Durkheim és a judaizmus
Bruno Karsenti francia professzor előadása az ELTÉn 2012.
május 7-én.
·
egy amerikai enciklopédia felkérésére írt erről
tanulmányt, akkor még értelmetlennek látta a témafelvetést, mert úgy gondolta,
hogy Durkheimnek mint tudósnak nem volt köze a zsidósághoz, csak mint magánembernek
(nekem is ez volt a benyomásom, meglepett , hogy ilyen címmel tart előadást).
De aztán beleásta magát Az öngyilkosság c. könyvbe a „Durkheim és a judaizmus”
témafelvetéssel a homlokterében és jutott valamire.
·
Durkheim apja is rabbi volt, és előtte 8 nemzedékig
visszamenőleg a felmenők is
·
a Tórát jól ismerte Durkheim, de a talmudi
irodalmat nem
·
„Az individualizmus és az intellektuelek” címmel
írt cikket a Dreyfus-per idején, de nem zsidóként, hanem sima értelmiségiként
szólt hozzá
·
1899-ben válaszolt egy antiszemitizmussal
kapcsolatos körkérdésre
o
nem kell túldramatizálni a franciaországi
antiszemitizmust, sokkal felszínesebb és
múlandóbb, mint a német v az orosz
o
a rossz társadalmi közérzet ellen kell küzdenie
a szociológiának, mert az páriává teszi csoportokat, és így azokat könnyen ki
lehet rekeszteni
o
2 nemzedék múlva úgyis eltűnik magától a
zsidóság, mert végbemegy az asszimiláció, ez csak azért nem történt meg még,
mert az antiszemiták akadályozzák, az antiszemitizmus visszafogja az
asszimilációt
·
D. a francia republikanizmus híve volt, és az
asszimilációé is
·
Az öngyilkosság
·
a szociológusok szerint a deviancia-szociológia
alapító könyve
·
Karsenti szerint viszont a modern erények
eltúlzásáról szól: az öngyilkosság típusok a lemondás, az individualizáció,
illetve a haladás szeretetének eltúlzásából nőnek ki
o
altruista öngyilkosság – lemondás
o
egoista öngyilkosság – individualizáció
o
anómiás öngyilkosság és fatalista öngyilkosság –
haladás szeretete
·
az öngyilkosság nem patologikus jelenség, csak
az a patologikus, ha megbomlik az egyensúly a kül. öngyilkosságtípusok között,
ez történt a 19. sz. végén az egoista típusú öngyilkosság javára
·
a korporációk (szakmai testületek) segítenek
elmozdítani az individuumokat altruista irányba, mivel a vallási közösségek
erre már nem képesek a vallás visszaszorulása miatt
·
a protestantizmus az egoista típusú öngyilkosság
táptalaja, mert támogatja a lelkiismeret szabadságát: protestánsoknál gyakoribb
az öngyilkosság, főleg az egoista, mint a zsidóknál és a katolikusoknál
·
a zsidóság alacsony rendű, mert csak
gyakorlatból áll, a gondolkodást nem támogatja. De legalább nem uralkodik a
lelkeken. Már alacsony rendű vallásokhoz képest viszont intellektuálisak és
városiak a hívei, ami hajlamosíthatná őket az öngyilkosságra.
·
a zsidó vallás által támogatott intellektuális
tevékenység nem kritikai, ellentétben a protestantizmus által támogatottal
·
?Mi a helyzet az asszimilált zsidókkal?
o
tanulással jutnak be a társadalomba, nem a
tradíciójuk legyőzésével, és nem is annak érdekében tanulnak, h túl tudjanak
lépni a tradíció korlátján
·
zsidó individuum két szintje
o
gyakorlat
o
intellektus: kritika nélküli intellektus
·
a 20. sz.ra megnőtt az öngyilkosság aránya a
zsidók körében: megötszöröződött-hatszorozódott Németo.ban és Ausztriában,
leginkább az anómiás típusú
·
konklúzió: Durkheim szerint a modern zsidó
tudományosság nem kritikán keresztül valósul meg, nem személyes, hanem
kollektív
·
fontos: az a zsidó közösség, ahol Durkheim
felnőtt, nagyon asszimilált-csak a külsőségeket tartó típusú volt, és Durkheim
nem nagyon tudott attól elvonatkoztatni, nem tűnt fel neki igazán, h az csak
egy a zsidóság sokféle megélése közül, az egészet azzal a mentalitással
azonosította
·
Megjegyzés: mivel sajnos nem tudok franciául és
így a tolmácson keresztül követtem az előadást, biztosan lemaradtam érdekes
részekről, pl. hallottam, hogy szóba hozta Karsenti Martin Bubert és Gershom
Scholemet is, de nem fordította le a tolmács azt a mondatrészt. L
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése