Reformáció, vallásháborúk, vallási türelem - záróvizsga tétel

Reformáció

·    1517. okt. 31. Luther, Wittenberg, 95 pont.

·    1521 X. Leó pápa kiátkozza Luthert. V. Károly meghívja Luthert a wormsi birodalmi gyűlésre, elmegy, de nem von vissza semmit-> birodalmi átok sújtja.

·    Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendezi az elrablását és menedéket ad neki Wartburgban 10 hónapra, ahol lefordítja németre a Bibliát.

·    1524-25 Thomas Münzer vezette parasztháború: az óegyház és Luther követői együtt verik le Mühlhausennél. Pontosabban lemészárolják a parasztsereget.

·    1529 a speyeri birodalmi gyűlésen Luther követői tiltakoznak (protestálnak-> ők a protestánsok) a reformáció terjesztésének tilalma ellen

·    1530 ágostai hitvallás

·    1531 a német protestáns fejedelmek szövetséget kötnek V. Károly ellen

·    1534 VIII. Henrik angol király létrehozza az anglikán egyházat

·    Kálvin: Institutio Religionis Christianae (Tanítás a keresztény vallásra)-> predestináció

·    A „kálvini” egyházszervezet Genfben: a konzisztórium (egyháztanács) lelkipásztorokból és 12 vénből áll (akiket Genf városi tanácsa delegált)

Óegyház tanításai	Protestáns tanítások
hit forrása = Biblia + egyházi hagyomány	hit forrása = csak a Biblia
üdvözülés hit és jócselekedetek által	üdvözülés csak hit által
7 szentség van: keresztség, bérmálás, gyónás, oltáriszentség, házasság, papi rend, utolsó kenet	2 szentség van: keresztség, úrvacsora
papi cölibátus	papok nősülhetnek
papok közvetítők	papok és laikusok között nincs különbség
latin istentisztelet	népnyelvű istentisztelet

(nem minden protestáns szerint szentség az úrvacsora)

Katolikus megújulás/Ellenreformáció

·         1540 III. Pál pápa jóváhagyja a jezsuita rend szabályzatát

·         1542 III. Pál újra működésbe lépteti az inkvizíciót

·         1545-63 tridenti zsinat

o   csak az egyház joga a Biblia értelmezése és a hit igazságainak eldöntése

o   a hit mellett jócselekedetek által is lehet üdvözülni

o   a püspök és a plébános kötelessége a szolgálati helyén tartózkodni

o   a püspököknek papi szemináriumot kell létesíteniük egyházmegyéjükben

·         1555 augsburgi vallásbéke: a NRCS fejedelmei választhatnak a kat. és a lutheránus hit között, az alattvalóiknak követniük kell őket: „Cuius regio, eius religio.”

·         1564 IV. Pius kiadja az Index

·         1568 Il Gesù, az első barokk templom

Vallásháborúk

·         1478-1834 Inkvizíció működése Spanyolországban

·         1531-55 német vallásháborúk: schmalkaldeni szövetség contra katolikus liga

·         1562-98 francia vallásháborúk

·         1566- németalföldi szabadságharc

·         1618-48 harmincéves háború

A NÉMETALFÖLDI SZABADSÁGHARC

·         1556 V. Károly császár lemond, birodalmát felosztja: II. Fülöpé Spanyolo. és a gyarmatbirodalom, Ferdinándé a NRCS. Németalföldet a spanyol részhez csatolta, ahol nem tartották tiszteletben azt az autonómiát, amit a városok a német birodalomhoz tartozván megszoktak.

·         -> Orániai Vilmos, Egmont és Hoorn grófok petíciója 1566-ban: ha nem áll vissza a vallásszabadság és a városi autonómia + kiváltságok, akkor megtagadják az engedelmességet a spanyol királynak

·         1567-73 Alba herceg helytartó terrorja (előtte a szelíd Pármai Margit volt a helytartó, a petíció miatt váltotta le keményebbre Fülöp)

·         1576 a kifizetetlen spanyol zsoldosok kifosztják Antwerpent-> sok protestáns lázadó radikalizálódik, most már teljesen el akarnak szakadni Spanyolországtól.

·         1579 az északi és a déli tartományok két szövetséget hoznak létre

o   É: utrechti unió: el akar szakadni Spanyolországtól

o   D: arras-i unió: katolikus inkább, nem akar elszakadni, csak az eredeti célokért küzd.

o   de katonailag továbbra is együttműködnek.

·         1581 az északi Egyesült Tartományok függetlenné nyilvánítják magukat Spanyolországtól, II. Fülöp trónfosztása

·         „koldusok”: a németalföldi felkelők legradikálisabb, legspanyolellenesebb szárnya. Voltak „erdei koldusok” és „tengeri koldusok”.

·         Orániai Vilmost (a „hallgatagot”) is megnyerték maguknak, a spanyolok meggyilkoltatták 1584-ben, de ez csak felerősítette a protestáns hatalmak támogatási hajlandóságát-> I. Erzsébet nyíltan a protestáns felkelők mellé állt (meg a francia hugenották mellé is)

·         közben 1587 Erzsébet kivégezteti Stuart Máriát, 1588 spanyol armada veresége a La Manche csatornában

·         1609 tizenkét éves fegyverszünet Spanyolországgal. Az utrechti unió tartományai gyakorlatilag leválnak Spanyolországról, az arrasi unió tartományaiból lesz „Spanyol Németalföld”.

·         1648 a vesztfáliai béke elismeri az Egyesült Tartományok függetlenségét: ez gyakorlatilag Hollandia, Németalföld katolikus déli része a 18. sz. végéig (spanyol, aztán osztrák) Habsburg  uralom alatt maradt

A FRANCIA VALLÁSHÁBORÚK

·         a Valois dinasztia 3 ága:

o   főág: mérsékelt katolikus

o   Guise-oldalág: szélsőségesen erőszakosan katolikus

o   Bourbon oldalág: hugonetta

·         1561:Vassy vérengzés: egy Guise herceg átlovagolván Vassy városán ráront egy hugonetta násznépre

·         Guise-Bourbon vallásháború, az egész ország belekeveredik-> polgárháború.

·         Medici Katalin királyné (IX. Károly király anyja) écája: lánya, Valois Margit összeházasítása Bourbon Navarrai Henrikkel, aki katolizál és béke lesz. de az esküvő éjszakáján lemészárolnak Párizsban 3000 hugonettát-> Szent Bertalan éji vérengzés 1572. aug. 24.-> 3000 áldozat Párizsban és 30 000 országszerte.

·         erre Bourbon Henrik elmenekül Párizsból, visszavonja katolizálását és semmisnek tekinti az esküvőt

·         1588 általános rendi gyűlés Blois-ban: III. Henrik király (IX. Károly öccse) meggyilkoltatja Guise Henriket és kíséretét, tehát a Bourbon-párt mellett teszi le a voksát

·         1589 egy jezsuita megöli III. Henriket

·         erre Navarrai Henriknek jó esélye támad a trónra-> életében most katolizál negyedszer, „Párizs megér egy misét”

·         1598 nantes-i ediktum: a hugonetták nem terjeszthetik vallásukat, de autonómiát kapnak

A HARMINCÉVES HÁBORÚ

·         1618 prágai defenesztráció

·         1. cseh szakasz 1618-20

·         2. német szakasz 1620-25

·         3. dán szakasz 1625-29: Tilly és Wallenstein legyőzi a dánokat 1629ben, ekkor lép be a háborúba II. Gusztáv Adolf svéd király és 1629-ben Breitenfeldnél legyőzi Tillyt, 1632ben Lützennél meg Wallensteint.

·         4. svéd szakasz 1629-35. Ekkor szorul defenzívába a katolikus liga.

·         5. svéd-francia szakasz 1635-48. A dánok az utolsó percben átléptek az ellentáborba, nehogy a svédeké legyen az egész Hansa a végén.

·         Anglia és Hollandia anyagilag támogatta a protestánsokat

·         a katolikus-protestáns szembenállás fokozatosan átalakult a Habsburg-párti és a Habsburg-ellenes frontok szembenállásává

·         tét: Habsburg-hegemónia lesz-e v erőegyensúly Európában

·         a résztvevők belépési sorrendben:

Habsburgok mellett	Habsburgok ellen
német fejedelmek (Bajorország)	cseh rendek (1620-ig)
	Erdély
	német fejedelmek (Pfalz)
	Hollandia
	Dánia (1625-29)
Lengyelo. (Svédo. ellen)	Svédország (1630-tól)
Spanyolország	Franciaország (1635-től)

·         1630 után az erőviszonyok a Habsburg-ellenes tábor javára tolódtak el a svéd és a francia belépés miatt

·         1648 vesztfáliai béke

o   a NRCS területén elismert felekezet a kálvinista is (kivétel: Habsburg örökös tartományok és Csehország)

o   garantálja Svájc és Hollandia függetlenségét, elismeri kiválásukat a NRCS-ból

o   Fro. és Svédo. német területeket kapott

o   nagy önállóság a NRCS mintegy 360 államalakulatának, önálló külpol és nemzetközi szerződések kötése is. Németország földrajzi fogalom lett, a politikai tartalom eltűnt belőle.

Vallási türelem

·         1547 VIII. Henrik halála-> fia, VI. Edvárd meggyőződéses protestáns, de fiatalon meghal 1553-ban és katolikus féltestvére, Mária lesz az angol királynő, aki úgy üldözte a protestánsokat, h kivívta magának a „Véres” melléknevet

·         1558-1603 I. Erzsébet. Kitiltja a katolikus térítőket. A trónon Stuart Mária fia, Jakab, követte.

·         Erdély – 1568 Torda,

·         Lengyelország a 16. sz.ban máglyamentes imázszsal bír

·         a 30 éves háborúban bebetonozódik, h mely területek mely felekezethez tartoznak

·         17. sz. közepe a boszorkányüldözés nagy korszaka NY-Európában, Mo-n és Lengyelországban 1700 után tetőzött. minden felekezet területén jellemző volt: Fro., Svájc, NRCS, Skócia.