Ferenc József dualizmuskori szerepe:
·
Továbbörökítette abszolutista jogosítványait
(részben)
·
Erősítette-e pozícióját vagy gyengítette a
magyar és az osztrák kiegyezés? A történészek többsége szerint az alkotmányos
berendezkedés erősítette pozícióját a korábbi, tisztán abszolutista
berendezkedéshez képest. A jogosítványok egy részét törvények, más részét
titkos egyezmények, harmadik részét szokásjog alapján szabályozták, végül is
nagyon pontos határokat szabtak nekik. A kiegyezés után pontosan számonkérhető
lett mindkét fél.
·
A miniszterelnökök kinevezésében semmi nem
kötötte. Ahhoz, h támogatott legyen a kormány, persze figyelembe kellett vennie
a pártok támogatottságát. Egyetlen egyszer nevezett ki olyan miniszterelnököt,
akinek nem volt 1értelmű támogatottsága: Fejérváry Géza. Ez a szokásjogot
sértette, de a törvényeket nem.
·
1905-ben hónapokig ügyvivő kormány volt, mert
senki nem vállalta a min.eln.séget. Forradalom közeli állapotok voltak,
mindenki semmibe vette a kormány utasításait, Bécsben előkészítették Mo.
katonai megszállásának tervét. Ferenc József kinevezte Fejérváryt, egy ideig
mögötte volt a Szabadelvű Párt, de Tiszáék egyszer csak kihátráltak mögüle->
F. J. továbbra is ragaszkodott hozzá. (Fejérváry volt a F. J.hez legközelebb
álló politikus, 1884-től 1903-ig honvédelmi miniszter volt. Végtelenül egyszerű
katonaember volt. 1etlen erénye az volt, h mindig precízen végrehajtotta az
uralkodói utasításokat, ezért nem mert ellentmondani a min.eln.i kinevezésnek.)
·
F. J. abszolutista gondolkodásmódja megmaradt
mindvégig, de a 67-es kompromisszumokhoz tartotta magát.
A közös kormány és a közös minisztériumok
A magyar kiegyezési tv szerint 1 külön minisztérium kell,
ami csak a közös ügyekkel foglalkozhat, nem szólhat bele se az osztrák, se a magyar
minisztériumok ügyeibe.
Az osztrák kiegyezési tv: közös ügyekkel 1 közös kormány
foglalkozik.
è
mindkettő negatívan határozza meg a közös
kormányt.
Közös minisztériumok: Külügy, hadügy pénzügy.
A közös hadügyminisztert és külügyminisztert az uralkodó
nevezi ki egyedül, a pénzügyminisztert a külügymin. javasolja. A 3ból 1 mindig
magyar, ált. a pénzügymin.
Lónyay Menyhért volt az első közös miniszter, 1870-ben
pénzügyminiszter lett. 1871-ben Andrássy lett közös külügymin., 2 magy nem
lehetett a közös miniszterek között, ezért Lónyay a min.eln.i székbe bukott.
Beszélhetünk-e egyáltalán közös kormányról?
·
Voltak közös kormány-ülések, az évtizedek során
egyre kevesebbet vett részt ezeken Ferenc József. Soha nem nyilvánított ügyet a
hadügyeken kívül. A magy és az osztr min.eln. szinte mindig részt vett, sokszor
a témában érintett szakminiszterek is mindkét birodalom félből.
·
A közös kormánynak nincs kormányprogramja
·
Miniszterek jönnek-mennek-buknak, és ez nem
változtat semmit a közös kormány működésében.
A szakminiszterek nagy része nem szakember volt, hanem
politikus. Viszont voltak szakállamtitkárok.
Mivel foglalkoztak a közös minisztertanácsok?
·
A viták fele a közös költségvetésről szólt
·
Hadügy
·
Delegációk
A közös kormány felelőssége: közös minisztereket a
delegációk vonhatták felelősségre jogilag (soha nem került erre sor).
A közös külügyminiszteri poszt a „császári ház
miniszterének” posztjából fejlődött ki.
A hadügyminiszternél voltak sokkal fontosabb pozíciók a
hadügyben! Hadsereg főfelügyelője, osztr hadügyminiszter, magy hadügyminiszter.
A közös hadügyminiszternek csak a közös hadsereg fenntartását kellett elérnie a
közös pénzügyminiszternél.
A közös pénzügyminiszteri tárca pozíciója megerősödött
Bosznia okkupációja után, mert hozzárendelték Bosznia irányítását.
Delegációk
A magyar koncepciója Apponyi Györgyhöz kötődik
1862-63ban. A birodalmat érintő közös ügyekben hozhat döntést a két delegáció
közös tanácsa.
A magyar delegációnak csak tanácsadói ügye volt,
szavazati jog csak a pénzügyben.
Az osztrákoknál a tartományi gyűlések döntik el, h kit
küldenek az osztr delegációba. A századforduló után megszűnt a német többség az
osztr delegációban!
1868-ban nagy vita a magyar kormányban, h bevegyék-e az
ellenzéket a delegációba. Ha beengedik őket, parázsviták lesznek, ha nem, akkor
meg nem lesz meg a kellő legitimitása az intézménynek. F. J. azt mondta, h be
kell engedni az ellenzéket.
3-6 hétig tartottak a delegációs ülések. Ált. évente 1x.
A miniszter beterjeszti a delegáció elé a
költségvetését-> amit elfogad a delegáció, az egy az egyben belekerül a
magyar és az osztrák állam költségvetésébe és ha a magy v az osztr parlament
nem akarja elfogadni, a teljes magy ill osztr költségvetést kell elutasítania.
Minden delegátust vendégül látott vacsorára az uralkodó!
Bálok, kirándulások. Kb. azt csinálták a delegációk ülésszakában, mint a Bécsi
Kongresszuson. J
Szakmai alapon indult a delegáció intézménye, de a
korszak végére kiüresedett és mindig mindent megszavazott.
Hogyan zajlott egy választás a dualizmus korában?
·
Hihetetlen sok visszaéléssel, ahogy a reformkorban
is.
·
Adás-vétel: vannak hivatalos költségek, de
elszámoltak más pénzeket is, pl. a választók etetését-itatását.
·
Minden egyes választót nyilvántartottak, h
melyik párt szavazója. Cortes: levezényli a kampányt a jelölt helyett, helyi
ember, ismeri a helyi viszonyokat, tudja, h kit lehet megvesztegetni, kit kell
megzsarolni stb. Ezért fizetést kaptak.
·
-> óriási balhék, halálos áldozatok is
·
A pártok fontossági sorrendben osztották a
listán a helyeket a jelöltjeiknek, azok nem nagyon szólhattak bele, h melyik
választókerületben jelölődnek.
·
Máig nem tudjuk biztosan, hogy honnan volt ennyi
pénze a pártoknak a választók megvásárlására! Csak gyanakodni lehet: 1. a későbbi állami
megrendelésekben érdekelt cégektől
·
Az ellenzék pont annyira korrupt volt, mint a
kormánypárt.
·
Bizonyos kerületekről megegyezett a két párt, h
melyiket hagyják nyerni, h ne költsenek el fölöslegesen annyi kenőpénzt.
Klein Ödön: a kormány sajtófelelőse volt. „Mo. az
egyetlen ország, ahol a választási csalás nem egyes emberek anyagi gyarapodását
szolgálja, hanem a 67-es rendszer fennmaradását.” Gerő András ezt elfogadja.
Az obstrukció
·
1872-ben volt az első, a 80-as években lett az
ellenzék fő taktikai eleme.
·
Volt olyan tvjavaslat, amit 11 hónapon át
tárgyatak!
·
Minden tv-ről 2 vita volt és 3 szavazás.
Általános vita, utána szavazás, utána részletes vita (betűnként v szavanként
végigmentek a törvényeken).
·
A zsebkendőszavazás azért volt hatalmas botrány,
mert először nyilatkozta nyíltan magyar miniszterelnök, hogy tudatosan sértett
törvényt a parlamentarizmus működése érdekében.
·
Tisza úgy gondolta, h a birodalom jövője múlt
azon, h a hadsereget fel lehessen fejleszteni, és ehhez le kellett törni az
ellenzéki obstrukciót.
·
A képviselőház tagjai: 15%-a arisztokrata volt.
Mert a kezdeményezések mindig a képviselőházból indultak, tehát akinek volt
igazi ambíciója, az nem a főrendiházban akart ülni. A korszak során a nemesség
visszaszorul.
·
A parasztság és a munkásság teljesen hiányzott a
parlamentből. -> az utcán vezették le az államhatalommal szembeni
feszültségüket.
A főrendiház
·
A kormány egy idő után jutalomnak használta a
főrendiházi tagságot, a meghalt tagok helyére prominens művészeket, tudósokat
ajánl uralkodói kinevezésre
·
El lehet veszíteni a tagságot: ált. lemondás
formában, nem kirúgás. Ha lemond az állampolgárságról, v börtönbe kerül (nem
fordult elő igazából). Egyszerre nem lehet mindkét kamara tagjának lenni.
·
Aki csődbe jut, szüneteltetnie kell főrendiházi
tagságát, hiszen az adóhátralékosok nem voltak választópolgárok!-> ez
párhuzamos rendelkezés
·
A képviselőházhoz hasonló obstrukció itt nem
volt
·
Az egyházpolitikai TVek vitája nehéz korszak
volt
o
A polg házasság a Képviselőházban simán átment
o
Az első olyan eset, amikor nem a közjogi kérdés
osztotta meg a képviselőket, hanem a pártokon belül is óriási viták voltak,
főleg a Függetlenségi Párton belül, a Szabadelvűt Wekerle a lemondásával
fenyegeti, ha nem mennek keresztül az egyhpol reformok
o
Kossuth is hozzászólt: írt a Fggtlnségi Pártnak,
h ezeket a liberális tv-eket nem szabad feláldozni a kormánybuktatás oltárán,
sokkal fontosabb, h az állam szétváljon az egyháztól. Hosszú évtizedek után
megint lett befolyása a magyar politikára, valszeg miatta fogadta el végül is a
polg házasságot a F. Párt.
o
De a Felsőház visszadobta a polg házasságot.
o
Erre Ferenc József meglepő módon közbelépett. Megkérte
az általa kinevezett felsőházi tagokat, h ne menjenek el szavazni…-> átmegy
a tvjavaslat
o
Vallás szabad gyakorlása és izraelita recepció
nem megy át Wekerle alatt L De aztán Bánffy keresztülverte.
o
A későbbiekben mindent elfogadott a főrendiház,
ami átment a Képviselőházon.
A kormány
·
1867
a magy kormány megalakulásával egyszerre új
jogosítványokat kap az uralkodó, a törvényeken túlmenő befolyást gyakorol a
politikára. Papíron visszaállnak a kormánnyal kapcsolatos 48-as rendelkezések.
De igazából mindenben kénytelen egyeztetni az uralkodóval.
·
1867-1917 horvát-szlavón miniszter is van a
kormányban
·
Képviselőházi jegyzőkönyvek, minisztertanácsi
jegyzőkönyvek-> nagyon fontos források, fenn vannak a neten! Fontos tudni:
ezek nem szó szerinti jegyzőkönyvek, általánosan fogalmazták őket, röviden
összefoglalták a kérdést, és hogy melyik miniszternek mi volt a véleménye.
·
Kormányülésen minden miniszternek kötelező a
részvétel, ha beteg, helyettest kell küldeni.
·
A szakértelmet csak az államtitkári szintig
tartották fontosnak, miniszternél csak a megbízhatóság számított.
·
Wekerle törekedett rá, h szakértő miniszterei
legyenek.
·
Jogszabályok előkészítése: minisztériumi
szakapparátusok működésére építettek a kormányok. Nagyon különbözött, h melyik
minisztérium mennyire volt kompetens. Hiányzott a megfelelő szakembergárda a
dualizmus elején. 1870-es évekig csak kerettörvények születtek gyakorlatilag.
A 80-as években érte utol a
tvalkotás az államot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése