A földrajzi felfedezések és a világkereskedelem kialakulása

·   Immanuel Wallenstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása c könyv

·   1450 és 1650 között, a hosszú 16. sz. alatt bontakozott ki a világazdaság

·   A felfedezők útra indulásának okai:

o       A reconquista folytatása

o       Relatív túlnépesedés Európában: a mezgazd nem bírja eltartani az éhes szájakat

o       A K-Ázsiával való közvetlen kereskedelemre igény (a törökök és az arabok kikerülésével)

o       Genova Velence miatt kiszorult a levantei kereskedelem irányító pozíciójából-> genovaiak érdeklődése NY felé fordul

·   Ami lehetővé tette az útra indulást:

o       Hajózási technika fejlődése. Karavella portugál hajótípus: 3 v 5 árboc, kerekded, gyors.

o       Új műszerek: iránytű, csillagtérkép, jobb térképek

o       Ez a tudás a könyvnyomtatás révén gyorsan el is terjedt

o       A spanyol és portugál uralkodók anyagi támogatása (1479 Kasztília és Aragónia uniójával jött létre Spanyolország). Tengerász Henrik portugál herceg pl. megalapította a világ első hajósiskoláját. Arab tanárokkal.

Tudomány és technika

·   1477 újra kiadják Ptolemaiosz műveit, amelyek szerint a Föld gömbölyű-> Toscanelli firenzei csillagász megállapítja, h NY felé hajózva el lehet jutni Ázsiába

·   1492 az első földgömb elkészítése (Martin Behaim)

·   1499 az első térkép az Újvilágról, Amerigo Vespucci készítette

·   1543 megjelenik Kopernikusz: Az égitestek körforgásáról: a világegyetem középpontja a Nap

·   16. sz. végén a német Mercator világtérképe

Felfedezések

·   1471 Bartolomeo Días eléri az Egyenlítőt, ott megtorpan, mert nem igazodnak ki a déli csillagképeken, de mindjárt megoldódik:

·   -> 1487 Días eléri a Jóreménység fokát

·   1492 Kolumbusz első útja. Toscanelli nyomán. Probléma: Toscanelli 3x kisebbre becsülte a Kanári-szigetek és Japán távolságát és persze nem tudta, h közbeesik még egy földrész. Így Kolumbuszék Kubában azt hitték, h megérkeztek Japánba. 3 hajó: Niña (Pici), Pinta (Tarka), Santa Maria. Az első kettő karavella, a harmadik karakk (v naó). A Granada bevétele feletti örömben adta ezeket neki Izabella. 1492. okt. 12. Guanahani (San Salvador) elérése.

·   1498 Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljut Indiába: Kalikut kikötőtelep.

·   1502 a firenzei Amerigo Vespucci D-amerikai utazása során rájön, h az Újvilág valójában új földrész. 1507-ben nevezi először Amerikának egy német tudós.

·   1519-22 Magellán (portugál, de spanyol szolgálatban) expedíciója körülhajózza a Földet. A 265 emberből 18 tért haza! Maga Magellán a Fülöp-szigeteken esett el egy csatában.

·   1521 Cortes meghódítja Mexikót-> aztékok leigázása

·   1533 Pizarro meghódítja Perut-> inkák leigázása

·   1677-80 Francis Drake körülhajózza a Földet. Az 5ből 1 hajó tért haza.

·   1775 Cook felfedezi Ausztráliát.

A portugál gyarmatosítás

·   1415 Ceuta meghódítása – ezzel kezdték a gyarmatosítást (É-Afrika, a Gibraltári-szoros közelében)

·   1494 tordesillas-i egyezmény: a pápa közvetítésével Spanyolo. és Portugália felosztja egymás között a Föld újonnan felfedezett területeit

·   A 16. sz.ra az Indiai-óceán gyakorlatilag portugál beltenger lett, sikerült monopolizálniuk a nemesfém- fűszer- és rabszolga-kereskedelmet.

·   A portugál gyarmatbirodalom erődök éskereskedelmi telepek láncolata volt, központja az indiai Goa lett.

·   158-1640 dinasztikus unió Spanyolországgal

·   A 17. sz.ban a hollandok vették át a tengeri hegemóniát, de Brazília megmaradt a portugáloknak. Ültetvényes cukornádtermesztés. Rabszolgamunkával.

·   Az 1820-as években vesztették el Brazíliát, Angoláról és Mozambikról csak 1974-ben mondtak le.

A spanyol gyarmatosítás

·   Bolíviában (Potosí város)több ezüstöt tudtak kitermelni, mint Európa össze ezüstbányája együttvéve

·   A 17. sz.ban Potosí fokozatosan kimerült, az ezüstbányászat központja áttevődött Mexikóba.

·   A bennszülött indiánok elvileg tulajdonosai maradtak a füldeknek, de mivel azokat használatra megkapták a conquistádorok, az indiánok is gyakorlatilag rabszolgaként éltek, a feketékhez hasonlóan

·   A cukrot csak nagy ültetvényeken lehetett gazdaságosan termelni-> nagy tőkebefektetést igényelt és falta a munkaerőt-> rabszolgakereskedelem

·   Két alkirályság Amerikában: Mexikó és Peru

·   Az uralkodóé lett minden termény ötöde (quinto) és évente ezüstflotta ment Sevillába, konvojrendszer.

·   Az indián kultúrák pusztulásáról adalék: Las Casas atya: Az Indiák története, 1550 körül írta

·   A spanyolok hódítása demográfiai katasztrófát okozott. Bevittek addig ott ismeretlen betegségeket: himlő, tífusz, vérhas, kanyaró.

·   -> munkaerőt pótlandó afrikai bennszülöttek importálása rabszolgaként. A 16-19. sz.ig legalább 10 millió ember! Afrikai törzsfőnökök is részt vettek ebben, selejtáruért embereket adtak el az európai kereskedőknek, ha már nem volt elég emberük, akkor más törzsből fogtak. Ebből élt Ashanti és Dahomey.

·   „fekete legenda”: spanyolellenes propaganda, miszerint a spanyolok direkt kiirtották az indiánokat. Pedig a trón és az oltár is beavatkozott időnként, h emberi életkörülményeket biztosítsanak nekik.

A gyarmati versengés

·   „Aki uralkodik a tengereken, az uralkodik a kereskedelemben; aki uralkodik a világkereskedelemben, az uralja a világ gazdaságát és ezáltal magát a világot.” W. Raleigh, 1600 körül.

·   Gyarmatosítás második hulláma: franciák, angolok és hollandok, 17. sz. eleje. Addig is kalózokkal rabolják ki a spanyol hajókat.

·   Új-Fro. Quebec a Szt. Lőrinc folyónál

·   Új Amszterdam és Nova Scotia az Atlanti-óceán keleti partján. Az angol telepesek gyakran puritán kivándorlók.

·   1610 az angolok elfoglalják Úk Amszterdamot-> New York

·   Hollandok megvetik a lábukat a Jóreménység-fokánál és Indonéziában (bors, szegfűszeg), Indiából és Kínából tea

·   Franciák Madagaszkáron

·   Indiában mindhárom hatalom

·   A részvénytársaság lett a távolsági kereskedelem jellegzetes szervezete, széles körű felhatalmazást kaptak a kormányoktól telepítésre, hódításra, háborúzásra és békekötésre.

·   1600 Angol (később Brit) Kelet-Indiai Társaság (1858ban szűnt meg) – egyéni vállalkozók a fő részvényesek

·   1602 Holland Kelet-Indiai Társaság – városok a fő részvényesek, az általa alapított város Batávia (ma Jakarta) lett a holland gyarmatbirodalom központja.

·   A gyarmatosítási versengésből kereskedelmi versengés lett, a kormányok fegyverei: vámszabályozás, kereskedelmi tilalmak, monopóliumok,

·   Pl. az angol hajózási törvény 1651, Cromwell: csak angol v ír tulajdonban lévő hajók hozhatnak be külföldről árut ír v angol területre, v a termék származási országához tartozó hajók. Lényeg, h holland hajók nem.

·   -> 3 angol-holland háború követte

·   A kereskedelmet mint olyat, mindegyik gyarmatosító háború a háború egy formájának tekintette

·   Hugo Grotius kidolgozta a tengerek szabadságának elvét, Mare liberum 1609

·   A világkereskedelem háromszög modellje: Amerikából nyerstermények és nemesfém Európába, Európából Afdrikába fegyver, alkohol, textil. Afrikából rabszolga Amerikába. A közvetítő kereskedelem haszna mind Európáé.

·   A 18. sz.i európai gondolkodásban megjelent a „nemes vadember” alakja-> 1719 Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Péntek figurája. Valós történet volt a modell: Selkirk ír tengerész 5 évig élt egyedül Juan Fernandez szigetén. 1711-ben tért vissza Angliába és számolt be a történetéről.

Az Újvilág is változtat az Óvilágon

·   A kukorica és a burgonya elterjedése hozzájárult ahhoz, h ritkuljanak a nagy éhínségek Európában. (A burgonya a búzához képest 4x annyi szénhidrátot tartalmaz.)

·   16. sz. bejön a burgonya, de csak a 18. sz.ban lesz alapvető élelmiszer

·   + bejött még: napraforgó, földimogyoró, tök, paprika, paradicsom, kakaó, ananász, dohány, kinin, kokacserje, kókusz, kaucsuk, indigó, csokoládé

·   Amit Európa adott Amerikának: l, ökör, sertés, juh, búza, szőlő, narancs, citrom, gyapot

·   Az aranybehozatal (és ezüst) hirtelen gazdaggá tette Spanyolországot.

·   Az árforradalom igazából kúszó infláció volt, évi 2-3 %-os. De ez is ismeretlen jelenség volt addig.

·   Az atlanti-óceáni kereskedelem jelentőségben utolérte a földközi-tengeriét, lassan el is tolódott az arány-> egy velencei kereskedő már 1506ban felmérte, h mekkora kár Velencének, h a Portugáliából Indiába utazás rendszeres lett

·   Nőtt a népesség Európában-> tömegfogyasztási cikkekre agy kereslet-> a mezgazd árak emelkedtek a leggyorsabban-> több lengyel gabonát, magyar bort és marhát szállítottak NYra

·   NYról meg iparcikkek (gyapjúszövet, vasáru) érkeztek K-Európába

·   Az ipar is átalakul NYon, mert sok nemesfém-> nő a vásárlóerő-> nő a kereslet az iaprcikkekre-> a céhek nem bírják kielégíteni.

o       Verlag: új termelési forma: a mester kiadja vidékre a részmunkákat, így több termék készül, max rosszabb minőségben, mint a céhekben. Munkamegosztás.

o       Manufaktúra: kézi tömegtermelés. felértékelődik a pénzes polgárság szerepe, háttérbe szorul a származás. Lassan a föld is tőkévé válik.

·   Spanyolországból eltűnt a polgárság a zsidók és a mórok elűzésével.

·   K-Európában elkezdték növelni a gabonatermesztést-> jobbágyok röghöz kötése, második jobbágyság.

·   1500 körül Mo. elég közel volt a világkereskedelem centrumához (Velence), egy évszázad alatt egyre távolabb került a centrum: Sevilla, Antwerpen, Amszterdam, 3xos távolság lett. -> 17. sz. közép-kelet-európai gazdaság általános visszaesése.

Nő a különbség NY és K-Európa gazdasági fejlettsége között.