia

·         1858 Milos Obrenovic fejedelem

·         1860-68 Mihály fejedelem-> török helyőrségek elhagyták az országot

·         1878 berlini kongresszus független államnak ismeri el Szerbiát

Havasalföld és Moldva

·         a krími háború következtében 1859 Havasalföld és Moldva két külön országgyűlést hozott létre, de mindketten Alexandru Cuzát választották fejedelemmé

·         1862 Alexandru Cuza egyesíti a két fejedelemség törvényhozását

·         1866 Cuza megbukott, utóda, Hohenzollern-Sigmaringen Károly folytatja a román nemzetállam kiépítését

Németország kialakulása

·         a 30 éves háború óta csak földrajzi fogalom, teljesen dezintegrált

·         Napóleoni háborúk->

o   1802 I. Ferenc császár mindenesetre létrehozza az osztrák császárságot, mert rossz előérzete van...

o   1806 felbomlik a NRCS, Napóleon létrehozza saját védnöksége alatt a Rajnai Szövetséget.->létrejön Napóleon ellen a IV. Koalíció, amibe belép Poroszország.

o   Napóleon a jéna-auerstadti ütközetben megveri a poroszokat + szászokat (1806) és 6 hét alatt elfoglalja Poroszországot. A tilsiti békében Poroszo. elveszíti területe felét.

o   1814 Bécsi Kongresszus, Szent Szövetség újrarendezi Európát-> Német Szövetség/Deutscher Bund: 39 állam alkotja.

o   liberális mozgalom: a német egység helyreállításáért küzd-> Zollverein:német vámunió

o   porosz-osztrák versengés-> a "nagy német egység" modellje: német államok + Ausztria,a"kis német egység" modellje porosz vezetéssel, Ausztria kizárását implikálja a Habsburgok miatt

·         1848 forradalmi hullám-> IV. Frigyes Vilmos porosz király összehívja az országgyűlést áprilisra.

·         frankfurti országgyűlés: az uralkodók csak addig tűrték meg, amíg nem bontakozott ki a forradalmak bukása Európa-szerte.  IV. Frigyes Vilmost császárrá választják. -> visszautasítja az alkotmány bevezetéséhez kötött koronát

·         1862 I. Vilmos porosz király szembeszáll a liberális parlamenttel és kinevezi miniszterelnökké Otto von Bismarckot

·         1864 Poroszo. + Német Szövetség, Ausztriával szövetségben legyőzte Dániát és meghódította Schleswiget és Holsteint.

·         1866 porosz-osztrák háború, porosz győzelem-> Bismarck létrehozza az Észak-Német Szövetséget az Osztrák Császárság kizárásával, tehát a kis német egység modellje felé billen a mérleg

·         1870 porosz-francia háború

·         1871. jan.18. Német Császárság kikiáltása Versailles-ban

·         német császárok: I. Vilmos 1871-88, III. Frigyes 1888, II. Vilmos 1888-1918

·         1872 Hármas szövetség/3 császár szövetsége: Ferenc József, I. Vilmos,II. Sándor cár.  DE a 78-as berlini kongresszussal (lásd feljebb) nagyon elégedetlenek lettek az oroszok, kiderült a poroszok számára, h be kell biztosítaniuk magukat az oroszokkal szemben is-> 1878 porosz-orosz szövetség, 1879ben csatlakozik Olaszország is, így megint hármas a szövetség.

·         1884-túltengeren túli gyarmatok-> Afrika felosztása a nagyhatalmak között a berlini konferencián (1884), német gyarmatok:  Német Kelet-Afrika, Délnyugat-Afrika, Togo és Kamerun.