Rendiség és abszolutizmus - záróvizsga tétel

I.1           Rendiség

·         rend definíciója: azonos kiváltságokkal rendelkező, azonos jogú és érdekű társadalmi csoport, amely érdekképviselettel bíró emberek csoportja. A legtöbb országban 3 rend volt: főpapság, nemesség, városok.

·         Pl. A nemesi rend kiváltsága az adómentesség, a polgárságé a közös adózás.

·         a rendiség a társadalom horizontális szerveződése, a hűbériség vertikális volt

·         Páduai Marsilius: Defensor Pacis c műve: népszuverenitás elve: a királyi hatalom jogforrása a nép, de a népen nemességet értenek a középkorban

·         az uralkodók általában szorult helyzetben ismerték el a rendiséget, tehát, h a rendekkel közösen kell kormányozniuk

o   1215 Földnélküli János: Magna Carta Libertatum

o   1222 II. András: Aranybulla

o   1302 II. Fülöp Ágost rendi gyűlést hívott össze

I.2           Rendi küzdelmek Angliában

·         Földnélküli János konfliktusba került a pápával a canterburyi érseki szék betöltése kapcsán      ->        az ország interdictum alá került, majd 1209-ben Jánost is kiközösítette a pápa                János király csak egy merész diplomáciai húzással tudja elhárítani, a III. Ince pápa által is támogatott  II. Fülöp francia király által indítani készült inváziót:

·         1213-ban magát és országát a pápa hűbéresének ismerte el,

·         -> ezt rosszul fogadta az angol nemesség-> nem támogatja János 1214-es hadjáratát a kontinensen + kisebb és nagyobb urak + London városa felkel

·         1214 Bouvinesi csata: Földnélküli János vereséget szenved II. Fülöp Ágosttól

·         -> 1215. jún. 15. Magna Carta Libertatum: az első országos privilégium, amely tartalmazott garanciákat

o   25 fős bárói tanács ellenőrzi a királyt

o   a király csak a nemesség beleegyezésével adóztathat

o   minden vádlottnak van joga tárgyalásra

o   ártatlanság vélelme: amíg be nem bizonyosodik a vádlott bűnössége, ártatlannak kell tekinteni

III. Henrik (Földnélküli János fia)

·         1258 oxfordi províziók: Oxfordi províziók: a kormányzat irányítását és a királyi hatalom intézményes korlátozását szabályozta

·   a király semmilyen fontos ügyben nem dönthetett a bárók és a király megbízottai által választott tanácsosok hozzájárulása nélkül

·         + westminsteri provízók: a bárók által a szabad birtokosoknak okozott sérelmek orvoslására

·         így kb. az a helyzet alakult ki, h a király uralkodik de nem kormányoz               a XIII. sz-ban csak rövid ideig maradhatott fenn, mivel a bárók nem békéltek meg azzal, hogy a reformok őket is korlátozzák (westminsteri províziók)

·         amikor Szt. Lajos fr. királynak kell ítélkeznie az angol király és az angol rendek konfliktusában: semmisnek nyilvánítja a províziókat, a király szabadon választhatja meg tanácsadóit és főtisztviselőit

·         Simon de Montfort hívei számára ez elfogadhatatlan -> fegyveres felkelés

·         1264-ben vereséget mértek a királyi seregre: elfogták Henriket és fiát, Edwardot, aki megszökik a fogságból-> ő a későbbi I. (Nyakigláb) Edward király

·         1265 rendi gyűlés=parlament

·         de 1265-ben Simon de Monfort elesett

I. Edward (1277-1307)

·         rájön, h a maga hasznára ki tudja használni a parlamentet-> 2 kamarás parlament: felsőház + alsóház

·         az alsóházban a grófságok (shire) követei

·         elfoglalja Wales-et, háború Írországgal és Skóciával

I.3           Rendiség Franciaországban

·         a francia király de facto hatalma csak az Ile de France területére terjed ki-> cél: kiterjeszteni a királyság egész területére

·         ennek eszköze a beházasodás a különböző hercegségekbe: VII. Lajos házassága Aquitániai Eleonórával

·         rendi gyűlés: 1302-től a király által összehívott gyűlés a 3 rend (főpapság, nemesség, városi polgárság) részvételével, II. Fülöp Ágost hívta össze először, mert pénzt akart szerezni a flandriai háborúra

·         1 kamarás rendi gyűlés

·         minden tartománynak van rendi gyűlése, ez a tartományi gyűlés, és általános rendi gyűlésről beszélünk, ha minden tartomány minden rendje képviselve van

·         fontos: francia kontextusban a parlament bíróságot jelent, nem rendi gyűlést!

I.4           Rendiség Magyarországon

·         1222 Aranybulla

ü  az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, de az országhatáron kívül nem kötelesek hadba szállni a király mellett a nemesek,

ü  az oklevelet megszegő király fegyverrel kényszeríthető a betartására

ü  nemesek bírói ítélet nélkül nem ítélhetők el

ü  adómentesség

·         1231 Aranybulla megerősítése

·         a városi polgárságot Zsigmond szervezte renddé: városi jogok adományozása, függetlenített őket a földesúri bíráskodástól: tárnoki szék fellebbviteli fórum számukra. -> 15. sz. végére nálunk is megvan a 3 klasszikus rend

·         a 16. sz.ra a főnemesség és a köznemesség elvált-> 4 rend a 19. sz.ig

·         utolsó rendi országgyűlés: 1847

I.5           Rendiség a Német-római birodalomban

·         1356 IV. Károly: Német Aranybulla

o   a választófejedelmek hatalmát erősítette meg a központi császári hatalom rovására

o   szabályozza a császárválasztás módját : 7 választófejedelem –a trieri, a mainzi és a kölni érsekek, szász fejedelem, cseh király, brandenburgi őrgróf, rajnai palotagróf

o   választófejedelmek pénzverési és hadsereg állítási joga

o   a választófejedelmek független külpolitikát is folytathatnak gyakorlatilag

I.6           Egyházi rendiség

·   a rendiség még az egyházba is beférkőzött

·   zsinati elv/konciliarizmus: concilium supra papam

·   a zsinat leteheti a pápát, de probléma: a pápa (v. a császár) hívhat csak össze zsinatot

II.1. Abszolutizmus

·         abszolutizmus fogalma: a végrehajtó hatalom 1 kézben egyesülése, a király törvényes keretek közötti egyeduralma

·         a királyi hatalom kiterjesztése az uralkodói jövedelmek megnövekedésével válik lehetővé

·         a hosszú 16. sz.ban lett elég pénze az európai uralkodóknak ahhoz, h kiszorítsák a rendeket a kormányzásból

o   zsoldosok sereget tud alkalmazni, lemondhat a nemesek katonai szolgálatairól,

o   hivatalnokokat képez ki magának-> nem kell az írástudó papság a közigazgatáshoz

·         az abszolutizmus pillérei:

o   zsoldos sereg

o   királytól függő hivatalnoki réteg

o   a kiváltságosokon kívül mindenkire kiterjedő adórendszer

·         központosított, bürokratikus rendszer

II.    1. A klasszikus, francia modell

·         IV. (Navarrai, Bourbon) Henrik megalapozta, miután őt megölte Ravaillac, azután sem omlott össze a királyi hatalom, mert a kis XIII. Lajos elsőminisztere, Richelieu, kezébe vette a dolgokat (miután leszerelte az özvegy Medici Mária régensnő hatalmát embereinek meggyilkolásával ás Mária házi őrizetbe zárásával)

o   szakértelmen alapuló hivatalnokrendszer

o   -> nemesség kiszorítása a kormányzásból

o   1613 XIII. Lajos feloszlatja az általános rendi gyűlést, kinevezi Richelieu-t államminiszternek, h ő maga nyugodtan élhessen a szórakozásnak

o   1614-től egészen 1789-ig nem is volt általános rendi gyűlés Franciaországban

·         XIII. Lajos nem volt nagy államférfiú, de ezt elismerte, és hagyta Richelieu-t intézni a dolgokat:

o   király által kinevezett intendánsok (hivatalnokok) minden megye élén, akik csak az államminiszternek felelnek

o   minden jövedelem a királyi kincstárba folyik be

o   zsoldos sereg újraszervezése

o   titkosszolgálat (kémhálózat) kiépítése->  az államminiszter mindenről tud

o   1627 La Rochelle hugenotta fellegvár bevétele: maradhatnak hugonetták, de elveszítik a nantesi ediktumban foglalt autonómiájukat. Fontos:itt már nem lelkiismereti okokból igyekszik a katolikus államhatalom felekezetileg homogenizálni az országot, hanem pusztán praktikus okból, egyszerűen minden szempontból minél homogénebb lakosságot akar

o   a 30 éves háborúba ügyesen avatkozik be, sikerül beszerveznie a svédeket is a Habsburgok ellen

o   feltalálta a modern diplomáciát: állandó követek külföldön

o   Párizst teszi a kultúra fővárosává, jó sok anyagi befektetés árán

·         1642 Richelieu meghal, Mazarin bíboros lesz az államminiszter

·         1643 XIII. Lajos halála-> XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása

·         1643 Fronde mozgalom, célja a rendiség helyreállítása, Mazarin szívós munkával egyenként bebörtönzi a frondistákat, így 1648-ra sikerül felszámolni a mozgalmat (fronde:parittya)

·         mivel a Fronde tűzfészke Párizs és ott rengeteg megaláztatás éri a gyermek XIV. Lajost, örökre meggyűlöli a várost (3x kellett onnan elmenekülnie), ezért is helyezi az állandó királyi székhelyet Versailles-ba (addig vándorolt a királyi udvar)

·         Mazarin végrendelete XIV. Lajos számára:

o   vallási ügyekben semmi szélsőség

o   erősítse a nemesség anyagi helyzetét, de gyengítse meg a politikait

o   könnyítsen az adóterheken, nehogy megismétlődhessen a Fronde

o   szüntesse meg az államminiszteri tisztséget és ő maga kormányozzon

·         a Napkirály meg is fogadja a tanácsokat

·         Louvois hadügyminiszter

o   az idejétmúlt nemesi felkelés megszüntetése, toborzás bevezetése

o   toborzott csapatok kiegészítése külföldi zsoldosokkal

o   tisztképző főiskolák alapítása: polgári és paraszti származású tisztek is lettek!

o   egyenruha bevezetése

o   kaszárnyák: katonák elkülönítése a civil lakosságtól

·         Colbert pénzügyminiszter: merkantilizmus

o   az első állami gazdaságpolitika

o   pozitív külkereskedelmi mérlegre törekvés

o   állami manufaktúra-alapítások

o   protekcionizmus

·         a minisztereket szakértelem alapján választották ki, de sok tisztséget meg lehetett vásárolni (pénzszűke esetén direkt alapítottak újabb tisztségeket, h el lehessen adni). A hivatalvásárlás és a szakszerű bürokrácia kettőssége a nagy francia forradalomig fennmaradt.

·         XIV. Lajos folytatta a galikán államegyház kiépítését, amit a pápa eltűrt a „legkeresztényibb királytól”, mert az Fro-n belül és kívül is szorgosan üldözte az egyház ellenségeit.

·         1685 nantesi ediktum érvénytelenítése. Megtiltotta az ország elhagyását is, így a 2 millió hugenottából csak 200 000 vándorolt/szökött külföldre.

·         az új versailles-i udvarba gyűjtötte a nemesség krémjét, gyakorlatilag aranykalitka volt, a pompával lettek kárpótolva az elveszített politikai hatalomért

·         1699 megalapítják a királyról elnevezett új francia gyarmatot: Louisiana

II.3. Hogyan működött a francia modell a többi európai országban?

SPANYOLORSZÁG

·         V. Károly, miután 1519-21 legyőzte Kasztília rendjeit, már akkor hagyta a francba a rendi gyűléseket, többé nem hívta össze őket, a királyi rendeletekből lettek a törvények és zsoldos hadsereggel vívta a háborúit, ehhez persze kellett az Újvilágból bejövő arany

·         fia, II. Fülöp napi 10 órát töltött adminisztrációval, és a bürokráciát tökélyre fejlesztette: szakpolitikai és területi tanácsok készítették elő a rendeleteket, amiket a királyi aláírás léptetett életbe,

·         II. Fülöp állandó királyi székhelyet épít: Escorial: rostély alakú Szt. Lőrinc emlékére, akit azon a helyen sütöttek meg rostélyon 258-ban. Központ + palota + kolostor + temetkezőhely egyben.

ANGLIA

·         I. Károly 1629-ben betiltja a parlamentet, nyílt abszolutizmust vezet be-> az elit ellenáll

·         1638 skót felkelés (mert a puritánok nem akarnak anglikánná válni): Károly az angolokkal vereti le, kimerül a kincstár

·         -> kénytelen újra összehívni a parlamentet, h új adókat szavazzon meg

·         1640 Rendi gyűlés: azzal a feltétellel szavaz meg adót, h a király soha többé nem oszlatja fel, erre feloszlatja, ezért nevezik „rövid parlamentnek”

·         3 hónap múlva megint összehívja: „hosszú parlament” 1640-53: a parlament feloszlatása felségsértés, büntetése lefejezés.

·         közben már 1640től zajlik a polgárháború a király követői (gavallérok) és a parlament követői (kerekfejűek, gentryk) között és eltart 89-ig

·         gavallérok: hagyományosközép-angol nemesek, ragaszkodnak a kiváltságokhoz, nem is kereskednek, h ne sérüljön az adómentességük, royalisták

·         kerekfejűek: a nemesek 2/3-a, lemond az adómentességről, h résesüljön a gazd. fejlődésből-> kereskedik, mellettük áll a polgárság is a polgárháborúban

·         1642ig csak verbális a polgárháború: a parlament követeli Strafford grófja (államminiszter) bíróság elé állítását. Strafford javasolja a királynak, h engedjen-> 1642ben a bíróság halálra ítéli és kivégzik. -> a király hadat üzen a parlamentnek-> nyílt háború

·         csaták: 1644 Marston Moor, 1645 Naseby, 1648 Preston – itt a parlamenterek elfogják Károlyt

·         1649 Károly kivégzése, Oliver Cromwell erőszakkal magához ragadja a hatalmat és bevezeti a köztársaságot. 1653-ban hadsereggel feloszlatja a parlamentet, Lord Protector címet vesz fel. utána, 1658-60 fia, Richard Cromwell a lord protector.

·         1660 Monk tábornok puccsa R. Cromwell ellen, a parlament visszahívja a lefejezett I. Károly fiát Franciaországból az angol trónra.

·         Stuart restauráció: II. Károly (1660-85) alatt nem nyúlnak hozzá az 1640 óra beállt tulajdonviszonyokhoz és nem vonják felelősségre a királygyilkosokat, viszont más vádak alapján elítélik őket.

·         II. Jakab (1985-88) viszont abszolutista politikát vezet be, katolizálni próbálja Angliát

·         „A Stuart az a dinasztia, amelyik semmit sem felejt és semmit sem tanul.” szállóige

·         Anglia megelégeli Stuart hepciáskodást és 88-ban meghívják Orániai Vilmost a trónra, vértelen hatalomátvétel= „dicsőséges forradalom” írásba foglalják megkoronázásának feltételeit-> Jognyilatkozat-> A király uralkodik, de nem kormányoz.

·         ezzel megvalósult az alkotmányos monarchia.

NÉMET-RÓMAI BIRODALOM

·         már az 1555-ös augsburgi vallásbéke elismeri a bir. felekezeti dezintegrációját

·         az örökös tartományokban és Cseho.ban (1620 Fehérhegy) sikerül bevezetni az abszolutizmust, de ezzel kitör a 30 éves háború, ami a nem örökös tartományokban lehetetlenné tesz minden abszolutista császári törekvést

·         a vesztfáliai béke a birodalom egész fennállása idejére (1806ig) véglegesíti, h a NRCS-ban csak fejedelmi abszolutizmus működik, császári nem, gyakorlatilag 360 államról van szó

·         MAGYARORSZÁG

·         1687 pozsonyi országgyűlés: a magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztásról

·         a törökök kiűzése után több próbálkozás: Neoaquistica Commissio: akinek nincsen meg a birtokai adománylevele v nem fizeti ki a fegyverváltságot (a birtok értékének 10%-a), annak elveszik a birtokait

·         1711 szatmári béke: kompromisszumos béke:

o   rendi monarchia

o   felülvizsgálják a Neoaquistica Commissio döntéseit

o   vallásszabadság a nemeseknek

o   megmarad Erdély, mint külön fejedelemség

o   Habsburgok maradnak a trónon

o   -> Magyarországon nem sikerül megvalósítani a Habsburg abszolutizmust.

II.4. Felvilágosult abszolutizmus

·         ez nyugaton fából vaskarika, de K-Európában nem, mert az uralkodók nemességük ellenében veszik kezükbe a nép jólétének kérdését

·         Poroszország, Ausztria, Oroszország-> ők osztják majd fel Lengyelországot, ami leragadt a rendi anarchiánál.

·         1701 Hohenzollern Frigyes porosz királyi címet kap I. Habsburg Lipóttól, ezzel a feltétellel nem áll a franciák mellé a sp. örökösödési háborúban.

·         I. Frigyes Vilmos porosz király (1714-40)

o   „káplárkirály” -> militarista állam, ált. hadkötelezettség Európában először

o   ált. tankötelezettség, porosz iskolamodell

·         I. Nagy Péter cár (1689-1725)

o   hivatalnokképzés-> csinovnyikok

o   manufaktúra alapítások: egész falvak lakosságát költözteti városokba

o   merkantilizmus

o   zsoldos sereg

o   halála után az orosz elit két táborra bomlik: szlavofilek és nyugatosok, gyakolratilag máig tartó dilemma

·         II. Nagy Katalin (1762-96)

o   fiziokrata gazdaságpolitika:az állam nem avatkozik be a kereskedelembe, szabad kereskedelem, a mezőgazdaság a legfontosabb ágazat

o   akiknek a katonai szolgálataira nem tat igény, megfosztja az előjogaiktól, adót szed tőlük-> kozákok-> Pugacsov kozákfelkelése 1770-72, leveri, adózó paraszti sorba sikerül kénszeríteni a kozákokat, de a történet komoly érv a nemesi adómentesség megtartása mellett, amit Katalin szeretett volna megszüntetni

·         Mária Terézia Kaunitz utilitarista kancellárra támaszkodik

o   1754 Vámrendelet, cél a birodalmi munkamegosztás, merkantilista és protekcionista, de a belső vámhatárral jól megsérti a magyar rendeket…

o   bújtatott ellenreformáció: állami hivatalokat csak katolikusok viselhetnek

o   1765 országgyűlésen Mária Terézia felveti az úrbéri terhek egységesítését, nem szavazzák meg-> soha többé nem hív össze országgyűlést, innentől rendeletekkel kormányoz

o   1777 Ratio Educationis: 6-12 éves korig mindenkinek elemi iskolába kell járnia,

o   ő maga se felvilágosultnak, se abszolutistának nem tartotta magát, de magyar királynőként felvilágosult abszolutista volt

·         II. József (1780-90)

o   kalapos király, korona és koronázási hitlevél nélkül

o   „mindent a népért, semmit a nép által”

o   a zsidó alattvalóknak német vezetéknevet kell felvenniük-> utilitarizmus

o   a nem gyógyító és nem tanító szerzetesrendek feloszlatása, ez is utlilitarista intézkedés

o   Nyelvrendelet: az egész birodalom hivatalos nyelve a német, ez is utilitarista

o   megyerendszer eltörlése, centralizáció: Mo. 10 kerület, Erdély 3 kerület

o   nevezetes tollvonás, amire NEM vonatkozott: jobbágyrendelet, türelmi rendelet, és h az alsópapság fizetésből éljen

·         II. Lipót viszont visszaállítja a vármegyerendszert, alkalmazkodik a rendekhez