Társadalom és gazdaság az államszocializmus idején (1948-1990) - záróvizsga tétel

A gazdaság szovjetizálása (államosítások, tervgazdálkodás, kollektivizálás)

·  5 legnagyobb nehézipari üzem államosítása: Ganz, Weisz, Rimamurányi…, Utána szénbányák, bankok (47)

·        1947: első 3 éves terv startolása a már államosított bankokkal indul

·        A legtöbb államosítás 48 folyamán történt meg: minden 100nál több alkalmazottat foglalkoztatott üzemet (akkor is, ha eddigre már nem volt annyi, de valaha a cég történetében igen…) -> a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) feloszlatta magát.

·        1949: TV erejű rendelettel államosították a mindenkor is 10 alkalmazottnál többet foglalkoztatott üzemeket (akkor is, ha eddigre már nem volt annyi, de valaha a cég történetében igen…) és a külföldi tőkés tulajdonokat.

·        Potsdami egyezmény: minden, régen német tulajdonú, üzem a szovjet érdekszférában szovjet tulajdon lesz.

·        Nagykereskedelmi tevékenység megtiltása.

·        Államosítások áthúzódnak az 50-es évek elejére is: mozik, színházak stb.

·        Az államosított üzemek élére munkásigazgatókat állítottak, akiknek gyakran nulla volt a vezetési tapasztalata… a régi tulaj max tanácsadó maradhatott.

·        1948 MKP: mezgazd szocializmusba való átvezetésének terve-> tömeges menekülés a földtől

·        1948-49 kulákgazdaságok összeírása-> 400 000 „kulákot” elítéltek 49 és 53 között „közellátási bűntettért”

·        Gazdasági célokat szolgáló koncepciós perek az államosítások kapcsán

·        I. ötéves terv 1950-54

o       Növekedés évi 26 % kell, h legyen

o       Nem teljesült

o       Az életszínvonal a tervidőszak nagy részében csökkent

·         szélsőségesen extenzív gazdaságfejlesztés

·        1949 KGST megalakul

·        Sztahanov-mozgalom 1950re általános

·        Nem egészen önkéntes békekölcsön

·        1953 tavasz ogy-i választások miatt MDP kénytelen közeledni a tömegek felé

Megtorlás és restauráció 56 után

·        Münnich Ferenc vezetésével: Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom

·        229 embert ítéltek halálra politikai váddal, pl. Mansfeld

·        A forradalom résztvevőit sokszor gyilkosság vádjával ítélték el, tehát köztörvényes bűnözőként. És a későbbi amnesztia csak azokra vonatkozott, akiket politikai bűncselekményért ítéltek el!

·        Nem a szovjetek kezdeményezték Nagy Imre kivégzését, sőt 1958 januárjáig nem is járultak hozzá Kádárnak ehhez a kéréséhez.

·        23700 börtönre ítélés. „Kis idős”: 1-5 év. „Nagy idős”: 15 évtől életfogytiglanig.

·        MSZMP szerint az ellenforradalom okai voltak:

o       Rákosi-Gerő klikk helytelen politikája

o       Nagy Imre-Losonczy Géza vezette pártellenzék tevékenysége

o       „Horthy-fasiszta” és más kapitalista erők aknamunkája

o       A nemzköz imperializmus

·        ENSZ közgyűlés jelentése Mo-ról (57):

o       Spontán nemz felkelés volt

o       A felkelés előtt és nov. 4-e óta folyamatosan megsértik a nép alapvető jogait

o       A SZU agressziót követett el

·        57. május szovjet-magyar szerződés: szovjet csapatok jogi helyzetét rögzíti, jelenlétük alappillére volt a Kádár-rezsimnek

·        1957 DISZből KISZ

·        1958 elején Kádár átadta a minelnökséget Münnich Ferencnek

·        Fegyveres erők: hadsereg, rendőrség, határőrség, munkásőrség

·        A munkásőrség a karhatalmi alakulatok (pufajkások) háttérbe szorulása után, 57 elején jött létre

·        A Kádár-korszak alatt végig megvolt a lehetőség a Parlament megkerülésére: az Elnöki Tanács rengeteg törvény erejű rendeletet hozott

·        Kötött listás választási rendszer 67ig

·        1967: tisztán egyéni kerületi választási rendszer

·        ÁVH-t nem állították újra fel, de a tagok nagy része a rendőrség soraiba került

·        1959-61 mezgazd kollektivizálása. 1959. Tv erejű rendelet a termelőszövetkezetekről-> kollektivizálás, meggyőzéssel, kedvezéssel, kényszerrel

·        Mezgazd beruházásokban részesült, beszolgáltatási rendszert végleg elhagyták, háztáji földeket meghagyták a parasztoknak, szociális juttatások kiterjesztése a parasztokra

·        Háztáji gazdaságoknak köszönhetően árutöbblet keletkezett és megszűnt a mennyiségi élelmiszerhiány

·        1959. ápr. részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek részére

·        1959. MSZMP VII. Kongresszusa-> fő cél: szocializmus alapjainak lerakása, Központi Bizottság első titkára Kádár

·        1959 ÁEH (állami Egyházügyi Hivatal) visszakapja 1956ban megnyirbált jogköreit, rajta keresztül érvényesítette az állam az egyházzal szemben az akaratát

·        A főkegyúri jogot az Elnöki Tanács gyakorolta

·        56 leverése után XII. Pius pápa megtiltotta, h kat papok Mo-n pol szerepet vállaljanak

·        1961 Kádár visszaveszi a minelnökséget Münnichtől-> már megint 1 személyben egyesül a párt és a kormány vezetése

·        1962 MSZMP Központi Bizottsága határozat a perek lezárásáról

·        1962 magyar-USA egyezmény: USA előterjeszti, h az ENSZ vegye le napirendről a magyar kérdést, Mo. meg ált amnesztiát hirdet

·        -> 1963 közkegyelem

·        1963 Mo. elismeri a Szentszék kinevezési jogát, lemond a főkegyúri jogról-> cserébe a papság hűségesküt tesz a magyar államra és alkotmányra

Az új gazdasági mechanizmus és a „fogyasztói szocializmus” főbb jellegzetességei

·        A szocializmus mo-i építésének Kádár szerint feltétele az életszínvonal emelése.

·        A vásárlóerő 1968 és 78 között 2,5szeresére növekedett és ráadásul volt mit venni a boltokban, megjelent a mennyiségi élelmiszerbőség. Életszínvonal emelkedés.

·        Lakásépítési kampány. Lakótelepek a városokban, magánerős építkezések falun.

1968 Új Gazdasági Mechanizmus

§         Gazdasági reformirányzat: Nyers Rezső, Fok Jenő, Fehér Lajos

§         -> Nyers Rezső 1965-ben: népgazdaságunkban az extenzív fejlesztés tartalékai csökkenőben vannak, elkerülhetetlen az áttérés az intenzív fejlődésre

§         1966 MSZMP KB határozat a gazd reformról

§         Gazd cél: gazd extenzívről intenzív fejlődésre átállítása

§         Pol indok: tömegek életszínvonalának gyorsabb emelése a cél

§         Nyers Rezső, Fok Jenő, Fehér Lajos irányították a reformokat. Piaci viszonyok mérsékelt behozása, pár elem. A döntések ott szülessenek, ahol a szükséges információk meg vannak, tehát a gyárakban, ne központilag legyen meghatározva, h hol mit gyártsanak: döntési mechanizmus decentralizációja.

§         Termelékenység növekedés intenzív gazdaságfejlesztéssel. (nem több gyárat építeni, hanem a meglévőkben fokozni a termelést).

·        Fennmaradt a közvetlen utasítás, de a közvetett szabályozók váltak általánossá: árrendszer a világpiaci kedvezőtlen hatások kiszűrésére

·        Fennmaradt a dotáció-> demoralizáló helyzet: a jól gazdálkodó vállalatoktól elvonták a nyereséget, h dotálják a kevésbé eredményes vállalatokat

·        Átlagbér szabályozás: olyan béradót vezetett be, ami abban tett érdekeltté a vállalatokat, h ne az egyes dolgozó, hanem a vállalat egészének bérszintje növekedjék: inkább több, alacsonyabb fizetésű és szakképzettségű munkás legyen, még ha feleslegesek is-> vattaemberek, rejtett munkanélküliség

·        Az új gazdasági mechanizmus nem érintette a tulajdonviszonyokat.

·        1967 Fock Jenő lett a mineln.

·        Közbejön Brezsnyev-doktrína és a prágai tavasz eltiprása-> Mo. egyedül marad a reformokkal a szocialista táborban

·        Piaci ár becsempészése a gazdaságba.

·        3 féle ár:

o       kötött ár (politikai döntés, a piaci árnál kisebb): ami mindenkinek kell: energia, alapvető élelmiszercikkek.

o       szabad ár (a szolgáltató dönti el): nélkülözhető dolgok.

o       csúszó ár (a köztes kategória).

·        A kötött áras termékek előállítási és eladási ára közti rést az államnak kellett dotálnia: gyárak kárpótlása. A dotáció 1974-től már csak külföldi hitelekből volt lehetséges.

Új Gazdasági Mechanizmus eredményei

§         Mellék üzemágak szabadsága-> aki szemfüles volt, elkezdte azt termelni, amire tényleg volt igény az országban.

§         Beruházási lehetőség nem volt, nem lehetett az üzemeket nagyobb vállalatokká bővíteni-> a pénzt csak felélni volt lehetőség.

§         gulyáskommunizmus

§         -> luxuskiadásokra adják a fejüket magánemberek-> harácsolás elleni kampány a munkás ellenzék részéről, Kádár ellen is irányul. Moszkvában is panaszt emelnek Brezsnyevnél.

§         Brezsnyev rossz szemmel nézte az új gazdasági mechanizmust, magához rendelte Kádárt tárgyalni és lehordta a szocialista piacgazdaság miatt.

§         Hazaérve Kádár, mondván, h már 65 éves, írt a KB-nak egy levelet, h lemond és nyugdíjba vonul. Na, ez megrémisztett mindenkit, Moszkvát is, úh Brezsnyev visszakozott, teljes bizalmat szavazott Kádárnak.

§         Kádár kegyeskedett tovább irányítani a pártot és a reformokból is visszavett. Ennek a jelképe az 1972-es osztályharcos hangvételű alkotmánymódosítás. Belevették, h a társadalom vezető rétege a munkásosztály és már ténylegesen a szocialista világrendszer része Mo.

§         Az egyetemi felvételiben visszaállították a munkások gyerekeinek előnyét.

§         1968 Csehszlovákiában a reformok túlmentek a megengedett határon, mert elmentek a szólásszabadságig -> Brezsnyev-doktrína érvényesítése: ha egy szoci országban vmi veszélyezteti a szocializmust, akkor a SZU-nak kötelessége beavatkozni-> katonai intervenció, Dubcek félretolása

Stagnálás és válság az 1970-80-as években

·        Munkásellenzék: Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Pullai Árpád

·        Alkotmány 1972-es alkotmánymódosítás

o       Mo. a szoci világrendszer része

o       Termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak

·        1972 MSZMP KB határozata az új gazdasági mechanizmus leállításáról, megbélyegezte a kispolgári szerzésvágy 1968 utáni eluralkodását, újracentralizálás

·        1973 ált béremelés, árak visszafogása

·        A 73-as olajválság utáni években a nyugati bankoknak nem volt érdemes beruházni, jobb volt kihelyezni a pénzüket, ezért adtak kölcsönöket.

·        1975. MSZMP XI. kongresszusa

o       Fejlett szocializmus építése (azt már rögzítette az alkotmány, h a sima szocializmus kiépült Mo-n)

·        1973 arab-izraeli háború, olajválság -> csere-arány romlás: ugyanannyi importért sokkal többet kell exportálni

·        1975 MSZMP XI. Kongresszusa: „fejlett szocialista társadalom” építése, ehhez a tervgazdálkodást is tovább kell fejleszteni

·        Fock Jenő helyett Lázár György mineln-> a „magyar pangás” időszaka

·        1977 MSZMP KB visszatáncolt a reformkoncepcióhoz

·        1978. december. Beletörődés abba, h az olajválság begyűrűzött Mo.ra. Már a SZU is világpiaci áron adta az olajat. Átlagban 30%os áremelkedés minden területen. -> életszínvonal csökkenése

·        -> „második gazdaság” legalizálása, erről szóltak a 80-as évek

·        Vállalati gazdasági munkaközösségek (GMK)

·        Vállalati tanács: a dolgozók választják, és ez választja a vezetőket

·        Maszek: magán szektor. Ez legális volt.<->  A fusizás az illegális második gazdaság körébe tartozott.

·        A 80-as évek az önkizsákmányolásról szólt, mert nagyon nehézzé vált az életszínvonal tartása és megvolt már a jogi lehetőség a másodállásokra.

·        A 15 milliárd dollárnyi kölcsönből (1987-es adat, Grósz Károly új miniszterelnök nyilvánosságra hozta) 1,2 milliárd ment gazdasági befektetésre, a többi az életszínvonal mesterséges fenntartására és így a fennálló hatalom fennmaradására.

·        Bős-nagymarosi vízlépcső ügye 77

·        1981 Beszélő-> köre a demokratikus ellenzék

·        1982-83 a fizetésképtelenség határára került Mo.

·        1983 kettős jelölés kötelezettsége

·        1984 Alkotmányjogi Tanács felállítása, ami ellenőrizhette a jogszabályokat

·        Valutakeret: meg volt szabva, h mennyi forintnyi valutát vihet utazásra az ember

·        A legvidámabb barakk a 80-as évek közepéig tartott ki

A magyar társadalom főbb szerkezeti változásai a 20. század második felében

·        II. VH után nők tömeges munkába állása

·        II. VH után a magy gazd és társ agrárból ipari-agrár, majd ipari jellegűvé vált

·        A foglalkozási szerkezetváltás Mo-n nagyon rövid idő alatt zajlott le: mezgazdban dolgozók tömeges munkássá válása (Rákosi diktatúra, földtől menekülés miatt is!), de a foglalkozáscsere sokszor nem járt együtt lakóhely változtatással-> munkásság elveszítette városi jellegét, ingázás, „fekete vonatok”-> Kádár-korszak lakótelep építései

·        1949-ben a keresők 8%a volt szellemi foglalkozású, 1990ben a 30%-a, és ennek ¾-e fizikai foglalkozású szülők gyereke!

·        1950-es évtizedtől lassult a népességgyarapodás-> „abortusz-törvény” növelte 1953 és 55 között

·        1956 után 200 000, főleg fiatal, vándorolt ki-> elöregedési tendenciát ez is erősítette

·        1960’ termelékenységi mutatók stabilizációja, 1975 csökkenés, viszont halálozási ráta nőtt

·        Szocializmusban cél a teljes foglalkoztatottság-> kapun belüli munkanélküliség

Szociálpolitika

·        1957. nyugdíjbiztosítás kiterjesztése a mezgazd tsz-ek tagságára, 1962-ben a magánkisisparosokra és 70-ben a kiskereskedőkre is

·        Betegségi és anyasági ellátás állampolgári jogon járt 1975-től, annak, aki keresőképtelenné vált (betegség, szülés)

·        1981-től minden évben fogyott Mo. lakossága