Giovanni Levi: Az életrajz használatáról. jegyzet

Giovanni Levi: Az életrajz használatáról. In Korall 2000 Tél pp. 81-92.

ü  Momigliano szerint ambivalens dolog az életrajz használata, mert egyrészt jól körülírt kereteket ad a problémák vizsgálatához, de másrészt nem biztos, h egy történész el bír boldugulni az élet minden aspektudával->a társadalomkutatás eszköze lehet, de a társadalom kutatásának megkerüléséhez is módot ad

ü  Annales 1988/2. szám szerkesztőségi felhívás a történetírás helyzetének újragondolására

ü  meg lehet-e írni egy ember életét? a források hiánya nem az egyetlen és mégcsak nem is a legnagyobb nehézség

ü  Pierre Bourdieu: szükséges a kontextus, a társadalmi felszín kivizsgálása, ahol az egyén minden pillanatban egyszerre több mezőben cselekszik

ü  a közéleti szereplőkről szóló példázatszerű, moralizáló életrajz alapvető megkérdőjelezésére nem került sor

ü  18. sz. vita: meg lehet-e írni egy ember életét

ü  párhuzam Diderot kora és a mi körunk között: tudatában vunk az egyén önképe és a társadalmi énkép közötti eltérésnek

ü  Sterne: Tristram Shandy c. regény: az első mod. regény, mert az egyéni életpálya töredezettségéről szól

ü  Diderot és Sterne: az életrajz képtelen arra, h visszaadja az egyén lényegét. Ugyanakkor Diderot nem ítélte el, úgy vélte, h ha nem is lehet realista, pedagógiai szerepet betölthet, ha híres embereket ábrázol

ü  Rousseau: egy ember élete lebeszélhető, sőt igaz is lehet az elbeszélés

ü  Diderot rájött, h a dialógus jobban visszaadja a személyiséf összetettségét, mint a hagyományos életrajz

ü  pozitivizmus és funkcionalizmus bízik az életrajz megírhatóságában

ü  de a 20. sz.ban megint jelentkezik a válság

Tipológia

a)    Prozopográfia és modális életrajz. életrajzi adatokat prozopográfiai célokból használ. csak az ált. vonatkozású életrajzi elemek érdekesek itt. Mentalitástörténészeket ez jobban érdekli, mint az egyéni életrajz.

b)    Életrajz és kontextus. az életrajz megőrzi sajátos vonásait, de nagy hangsúly van a miliőn, a környezeten. magyarázzák a személyes sorsot. Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése.

c)     Az életrajz és a határesetek. nem merev, koherens dolognak fogja fel a társadalmi hátteret, hanem a határesetek bemutatásával körülhatárolja a társadalmi horizontot.

d)    Életrajz és hermeneutika. diszkurzívvá válik az életrajzi anyag

ü  a hermeneutikus megközelítéssel nem lehet életrajzot írni G. Levi szerint. de azért ösztönzőleg hatott a történészek gondolkodására azzal, h az életrajzi anyag egyoldalú interpretálását elveti.

ü  az életrajz azért lehet releváns, mert segítségével leírhatjuk a normákat és tényleges működésüket.

ü  így elkerülhető, h a történelmi valóságot akciók és reakciók sémájává redukáljuk