·
az államegyházhoz képest alternatív vallási
irányzatok Angliában
o
„rekatolizáló” irányzatok (ők ezen
megsértődnének, de gyakorlatilag erről van szó, mert pozitívan viszonyultak az
óegyház hagyományaihoz: orgona, kórus, templomi művészet)
o
keményvonalas református irányzat: puritán:
kontinentális típusú szigorú egyházszervezet és életmód kialakításán dolgozott
o
17. sz. polgárháborúk sorozata, a végén az
Erzsébet-korihoz hasonló egyházszervezet alakult ki: megtűrte a nagyon
hagyományos, külsőségekben katolikus high church-öt-> neogótikus építészet:
demonstrálja a középkorral való solytonosságot. Emellett a széles rétegek
életében a low church volt jelen, dísztelen templomokkal, kórus nélkül,
népnyelvű himnuszokkal (anthem).
·
az anglikán egyház leghagyományosabb irányzata
ma a nigériai közösség, a legprogresszívabb az amerikai episzkopális egyház
·
a Német-római Császárság területe a
legviharosabb vallásilag. Az augsburgi vallásbékével helyzetbe hozott
lutheránusok nem voltak szolidárisak a többi protestáns irányzattal, akik átestek
a „II. reformáción”-> ez a feszültség vezetett el a 30 éves háborúhoz, a
„nulladik világháborúhoz”.
·
A 30 éves háború először a császárság
belháborúja volt, de aztán beavatkozott a lutheránus svéd királyság Gusztáv
Adolf vezetésével-> ezzel kiterebélyesedett a háború, gyorsan belekeveredett
egész Európa.
·
Az itáliai területek francia szimpatizánsok
voltak, úh Franciaországgal együtt a lutheránus svéd oldalra álltak a
Habsburgokkal szemben! A protestáns Anglia kihagyta magát az egészből. ->
nem egyértelműen vallási a frontok közötti törésvonal!
·
az itáliai egyház ugyanúgy missziós területnek
tekintette a német birodalom és Anglia területét, mint Japánt v Kínát.
Collegium Germanicum alapítása Rómában missziós papok képzésére. Germánia, mint az eretnekség hazája beivódott
a köztudatba és elborzasztotta a déli katolikus lelkeket. :D
·
a pápai állam állandóan konfliktusban volt a
német területekkel. Még Bismarck is a pápában látta legnagyobb politikai
ellenségét, aki IX. Pius volt akkor, az eddigi történelem leghosszabban
pontifikáló pápája.
·
Franciaországban a református felekezet az
előkelők vallása volt, a hugenották a társadalom felső rétegeiből kerültek ki,
olyan patrónusai voltak a felekezetnek, h egész városokat sikerült bevenni, és
hídfőállássá kiépíteni. A militáns anti-protestáns érzelmek így éppen a
legalsóbb társadalmi rétegekben lettek e legerősebbek, ezeket gerjesztették a
jezsuiták.
·
a formálisan katolikus királyi ház
erélytelensége miatt a katolikus front vezetése a Guise-ek kezébe került, olyan
lett, mint ma az IRA, tehát rettentően katolikusnak vallotta magát, de se a
pápa se a francia király nem lelkesedett a tevékenységéért maximálisan.
Alapvetően szerzetes prédikátorok gerjesztették a népi haragot a hugenották
ellen. A 16. sz-i Fro.ban a katolicizmus fellegvárának Párizs számított, ami
hősiesen ellenállt egy hugenotta ostromnak, ami alatt éhínséget és járványt is
elszenvedett a lakosság-> további indulatok a hugenották ellen-> a Szt.
Bertalan éjszaka egy emiatti vendettának is felfogható.
·
további véres évtizedek és két királygyilkosság
után úgy pacifikálódott a helyzet, h a hugenottákat emigrációba illetve belső
zárványokba kényszertik. Csak a Napkirály fogja felmondani ezt a megegyezést.
Hétköznapok a reformáció korában
·
boszorkányüldözés: több párhuzamos jelenség
komplexuma a boszorkányság
·
magukról is gondolták azt emberek, h ők
boszorkányok
·
ahogy K felé haladunk Európában, egyre inkább
voltak férfiáldozatai a boszorkányüldözésnek
·
„Az orvostudomány két dolgon nem tud segíteni: a
kis bajon meg a nagy bajon.” J
Földváry M.
·
A Gonosz szellem az evilág fejedelme a doktrína
szerint, korlátozott hatalma van csak, de az praktikus, a testi működésekre és
a természeti csapásokra kihat. Célja mindenkinek a kárhozatba taszítása, de
persze nem ezzel cserkészi be a lelkeket, hanem látszólagos pozitívumokkal->
első szint a kísértés, második szint: elhiteti az emberrel, h jó célt szolgál a
Gonosz szellem szolgálásával pl. Faust azért paktál le az ördöggel, mert több
tudást akar.
·
Skóciában nagyon erős társadalmi szolidaritás
alakult ki, a református egyház teljesen megregulázta a társadalmat, közel
hozta egymáshoz a társadalom tagjait-> az idegenek és megkonstruált idegenek
(boszorkányok) elleni kirekesztés nagyon erős. (Spanyolországban a mórok és a
zsidók töltötték be a társadalmi kohéziót elősegítendő kirekesztett és üldözött
megkonstruált idegenek szerepét.)
·
a boszorkányság tulajdonképpen demokratikus
intézmény volt, mert boszorkányság vádjával a nincstelen is kicsinálhatta a
gazdag ellenségét-> a 14-15. sz.ban a haláltánc jelensége volt a terepe az
egyenlősítésnek
Prédikációkultusz
·
a mai emberrel ellentétben a kora újkor embere
lelkesedett az órákig tartó prédikációkért
·
mindig van egy olyan sensus comunis a
korszellemben, ami mellett már nem érvelnek
·
sokkal ingerszegényebb környezetben élt az
emberek nagy része, mint ma, ha egy könyv megjelent, azt tényleg sokan
elolvasták, mert kevés könyv volt és kevés időt töltöttek beszéd hallgatásával,
tehát azt élvezték, nem úgy, mint mi
·
a korribori-élmény miatt is fontos volt a
templomba járás
·
Skóciában volt a legnagyobb kultusza a
prédikáció-hallgatásnak, ahol egymástól elszigetelten éltek az emberek
·
mi egy hatalmas ideológiapalettáról
válogathatunk, a kora újkorban nem így volt-> szivacsként beszívták azt a
kevés intellektuális hatást, ami adódott
·
a koldulórendek elterjedésével felívelt a
verbalitás kultúrája. A mai ember már nem olvassa el a feliratokat, mert
telítve vagyunk betűkkel. Megint a non-verbalitás ível felfelé-> design
fejlődése, mindennek logó kell, senki nem olvassa el, h melyik cég támogatott
vmit, a logót kell odatenni, h rögzüljön az infó.
·
köv. órán: „a protestantizmus szelleme”, Max
Weber elmélete (Mac Culloch elég elutasító vele szemben, de nem részletezi),
szerelem és szexualitás és család III. rész/15-16. fejezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése