Oroszország, Kelet- és Közép-Európa a 19. században - záróvizsga tétel

Nemzetté válás Kelet-Európában

·       

3  birodalom uralkodott: Habsburg, Romanov, Oszmán

·         Habsburg Bir. területén élő népek 3 csoportba oszthatók a nemzetté válás szempontjából:

o   saját nemességgel és rendi intézményekkel bírók: németek, magyarok, lengyelek, horvátok, olaszok

o   egykor volt önálló államuk, de nemességük már összeolvadt az uralkodóbb nemzetekével, rendi intézményeik (már) nincsenek: csehek, szerbek, románok

o   sohasem volt saját nemességük: szlovákok, szlovénok, rutének

·         Paiszij bolgár szerzetes: Szláv-bolgár történet c. könyv

·         Nicolae Balcescu

·         Frantisek Palacky: Ausztria megőrzése a szláv részvétel erősítésével: ausztroszláv elképzelés, Ausztria föderatív átalakítása

·         Ludovit Stur: fő cél a magyar hegemónia lerombolása, Ausztro-Szláv birodalom megteremtése

·         Ljudevit Gaj-> illírizmus: délszláv népek egysége

·         Posen/Poznan: Poroszországhoz tartozó, de a Német Szövetségen kívüli terület, főleg lengyel, de sok német lakossal is

·         1867 után sok változás

o   Galíciában hivatalos nyelv lett a lengyel

o   az osztrák kormányban külön miniszter a lengyel ügyek számára

o   magyar-horvát kiegyezés: Horváto.ban a horvát a hivatalos nyelv, külön báni kormányzás és külön orszgyűlés megőrzése, a magyar kormányban külön miniszter a horvát ügyeknek, a magyar parlamentben 40 horvát képviselő

o   a Monarchia 3. legnépesebb nemzete, a cseh nem részesült semmilyen jogban

·         Balkán: etnikailag legkevertebb, gazdaságilag legelmaradottabb része volt Európának + vallási sokféleség

Oroszország

·         I. Sándor cár (1801-25)

·         I. Sándor megbízása Szperanszkijnak: alkotmánytervezet kidolgozása, de a forradlami eszmék terjedése és a napóleoni háborúk megijesztették Sándort-> menesztette Szperanszkijt. 20’ Arakcsejev bürokratikus önkényrendszere.

·         1807 tilsiti béke: csak arra kényszerült Oroszo., h csatlakozzon Napóleon kontinentális zárlatához

·         1808-09 orosz-svéd háború-> Finnország Oroszországé.

·         1806-12 orosz-török háború-> Oroszo.hoz csatolták Besszarábiát.

·         1812 első honvédő háború-> Oroszo. Eu. vezető nagyhatalmai közé emelkedett

·         1815. I. Sándor cár, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos porosz király = Szent Szövetség, egész Eu. csatlakozott, kivéve: pápa, angol király, Töröko.

·         1815 orosz-angol-osztrák-porosz négyes szövetség

·         Oroszo. hivatalnokok többsége szegény nemes v az alsópapságból jön: hozzá nem értés, korruptság, tanulatlanság

·         1816tól titkos szövetségek a köv. eszmékkel: legyen alkotmány, jobbágyfelszabadítás, földreform

o   mérsékeltebb Északi Társaság: Trubeckoj herceg

o   radikálisabb Déli Társaság: Pesztyel ezredes

·         I. Miklós trónra lépése körüli zűrzavart fel akarták hazsnálni egy felkelés kirobbantására-> dekabrista mozgalom. brutális leverés.

·         további felkelések megakadályozására létrehozták a titkos rendőrséget: Harmadik Ügyosztály.

·         1830 lengyel felkelés, ostrolenkai ütközet, Varsó elfoglalása, megtorlás

·         1848as forradalmi hullám érintetlenül hagyta Oroszo.-t

·         1853 Mensikov isztambuli orosz követ ultimátumot ad át Abdul Medzsid szultánnak: cár protektori joga a Török bir. területén élő pravoszlávok felett-> elutasította-> oroszok megtámadták Havasalföldet és Moldvát

·         Palmerston és III. Napóleon a törökök mellé állt, h ne boruljon fel a hatalmi egyensúly

·         szultán hadat üzent, Boszporuszon angol és francia flotta

·         1853 Nahimov tengernagy Szinopénél legyőzi a török flottát

·         1854 szept. angol+francia expedíciós sereg körülzárja Szevasztopolt-> állóháború

·         Cavour belépteti Piemontot is a franciák + angolok mellett

·         1855 márc. II. Miklós meghalt, II. Sándor cár békét köt->

·         1856 párizsi béke: kompromisszumos, visszaáll a krími háború előtti status quo

·         krími háború tanulsága: „Gyengébbek és szegényebbek vagyunk az elsőrangú nagyhatalmaknál” Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg

·         Gorcsakov külügyminiszter alatt az orosz diplomácia átmenetileg feladta a balkáni terjeszkedést és Ázsiára fordította figyelmét

·         1861 jobbágyfelszabadítás: szabad költözés + birtokszerzésre jog

·         1863 törvény előtti egyenlőség

·         1863 lengyel felkelés. utána Miljutyin kormányzó oroszosítási programja.

·         1864 zemsztvo (kerületek önkormányzata): nem arányos, a nemeseknek kedvező arányban, de helyi adókból működik, amit még a nemesek is fizetnek. Csak az orosz-lakta kormányzóságokban vezették be, a nemzetiségiekben nem. Kitermelt egy olyan réteget az önkormányzatiság, amely

o   megszokta, h a kp-i hatalommal konfliktusban kell dolgoznia

o   azt is, h csak bizonyos határig lehet konfrontálódni

o   ismerte a vidéki oroszo. problémáit

o   innen termelődik ki az orosz liberális mozgalom

o   a kormányzat ezzel kitermelte önmaga ellenzéké, de ezzel számolt is

·         1864 bírósági rendszer reformja

o   európai viszonylatban is korszerű rendszer lett

o   versenytárgyalás bevezetése: van ügyész, a vádlott kérhet ügyvédet,

o   angolszász esküdtszék rendszer: minden rendből választottak tagokat a bizottságba, ha az esküdtszék ártatlannak mondta a vádlottat, akkor befejeződött az ügy

o   bírói függetlenség biztosítása: egész életre szóló tisztség-> leválthatatlan; magas fizetés: az angol bírák után az oroszok keresték a legtöbbet Európában!

·         1867 Szláv Etnográfiai Kiállítás: a pánszláv mozgalom zászlóbontása

·         1874 Hadügyi reform

o   levonták az 1870-es porosz-francia háború tanulságait: „nem a porosz katona, hanem a porosz középiskolai tanár nyerte meg”

o   felsőfokú katonai oktatási intézmények alapítása

o   ált. hadkötelezettség, minden évben sorshúzással, a 20 éves korosztályból, rendi hovatartozásra tekintet nélkül hívtak be

o   az 1877/78as orosz-török háborúban beigazolódott, h jó a reform

·         vmikor ezeket „nagy reformoknak hívták”, a szovjet korszakban leértékelték őket

·         Klucseszkij 19. sz. történész szerint e reformok megbocsáthatatlanul elkéstek, nagylelkűen lettek kitalálva, sietve kidolgozva, tisztességtelenül végrehajtva. Filippov Szergej t. ú. szerint egyáltalán nem igaz a sietve kidolgozás. A tisztességtelen végrehajtás oka az volt, h olyanokra bízták a végrehajtást, akiknek nem volt érdekük.

·         a kortársak szerint az alkotmányosság bevezetése koronázta volna meg a reformfolyamatot

·         a reformok következtében a nemességgel a 20. sz. elejére kb. semmi kiváltság nem járt már, a jobbágyreform révén anyagilag is tönkrementek. Csak a műveltségi előnyük maradt meg a nemeseknek.

·         „történelmi félbehagyottság” hangulata

·         de a reformfolyamat hatására liberalizálódott a társadalmi élet: glaszneszk

·         1848 után csalódás a narodnyikok körében-> Herzen: Oroszo. nem tud Európához igazodni, Eu. és Ázsia ellentéte nem oldható fel, szükség van Oroszo.ban egy végzetes történelmi személyiség felbukkanására

·         Csernyisevszkij: nihilista személyiségre építő forradalmi taktika

·         nyugatosok: Eu. és Oroszo. fejlődése elválaszthatatlan egymástól

·         szlavofilek: az orosz út a pánszlávizmusban és a falu egységében rejlik, Oroszo. és Eu. szemben áll egymással (Sevirjov)

·         II. Sándor a reformokon kívül gesztusokat is tett:

o   amnesztia a még élő dekabristáknak és az 1830-as lengyel felkelés résztvevőinek

o   nagyobb szabadság a sajtónak-> rengeteg új újság-> kialakult a kormányzattól független közvélemény. pl. Szabri Ményi (=Kortárs) c folyóirat a radikálisok fő orgánuma.

·         radikális irányzatok:

o   földalatti és legális mozgalmak is tartoztak ide

o   anarchizmus és szocializmus között

o   1860’ évek egyetemi mozgalma radikalizálódott és átpolitizálódott. rengeteg nő csatlakozott, h nők is tanulhassanak a felsőoktatásban

o   amit a sajtó kicenzúrázott, az megjelent röpiratban

o   1861 Fiatal Oroszo. c. röpirat

ü  pár fiatal írta egy rendőrségi fogdában

ü  az orosz állam álljon földközösségekből, mindenkinek be kelljen iratkoznia vmelyikbe és annak adót fizetni

ü  földmagántulajdon megszűnése

ü  üzemek társadalmi tulajdonba vétele

ü  család megszűnése, gyerekek társadalmi nevelése

ü  házasság intézményének felszámolása

ü  nők teljes felszabadulása

ü  öröklés eltüntetése, mert az folyamatosan újratermeli az egyenlőtlenséget

ü  mindezt a nem létező Központi Forradalmi Bizottság nevében terjesztették, de az emberek megijesztésére tökéletes volt

ü  „megindulunk a Téli Palota felé, h kiirtsuk, akik benne élnek”

ü  „aki nincs velünk, az ellenünk van…, aki az ellenségünk, azt pusztítani kell minden eszközzel”

o   1862 rejtélyes tűzesetek sok nagyvárosban, egész városnegyedeket gyújtottak fel-> rengeteg bebörtönzés

o   1863ra úgy tűnt, h felszámolódott a radikális mozgalom, mert a tűzesetek után a Föld és szabadság nevű földalatti mozgalom feloszlatta önmagát.

·         Lavrov radikális vezérkari ezredes és történetfilozófus: Történelmi levelek c. mű->  a nép közé járás mozgalma, nép felvilágosítása, párt évtized múlva magától megcsinálja a nép a forradalmat

·         ezzel szemben Bakunyin: Államiság és anarchia: pár éven belül ki kell robbantani a forradalmat: ennek a gondolatnak sokkal több híve volt, mint Lavrovénak

·         1873/74 a nép közé járás mozgalma, narodnyikok: pillanatok alatt összeomlott, gyakran maguk a parasztok jelentették fel ezeket a gyanús fiatalokat.

·         -> 1878/79 két nagy per

o   „193ak pere”

o   „50ek pere”

o   nyilvános perek, sok külföldi újságíróval

o   mire sor került a perekre, már 5-6 évet ültek börtönben ezek  a fiatalok és közülük sokan meghaltak v öngyilkosok lettek

o   akik szabadlábon maradtak, azt a következtetést vonták le, h a cárizmus legális eszközökkel nem dönthető meg-> 1875/76 II. Föld és Szabadság mozgalom

·         Vera Raszulics rálőtt egy rendőrparancsnokra, be is ismerte, az esküdtszék mégis ártatlannak mondta ki-> kiderült a Föld és Szabadság számára, h jó a módszere, hiszen a nép nem tartja olyan szörnyűnek megölni egy rossz embert

·         1878/79 a radikálisok a terrorizmus útjára lépnek-> a II. Föld és Szabadság kettészakadt, a kisebbség továbbra is ragaszkodott a régi legális módszerekhez, az erőszakhoz átpártolt többség új szervezetet alapított: Népakarat

·         1879 a Népakarat halálra ítélte II. Sándort- csomó sikertelen merénylet, de a nyolcadik sikerült->

·         1881 II. Sándor cár narodnyik merényletben meghal

·         sosem volt olyan közel Oroszo. az alkotmányossághoz, mint 1881. márc. 1-én, mert II. Sándor Menyikovval reformokat akart bevezettetni, de a merénylet után az új cár visszatért I. Miklós autokráciájához

·         III. Sándor cár (1881-94) bekeményítéssel reagál: 1881 Ohrana politikai rendőrség létrehozása, profi ügynök- és besúgóhálózattal – ahogy Eco prágai temetőjéből is kitűnik. J

o   III. Sándor germano- és frankofób is volt, „Oroszo.nak 2 igazi barátja van: az orosz hadsereg és az orosz flotta”, de azért: 1887 német-orosz viszontbiztosítási szerződés

o   a történészek az „ellenreformok korának” nevezik uralkodását. Apja igazságszolgáltatási és önkormányzati reformját tényleg szerette volna visszacsinálni, mert ezeken a területeken az államtól független területek jöttek létre, de nem sikerült maradéktalanul visszacsinálnia. Csak az oktatást: tandíj felemelése az egyetemeken, női felsőfokú tanfolyamok betiltása.

o   külpol. mivel a németek igyekeztek pol. feltételejhez kötni az orosz iparfejlesztésbe befektetett hiteleket, Sándor inkább francia hitelezők felé orientálódott. 1893 katonai egyezmény Párizsban (ennek emlékére van ott a Sándor-híd). 1907 Entente Cordiale Anglia és Ororszo. között is. ugyanakkor Oroszo.ban egészen 1914ig erős maradt a német lobby.

·         1880-1913 orosz gazdasági fellendülés

o   a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa volt

o   1887-1913 felívelés, kivéve az 1899-1903 közötti világválságot

o   a korszakban csak Oroszo. és az USA tudta növelni világgazdasági részesedését

o   az orosz belpol. legbefolyásosabb ambere a oénzügyminiszter volt

o   Bunge (német származású), Szergej Witte

ü  ők alakították ki az új gazdaságpolitikát

ü  az iparé a jövő, minden erőforrást abba fektettek a mezgazd helyett is, mondván, h azt majd húzza maga után az ipar

ü  szigorú költségvetés-> enyhe szinten tartották a deficitet

ü  2 sebességes Oroszországot produkáltak: a mezgazd iszonyatosan leszakadt az ipar mögött

ü  az iparfejlesztés miatt nagy probl. kett a munkáskérdés

·         a 20. sz. elején kulturális robbanás, „orosz ezüstkor”, az orosz kultúra bekerül az európai vérkeringésbe, zászlóhajója az orosz irodalom.

·         tudományos robbanás is: Pavlov és Mesnyikov az első Nobel-díjasok között volt; Pityirim-Szorokin

·         II. Miklós nem tudta mit  akar az autokrácia fenntartásán kívül, és h azt hogyan tegye. ráadásul féltékeny volt azokra, akiknek bmiféle koncepciójuk volt: Witte, Sztolipin. Witte erőszakolta rá a dumát és az alkotmányt.

·         Witte bevezette az aranfedezetű orosz valutát: rubel, 1897ben az egyik legjobb pénznem volt a világon. Keleti kereskedelmi terjeszkedés, h az ott összeszedett pénzből vissza lehessen fizetni a NYi hiteleket. -> összeütközés Japánnal. + 1901/02es európai és oroszországi gazdasági visszaesés miatti társadalmi feszültség levezetése külső háborúban-> 1905 orosz.japán háború

·         II. Miklós cár (1894-1917) idejére az ellenzék fő csoportjai:

o   narodnyikok

o   eszerek (szociálforradalmárok): narodnyikokkal együttműködés, egyenlő földhasználat és terror szükségessége

o   Felszabadítás Szövetsége: alkotmányos demokraták/kadettek

o   szocdemek (azon belül a Bund a zsidó munkások szervezete)-> 1898 Szociáldemokrata Munkáspárt létrehozása, azt azonnal betiltják, úh külföldön működik, Londonban szétszakadt :

ü  mensevikek (Plehanov, Trockij): nem kell fegyverrel átvenni a hatalmat

ü  bolsevikok (Lenin): elitpárt vezetésével, akár erőszakkal is proletárdiktatúra bevezetése

·         1905 orosz-japán háború elvesztíése-> Pétervárott megmozdulások

·         1905. jan. 9. Véres vasárnap: Gapon pópa vezetésével asszonyok menete a cárnak petíciót akart átadni-> katonaság halomra lőtte őket

·         -> felkelések és sztrájkok az egész országban

·         II. Miklós kiadta a Witte által kidolgozott alkotmányt és összehívta a dumát

·         1906 Sztolipin miniszterelnök-> faluközösségek feloszlatása

·         a dumákat folyton feloszlatták

Lengyelország

·         1792, 1793, 1795 Lengyelo. felosztása az Osztrák és az Orosz bir. valamint a Porosz királyság között

·         napóleoni háborúk-> varsói nagyhercegség 1807-15

·         Napóleon veresége után a hercegség helyén autonóm királyság (Królestwo Kongresowe) jött létre, melynek uralkodója az orosz cár lett. -> lengyel-orosz perszonálunió.  I. Sándor és I. Miklós orosz cár egyben lengyel királyok is voltak. Az 1830-as felkelés után a Szejm megfosztotta a Romanov-dinasztiát a tróntól, ennek hatására az országot az oroszok tartományi rangra süllyesztették.

·         1863 lengyel felkelés megint

·         1866-ban az autonómia teljesen megszűnt.

·         A bécsi kongresszustól a Krakkói felkelésig (1815-1846 között) Krakkó és környéke semleges terület volt, majd az osztrákokhoz került. Az osztrák területek Galícia és Lodoméria királyság néven léteztek, 1861-től autonóm kormánnyal, míg a porosz területek 1815-1848 között Poseni Nagyhercegség néven működtek.

"Európa beteg embere"

·         görög szabadságharc 1821-31

·         Görögország 1831-ben, Szerbia, Bulgária és Montenegró 1878-ban vált önállóvá. A fiatal balkáni nemzetállamok céljai közt szerepelt a még mindig török fennhatóság alatt álló területek (Macedónia, Albánia, Trákia) megszállása és felosztása. A nyugat-európai nagyhatalmak körében balkáni kérdésekben két nagyobb diplomáciai szövetség jött létre. Oroszország a pánszláv mozgalom keretein belül támogatta Szerbia tengerhez jutását, míg Nagy-Britannia, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország az Oszmán Birodalom területi integritásának sérthetetlenségét hangsúlyozta.

·         1877/78 orosz-török háború-> san stefano-ibéke: a balkáni függetlenedő államok sokat nyernek rajta:

o  Montenegró területét duplájára növelte, volt oszmán területek odacsatolásával.

o   Románia független állammá vált, megkapta Észak-Dobrudzsát.

o   Bulgária autonóm állammá vált, a szultán névleges uralma alatt.

o   Oroszország megkapta Besszarábiát és Batumit.

o   A Boszporusz nemzetközi vízi úttá vált.

o   A bolgár nacionalizmus fő célja a következő évtizedekben a San Stefanói békében megszabott határok visszaszerzése volt, miután azokat néhány hónappal később az 1878-as berlini kongresszus megváltoztatta.

·         1878 San Stefanoi béke->berlini kongresszus: Nagy-Britannia, Németo., Osztrák-Magyar Monarchia, Franciaország, Oroszo., Török birodalom, Görög királyság, Olasz Királyság, Szerb hercegség, Román királyság

o   Bulgária elveszítette Macedóniát, Trákiát és a Balkántól délre fekvő összes többi területét.

o   Románia megkapta Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét.

o   Anglia megkapta Ciprus szigetét.

o   Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására: okkupáció

Szerbia

·         1858 Milos Obrenovic fejedelem

·         1860-68 Mihály fejedelem-> török helyőrségek elhagyták az országot

·         1878 berlini kongresszus független államnak ismeri el Szerbiát

Havasalföld és Moldva

·         a krími háború következtében 1859 Havasalföld és Moldva két külön országgyűlést hozott létre, de mindketten Alexandru Cuzát választották fejedelemmé

·         1862 Alexandru Cuza egyesíti a két fejedelemség törvényhozását

·         1866 Cuza megbukott, utóda, Hohenzollern-Sigmaringen Károly folytatja a román nemzetállam kiépítését

Németország kialakulása

·         a 30 éves háború óta csak földrajzi fogalom, teljesen dezintegrált

·         Napóleoni háborúk->

o   1802 I. Ferenc császár mindenesetre létrehozza az osztrák császárságot, mert rossz előérzete van...

o   1806 felbomlik a NRCS, Napóleon létrehozza saját védnöksége alatt a Rajnai Szövetséget.->létrejön Napóleon ellen a IV. Koalíció, amibe belép Poroszország.

o   Napóleon a jéna-auerstadti ütközetben megveri a poroszokat + szászokat (1806) és 6 hét alatt elfoglalja Poroszországot. A tilsiti békében Poroszo. elveszíti területe felét.

o   1814 Bécsi Kongresszus, Szent Szövetség újrarendezi Európát-> Német Szövetség/Deutscher Bund: 39 állam alkotja.

o   liberális mozgalom: a német egység helyreállításáért küzd-> Zollverein:német vámunió

o   porosz-osztrák versengés-> a "nagy német egység" modellje: német államok + Ausztria,a"kis német egység" modellje porosz vezetéssel, Ausztria kizárását implikálja a Habsburgok miatt

·         1848 forradalmi hullám-> IV. Frigyes Vilmos porosz király összehívja az országgyűlést áprilisra.

·         frankfurti országgyűlés: az uralkodók csak addig tűrték meg, amíg nem bontakozott ki a forradalmak bukása Európa-szerte.  IV. Frigyes Vilmost császárrá választják. -> visszautasítja az alkotmány bevezetéséhez kötött koronát

·         1862 I. Vilmos porosz király szembeszáll a liberális parlamenttel és kinevezi miniszterelnökké Otto von Bismarckot

·         1864 Poroszo. + Német Szövetség, Ausztriával szövetségben legyőzte Dániát és meghódította Schleswiget és Holsteint.

·         1866 porosz-osztrák háború, porosz győzelem-> Bismarck létrehozza az Észak-Német Szövetséget az Osztrák Császárság kizárásával, tehát a kis német egység modellje felé billen a mérleg

·         1870 porosz-francia háború

·         1871. jan.18. Német Császárság kikiáltása Versailles-ban

·         német császárok: I. Vilmos 1871-88, III. Frigyes 1888, II. Vilmos 1888-1918

·         1872 Hármas szövetség/3 császár szövetsége: Ferenc József, I. Vilmos,II. Sándor cár.  DE a 78-as berlini kongresszussal (lásd feljebb) nagyon elégedetlenek lettek az oroszok, kiderült a poroszok számára, h be kell biztosítaniuk magukat az oroszokkal szemben is-> 1878 porosz-orosz szövetség, 1879ben csatlakozik Olaszország is, így megint hármas a szövetség.

·         1884-túltengeren túli gyarmatok-> Afrika felosztása a nagyhatalmak között a berlini konferencián (1884), német gyarmatok:  Német Kelet-Afrika, Délnyugat-Afrika, Togo és Kamerun.