A dualizmus kori politikai élet jellemzői

Ferenc József dualizmuskori szerepe:

·        Továbbörökítette abszolutista jogosítványait (részben)

·        Erősítette-e pozícióját vagy gyengítette a magyar és az osztrák kiegyezés? A történészek többsége szerint az alkotmányos berendezkedés erősítette pozícióját a korábbi, tisztán abszolutista berendezkedéshez képest. A jogosítványok egy részét törvények, más részét titkos egyezmények, harmadik részét szokásjog alapján szabályozták, végül is nagyon pontos határokat szabtak nekik. A kiegyezés után pontosan számonkérhető lett mindkét fél.

·        A miniszterelnökök kinevezésében semmi nem kötötte. Ahhoz, h támogatott legyen a kormány, persze figyelembe kellett vennie a pártok támogatottságát. Egyetlen egyszer nevezett ki olyan miniszterelnököt, akinek nem volt 1értelmű támogatottsága: Fejérváry Géza. Ez a szokásjogot sértette, de a törvényeket nem.

·        1905-ben hónapokig ügyvivő kormány volt, mert senki nem vállalta a min.eln.séget. Forradalom közeli állapotok voltak, mindenki semmibe vette a kormány utasításait, Bécsben előkészítették Mo. katonai megszállásának tervét. Ferenc József kinevezte Fejérváryt, egy ideig mögötte volt a Szabadelvű Párt, de Tiszáék egyszer csak kihátráltak mögüle-> F. J. továbbra is ragaszkodott hozzá. (Fejérváry volt a F. J.hez legközelebb álló politikus, 1884-től 1903-ig honvédelmi miniszter volt. Végtelenül egyszerű katonaember volt. 1etlen erénye az volt, h mindig precízen végrehajtotta az uralkodói utasításokat, ezért nem mert ellentmondani a min.eln.i kinevezésnek.)

·        F. J. abszolutista gondolkodásmódja megmaradt mindvégig, de a 67-es kompromisszumokhoz tartotta magát.

A közös kormány és a közös minisztériumok

A magyar kiegyezési tv szerint 1 külön minisztérium kell, ami csak a közös ügyekkel foglalkozhat, nem szólhat bele se az osztrák, se a magyar minisztériumok ügyeibe.

Az osztrák kiegyezési tv: közös ügyekkel 1 közös kormány foglalkozik.

è    mindkettő negatívan határozza meg a közös kormányt.

Közös minisztériumok: Külügy, hadügy pénzügy.

A közös hadügyminisztert és külügyminisztert az uralkodó nevezi ki egyedül, a pénzügyminisztert a külügymin. javasolja. A 3ból 1 mindig magyar, ált. a pénzügymin.

Lónyay Menyhért volt az első közös miniszter, 1870-ben pénzügyminiszter lett. 1871-ben Andrássy lett közös külügymin., 2 magy nem lehetett a közös miniszterek között, ezért Lónyay a min.eln.i székbe bukott.

Beszélhetünk-e egyáltalán közös kormányról?

·        Voltak közös kormány-ülések, az évtizedek során egyre kevesebbet vett részt ezeken Ferenc József. Soha nem nyilvánított ügyet a hadügyeken kívül. A magy és az osztr min.eln. szinte mindig részt vett, sokszor a témában érintett szakminiszterek is mindkét birodalom félből.

·        A közös kormánynak nincs kormányprogramja

·        Miniszterek jönnek-mennek-buknak, és ez nem változtat semmit a közös kormány működésében.

A szakminiszterek nagy része nem szakember volt, hanem politikus. Viszont voltak szakállamtitkárok.

Mivel foglalkoztak a közös minisztertanácsok?

·        A viták fele a közös költségvetésről szólt

·        Hadügy

·        Delegációk

A közös kormány felelőssége: közös minisztereket a delegációk vonhatták felelősségre jogilag (soha nem került erre sor).

A közös külügyminiszteri poszt a „császári ház miniszterének” posztjából fejlődött ki.

A hadügyminiszternél voltak sokkal fontosabb pozíciók a hadügyben! Hadsereg főfelügyelője, osztr hadügyminiszter, magy hadügyminiszter. A közös hadügyminiszternek csak a közös hadsereg fenntartását kellett elérnie a közös pénzügyminiszternél.

A közös pénzügyminiszteri tárca pozíciója megerősödött Bosznia okkupációja után, mert hozzárendelték Bosznia irányítását.

Delegációk

A magyar koncepciója Apponyi Györgyhöz kötődik 1862-63ban. A birodalmat érintő közös ügyekben hozhat döntést a két delegáció közös tanácsa.

A magyar delegációnak csak tanácsadói ügye volt, szavazati jog csak a pénzügyben.

Az osztrákoknál a tartományi gyűlések döntik el, h kit küldenek az osztr delegációba. A századforduló után megszűnt a német többség az osztr delegációban!

1868-ban nagy vita a magyar kormányban, h bevegyék-e az ellenzéket a delegációba. Ha beengedik őket, parázsviták lesznek, ha nem, akkor meg nem lesz meg a kellő legitimitása az intézménynek. F. J. azt mondta, h be kell engedni az ellenzéket.

3-6 hétig tartottak a delegációs ülések. Ált. évente 1x.

A miniszter beterjeszti a delegáció elé a költségvetését-> amit elfogad a delegáció, az egy az egyben belekerül a magyar és az osztrák állam költségvetésébe és ha a magy v az osztr parlament nem akarja elfogadni, a teljes magy ill osztr költségvetést kell elutasítania.

Minden delegátust vendégül látott vacsorára az uralkodó! Bálok, kirándulások. Kb. azt csinálták a delegációk ülésszakában, mint a Bécsi Kongresszuson. J

Szakmai alapon indult a delegáció intézménye, de a korszak végére kiüresedett és mindig mindent megszavazott.

Hogyan zajlott egy választás a dualizmus korában?

·        Hihetetlen sok visszaéléssel, ahogy a reformkorban is.

·        Adás-vétel: vannak hivatalos költségek, de elszámoltak más pénzeket is, pl. a választók etetését-itatását.

·        Minden egyes választót nyilvántartottak, h melyik párt szavazója. Cortes: levezényli a kampányt a jelölt helyett, helyi ember, ismeri a helyi viszonyokat, tudja, h kit lehet megvesztegetni, kit kell megzsarolni stb. Ezért fizetést kaptak.

·        -> óriási balhék, halálos áldozatok is

·        A pártok fontossági sorrendben osztották a listán a helyeket a jelöltjeiknek, azok nem nagyon szólhattak bele, h melyik választókerületben jelölődnek.

·        Máig nem tudjuk biztosan, hogy honnan volt ennyi pénze a pártoknak a választók megvásárlására! Csak gyanakodni lehet: 1. a későbbi állami megrendelésekben érdekelt cégektől

·        Az ellenzék pont annyira korrupt volt, mint a kormánypárt.

·        Bizonyos kerületekről megegyezett a két párt, h melyiket hagyják nyerni, h ne költsenek el fölöslegesen annyi kenőpénzt.

Klein Ödön: a kormány sajtófelelőse volt. „Mo. az egyetlen ország, ahol a választási csalás nem egyes emberek anyagi gyarapodását szolgálja, hanem a 67-es rendszer fennmaradását.” Gerő András ezt elfogadja.

Az obstrukció

·        1872-ben volt az első, a 80-as években lett az ellenzék fő taktikai eleme.

·        Volt olyan tvjavaslat, amit 11 hónapon át tárgyatak!

·        Minden tv-ről 2 vita volt és 3 szavazás. Általános vita, utána szavazás, utána részletes vita (betűnként v szavanként végigmentek a törvényeken).  

·        A zsebkendőszavazás azért volt hatalmas botrány, mert először nyilatkozta nyíltan magyar miniszterelnök, hogy tudatosan sértett törvényt a parlamentarizmus működése érdekében.

·        Tisza úgy gondolta, h a birodalom jövője múlt azon, h a hadsereget fel lehessen fejleszteni, és ehhez le kellett törni az ellenzéki obstrukciót.

·        A képviselőház tagjai: 15%-a arisztokrata volt. Mert a kezdeményezések mindig a képviselőházból indultak, tehát akinek volt igazi ambíciója, az nem a főrendiházban akart ülni. A korszak során a nemesség visszaszorul.

·        A parasztság és a munkásság teljesen hiányzott a parlamentből. -> az utcán vezették le az államhatalommal szembeni feszültségüket.

A főrendiház

·        A kormány egy idő után jutalomnak használta a főrendiházi tagságot, a meghalt tagok helyére prominens művészeket, tudósokat ajánl uralkodói kinevezésre

·        El lehet veszíteni a tagságot: ált. lemondás formában, nem kirúgás. Ha lemond az állampolgárságról, v börtönbe kerül (nem fordult elő igazából). Egyszerre nem lehet mindkét kamara tagjának lenni.

·        Aki csődbe jut, szüneteltetnie kell főrendiházi tagságát, hiszen az adóhátralékosok nem voltak választópolgárok!-> ez párhuzamos rendelkezés

·        A képviselőházhoz hasonló obstrukció itt nem volt

·        Az egyházpolitikai TVek vitája nehéz korszak volt

o       A polg házasság a Képviselőházban simán átment

o       Az első olyan eset, amikor nem a közjogi kérdés osztotta meg a képviselőket, hanem a pártokon belül is óriási viták voltak, főleg a Függetlenségi Párton belül, a Szabadelvűt Wekerle a lemondásával fenyegeti, ha nem mennek keresztül az egyhpol reformok

o       Kossuth is hozzászólt: írt a Fggtlnségi Pártnak, h ezeket a liberális tv-eket nem szabad feláldozni a kormánybuktatás oltárán, sokkal fontosabb, h az állam szétváljon az egyháztól. Hosszú évtizedek után megint lett befolyása a magyar politikára, valszeg miatta fogadta el végül is a polg házasságot a F. Párt.

o       De a Felsőház visszadobta a polg házasságot.

o       Erre Ferenc József meglepő módon közbelépett. Megkérte az általa kinevezett felsőházi tagokat, h ne menjenek el szavazni…-> átmegy a tvjavaslat

o       Vallás szabad gyakorlása és izraelita recepció nem megy át Wekerle alatt L De aztán Bánffy keresztülverte.

o       A későbbiekben mindent elfogadott a főrendiház, ami átment a Képviselőházon.

A kormány

·        1867 a magy kormány megalakulásával egyszerre új jogosítványokat kap az uralkodó, a törvényeken túlmenő befolyást gyakorol a politikára. Papíron visszaállnak a kormánnyal kapcsolatos 48-as rendelkezések. De igazából mindenben kénytelen egyeztetni az uralkodóval.

·        1867-1917 horvát-szlavón miniszter is van a kormányban

·        Képviselőházi jegyzőkönyvek, minisztertanácsi jegyzőkönyvek-> nagyon fontos források, fenn vannak a neten! Fontos tudni: ezek nem szó szerinti jegyzőkönyvek, általánosan fogalmazták őket, röviden összefoglalták a kérdést, és hogy melyik miniszternek mi volt a véleménye.

·        Kormányülésen minden miniszternek kötelező a részvétel, ha beteg, helyettest kell küldeni.

·        A szakértelmet csak az államtitkári szintig tartották fontosnak, miniszternél csak a megbízhatóság számított.

·        Wekerle törekedett rá, h szakértő miniszterei legyenek.

·        Jogszabályok előkészítése: minisztériumi szakapparátusok működésére építettek a kormányok. Nagyon különbözött, h melyik minisztérium mennyire volt kompetens. Hiányzott a megfelelő szakembergárda a dualizmus elején. 1870-es évekig csak kerettörvények születtek gyakorlatilag.

A 80-as években érte utol a tvalkotás az államot.