Forradalom,
alkotmányos átalakulás, szabadságharc, önkényuralom és kiegyezés
Magyarul
tehát: Magyarország története 1848-tól 1867-ig.
A forradalom
·
febr.
24. párizsi forradalom-> tavaszi forradalom-hullám Európában: Berlin,
Szicília, Nápoly, Velence, Prága
·
márc. 3. Pozsony: Kossuth felirati javaslata:
o
közteherviselés
o
független magyar minisztérium
o
alkotmány az örökös tartományoknak
o
kötelező örökváltság
o
az Alsótábla elfogadja, a Felsőtábla nem ül
össze, mert nincs itthon a nádor
·
lrinyi a Pesti Ellenzéki Kör nevében
meglátogatja Kossuthot, petíciót írnak, aláírást gyűjtenek
·
márc. 13. I bécsi forradalom
o
menesztik Metternichet
o
Mo.ra küldik István nádort, h mentse, ami még
menthető
·
márc. 14. a Felsőtábla is elfogadja Kossuth
felirati javaslatát, közben megszületik a 12 pont és a Nemzeti dal.
·
a 12 pont a reformkori törekvések összegzése:
csak a 3. és a 9. pont újdonság. „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”,
„Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
1.
Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2.
Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3.
Évenkénti országgyűlést Pesten.
4.
Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási
tekintetben.
5.
Nemzeti őrsereg.
6.
Közös teherviselés.
7.
Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8.
Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján.
9.
Nemzeti Bank.
10.
A katonaság esküdjék meg az alkotmányra,
magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11.
A politikai statusfoglyok szabadon
bocsáttassanak.
12.
Unió.
·
márc. 15. pesti forradalom
o
útvonal: a mai Nemz. Múz.-> budai
Helytartótanács-> Landerer nyomda: a nép nevében lefoglalnak egy sajtót és
kinyomtatják a 12 pontot
o
Táncsics Mihály kiszabadítása
·
márc. 16. Ferdinánd király teljhatalmat ad
István nádornak Mo. ügyeiben
·
az utolsó rendi országgyűlés, választások
·
törvényes forradalom: az országgyűlés által
hozott forradalmi törvényeket a király szentesítette
·
ápr. 7. István nádor kinevezi a
Batthyány-kormányt
o
igazságügy: Deák Ferenc
o
pénzügy: Kossuth Lajos
o
hadügy: Mészáros Lázár
o
közlekedésügy: Széchenyi István
o
belügy: Szemere Bertalan
o
földművelés és iparügy: Klauzál Gábor
o
király személye körüli miniszter: Esterházy
Pál herceg
o
vallás és közoktatásügy: Eötvös József
·
ápr. 11. Áprilisi Törvények
o
Vita: új alkotmánynak tekinthető-e?
o
Nem alkotmány formátumú, de gyakorlatilag
helyettesített egy korábbi rendi alkotmányt.
o
Sok vita volt a magyar politikai életben 1848 előtt Mo
belső berendezkedésével kapcsolatban, de Mo. Habsburg birodalmon belüli
helyzetéről nem.
o
Még nem népképviseleti ogy fogadta el őket, hanem az
utolsó rendi ogy!
o
Milyen berendezkedést hozott létre az áprilisi
törvénycsomag?
o
Perszonálunió
o
Nincs önálló magyar külpolitika. De a király
személye körüli miniszter külügyminiszteri funkciót látott el és
1848ban küldtek magyar követet Frankfurtba, Londonba, Párizsba, Törökországba.
o
Az uralkodó jogosítványai nagy részét elvesztette, a
nádor rengeteg újat kap. Ha a király nem tartózkodik Mo-n, akkor minden
jogosítványával a nádor él.
o
Megmarad az uralkodó kezében: a főpapok kinevezése, hadsereg
vezénylése
o
Létszükséglet volt, h legyen a magyar kormány kezében
haderő, mert látszott, h háború lesz. 18 ezred volt Mo-n, a még rendezett
viszony Ausztriával lehetővé tette, h ezek felesküdjenek a magyar kormányra.
o
Az Áprilisi Törvények országgyűlési
határozatok, nem törvények, mert nem szentesítette őket az
uralkodó, nem kerültek be a Corpus Iuris-ba. Nagyon sokat egyszeri alkalomra
hoztak és továbbfejlesztésre szántak közülük. Pl. az 1848/III. tc.
o
Miniszteri
ellenjegyzés kell az uralkodói intézkedések érvényesítéséhez, méghozzá egy
pesti miniszter aláírása. (A király személye körüli miniszter székhelye Bécs.)
o
1848/III. tc. A király sérthetetlen-> nem felelős (ezt
„felelőtlen”-nek mondták akkor), a kormány viseli helyette a felelősséget.
o
1848/IV. tc.
Az uralkodó köteles minden évben összehívni az ogy-t. 3 éves országgyűlési
mandátum. Joga marad a királynak, h felfüggessze v feloszlassa az ogy-t, de 3
hónapon belül újra össze kell hívni. Feloszlatni csak akkor lehet, ha már
elfogadták az új költségvetést és az előző évi zárszámadást.
- 1848/V. tc. A „régi jogon szavazók” most is maradnak, de a
gyerekeik nem, ha nem érik el se a vagyoni se a műveltségi cenzust.Min. 20
éves férfi szavazhat, akinek városban min 300 FT értékű háza
van, v min 100 Ft éves jövedelme, v üzlete stb. Értelmiségi
cenzus: felsorolja azokat a foglalkozásokat, akik szavazhatnak: tanár,
orvos stb.377 választókerület +Horvo.+Erdély+Határőrvidék
·
A nemzetiségiek nem nagyon mentek el szavazni, a
horvátok nem küldték el képviselőiket a népképviseleti ogy-re.
·
Amíg csak
Horvátországgal kerültünk háborúba, addig mindenki lelkes volt, de amikor az
uralkodóval is, az sokaknak nagy törés volt.
·
Windischgrätz
bevonul Pestre-> követség megy hozzá Batthyány vezetésével, Windischgrätz
csak Deákékat hajlandó fogadni. Deákékat elengedi azzal a feltétellel, h nem
vesznek részt a továbbiakban a szabadságharcban. -> 48végén Deák visszavonul
a birtokára. Amikor visszaveszik Pestet a magyar csapatok, visszatér, de
pozíciót már nem vállal. -> nem volt miért felelősségre vonni 1849 után,
hiszen nem volt már ott Debrecenben.
·
A
Batthyány-kormány a nemzetiségeknek csak kollektív jogokat akar adni, mert
szerinte az 1 politikai nemzet, tehát a magyar nemzet részei. A románok, a
szerbek és a szlovákok is szembehelyezkednek ezzel. (Horvo. eleve csak
perszonálunióban van Mo.gal.)
·
a kötelező
örökváltság révén egy csomó paraszt csak telektöredéket kapott és a 60%-uk
pedig semmit sem, úh zsellér lett, h kedvezzen nekik a kormány, eltörli a
szőlődézsmát
·
a király minden
jelentős intézkedést ellenjavallt
·
Mészáros
Lázár hadügyminisztert nem engedik haza itáliai állomáshelyéről
·
Bécs csak
időt akart nyerni az áprilisi kompromisszummal, mert a cseh és az itáliai
felkelésekkel kellett fogalalkoznia
·
a Pesten
kudarcot vallott szlovák, szerb és román nemzetiségi képviselők Bécsben minden
ígéretet megkapnak…
·
az udvar
miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezi Jellasicsot horvát bánnak-> a magyar
kormány tiltakozik
·
további
problémák: a magyar katonákat nem engedik haza az állomáshelyeikről, és a
kormány nem toborozhat
·
nyárra a
Batthyány-kormány a szétesés szélére kerül, mert Széchenyi Döblingben van,
Esterházy Pál Londonban. Politikailag aktív csak: Batthyány, Kossuth, Szemere,
Mészáros Lázár. Létrehozzák az Országos Honvédelmi Bizottmánytt, aminek Kossuth
az elnöke-> toborzás, erre Bécs mondhatta, h a kormány törvénytelenné vált
A szabadságharc
·
1848. szept.
11. Jellasics átlépi a Drávát, ő is a
királyra hivatkozik, meg a magyar kormány is!
·
szept. 29.
Pákozd: magyar győzelem (Móga János és Görgey Artúr), ennek emlékére a magyar
hadsereg napja
·
okt. 6. II.
bécsi forradalom: szimpátiatüntetés az alkotmányos magyar kormány mellett->
belelőnek-> kitör a forradalom. A forradalmárok elmentek Móga lajtai
táborába segítséget kérni, 30 napi tipródás után át is kelt: igazából ezzel
sérült meg a magyar kormány törvényessége
·
okt. 30.
Schwechat: magyar vereség-> Mógát lemondatják, Görgey a fővezér.
·
minden
birodalmi felkelés megbukott (kivéve Velence)-> egyesül a birodalmi sereg
·
dec. 30. móri
vereség-> Windischgraetz beveszi Budát-> a Batthyány-kormány Debrecenbe
menekül
·
dec. 2.
Ferdinánd lemond, Ferenc József a király, aki visszamenőleg törvénytelennek
minősíti az egész forradalmat
·
Schlick
hadművelete a Felvidéken, de nem sikerül elég szlovákot maga mellé állítania
·
Damjanich
János legyőzte a kormányellenes szerb felkelőket
·
Puchner báró
erdélyi hadjárata, Bem védi
·
1849
jan-febr. felkészülés-> 150 000es sereg összpontosul Szolnoknál
·
Görgey Buda
elvesztése után a Felvidékre vonult-> Kossuth árulónak bélyegzi, pedig ezzel
Görgey tehermentesítette Debrecent és Szolnokot és megállította Schlicket
·
1849. febr.
5. Branyiszkó: Görgey áttöri az ellenség blokádját a szorosban
·
Kossuth
Henrik Dembinskyt nevezi ki a szolnoki fősereg parancsnokának-> Görgey
féltékeny
·
1849. febr.
26. kápolnai vereség, Dembinsky frontális támadása nem jött be. Windisch-Grätz
azt hitte, h ezzel végleg győzött
·
1849. márc. 4. Olmützi alkotmány: Ferenc József által oktrojált egységes birodalmi
alkotmány, kerületekre osztja a birodalmat (megszünteti a belső határokat és a
vármegyéket). Csak a szerbeknek adja meg a megígért területi autonómiát->
a nemzetiségek most már szóba állnak a
magyar szabadságharcosokkal
·
1849. ápr. 14. Függetlenségi nyilatkozat: a debreceni Nagytemplomban kikiáltják mo. függetlenségét
·
Habsburgok
trónfosztása: az államforma marad királyság, csak éppen nincs király->
Kossuthot kormányzóvá választják, új kormány Szemere Bertalan vezetésével.
Mindezt a katonai helyzet tette lehetővé.
·
a kápolnai
vereség utá Klapka, Damjanich és Görgey puccsal elváltják Dembinskyt->
Kossuth elmegy felelősségre vonni a zendülőket, de látja, h mindenki Görgey
pártján van, úh törvényesíti a fővezérségét. Dembinskyt nyugdíjazzák.
Tavaszi
hadjárat
·
1849. ápr. 2.
Hatvan
·
ápr. 4.
Tápióbicske
·
ápr. 6.
Isaszeg
·
ápr. 11.
Nagysalló
·
->
Windisch-Grätz Buda felé hátrál
·
Isaszeg után
csak Aulich hadteste vonul Pestre, úgy tesz, mintha támadni, de a fősereg
Nagysallóhoz vonul, mert Görgey rájön, h Buda az, amit Windisch-Grätz
mindenáron meg akar tartani
·
Nagysalló
után Windisch-Grätz Bécs felé vonul vissza
·
máj. 21. Buda
visszafoglalása: a szabadságharc katonai csúcspontja
·
Ferenc József
segítséget kér I. Miklós cártól: máj. 9-én egyeznek meg-> Paszkievics herceg
150 ezres orosz sereggel jön + Haynau egy 150 ezres osztrák sereggel jön
·
-> magyar
politikai engedmények a nemzetiségeknek
o
a kormány eddigre Szegedre költözött
o
Nicolae Balcescu
o
1849. júl. Nemzetiségi törvény: a románok
területi autonómiát kapnak, ha nem fegyverkeznek a szabadságharc ellen, a
szlovákokra is vonatkozik, Horváto. nem fogadja el
o
már késő…
·
Görgey egyre
hátrál az orosz-osztrák túlerő elől, minden csatát felvállal és elveszít.
Minden szabadságharcos sereget Arad és Temesvár környékére csoportosítanak,
Erdély a hátország, amit Bem véd.
·
júl. 31.
Segesvár: vereség. A sereg megsemmisül. Bem az új főparancsnok. Haynau előbb
éri el Temesvárt, mint Görgey… Temesváron is vereség. A Görgey-hadtest marad
meg egyedül Aradnál.
·
Kossuth és a
Szemere-kormány lemond és Töröko. felé menekülnek. Bem is.
·
aug. 11.
Görgeyé a teljhatalom.
·
aug. 13. világosi fegyverletétel: az oroszok, nem az osztrákok előtt! (Görgeynek nagy
tekintélye volt az orosz tisztikarban, remélte, h ők megmentik őt.) Pétervárad
és Komárom még magyar kézen van: szabad eltávozást, azaz menlevelet kapnak.
(Komárom védője Klapka György)
·
okt. 2.
Pétervárad és Komárom kapitulál.
·
Paszkievics
csak azzal a feltétellel adja ki Görgeyt Haynaunak, ha nem állítják hadbíróság
elé-> élete végéig (1916ig!) házi őrizetben volt egy osztrák kisvárosban.
·
okt. 6. az aradi
vértanúk és Batthyány kivégzése. Aulich Lajos, Damjanich János, Desewffy
Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos,
Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel
józsef, Török Ignác, Vécsey Károly.
Önkényuralom
·
1848-50
Haynau terrorja, 50-ben nyugdíjazták, mert mát ártott a rendszernek. Pl. az
aulikusok (Dessewffy Emil, Jósika Samu és Apponyi György) is ellene voltak
·
1850 Bach
belügyminiszter elkezdi az „ideiglenes közigazgatási rendezetet” abszolutista
berendezkedéssé változtatni
·
polgári és katonai kerületekre tagolták az
ország területét (ezt már 49-ben elkezdték)
·
„Bach-huszárok”: Lajtán túlról importált
hivatalnokok számára előírták a magyaros viseletet: atilla, kunkalap, görbe
kard, ezért gúnyolták őket Bach-huszárnak
·
Kempen vezette rendőrség-> besúgóhálózat
·
úrbéri pátens: újraszabályozta a
jobbágyfelszabadítást, a földek 20%-ánál előírta a paraszti megváltást
·
6-12 közötti gyerekek iskolakötelezettségének
érvényesítése
·
a félelemre építő berendezkedés nagyon drága
volt az udvarnak-> folyton emelni kellett az adókat, így is nő az
államháztartás hiánya-> 1857ben menesztik Bachot
·
1849-59 a lakosság nagy részének magatartása: passzív rezisztencia, Deák mintájára
·
az aulikus arisztokrácia 1851 után vállalt
hivatalokat, céljuk az 1847es politikai állapotok visszaállítása (őket
schwarz-gelbeknek csúfolták)
·
aktív rezisztencia
o
1851 nyarán Makk József fegyveres megmozdulást
szervezett a Székelyföldön
o
Noszlopy Gáspár tolnai mozgalma
o
Rózsa Sándor: Albrecht főherceg tanácsára
halálos ítéletét kufsteini várfogságra módosították, h ne váljon hőssé, hanem
elfelejtse a nép
o
1853. febr. 18. Libényi János merénylete
Ferenc József ellen, utána felakasztották Libényit
·
a török kormány NYi nyomásra nem adta ki a
hozzá menekült magyar szabadságharcosokat, hanem 1850ben Kütahyába internálta
·
Kütahyában maradt: Kossuth, Batthyány Kázmér,
Mészáros Lázár, Perczel Mór
·
Szemere B. Teleki László után ment Párizsba
·
londoni emigráció: Pulszky Ferenc, Klapka
György, Türr István,
·
párizsi emigráció: Andrássy Gyula, Teleki
László, Horváth Mihály, Szemere
·
feszültség Kossuth és teleki csoportja között
·
Kossuth: kütahyai
alkotmány: nemzetiségek nyelvi-kulturális jogai, de politikai autonómia
nem, a Török Porta alól felszabaduló nemzetekkel szövetség, konföderáció,
·
1862 egy torinói lapban megjelent Kossuth Dunai Szövetség-koncepciója: autonómia
Erdélynek, a Szöv. központja rotációs rendszerben: Belgrád, Zágráb, Bukarest,
Pest, szabad nyelvhasználat a törvényhozásban, a Szövetségbe be- és kilépésről
népszavazás dönt
·
1859-60 neoabszolutizmus
·
1860 márc. 15. megemlékezés-> rendőrség
közbelép-> Forinyák Géza joghallgató halálos áldozat-> temetése újabb
demostráció
·
1860
októberi diploma: országgyűlés és megyerendszer
visszaállítása,
·
1861
februári pátens: centralizáció és parlamentarizmus
·
1861 magyar országgyűlés: tiltakozik a
februári pátens ellen, közjogi kérdés homloktérbe kerül
o
Deákék: kompromisszumkészség
o
Telekiék: nem engedni a 48-ból
o
1860-61 megmozdultak a politika iránt
érdeklődők, pártokat szerveztek. A politikusok az Áprilisi Törvények
visszaállításáért álltak ki, nem kértek azokon túlmutató engedményeket.
o
1861-es országgyűlés feloszlatása-> apátia
a magyar politikai életben
o
Schmerling visszanyúlt az 50-es évekhez.
Tisztában volt vele, h a magyar társadalomnak nincsenek tartalékai (gazdaságiak
sem), úgyhogy csak kivárni kell. De Schmerling nem számolt a birodalom
külpolitikai és gazdasági problémáival, a belpolitikaiakkal meg aztán végképp
nem.
o
1863 összehívták az erdélyi
országgyűlést (még érvényben volt a februári pátens!). A szász és a román
képviselők választanak követeket, h elküldjék a bécsi Reichsrat-ra. Magyarok
nem vettek részt az erdélyi országgyűlésen. Úgy tűnt, sikerül kiegyezni a
nemzetiségekkel a magyarok feje fölött. De hosszú távon nem lett eredményes,
mert a csehek kihátráltak a Reichsratból.
o
1862 végén Ferenc József felkérte
Apponyi György ókonzervatív országbírót, h készítsen kiegyezési tervet. -> emlékirat
Ferenc Józsefhez:
o
· Megjelenik benne a Pragmatica Sanctio. A
Pragm. Sanc. konz értelmezése: egységes, oszthatatlan birodalom 1 uralkodóval.
o
· Közös vámügy, külügy, pénzügy
o
· Delegáció intézménye a közös ügyes
intézésére és ellenőrzésére, a két delegáció együtt ülésezne.
o
· Két feltétel: Mo. területi
integritásának helyreállítása, magyar kormány felállítása a nem közös ügyek
intézésére.
o
· Nagyon merész tervezet 1862-63-ban->
Apponyi Györgyöt leváltották, politikai szerepét elvesztette, kegyvesztettség.
o
Deák F. teljesen visszavonult a
politikától a 60-as évek elején. Nagypolitikai nem volt (nem volt országgyűlés
és megyegyűlés), de a háttérben nem szűntek meg az egyeztetések és lehetett már
politikáról beszélni nyilvános helyen (pl. kaszinó) és a sajtóban (cenzúra
mellett).
o
A cenzúra úgy működött, h öncenzúrára
késztette a kiadókat, ugyanis miután kinyomtatták az össze példányt, akkor
kellett bevinni a rendőrhatósághoz, és ha akkor kivetnivalót talált benne a
cenzor, akkor nem lehetett terjeszteni-> hatalmas anyagi veszteség->
inkább eleve nem írnak olyat az újságok, ami politikailag ciki.
o
Deák a kultúrába menekült. Most már
közvetlen környezete (Lónyay, Falk Miksa, Trefort) sem támogatja ezt a visszahúzódó
politikát, szerintük meg kell tartani a kezdeményezést.
o
1862 megjelent Bécsben egy osztrák
jogtörténeti munka (kifejtette, h Mo. a birodalom homogén része jogilag), ami
kimozdította Deákot az apátiából. Csengery Antallal választ kezd írni rá-> 1865-ben
jelenik meg Adalék a magyar közjoghoz címmel
a Budapesti Szemlében. Bizonyítja, h a magyar különállásnak meg van a jogi
alapja, nem homogén része a birodalomnak.
o
Osztrák liberálisok alkotmányos
reformokat szeretnének-> reformfolyamat Ausztrián belül, Schmerling
ellenfelei. 1864-ben felveszik a kapcsolatot Deákkal, de ő kihátrál belőle,
mert szerinte magyar politikai elitnek az uralkodóval kell tárgyalnia, nem az
osztrák politikai elittel. Közvetlenül az uralkodót kell meggyőzni. Valszeg
Albrecht főherceg is ott volt az osztrák liberálisok és Deák kapcsolatának
hátterében, ki akarta puhatolni Deák álláspontját. Augus (?) leírta a tárgyalás
eredményét. -> közvetve az uralkodó és Deák között történt meg a
kapcsolatfelvétel.
o
1865.
ápr. 16. Húsvéti cikk
o
· Elvi kinyilatkoztatás
o
· Deák elismeri a birodalom biztonságának
elsődlegességét, ennek hajlandó alárendelni Mo. függetlenségét. Enged az
Áprilisi Törvényekből.
o
· Aláírás nélkül jelent meg, a Pesti
Hírlap címlapján, aminek Kemény Zsigmond volt a főszerkesztője. Annyira el
akarták titkolni Deákszerzőségét, h Kemény elküldött hozzá egy újságírót, h a
kézírás se utaljon Deákra.
o
· Hosszú történeti fejtegetéssel kezdődik,
gyakorlatilag felmenti az uralkodót a szabharc leverése és az 50-es évek
elnyomása miatti ódium alól, csak azt várja el, h jobb tanácsadókkal vegye
magát körül.
o
1865.
május 7-8-9. Májusi program
o
· Apponyi György bécsi lapjában, a
Debatterben jelent meg 3 részletben.
o
· Szintén név nélküli, de a Húsvéti cikkre
már úgy hivatkozik vissza, h annak Deák a szerzője.
o
· A Húsvéti cikk konkrét programmá
alakítása
o
· Gyakorlatilag felvázolja azt a
rendszert, ami majd 1867-ben megvalósul.
o
Ferenc József felfüggeszti a katonai
bíráskodást, új irányítókat helyez a Helytartótanács élére. Schmerling levonja
a következtetéseit és lemond.
o
1865 szeptemberében felfüggesztette F.
J. a februári pátenst, feloszlatja a magyarok nélküli erdélyi országgyűlést és
kiírja az új választásokat. -> most már hajlandó szavazni menni az erdélyi
magyarság. Decemberben összeült a magyar országgyűlés. Most már
háttéregyeztetések helyett nyilvános viták. A cenzúra működése enyhült. De Deák
kihúzta a Pesti Naplóból a szerinte nem megjelenítendő cikkeket 1865 és 67
között, mert a közvélemény a Pesti Naplót Deák lapjának tekintette, így zavart
okozott volna, ha megjelennek olyan cikkek, amik az övével ellentétes
álláspontot képviselnek.
o
1866 nyarán vereség a poroszoktól.
Egészen eddig megosztott a magyar politikai elit.
A kiegyezés
o
Deák nehezen engedett bármiben is Ferenc
Józsefnek, de ha már megegyeztek vmiben, akkor teljes mellszélességgel kiállt
amellett minden támadás ellenére is.
o
Csengery Antal: ő az, akiben Deák vakon
megbízott, sokszor ő írt Deák helyett bizonyos paragrafusokat. Nehéz
megállapítani a kiegyezési törvénynél, h melyik részét melyikük fogalmazta.
Szóval Csengery szürke eminenciás volt.
o
1867-es bizottság a kiegyezési törvény
létrehozásáért, Andrássy az elnöke.
o
Nagy vita a porosz háború idején, h
hozzájárul-e az ogy saját feloszlatásához. A magyar pol elit biztos volt benne,
h Ausztria fog nyerni, és féltek, h egy győztes háború után nem lesz olyan
egyszerű tárgyalni Béccsel, úh gyorsan össze akarták hozni az ogy céljait. De
felfüggesztették az ogy-t végülis.
o
Königgrätzi csata-> Ferenc József
Pestre menekíti Erzsébetet, Deák fogadja, de utána gyorsan elhúz Pestről.
o
Deák nem követelt semmivel sem többet
Ferenc József königgrätzi veresége után, mint előtte. Itt váltak le a 49-esek
és Tisza Kálmánék Deákról, mert ki akarták használni az új tárgyalási pozíciót.
o
Fő vitás pontok:
· Hadsereg: az I. VH-ig nem sikerült
megoldani, végig ez váltotta ki a legtöbb vitát a két birodalomrész között.
Újoncmegajánlás az ogy ősi joga. A tisztikarral kapcsolatban mindenről az uralkodó
dönt, de a katonát és a pénzt az ogy szavazza meg… A hadügyminiszter elveszíti
1848-hoz képest a vétójogát (a miniszteri ellenjegyzést). Bekerülhet-e
egyáltalán a törvénybe a „magyar hadsereg” kifejezés? Deák profin
csűrte-csavarta a jogi nyelvet. J
o
Beust az új belügyminiszter.
o
1867. febr. 17. megalakul a magyar
kormány Andrássy vezetésével. Ez bonyolítja a kiegyezés körüli tárgyalásokat,
mert a kormány gyakran más véleményen volt, mint Deák. Eljárt a
minisztertanácsi ülésekre, elmondta a véleményét és elvárta, hogy aszerint
döntsenek mindig. Sértő stílusban osztotta ki a minisztereket ráadásul. De
jogilag nincs Deákon felelősség!
o
1866-ban elkezdődtek az egyeztetések
Horvátországgal. Deák egyre többet foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel. Két
dologról nem sikerül megegyezni: Fiume és a muraköz hovatartozásáról. Ferenc
József feloszlatja a horvát ogy-t. Új választások, bundagyanúsan-> a
magyarbarát párt nagy fölénnyel nyert.
o
Kossuthnak nem volt komoly beleszólása a
magyar politikába. De a tömegekre nagyon hatott. 40 ezer példányban
terjesztették a Kasszandra-levelet. Felkorbácsolta a függetlenségi érzületet.
Maga a Kiegyezési törvény
o
A preambulumban megjelenik a Húsvéti
cikkből az a gondolat, h a birodalom biztonsága az első, még Mo.
függetlenségével szemben is.
o
A Pragmatica Sanctiora hivatkozva
vezetik le a birodalom oszthatatlanságából a közös minisztériumokat.
o
A közös uralkodótól még nem közös minden
minisztérium.
o
Közös ügyek: vám, pénz, kamatlábak,
költségvetés: delegációk tárgyalják és a külön ogy-k nem foglalkozhatnak utána
vele. Közös miniszterek felelősségével is foglalkozik a törvény.
o
Az újonc- és pénzmegajánlás a hadsereg
számára a magyar ogy joga. A törvények szentesítésének joga az uralkodóé marad.
Előszentesítés joga.
o
Pl. az egyetemi tanárok és középiskolai
igazgatók kinevezése is az uralkodó joga és még rengeteg hétköznapi dolog, ami
meglepő a megelőző tárgyalások fényében. Abszolutista uralkodói jogosítványok,
miközben alkotmányos, választott polgári kormány volt.
Kiegészítő törvények
o
Uralkodói követelésre fogadták el őket.
o
Nádor jogkörének szűkítése. Ráadásul
szüneteltették a nádorválasztást. A koronázásnál Andrássy helyettesítette a
nádort, akinek az uralkodó fejére kellett volna tennie a koronát.
o
1848: minisztertársait a min. eln.
választja ki, az uralkodó csak jóváhagyja. 1867 után: az uralkodó nevezi ki a
minisztereket.
o
Év végéig mindenképp el kell fogadni az
előző évi zárszámadást és az új évi költségvetést.
o
„Gazdasági kiegyezés”:
· Kvóta aránya: a közös költségek 70%-át
Ausztria, 30%-át Mo. állja.
· Államadósság kérdése: a magy pol elit
szerint nagy része olyan kölcsönökből keletkezett, amiket Mo. elnyomására
vettek fel. Mégis hozzájárult a törlesztéshez Mo.
· A Monarchia 1 vámhatárt képez->
óriási belső piac.
· A magyar kormány Ausztria nélkül is
köthet gazdasági megállapodásokat külföldi országokkal. Európai tendencia volt
a vámhatárok megerősítése a 19. sz. második felében.
Közös hadsereg:
o
4
intézménye: hadsereg, hadi tengerészet, honvédség, népfelkelés
o
A kiegyezés megítélése
o
Ausztriában csak 67 decemberében
fogadták el az új alkotmányt, aminek része az osztrák kiegyezési törvény.
o
Mo. nem Ausztriával, hanem az
uralkodóval kötött szerződést a kiegyezési törvény keretében.
o
?Alkotmány v csak sima törvény?
o
Az osztrákok szemében egy birodalom 2
része rendezte a viszonyát a kiegyezési törvénnyel. Magyar oldal (Deák): két
különálló ország uralkodón keresztül kötött szerződése.
o
Magyar delegáció: 20 képviselőt küld a
főrendiház és 40-et a képviselőház.
·
1867. jún. 8. Ferenc József megkoronázása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése