Történeti segédtudományok 3. szept. 30.

Zubor Zalán jegyzete

Ősfa/fordított családfa: fát ábrázol, törzsnél az ős, ágak az utódok.

Külön sógorságtáblázatok is vannak, elég ritka.

Forráskritika: sokak érdeke volt előkelő rokonokat fikcionálni!

Elbeszélő források, emlékiratok, önéletrajzok.

Ritka (???) probléma: tudatos hamisítások.

Családi iratok (pl. imakönyv, Biblia) családi eseményeket beszélnek el.

Anyakönyvek fajtái

• Egyházi (a tridenti zsinat után minden felekezetnél)
• Keresztelési anyakönyv
• Halotti
• Házassági
• -> gyakran két pld is van belőle, tűzeset esetére

A papok néha eltették a halotti beszédeket, rengeteg személyes utalás van bennük. Probléma: „halottakról vagy jót, vagy semmit”

Gyászjelentések: van rajtuk lista a gyászolókról.

Nyomtatott jelentések: kötelező példányként az OSZK-ban is vannak.

Genealógiai táblázatok lelőhelye: családi irattárak, először csak nemeseknek, majd polgárok és parasztok is csinálnak.

Tvszéki iratok: főleg a birtokperek iratai, ezekből is kiderülnek rokonságok.

Házassági iratok: hozomány leírása, hitbér (eljegyzéskor a ffi leköt némi földet a nő számára arra az esetre, ha megözvegyülne, hogy el tudja tartani magát, özvegyasszonynak fele akkora hitbér jár).

Végrendelet: rokonok listája, keresztszülők (ált unokatesók) nevelik tovább az árva gyerekeket. Jobbágyok végrendeletét is jegyzőkönyvezik, úh náluk is forrás.

Bírósági iratok: házassági bontóperek (katolikusoknál is szétköltözhetnek).

Telekkönyvek: állami telekkönyvezés először a Bach-korszakban, addig az uradalmak vezetik.

Urbáriumok.

Céhnyilvántartások, céhen belüli viták jegyzőkönyvei.

Polgárösszeírások: vallási alapon, mert a protestánsokat és a zsidókat sok városból kitiltották-> ők új városokat alapítottak.

Iskolai/egyetemi anyakönyv

Katonai anyakönyv: toborzás és sorozás a leghasznosabb. Más katonai iratok hősi halállal kapcsolatban, hadiárvákról gondoskodás. + ezrednévsorok, kitüntetési iratok.

Fizetési jegyzékek.

A genealógia mint foglalkozás: pl. 30as években zsidó családoknak fontos.

Forrás még: rendőri regisztráció (Mo-n 1954ig nem volt személyi igazolvány!, helyette bejelntőlap)

Archantológia

Eredet: görög archón-> olyan történeti tud, ami a tisztségviselőkkel fogl.

Klasszikus archantológiai művek: pl. egy királyi udvarban szolgáló személyek listája.

A modern archantológia a főméltóságokkal foglalkozik.

A középkorban ugyanezt kronológiának nevezték, a mai értelemben vett archantológia a 17. sz-ban alakult ki.

Célja: pontos adatsorokat kapjunk tisztviselőkről.

17. sz-tól egyház és állam is vezeti, pl. nádorok v püspökök listája.

Gyakran összefolyik a genealógiával, lásd ispáni és nádori dinasztiák.

Később: katonatiszti archantológiák. Nagy sértés volt egy tisztet rangján alul szólítani.

A közjogi rendszer változásaival is foglalkozik. Pl. Luxemburgi Zsigmondig szokás, h az esztergomi érsek egy személyben a kancellár is.

Tisztviselők származásával, előéletével is foglalkozik (pl. a Kádár rendszerben az osztályidegenek, x-esek és 56-osok nem kaptak jó állást). 1945 előtt a tisztviselők vallását is mindig feljegyezték.

Vagyoni háttér (pl. a dualizmus alatt cenzusos választójog miatt), iskolázottság, családi állapot (pl. a Habsburg főhercegek főhadnagyi ranggal születtek), hivatásbeli eredmények.

è    ez mind érdekli az archantológiát.

Források:

• egyházi névsorok: probl: király és pápa néha mást tart püspöknek
• megbízások (comissiok)
• kalendáriumok: gyakran összefolynak a tiszti címtárral
• tiszti címtár: először csak főispánok, majd alispánok, polgármesterek stb.
• gazdasági élet vezetőinek névsora, amit vállalatok készítenek

A források problémái: nevek helyesírása nem egységes, névmagyarosítások, 2 keresztnévnél váltogatják az emberek, h mikor melyiket használják

Az iszlám 3. szept. 30.

Jemen területe hegyes, van monszun eső, földművelésre alkalmas. Már az i. e. I. évezred elején letelepedett kultúra, írás, földművelés. Egy elmélet szerint minden sémi nép innen, D-Arábiából vándorolt É-ra, több nagy hullámban, D-Arábia túlnépesedése miatt.

Arabok

a)     Oázis-városokban letelepedettek

b)     Beduinok (arabul: „vándorló”): legelőt és vizet keresve vándorolnak-> a vándorlás követi az évszakok változását. Télen benyomulás a sivatagba, mert lehet találni vizet, nyáron kihúzódás, mert nincs víz. -> ingamozgás

Beduinok

Az i. e. I. évezred elején háziasították a tevét, addig nem volt lehetséges ez a vándorló életmód, csak félnomád, mert nem tudtak annyira eltávolodni a földműv területétől.

Birka és kecsketartás.

A legelőterület szent! A törzsek nem sértik meg egymás legelőterületét, ha igen, akkor háború tör ki.

A táborhely elhagyásakor a kutyák ették meg a maradékokat-> alacsony rendű állatok (az iszlámban is), hagyták őket falkákban rohangálni a sivatagban.

A macskát viszont tiszteli az iszlám, mert Mohamednek is volt. + rátelepedés Egyiptomra, ahol ősi macskakultusz volt. Sztori: Mohamed nem akarta felébreszteni a macskáját, aki a köpenyén aludt, inkább levágta a köpenynek azt a részét.

Törzs-> nemzetség-> család

A kovácsok alávetettek a törzsön belül, tisztességes beduin állattartással foglalkozik.

Törzsi tanács: a nemzetségek sejkjeiből áll, van köztük egy legtekintélyesebb.

Minden törzsnek volt egy saját istensége, aki kifejezte a törzs identitását, a szobrát egy külön teve cipelte sátorban (~Frigyláda).

A létező legsúlyosabb büntetés: kidobás a törzsből, az egyén minden védelem nélkül marad, nehéz más törzsbe belépni. De lehetséges, ha egy törzstag kliense lesz, vagyis mawla. (Nem rabszolga!)

Előfordult, h a törzs egy része letelepedett, a másik fele vándorolt és időnként meglátogatta a városi részt.

A törzs visszavezeti magát egy ősapára.

Imrul-Qaisz a leghíresebb Mohamed előtti arab költő.

Világpolitikai helyzet a 7. században

395 K-róm. bir.

Szaszanida bir. 3-7. sz. Központja Mezopotámia.

A kettő között két arab lakosságú ütközőállam: Ghasszánida (Bizáncbarát) és Lakhmita (perzsabarát).

Bizánc belső megosztottsága:

-          Monofizita eretnekség: Jézusnak 1 természete van. Egyiptom+Etiópia: a kopt egyház monofizita!

-          Nesztoriánusok: Jézusnak 2 természete van. A perzsák támogatták őket-> odamenekültek.

-          Homo ousion (1lényegű) <-> homo iousion (hasonló)

Zsidók és keresztények is éltek Arábiában. A II. Szentély lerombolása után arábiai diaszpóra. Arabul beszél.

Arábia: keresztülhaladnak a fontos K-et a Mediterráneummal összekötő keresk. útvonalak (az egyik elágazik Mezopotámia felé): tömjén, füstölőszerek!

Jemen területén volt időben egymás után: Sába királysága (Goldmark Károly: Sába királynője c. opera) – szábeusok, Mineus királyság, Himjarita királyság Mohamedhez időben a legközelebb.

Petra (ma Jordánia Di része) keresk. Csomópont. Megszűnt a karavánút-> Petra elnéptelenedett. Burckhardt (iszlámra áttért svájci utazó) fedezte fel. Toynbee lemélete: a történelem mozgatórugója a kihívás-válasz dinamika, Petrát hozta fel példának.

A bizánci-szaszanida háborúk elsöprik a ghasszánida és a lakhmita ütközőállamot.

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 3. szept. 29.

Várostörténet

1920-as évek Mályusz Elemér német nyelvű tanulmányban összehasonlította a német és a magyar városfejlődést, a magyar városfejlődés tökéletes elmaradottságát állapította meg.

1935 Szűcs Jenő könyve a magyar kézművességről: Mo-n a városfejl a 15. sz. közepén megrekedt, mert a mezővárosi kézművesség alacsony minőségű termékeivel hatékony konkurenciának bizonyult a nagyobb városok nívósabb kézműiparával szemben, így elhalt az a kézműipar, amiből majd kifejlődhetett volna a manufaktúra és társai.

Bácskai Vera és Kubinyi András: más teória. A városiasodás szempontjából nem a ny-eu régióhoz kéne hasonlítani Mo-t. Mert a ny-eu városiasodás húzóterületei ipari vidékek (Flandria, É-Itália). Mo. viszont agrár ország volt, tehát nem az ipar volt a városképző erő, hanem a mezgazd termékek kereskedelme-> normális, h más jellegű városok jöttek létre. -> Kubinyi városhálózat modellje a központi hely elmélet alapján. (a kora-újkorra nehezen applikálható)

A várostörténet gyakorlatilag ideológiamentes terület, ezért ideális kutatóterület volt az 50-es, 60-as és 70-es években is.

Urbs várostörténeti folyóirat. Budapesti Fővárosi Levéltár.

Német(h?) István kutatásai a szabad királyi városokról, az utóbbi évtized legfontosabb kutatási eredményei a várostört területén.

Turkológia

A magy turkológia szektaszerű képződmény. J

Oszmán törökül, modern törökül, arabul és perzsául is nagyon jól kell tudni az Oszmán kori források tanulmányozásához.

Az oszmán török források szűk szeletét mutatják be az akkori valóságnak, főleg az adóztatást. Amúgy a török tört tanulmányozásához a turkológusoknak is keresztény forrásokhoz kell fordulniuk.

Az Oszmán bir-at Mo-gal kapcsolatban a hatalom konszolidációja és a jövedelem behajtása érdekelte. -> jogbiztosító iratok és adóösszeírások maradtak fenn jobbára.

A magy turkológia világhírű, Mo. a német tudományosság Ki bástyája (terminológiai hatás) + a 19. sz-ban nemzetstratégiai érdeklődés övezte a témát + Kossuth emigráció miatt népszerűek a törökök.

A török adójegyzékeket arab betűs gyorsírással írták. Szilárd(y?) Áron (19. sz.) református lelkész megtanulta ezeket olvasni önállóan, amikor még nem volt megfejtve az írás!

Fekete Lajos az I. VH-ban orosz hadifogságban törökökkel raboskodott együtt, utána megfejtette az arab betűs gyorsírást (sziákár), a perzsa paleográfia rendszerét is ő alkotta meg. A tanítványaival nekiálltak végigolvasni az adójegyzékeket és ez alapján újraírták a török hódoltság történetét. Személyenként fel vannak sorolva bennük a családfők.

Káldy-Nagy Gyula, tanítványa Dávid Géza (történeti demográfia).

Fodor Pál bevitte a birodalmi szempontot a magyar turkológia kutatási érdeklődésébe. Isztanbul felől nézni Magyarországot. A szultáni tanács jegyzőkönyveinek szisztematikus feltárása.

Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Zsoldjegyzékeket kutatott, megállapította a török végvárak zsoldosainak létszámát, néha feljegyezték a katonák eredetét is, kiderült, h főleg bosnyákok voltak, v más balkániak, török alig volt. Az itteni basák is bosnyákok és albánok voltak szinte mind. Apjuk nevével együtt jegyezték fel az embereket, nagyon sokról kiderül, h az apja kereszténynek született és áttért az iszlámra.

Ágoston Gábor (a washingtoni Georgetown egyetem professzora) nemzetközi szinten képviseli a magyar turkológiát.

Condominium-> ahol fogy a török forrás, ott nő a magyar források száma.

Salamon Ferenc 1858-ban megírta a mo-i török hódoltság területét, 1885 második kiadás. Alföldi mezővárosok levéltárait tanulmányozta. Ő alkotta meg a condominium fogalmát.

Szakály Ferenc feltárta a török hódoltság magyar forrásait, finomította Salamon F. megállapításait, ő már sokkal több forrást látott.

A török források feltárása az 1920-as 30-as években kezdődött.

Egyházi források

A török hódoltság területe missziós zóna volt. -> rengeteg idevonatkozó levél Rómában.

1883-ban nyílt meg a Vatikáni Levéltár. A 20. századi anyagokat pápánként oldják fel, most 1939-ig lehet kutatni őket. L

A katolicizmus háttérbe szorult a 16. századba, sokáig a tudomány sem érezte magának a kora-újkori magyar művelődéstörténet katolikus komponensét.

Művelődéstörténet

Sokáig irodalomtörténészek művelték.

1960’: két nagy isk. MTA Irodalomtudományi Intézet és a szegedi egyetem irodalomtörténeti tanszéke

Klaniczay Tibor (irdtud int, begyűjtötte ott a deklasszált tudósokat)

Keserű Bálint a szegedi egyetem professzora, művelődéstörténeti műhelyet létesített. Pl. odavette Herpei/y Jánost, aki Romániában háborús bűnösnek számított, mert kimentette a Székely Nemz Múz anyagát! 60as évek!

Szegedi isk: Peregrináció kutatás, könyvkultúra kutatás. Kora-újkori könyvjegyzékek elemzése.

Hova jártak egyetemre a magyarok? -> fel kellett térképezni a külföldi egyetemek matriculáit, h kiderüljön hol mennyi magyar mit tanult! + levelezéseik az itthoni patrónusaikkal. -> meg lehet írni a magyar szellemi elit szellemi horizontját

16. sz. megindulnak a magyarok a nagy protestáns egyetemekre, jól működött a mecenatúra.

Péter Katalin protestáns művelődéstört

Bicskei István katolikus művelődéstört. Hitviták tüzében; Pázmány Péter.

Alfabetizáció kérdése. Meg kell vizsgálni, h a dokumentumokat ki írja alá és ki x-eli alá-> nagy mennyiségben vizsgálta ebből lehet következtetni, h az adott régióban hány százaléknyi ember tudott olvasni. Tóth István György Vas megyét vizsgálta, ezért nagyon rossz eredményt kapott a magyar alfabetizációról-> kritika: nem reprezentatív minta, mert ott nem volt középfokú oktatási intézmény, más megyékben meg igen! Maga az aláírás is megtévesztő, mert aki nem tud írni, az sem biztos, h analfabéta, mert többen tudtak olvasni, mint írni! Aki aláírt, az sem biztos, h a nevén kívül bármit is le tudott írni, viszont aki aláírt, az is lehet, h sablont használt.

Intézményrendszer

„3 ország, 1 haza” kortársak

Mik az összetartó erők a 3 államalakulat között? Van tudati kontinuitás a török kori és a későbbi magyarok között?

Habsburg-, török-, és kelet-európai orientáció.

K-eu alternatíva: Báthori István és azok az erd fejedelmek, akik sem a Habsburgokból, sem a törökökből nem kértek. Havasalföld, Moldva, Lengyelo.,Oroszo.

„Negyedik út”: függetlenség. Erre mondta Pálffy Géza, h ez nem volt a kora-újkorban, 19. századi idea visszavetítése.

Függetlenségi eszme létezett, de reálpolitikai függetlenségi alternatíva nem. Pálffy az eszme létét is tagadja a kora-újkorban.

Köv órán a Magy Királyság intézményrendszerével kezdünk. 

Zsidó vallás és kultúra 3. szept. 28.

Abraham Chill: the Minhagim

Bányai Viktória: Ezekiel Landau prágai rabbi döntvényeiből

Hatam Szofer négy reszponzuma

Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése

Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe

Solomon Frieehof: The responsa literature and Treasury of Responsa, 1973.

Héber kánon: Tanach Makkabeus I-II., Jézus Sirak fia és Judit könyve nélkül, Dániel könyve a Ketubim között szerepel

Katolikus kánon: Makkabeus I-II. , Jézus Sirák fia (v Ben Szira) könyve, Judit könyve, Zsuzsanna története. A kat. kánon alapja a Septuaginta.

Protestáns kánon: Dániel könyvét a Próféták alá sorolja be. Alapja a héber Biblia.

Septuaginta parafrazálta és kiegészítgette a héber szöveget.

Törvénykódexek

Maimonidész: Misné Tóra

Jószef Karo: Sulchan Arukh – 16. sz. Török bir. és Erec (Cfat) területén.

Csak a viták végét rögzíti, tehát ami törvény lett.

Jore Dea: kósersági kérdések

…

Reszponzum (Seelot u-tsuvot=Kérdések és válaszok)

Bárki megkérdezhet egy vallási tekintélyt, ha halachikus problémája támad. Ha a közösség rabbija nem tud válaszolni, továbbküldi egy nagyobb tekintélynek a kérdést.

A reszponzum ajánlás, nem kötelező erejű. Gyakorlatilag majdnem mindig betartják, a közösség nyomása miatt.

Rabbik is kérdezik tanultabb kollégáikat.

Ezek a legjobb források arról, h mikor mit gondoltak a hagyományról és kinek volt tekintélye.

Miből adódik a kérdés: két halakha ellentmond egymásnak, külső körülmények akadályozzák a törvények betartását.

Pl. a salzburgi püspök megbetegedett és azt gondolta, h a kidus bor majd meggyógyítja. Szombaton elküldött vkit egy zsidóért, h hozzon neki kidus bort. Utána az illető kérdést intézett egy rabbihoz: lehet-e adni a borból a püspöknek? Rabbi: igen. De szombaton? Rabbi: a békesség kedvéért igen.

Ellenpélda: egy püspök mezuzát akart tenni a kastélya kapujára. A nem zsidók között is elterjedt, hogy megvédi a házakat. A rabbik megtiltották a zsidó családnak, h adjanak a püspöknek, mert gyanakodtak, h mágikus célra használná és megtéveszti a máshonnan jövőket.

A szefárdok ma is védőfunkciót tulajdonítanak a mezuzánek, az askenázok nem. Hagyományosan a külső ajtófélfára kell tenni, csak a félelem miatt szokták belülre.

Balkáni példa, 17. sz. : egy kohanita feleségül vett egy betért lányt. (A kohaniták nem vehetnek feleségül betért lányt! Tóra.) A döntés: összeházasodhatnak, mert a lány családja nagyon tekintélyes, és a házasság a keresztényekkel való békés együttélést szolgálja.

Epilepsziás (valszeg) gyerek, család megtudja, h Bécsben tudják gyógyítani egy nem zsidó intézetben. El lehet oda küldeni a gyereket, h meggyógyuljon? Hatam Szofer a válaszoló rabbi (Pozsony): „Tartsd meg a Tórát, hogy élj általa.” tehát elküldhetik.

Az indoklás nagyon lényeges része a reszponzumnak! Lezárás: „Ebben az esetben megengedem, de ne váljon precedenssé.” De precedens lett.

Párhuzamok:

-          Római jog: alapelvek vannak kodifikálva, a pap/ bíró (iudex) sem mindig tudja az egyedi eset megoldását. Iuris consuli: olyan emberekbőlálló tanácsadó testület, akik spec dolgokhoz értenek (iures prudentes)-> responsa prudentium

-          Muszlim jog: fetva (olyan, mint a reszponzum): csak az vonhatja vissza, aki hozta. Nem kötelező erejű. A mufti az, aki spec esetekben fetvét hoz. Egyszerű esetben a kádi ítél a Korán alapján.

-          Amerika: spec esetekben szakértői bizottságot hoznak létre, ami ajánlás szerű döntést hoz.

Minhag/minhagim irodalom

Olyan dolgok, amiket szokás betartani, bár elvileg nem kötelező, nem törvény, de nagyon bevett.

„Ne tedd úti ruhád fejed alá, mert rosszat tesz emlékezetednek.” A sózott tojás jó az emlékezetnek, a sótlan nem.

Trachtenberg: Jewish Magic and Superstition. A Study of Folk Religion, 1939, 2008.

Aknai kemencéje történet. Ebben a hagyomány elmondja, h mit gondol magáról. Már megkaptuk a Tórát, tehát nem az égben van, egyszer már ki lett nyilatkoztatva, h a többség dönt. Kinyilatkoztatás és hagyomány, mint vallási kategóriák. Scholem.

Rabbi Abajjé véleménye: „Isten egyszer szólt, kétszer hallottam.” (Zsolt 62 12) arra vonatkozik, h egy versnek lehet több értelme, de több versnek nem lehet ugyanaz a jelentése. -> Ha 2 helyen ugyanazt mondja a Tóra, akkor az egyik helyen A nem A-t, hanem legalábbis B-t jelent, mert a Tóra nem ismétli magát.

A többségi vélemény nyer, de a kisebbségit is feljegyzik a jövőnek. H a következő nemzedékek ne álljanak arra az álláspontra. Ezzel szemben másik idoklás: azért őrizzük meg az egyéni véleményt, h a későbbiekben egy bét din támaszkodhasson rá, tehát ugyanazt a véleményt egy másik vitában majd felhasználhatjuk!

Bét din: rabbinikus bíróság.

Rabbi Joszi szerint Hillél és Sámmáj óta megszaporodtak a viták Izraelben, mert a tanítványok, pontatlanul vették át tőlük a véleményeket, Joszi szerint negatív dolog a vita.

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 3. szept. 28.

Szociológia

Korszakolás (Némedi Dénes)

1)     Proto v preszociológia az 1890es évek előtt.

A. Comte: „szociális fizika” 1839

2)     Klasszikus szociológia (1890-es évek- 1933/1940es évek). Durheim, Max Weber nemzetgazdaságtan tanár, valszeg nem nevezte volna magát szociológusnak. Európai dominancia, elméleti irányzatai hatnak Amerikában is.

3)     Modern szociológia a II. VH után, a survey-re épít. Korábban a közigazgatás statisztikákat használtak. Most már maga a szociológia termeli a számokat. Előzmény: piackutatás a 19. sz. végén, 20. sz.-ban amerikai elnökválasztások előtti népszerűségi felmérések. Megfordul a helyzet, Amerika mondja meg Európának, hogy mit hogyan kell csinálni.

Émile Durkheim (1858-1917)

Lotaringia, apja rabbi. Középisk. Párizsban, majd École Normale Superieur (nem tudom, hogy írják).

Vudéki középiskolai tanár lett. Mindenféle ösztöndíjak, németországi tanulmányút. Pedagógiai tanszéki állás Bordeaux-ban, majd a Sorbonne-on.

A szociológiát, mint önálló tudományt, definiálni kell. Fő ellenfele a tört.tud.

A szoc tárgya a társadalmi tény. Társadalmi tény: minden olyan tárgy, amit nem a termtudok vizsgálnak, és olyan jelenség, ami az egyéntől függetlenül létezik és hatással van az egyénre. Kollektív, mert mindannyiunkra hat. Pl. a divat, az erkölcs, a jog, a szokások.

Az empíria és a jelenségek leírása a legfontosabb-> a szoc módszere a pozitivizmus.

A szociológusnak meg kell szabadulnia téveszméitől (a szubjektumából eredő előítéletek, értékítéletek).

Rá kell mutatni a törvényekre (általános szükségszerűségek).

Könnyen összecsúszik a hétköznapi nyelv a tudományossal, mert a szoc hétköznapi dolgokkal foglalkozik-> új fogalmakat kell bevezetni.

A társadalmi munkamegosztásról 1893: Durkheim doktori disszertációja. Kiindulópontja: a munkamegosztás nem pusztán gazdasági jelenség, hanem társadalmi tény is. A munkamegosztás szolidaritást szül a résztvevők között. A szolidaritás is társadalmi tény.

Szolidaritás:

-          A premodern korban mechanikus szolidaritás volt az emberek között

-          A modern korban organikus szolidaritás, amit a munkamegosztás szül.

Max Weber (1864-1920)

Tisztviselő polgári család. Apja politikus. M. 3 éves korától Berlinben él a család.

Nemzetgazdaságtan doktori értekezés, annak a professzora lett. A nemzetgazdaságtan nyitott a történeti módszer felé. Németországban erős pozíciója volt, ahogy a törttud-nak is.

Verein für Sozialpolitik egyesület: több tud terület kérdéseivel foglalkozott, vitákat rendezett társadalmi, gazd, szociálpolitikai kérdésekről. Az állam szolgálatába állította a tudományt, politikűtól átitatott szervezet. -> Ezzel szemben alapítják meg német társtudósok a Deutsche Gesellschaft für Soziologie-t. Tisztán tudományos alap, semmi politika. A tiszta tudományosság képviselője Weber.

Georg Simmel megpróbált a német Durkheim lenni.

A törttud az egyedit vizsgálja, a közgazdaságtan az általános törvényeket keresi-> ötvözésük a nemzetgazdaságtan.

Weber: az egyedire kell építeni egy társtud-t.

Ideáltípus: tudományos eszköz. Gondolati kép, nem létezik a valóságban, fogalmilag teljesen tiszta, utópikus. Általános, ezért hozzá lehet mérni azt, ami egyedi. A kettő összeméréséből ki lehet hozni vmit.

Számára az egyedi az érdekes, Durkheim számára csak az általános. Webernek nem célja a törvényalkotás, inkább a jelenségek megértése-> megértő szociológia.

A megértés eszköze az okság, törvények helyett az okokat kell feltérképezni. Az oksággal kordában tartható a szubjektivitás, mert az okság olyan reláció, amit bárki beláthat.

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

-          Weber alapműve

-          Miért csak NY-on létezik ez a fajta kapitalizmus?

-          A kapitalizmus szelleme az ideáltípus, amihez hozzáméri az egyedi jelenségeket.

-          Az ok a protestantizmus, konkrétan a kálvini predesztináció tana. A predesztináció tudata elmagányosítja és bizonytalanná teszi az embereket, keresik a bizonyosságot, hogy kiválasztottak. A bizonyosság a siker. -> hivatásszerű munka, erkölcsös életvitel-> ebből fakad a racionalizmus, amire épül a kapitalizmus.

-          Használt statisztikákat. Már mások is sejtették, h a protestantizmus összefügg a vállalkozási kedvvel, ezt alátámasztották statisztikák.

Durkheim és Weber két út a klasszikus szociológiában.

A szociológia alapkérdései a klasszikus korban

-          Mi tartja össze az elmagányosodott egyénekből álló modern társadalmat?

-          Mitől működik?

-          Hogyan vizsgálható mindez?

-          Fogalomalkotás (definiálás)

-          Az új tudományág definiálása

Szociológia és történelem kapcsolata a klasszikus korszakban

Simian-Seignobos vita (Századforduló) szoc vs törttud. Melyik képes jobban leírni a valóságot, a társadalmi jelenségeket?

A durkheimi pozitivizmus szerint a történelem nem is tudomány.

Fro-ban nem volt olyan erős pozíciója a történelemnek, mint Németországban, ezért zajlott ez a támadás Fro-ban.

Annales (1929-től)= társadalomtudományos történetírás. Példa Hajnal István.

Hajnal István: Történelem és szociológia c. cikk a Századokban 1939. A társadalom tele van rendszerekkel, amikben az élet létezik és miközben él benne, alakítja a formákat. A szoc a formaképződés vizsgálásához járul hozzá, a tört feladata meg az egyén vizsgálata, a valóság a kettő ötvözete.

Történelem és szociológia kapcsolata a modern korszakban

1950/60-as évek: strukturalzimus + funkcionalizmus. Amerikából jövő irányzat.

Alapelv: a társ minden tagja betölt funkciót, a funkciük egymásra épülnek, mindenki a funkciójának megfelelő pozíciót tölti be a társadalomban, így áll össze a struktúra.

Talcott Parsons, Robert Merton amerikai szociológusok.

A kor életérzése: a tudományok mindent képesek megoldani. Szociológusok: a társadalmat teljesen le lehet írni. Mindenkire rá lehet húzni vmilyen sablont.

Rétegződésvizsgálatok. (Rétegződéselméletekről egy másik órán lesz szó.) Társadalmi mobilitás vizsgálatok felfutása.

Közeledés a törrtud és a szoc között, aminek fő terepe az Annales folyóirat, ami 2. nemzedékét éli: Fernand Braudel.

Braudel: A hosszú időtartam c műve a korszak társadalomtudományos történetírásának jó példája. A törttud-nak is struktúrákat kell keresnie, a történész fő dimenziója az idő, amit többféle metszetben kell tudni vizsgálni. Esemény; konjunkturális idő (negyedszázad); hosszú időtartam (évszázadok).

Kvantifikáció térhódítása: minden számszerűsíthető. A törttud is nyitott erre.

A tört és szoc kapcsolat fénykora.

1970-es évektől lecseng ez az összeborulás.

Pierre Bourdieu hatása (egyedi és ált ötvözése): mező és habitus. Mezőkre bontható az objektív viszonyrendszer, társadalmi világok, pl. kulturális mező. A habitus helyezi be az egyént.

Összehasonlító módszer: egyedi jelenségek meghaladása az összehasonlítás által. Pl. kül társadalmak polgári átalakulásainak összehasonlítása.

A nyelvi fordulat és társai háttérbe szorították a szoc hatását a törttud-ban, előtérbe kerül az antropológia.

Kitekintés a jelenre

A szoc definíciós problémákkal küzd, mert sok paradigma működik párhuzamosan, amik nem kommunikálnak egymással.

Törttud detto. „morzsákra hullott” történelem.

Némedi Dénes szerint a szoc nemzetállami tud., problémái nemzetállami keretekben működnek. Ezért a globalizáció vette el a szoc kenyerét.

Az iszlám 2. szept. 23.

19. sz. európai terjeszkedés -> pániszlám mozgalom, összefogás arabok, perzsák és törökök között.

Vámbéry Ármin angol érdekeket szolgálva utazgatott dervisnek öltözve Közép-Ázsiábab.

I. VH: megosztja az iszlám világot. Arab nacionalizmus: libanoni keresztényektől indul ki: ellenségek az eu. Gyarmatosítók, függetlenségi mozgalmak nemzeti alapon.

A II. VH után felszabadulnak az ang és fr gyarmatok.

1967 Egyiptom, Szíria és Jordánia veresége a 6 napos háborúban-> újra az iszlám alapon álló pol és vall irány felé lendül az inga.

David Hume figyelte meg a történelmi ingamozgást.

A fundamentalizmus mindig is megvolt, csak az inga időnként a szúfi népi-misztikus türelmes iszlám felé lendül.

7. századi sztori: a Próféta osztja a hadizsákmányt. Arra vetődik egy háridzsita (türelmetlen iszlám mozgalom) és odaszól neki, h „Remélem igazságosan osztod, amit osztasz”. Sértés-> valaki le akarja szúrni, mire Mohamed leállítja az illetőt, mondván, hogy: „Ilyen emberek mindig lesznek, akiken a vallás úgy hatol át, mint egy nyíl a leölt állaton (nem hagy nyomot), nagy szakálluk van és lángoló tekintetük.”

-> látványos, erőszakos kisebbsége a hívőknek

Merev iszlám: Mohamed csak egy ember volt, aki lehozott egy üzenetet, igazából senki nincs Allah és a hívő között. A népi iszlám viszont kiemeli Mohamedet az emberek közül, és szentekről is tud. Ezt a merev iszlám elítéli.

A szúfi versus fundamentalista párharc megjelenik a politikában is. Egy diktátor sem szereti a szúfikat, mert túl önállóak, ezért inkább a fundamentalistákat támogatják (Szadat is, de aztán az Izraellel kötött béke miatt ők ölték meg).

Egyiptomban a 60-as években szórakozóhelyeken is felléptek a szúfik körtánccal, aztán ezt is betiltotta a diktatúra.

Az iszlám születése

Dzsazira= Sziget. Az Arab-fsz. arab neve.

A Perzsa-öböl arabszempontból nem PC név. J

Éi határ: Szír sivatag + Mezopotámia, politikailag: Irak, Szíria, Jordánia. A termékeny félhold területe!

NYon hg.

A Dzsazira nagy része sivatag. A sivatag nem egységes!

v     É: Nefud

v     Középen Nezsd: a mi arabjaink (a közép arabok) klasszikus szülőhazája

v     Ruahár: ahol nincs semmi

v     DNY: Hidzsáz

Nagy folyók nincsenek, de vádik igen, amik télen megtelnek (dec.-jan. hatalmas esők).

Oázis: vízforrás környéke, ide koncentrálódik az élet.

Medina volt a legismertebb oázis. Volt víz, datolya, olajbogyó.

Mára nagyon megváltozott a vidék, felfejlesztették a mezgazd-ot, modern öntözési technikák, termelnek gabonát is.

Szaud-Arábia nem csak kőolajat exportál, hanem gabonát is!

Bevezetés a XX. századi vallásfilozófiába (Buber, Ebner, Rosenzweig) 2. szept. 23.

A „német professzor” fogalma

A XIX. sz.-i német egyetem nem egyszerűen felsőoktatási intézmény. Nemzeti karakterű és horderejű történések egybeestek világtörténelmi horderejű szellemi történésekkel.

1811 a berlini egyetem újraalapítása (eredetileg Leibnizék hozták létre a 18. sz.-ban): az uralkodó meghív tanárokat az új berlini egyetemre, többek között Hegelt. Aztán tanított ott Schopenhauer és Schelling is. Az új berlini egyetem új típusú intézmény. Előzménye a jénai egyetem, ahol pl. Fichte és Hegel tanítottak. A napóleoni háborúk alatt szétszóródnak a jénai professzorok, diaszpóra, de aztán összegyűlnek Berlinben.

Napóleon háborús fenyegetése Poroszországnak-> Porosz válasz: semmit nem kívánnak jobban, mint összecsapni Napóleonnal, azt hiszik, h N. most évekig készülődni fog, de ő kb. másnap reggel  átlépi a porosz határt és sorban szétverte a 3 porosz hadsereget…

Rosenzweig ajánlása A megváltás csillagához: ne úgy olvassuk a könyvet, mint a régi dinasztikus háborúkat, hanem úgy, mint a napóleoni háborúkat, vagyis ha nem értünk vmit, erőltetett menetben haladjunk tovább.

A szellem fenomenológiája írása közben Hegel hallotta az ágyúdörgéseket, amikor befejezte, épp bevonult Napóleon Jénába. (állítólag 23 sebesülése volt, amit eltitkolt a saját hadserege elől is) Hegel erről: „kinéztem az ablakon és láttam az egy pontba koncentrált világszellemet átlovagolni Jénán”. Na, erről a jénai egyetemről spriccelnek szét a tanárok, főleg Berlinbe, Hegellel az élen.

Mi az az új, amit a német professzor jelent a 19. sz.-ban?

-          Önmagát a nemzet lelkének hivatásos őrének látja (és a publikum is így látja) -> ~Platón: Az állam/Politeia felfogása a filozófusról

-          Ez az időszak a német nyelv nagy pillanata is egyben

-          Platón a nemz. Kult.-át mint partikulárisat, száműzi az államából. A középkori fil. is univerzalista, egyetemes nyelven írtak (még a reneszánszban is). A német filozófia viszont szorosan összefügg egy nemzeti nyelvvel, amellett, h egyetemes horderejű dolgok történnek benne.

-          Kant egész életében a königsbergi egyetem professzora volt, földrajztól a folklóron át a történelemig mindent tanított, kanti filozófiát soha. Königsbergben írta meg az esztétikáját, épp csak hallott Goethéről, nem olvasott tőle semmit. Goethe is hallott A tiszta ész kritikájáról (ezt egy olyan leveléből tudjuk, amit A tiszta ész kritikája megjelenése után 10 évvel írt).

-          Goethe és Schiller egymásra találása, Fichte és Schelling kvázi vallásos hitvallása Goethe mellett, Goethe uralja a korszakot. Fichte hitvallása Goethe és Schiller mellett. -> „eléggé egyedülálló világtörténelmi pillanat”: az egyetemes filozófia kibékült a nemzeti kultúrával. (Pl. a görög fil. enyhén szólva nincs kibékülve a görög világgal: Platón és Arisztotelész a görög demokrácia fellegvárában utálják a demokráciát.)

-          Költők nyelve békél meg a fil. nyelvével

-          Németország szellemi szuperhatalom az egész 19. sz.-ban, ami az I. VH-ig tart

-          Létezett  német szellem

-          Jéna végig vidéki koszfészek maradt!

-          „A középkori párizsi skolasztika óta először fordult elő, h az egyetemen tanyát ütött az alkotó filozófia.” Fichte, Schelling, stb. a saját filozófiáját adta elő az egyetemen, nem filozófiát mint tantárgyat.

-          A 19. sz. egy múló pillanat, amikor a filozófus és az egyetemi filozófiatanár személye egybeesik. Ez a jelenség filozófusoknál jött létre, de kisugárzott a többi kar tanári karára is. Teológusok, nyelvészek, stb. filozófusok modjára viszonyultak a szakmájukhoz. Azzal a mélységgel és komolysággal közelítettek a tárgyukhoz. Mommsen stb. Még a történészek is gondolkodó emberek voltak. J A faktológiára nem helyezett súlyt a tört.tud.

-          A professzori rend egésze annak tartja magát, amik a nagyok, vagyis kis Goethenek, kis Schellingnek stb., csak kevésbé jó képességűnek, de mindenesetre közvetítőnek a világszellem és a saját népe között.

-          Heidegger látszólag a 19. sz.-i német szellem folytatása, de igazából a paródiája. Ő véletlenül volt egyszerre egyetemi oktató és filozófus, nem volt igazi 19. sz.-i német professzor. Arbeitsdienst, Wehrdienst, Wissendienst: a 3 jelszó, amit a rektori beiktatási beszédében kitűzött Heidegger (a náci pártba való belépése után a Freiburgi Egyetem rektora lett).

Ennek a világnak a kihunyásának voltak szem- és fültanúi Ebner, Buber és Rosen-zweig. Rosenzweig halálával Buber egyedül marad a német világnak egy sarkában. 33ban az egyik első mozdulat volt Buber kirúgása a frankfurti egyetemről, de 38ig Németországban élt.

A német zsidóság Shoah túlélési aránya magasan a közép-európai zsidóságé felett van, mert évekkel a Kristályéjszaka előtt megismerték a rendszer természetét és tömegesen elmenekültek.

Walter Benjamin Fro-ba menekült (ahogy más tízezrek is). Fro. német megszállása után általában hamis papírokkal a Vichy Fro-n keresztül É-Afrikába menekültek tovább, v Spo-ba. W. Benjamin egy embercsempész csoporttal menekült Spo. Felé, amit a Pireneusokban feltartóztattak a spanyolok, a csoportban elterjedt, h másnap kiszolgáltatják majd őket a náci franciáknak, mire Benjamin agyon lőtte magát. Nem szolgáltatták ki a csoportot…

Rosenzweig misztika ellenes (speciális, h mit ért alatta), ezért rossz szemmel nézi Buber válogatás nélküli vonzalmát minden vallás misztikus irányzatai iránt. Buber az Én és te –t a Freie Jüdische Lehrhaus-ban tartott előadásaiból állította össze. 1921-22ben Buber előáll azzal az ötlettel, h le kéne fordítani az Ószövetséget németre. T. Gy. Szerint legfelülmúlhatatlanabb Bibliafordítás. Ézsaiás 53ig fordították együtt.

A Jeruzsálemi Héber Egyetemen van egy Buber Archívum.

A Buber-Rosenzweig féle Bibliafordítás fordítási elvei

-          Minden kétes esetben induljunk ki abból, h ők tudtak jobban héberül. Csak legutoljára szabad feltételezni, hogy korrumpálódott a szöveg.

-          Pengeélen táncolás. A hagyományos Bibliakommentárokat ne fosszuk meg a szöveghez való kapcsolódás lehetőségétől, akkor sem, ha a korszerű Bibliatudomány szerint valójában más a Szöveg, mint amit a kommentár kommentál.

-          A mai bibliatudomány egy gigantikus antológiaként kezeli a Bibliát. Ezt tudományos értelemben elfogadja Buber és Rosenzweig, de ettől még 1 könyvként viszonyulnak hozzá. Mert akkor is, ha többen írták, több évszázadon keresztül és 1000szer átszerkesztették, mindezt azzal a céllal tették, h 1 könyv legyen. Koncentrikus körként kell elképzelni, az éppen fordítandó hely a középső kör, aminek a kontextusa az egész Biblia.

-          A lehető legszószerintebben kell fordítani és ugyanazt a kifejezést lehetőleg mindig ugyanazzal a kifejezéssel fordítani.

-          Mindezt 85-90 %ban be is tartották.

-          A bibliai filológia által R-nek rövidített Redaktort (az utolsó kéz, aki hozzányúlt a Bibliához) B és R Rabbeinu-ként oldják fel egymás között.

-          Semmiféle kommentárt v lábjegyzetet nem írunk a fordításhoz, mert nincs jobb kommentár a fordításnál.

-          Olyan nincs, h vmit nem lehet lefordítani. Csak a fordítóban lehet a hiba.

-          Annyira hű a szöveg a héber eredetihez, h németül nehezen érthető lett.

Maga a fordítás

-          „Übersetzt von…” helyett „verdeutscht von Martin Buber in Gemeinschaft mit Franz Rosenzweig” szerepel minden kiadáson. A II. VH után fejezte be Buber. Jeruzsálemben bankett a vállalkozás befejezésének megünneplésére, ahol G. Scholem előadásban méltatta a dolgot, majd ezzel fejezte be: „de óhatatlanul tolul a tollunkra a kérdés: Kinek szól ez a fordítás?”. Azóta is gyakorlatilag évente kiadják a Buber-Rosenzweig fordítást.

A gyehenna szó a Gihon-völgy nevéből jön, ahol a kánaániták csecsemőket áldoztak Molochnak. Moloch nevű kánaánita isten nem volt, a szó a héber melech=király szó rokona. A héberben az ocsmány jelentésű szavakat két o mgh-val látják el (gyalázkodó vokalizáció), tehát moloch a melech szó gyalázkodó vokalizációval való eltorzítása. B és R fordításában moloch Aberkönig (a németben az aber előtag az adott szó pejoratív színezetét jelzi, pl. Aberglauben=babona). Később Buber átvariálta az Aberköniget Moloch-há, mert senki nem értette az Aberköniget. L

A héber oltár szó (miszbéach) a levágni igéből jön, mert az állatáldozat volt a lényege az egésznek.

Rosenzweig: A megváltás csillaga

-          Az első két szó: von Tode, az utolsó kettő: ins Leben.

-          Geometriai középpontja: „erős a szeretet, mint a halál” mondat az Énekek énekének kommentárjában

-          3 részből áll és mindhárom rész 3 fejezetből

-          A tartalomjegyzék címei (itt lemaradtam)

-          Mindhárom résznek van mottója 1. „In philosophos”  - a teremtés teológiai fogalma 2. „In theologos” – a kinyilatkoztatás teológiai fogalma 3. „In tyrannos” a megváltás teológiai fogalma

Történeti segédtudományok 2. szept. 22.

Írásbeli vizsga: előadás anyaga + tankönyv nagy része (kivéve pár fejezet, amit csak olvasni kell, nem megtanulni).

Genealógia (Származástan)

Nem forrástudomány.

„A legdemokratikusabb tud., mert mindenkinek vannak ősei.” B. I.

Magyar Történelmi Családok Közhasznú Társasága: most már nem csak nemesi családoknak van történelmi neve, hanem ott van Kun Béla etc.

Öncélú genealógiai kutatás is van: az ember kíváncsi, h kik voltak az ősei, a törttud-nak ez kevésbé lényeges.

Nem áll meg önmagában, hanem kapcsolatban áll egy sereg más tört segédtud-nyal. Töri föci és kronológia nagyon fontos itt (pl. mit jelent egy régi egyh anyakönyvi kivonatban a „Szt. Márton nap utáni kedd” mint születési dátum). Demográfiai vonatkozások. Diplomatika, irattan (kevésbé régi iratokat vizsgál, mint a diplomatika), paleológia is segítik a genealógust. Inszigniológia (jelvénytan). Szfragisztika (pecséttan). Jogtörténet: a földbirtokhoz való jog teszi izgalmassá az örökösödési pereket. Ezek mind besegítenek az ősök azonosításába.

A genealógia története

„A genealógia régebbi, mint a történelem.” Gatterer 18. sz. genealógus -> lásd Biblia nemzetségtáblái! Hésziodosz…

Ősvadászat, hamisítás a társadalmi életben való előrejutás érdekében.

Augustus császár tilalma a vérrokonok házasságáról.

Kereszt alakú családfa: metszéspontban ego, mellette a vízszintes tengelyen a fraterek és neposok, függőleges tengelyen alatta a filiusok, fölötte a pater és az avusok.

A női felmenőket alig tartották számon, még a nemesek is!

Őspróba: akkor udvarképes valaki, ha ki tud mutatni 4 v 8 v 16 (az őspróba fokától függő számú) nemesi őst.

15. sz. elején Sundheim genealógus Miksa császár megbízásából megírta a Badenbergek és a Habsburgok leszármazását.

18. sz. nagy divat a genealógia, jön a francia forradalom, restauráció megint előtérbe hozza. A 19. sz.-ban megjelennek a nemesi lexikonok.

1869 Herold : német címertani és genealógiai szaklap, aztán Bécsben az Adler.

Gotai Almanach. 1889-től van polgári genealógiai változata is.

Lipcsében van egy család- és személytörténeti kutatási központ. Az NDK időben is működött. 1945 után Frankfurt am Main-ban is alapítottak egyet, h az NSZK-nak is legyen ilyen.

Genealógiai kézikönyvszerzők:

Henning és Ribber – Németo.

Pierre Durie – Fro.

Battaglia – Olaszo.

Everton – Anglia

Társadalmi irányzat: a család társ helyzete régebbi korokban

Orvosi irányzat: örökletes betegségek miatt fontos a genealógia. Nem a betegség, hanem a rá való hajlam öröklődik. Ha tudunk róla, jobban meg tudjuk előzni.

Bűnözési hajlam? Hát ez nagyon gyenge sztem… Mindenetre a szociológiai környezetről van szó.

Budai Ézsaiás: Életrajzi Lexikon

Lehoczky: Sztemmatográfia (Pozsony)

Carolus Wagner: Kihalt családok összeállított genealógiája (Zrínyi, Bebek …)

19. sz. divat a genealógia.

Mocsárdy Antal feldolgozza Nógrád megye nemesi családjait az 1820-as években.

Nagy Iván EK-ban dolgozott a 19. sz. közepén. 12 kötetben kiadta Mo. nemesi családjainak nemzedékrendi tábláit címerekkel. Alfabetikus rendben tárgyalja őket. Levelezésbe kezdett a családokkal és beszerezte az adatokat. Ezért a forrásértéke egy kicsit kétes.

Fejérpataky László egyik alapítója a Magy Heraldikai és Genealógiai Társaságnak. Szerkesztette a Turult.

Kempelen Béla Alfabetikus rendben tárgyalja a nemesi családokat, Nagy Iván munkásságát egészíti ki.

Szentpétery Imre itt volt tanszékvezető a II. VH végén. A háború alatt nyitott a népi genealógia felé.

Királyi könyvek: 1527-től 1918-ig vezették a Habsburg udvarban, bejegyezték a nemesi cím- és birtokadományozásokat. 1895-ben kiadta az addigi királyi könyveket Illéssy János és Pettkó Béla. (Illéssy nevében két pont kéne, hogy legyen az y-on!)

A magyar udvari kancellárián és az erdélyin is vezettek királyi könyveket. Elsőrendű királyi könyvek: személyre szóló adományok, amik nem öröklődnek. A másodrendűekbe írták a továbböröklődő adományokat.

Gerő József adta ki az 1867 és 1918 közötti Királyi könyveket és kiadta 1937ben az igazolt nemesek könyvét.

Családtörténeti monográfiák: nemesi családok felbéreltek levéltári kutatásban járatos egyéneket, akiket beengedtek a családi levéltárba, hogy kutassanak a család történetéről.

Szinnyei: 1901 és 1914 között kiadta a Magyar Írók élete és munkái c művet. Nem csak szépird, hanem mindenféle könyvszerzőket összegyűjt!

Gulyás Pál folytatta 1944-ig a Szinnyeit, a D betűig jutott el. Más nem fojtatta.

1967-69 Magyar Életrajzi Lexikon

Gudenius János: Összetört címerek 1989; A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája 5 kötetes, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája.

Gudenius szerkeszti a 2005 óta megjelenő Nobilitas folyóiratot is.

Maga a genealógia, alapfogalmak

Ős: a kutatás során feltárt legrégebbi felmenő, akitől vmely család származik.

Nemzetség: az őstől származó, lehetőleg az ő nevét viselő leszármazottak pl. Kállay nemzetség

Familientag/ concursus familiae: családülés

Nemzedék: kb. az egymást felváltó utódok szakaszai

Íz: leszármazási ágon szereplő nemzedék (pl. az unoka a nagypapa másodízigleni rokona)

Ág: leány v fiú ág. Anya v apa révén kapcsolódik a nemzetséghez (ált. csak az apa nemzetségének része a gyerek)

Koíció: két kül nemű személy kapcsolata, aminek célja utód létrehozása

Filiáció: az a viszony, amely két személy között fennállhat. Pl. szülő-gyerek filiáció

Agnatio/agnáció: közös ősapától való leszármazás

Primogenitúra=elsőszülöttség

Senior: a csal idősebb férfitagja

Iunior: fiatalabb leszármazott

Elengedhetetlen a genealógia műveléséhez a latin.

A hitbizománnyal a rendelkező nemzedékekre előre megszabja az öröklődés rendjét, hogy megakadályozza a birtok szétaprózódását. Szeniorátusi hitbizomány: az adott (az idősebb) íz legidősebb fiúgyereke örököl. A családi levéltárat pl. általában a legnagyobb fiú örökölte.

Ősiség: magyar specialitás. Ha kihalt a család, a koronára száll a birtok. Ezt üti a hitbizomány, mert az beleavatkozik az öröklődés rendjébe. A szerzett birtok nem esik az ősiség alá.

Polgári és paraszti hitbizományokkal is próbálkoztak.

Kognáció: az egész vérrokonság, lehetnek egyenes ági és oldalági rokonok (pl. nagybácsi), idősebb ág, ifjabb ág.

Rokonság foka. Nagyszülő és unoka másodfokú. Oldalági rokonoknál a római jog szerint a rokonsági fokot a táblán lévő vonalak száma mínusz a közös ős határozza meg. De a kánonjog másképp (a germán szokás szerint)! Egyenes ágon annyi fok van, ahány nemzés (ahány személy szerepel), oldalágon az számít, h mennyi választja el a másikat a közös őstől.

12 nemzedékkel ezelőtt 4092 ősünk volt elvileg. De lehettek köztük házasságok -> ősvesztés, mert egybeesik egy csomó ős. Ma inkább ősazonosságnak nevezik. A feudális falvakban és az uralkodói házakban elég belterjesen házasodtak, tehát nagyon gyakori az ősazonosság.

1916-ban Ferenc Jóska halálakor az angol udvar udvari gyászt rendelt el a hadi állapot ellenére, mert F. J. a királynő rokona volt.

Jelek a genealógiai táblán:

Születés: csillag, kereszt: halál, hősi halál: egymást keresztező kardok, két egymást metsző kör: házasság, válás: két kör köztük vonal. Keresztelés: tölcsér a születési csillag alatt. A házasságokat római számmal számozzák.

Rövidítések:

Nat: natus

Civ: civis

Ux: uxor

Nep: nepos

Etc.

Genealógiai táblán kör a nő és négyzet a férfi.

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 2. szept. 22.

Szekfű: A 3 országrész közül a Habsburg kir.ság képviselte az eu fejl csapásirányát, az erd fejedelemség az ellentétét. Másik lobby: Erdély a magy függetlenség átmentése volt egy másik államalakulatba. De ez sem volt annyira a függetlenség alternatívája.

1912 Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi c. könyvében realitásokról elszakadt álmodozóként, inkább negatív figuraként ábrázolja Rákóczit -> sok támadás érte, mert szembeszállt a kor Rákóczi-kultuszával. Ugyanez volt a Bethlen Gáborról szóló könyvével. A dualizmus végén a függetlenségi párti történészek támadták, a két VH között főleg Mályusz Elemér.

1956 után magyar történetírás antinacionalista fordulata

1989 után újra előkerül a Habsburg vs nemzeti irány vitája

Globalizáció, EU csatlakozás-> transznacionális tört.szemlélet, megújult a nemzet-vita a 16-17. sz.-dal kapcsolatban. Melyik irányzat szolgálta jobban a magy nemz érdekét akkor?

A Mohács-vita

A nemzet vita elágazása.

? A mohácsi vereség szükségképpen a török hódításhoz vezetett, vagy lehetséges lett volna megmenteni Mo. függetlenségét?

Nemeskürty István és Perjés Géza: nem volt szükségszerű, hanem a vezetés hibája volt.

Nemeskürty -> történelem moralista megközelítése (szóval nem a szakember aspektusa…) -> népszerű

Nemeskürty & Perjés szerint azért bukott meg a magy kir.ság, mert az elit képtelen volt az orsz érdekét az egyéni hatalmi érdekek fölé emelni. Ha összefogtak volna, megakadályozhatták volna a középső rész elfoglalását. -> népszerű volt, mert a sorok között ki lehetett olvasni az üzenetet: az a lényeg, h erkölcsös-e az elit, behódol-e a hódítóknak…

Perjés Géza tüzértiszt volt, a Don kanyarnál is, aztán parkoló pályára tették. Ő a szulejmáni ajánlat és az actioradius köré szervezte elméletét. Miért nem foglalta el Szulejmán Mo-t a Mohács utáni 15 évben? Nyilván nem azért, mert nem akarta. De a magyar elit elkezdett kokettálni a Habsburgokkal, ezért kénytelen volt Szulejmán beavatkozni.

Actioradius elmélet: minden birodalomnak megvan a maga hatósugara (mit még meg tud hódítani), az Oszmán bir-é Mo. déli része volt. Ezért nem akartak Mohács után továbbmenni a törökök. Csak meg kellett akadályozniuk, h Buda a Habsburgok kezébe kerüljön, ezért mentek bele egy hadászatilag kedvezőtlen döntésbe. Perjés rengeteg hadászati érvet felhoz: melyik hídon mennyi idő átkelni a hadseregnek etc.

  -> A mainstream szembeszállt mindkét elmélettel, már akkor nagyjából világos volt, h szakmailag nem állják meg a helyüket. Káldy-Nagy Gyula, Kosáry Domonkos, Szakály Ferenc. Szakály Ferenc: Mohács c könyv

-> Érvek a mainstream álláspont mellett:

1)     Az oszmán hódítás többlépcsős: 1. határ menti pusztítások, védelmi erők lerombolása és lakosság demoralizálása 2. döntő csatában megverni az ellenséget (Rigómező, Mohács) 3. Vazallus uralkodó állítása, uralkodása alatt oszmán infiltráció 4. vazallus eltávolítása

-> ezt a modellt a balkáni országokkal kapcsolatban állították fel, de Mo-ra is stimmel.

2)     katonai esélyünk sem volt a törökökkel szemben

B. Szabó Jánosnak is megjelent nemrég egy könyve a mohácsi csatáról. Bemutatja, h nem igazak a Moháccsal kapcsolatos lúzerségi közhelyek, hanem a hadvezetés mindent elért, amit lehetett.

3)     Kosáry D.: Magyar külpolitika Mohács előtt : a NYi monarchiáknak kisebb gondjuk is nagyobb volt a törököknél. A keresztes eszmét csak a Szentszék képviselte. -> nem volt nemzetközi együttműködés a törökök ellen. Mo. is ezt csinálta a balkáni államokkal a 14. században, bujtogatta egyik frakciót a másik ellen a saját érdekének megfelelően, török ellenes segítség helyett.

4)     a török hadjáratok Isztanbulból indulnak tavasszal, ősszel visszatérnek. De kérdés,  hogy a törökök tudták-e, h meddig tart az actioradius-uk?  Káldy-Nagy Gyula: megnézte a török forrásokat a Mohács utáni tervekről. Az oszmán bir csak hódítóként volt működőképes, mert az elit a hadvezetésből áll, mindig új földet kell hódítani, hogy legyen mit adománybirtokként osztogatni, ha nincs, akkor jönnek a janicsárlázadások és a káosz. A hódító birodalmak halálos ítélete, ha leállítják a hódító gépezetet. Ennek teljesen tudatában voltak, nem akarták leállítani a gépezetet. Az actioradius-ról viszont nem tudtak.

A Mohács vitának köszönhetően sokkal többet tudunk ma már a korszakról, mint korábban.

A Bocskai vita

Őze Sándor és Pálffy Géza vitája arról, h a Bocskai szharc szabadságharc volt-e.

Pálffy: Bocskai támogatottsága csak lokális volt, társadalmilag is korlátozott: rendi mozgalom. Az alternatíva csak annyi volt, h Habsburg v török fennhatóság legyen-e.

    - Őze: a kor írásai egyértelműen a szabadság eszméjét látták a harcban, attól még sokan voltak Bocskai mögött, h kevesen vettek részt. (Analógia: 56-ot pár ezer ember csinálta, ettől még mögöttük volt a társadalom.)

    Sok bizonyíték van arra, h Bocskai nagyon komolyan tárgyalt a törökökkel, tudta, h a támogatásuk nélkül nem rúg labdába. Minden erd fejedelem mozgalmával ez volt. Pálffy több forrásra támaszkodik, jobban megmarad a pol realitás talaján. Csak az eszmetörténeti aspektust nem építette bele annyira a gondolkodásmódjába.

A Habsburg királyság vagy Erdély vitte tovább a középkori Magyar Királyság paradigmáját?

A két struktúra együtt, jelentősebb részben a királyi országrész, de annak nagyon kellett támaszkodnia az erdélyi fejedelemségre.

Nem szabad elfelejteni, h Erdély a kor Európájában egyedülálló vallási toleranciát valósított meg (akkor is, ha pol szükségszerűségből)!

R. Várkonyi Ágnes kutatásai: Erdély, függetlenségi mozgalmak

Benda Kálmán Bocskai életrajzzal indult a pályán.

Kosáry Domonkos: magy pol orientáció kérdései

Köpeczi Béla főszerk: Erdély története. A kék 3 kötetes Erdély történet.

A nyugati értelmiség korábban csak román könyvekből tudott Erdélyről. Nagyon nagy lépés volt kiadni egy higgadt magyar szemszögű Erdély történetet, amit lefordítottak nyugati nyelvekre! Köpeczi miniszter volt a Kádár rendszerben amúgy.

Benczédi László: 17. sz. 2. felének Mo. politikája

Benkő Samu, Magyari András, Kis András, Demén Lajos: az erdélyi magyar történészek nagy nemzedéke, a 40es évek végén indultak és 30 évig meghatározóak voltak. Nincs nagy utódnemzedék.

Makai László: Makai Sándor fia.

Trócsányi Zsolt: 16-17. sz. Erdély igazgatásáról mindent Trócsányitól tudunk.

Báthory kutatás fellendülése mostanában. Az a 25-30 év volt a fejedelemség katolikus vezetésének időszaka, szoros kapcsolatok Itáliával, bekapcsolódás az eu késő reneszánszba. Az előtte lévő korszak a vallási sokszínűség miatt izgalmas, ez a 30 év viszont a reneszánsz miatt.

Gazdaságtörténet

1950-60-as években fellendül egész Európában, szerencsés egybeesés a nálunk uralkodó marxista paradigma gazdaságtörténeti beállítottságával. + viszonylag ideológiamentesen művelhető

Zimányi Vera, Makai László

Kapcsolat a Braudel inspirálta irányzattal. Braudel azt mondta, h a Makainál nem látott okosabb embert, a felesége meg azt, h Sahin-Tóth Péternél nem találkozott franciául jobban beszélő külföldivel. J

Slágertéma volt a második jobbágyság és a majorsági gazdálkodás.

Mo. kapcsolatrendszere az eu gazdasággal. Hogy tudott bekapcsolódni a 16-17. sz.-ban? Nemhogy kiesett, hanem erőteljesebben részévé vált! A nyugati árforradalom, a földrajzi felfedezések következményei miatt, és a török hódoltság kedvezett a nagyállattartásnak-> olcsó hústermelés, jól eladható NY-on. Felemelkedik egy új gazdasági elit Mo-n, Szakály Ferenc egyenesen a vállalkozás első fénykoráról beszél. Ez a rendszer a 15 éves háborúban megy tönkre. Zimányi Vera kutatásai.

Ár- és bértörténet. Zimányi Vera feldolgozta Sopron ár- és bértörténetét.

Kereskedelem története. Gecsényi Lajos és Szakály Ferenc, Ember Győző.

                                                           

Könyvtári és levéltári ismeretek 2. szept. 21.

Magyar könyvtártörténet

Középkor (11-14. sz.)

Könyvtár definíció: bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított hely, épület, és ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézmény.

Az első könyveket a bencések hozták Mo.ra. Az első könyvtárjegyzék a 11. sz. végéről maradt fenn. Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad bencés kolostorok. Teológiai és oktatásra használt könyvek.

12. sz-tól egyh magánszemélyeknek is vannak könyvei, 13-14. sz. világi magánszemélyeknek is.

Veszprémi káptalan könyvtára jelentős

Reneszánsz (15. sz.)

Ókor a példakép, ezt csak könyvekből lehet megismerni. Minél több könyvet akarnak lemásolni, több könyvtérra is van szükség.

Megjelenik a nyomtatott könyv.

Világi témájú könyvek.

Könyvtár: szellem embereinek otthona, munkák és viták helyszíne.

Mátyás és Beatrix alatt szoros kapcs Itáliával, de a kapcs már Zsigmond alatt is megvan. Pier Paolo Vergerio Zsigmond kísérője, itt telepedik le, humanista, az első jelentős humanista könyvtár Mo-n.

Vitéz János könyvtára 500 kötetes, a Corvina könyvtár után a 2. legnagyobb gyűjtemény az országban, téma szerint 80%-a világi.

Bibliotheca Corviniana v Bibliotheca Augusta: 2000-2500 kötet. Előzménye a Vitéz János féle könyvtár mint példakép, az Anjou-k és Zsigmond alatt felhalmozott uralkodói könyvtárat fejlesztette tovább Mátyás. Beatrix kísérői fellendítik a gyűjtést. Taddeo Ugoletto könyvtáros. 1480-as évektől díszkötés, holló jelezte, h a Corvina könyvtárba tartozik a könyv.

A Jagellók nem becsülték meg a könyvtárat, elajándékozgatták a corvinákat… A maradékot 1526-ban Szulejmán elvitte Konstantinápolyba. 216 corvinát ismerünk ma, szétszórva a világban, 52 Mo-n. OSZK-> Bibliotheca Corviniana Digitalis (www.corvina.oszk.hu)

Könyvnyomtatás feltalálása

Johannes Gutenberg kb. 1400-1468. Mainzban élt.

1440 egyezményes dátum, nem tudjuk, mikor találta fel, régóta kísérletezett vele. A betűket külön meggyártotta, összerendezte szöveggé, a szöveget sajtó v prés segítségével sokszorosította.

6 évig dolgozott a Biblián (illusztrációkkal).

Ősnyomtatvány/incunabulum: olyan nyomtatvány, amely Eu-ban a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450es évektől kezdve 1500. dec. 31-ig készült a Gutenberg-féle szedésnyomással készült.

Csak az 1800-as években gépesítik a prést.

Már a 17. sz.-ban próbálták összegyűjteni, h mik jelentek meg ősnyomtatványként.

Gesamtkatalog der Wiegendrücke/Ősnyomtatványok katalógusa: interneten és könyvformátumban is.

Mo-n kettéválik a könyvhasználók rétege: főpapság & udvari értelmiségiek forgolódnak a humanista könyvtárakban + alsópapság & a szerzetesség: nyomtatott könyveket használnak, amelyek már olcsóbbak a technika miatt és amiatt, h papírra nyomtatják őket, a kéziratokat meg pergamenre írják. A nyomtatott könyveket külföldről szerzik be. Sok könyvkereskedő Budán.

A nyomdák hamar tönkremennek Mo-n. Két ősnyomda ismert: Hess Andrásé 1472, két művét ismerjük a Budai Krónikát (1473 pünkösd, kb 200 példány, mára 10 maradt fenn, ebből 2 van Mo-n), plusz egy kisebb tankönyv. A másik a Confessionale nyomda (1477-80) nem ismerjük a működtetőjét, v Budán v Pozsonyban, 3 terméke maradt fenn.

Az ősnyomtatványoknál arra törekedtek, h a kódexekre emlékeztessenek: iniciálék meg minden. Mo-n 5 ősnyomtatvány volt.

16. század

Reformáció terjedésének köszönhetően nyomdák alakulnak (össz 29).

De nagy könyvpusztulás: hadi helyzet, reformátorok megsemmisítik a kat. teológiai könyveket, ellenreformáció. Tridenti zsinat: az egész kat. Egyh.ra egységesen érvényes liturgia meghatározása -> elpusztították a régebbi, érvénytelen szertartáskönyveket.

Reformáció-> hitviták, anyanyelvű istentisztelet, Bibliaolvasás, iskolalapítások -> könyvek kellenek.

A török hódoltság területén nem alakulnak nyomdák, csak a kir. Mo-n és Erdélyben. Mind a 29 protestáns.

Új könyvtárak:

• Dernschwam János (1494-1568): német, a Fuggerek alkalmazottjaként érkezik. Besztercebányán hozza létre 1162 kötetes könyvtárát. Nagy része nyomtatott, de van kézírásos is. Később Bécsben eladták.
• Zsámboki János (1531-84) Bécsben élő magyar orvos, könyvgyűjtő, forráskiadó. A Habsburgok udvari orvosa. 6500 kötetes könyvtár, ami Bécsben maradt, eladták az udvari könyvtárnak.

Felvilágosodás kora

Cél: tudományt átadni mindenkinek -> legyenek nyilvános könyvtárak, főurak és főpapok alapítják az elsőket (saját könyvtárukat nyilvánossá téve).

• Klimó György Pécs 1774. Jobbágyszármazású, pécsi püspök lett.15000 kötetes könyvtár.
• Esterházy Károly Eger 1793.
• Batthyány Ignác erdélyi püspök, korábban Esterházy Károly mellett dolgozott. Gyulafehérvár 1798. Könyvtár, múzeum és csillagvizsgáló egyben.
• -> ma ezek műemlék jellegű könyvtárak, vagyis nem lehet kölcsönözni belőlük. Klimóé a pécsi egyetemé lett, Esterházyé az egri tanárképző főiskoláé, batthyányé a püspökségé.
• Ráday Pál és fia, Gedeon. Pál résztvett a Rákócsi szharcban, utána visszavonult és megcsinálta a könyvtárát, amit Gedeon felfuttatott, végülis a ref egyh-é lett (most a Ráday utcában van).
• Teleki Sámuel: Bécsben élt, királyi tanácsos, követ. Marosvásárhelyen nyitotta meg 1794ben nyilvános könyvtárát Teleki Téka néven.

Kölcsönkönyvtárak, olvasókörök megjelenése

• Anton Martin könyvkereskedő, Pozsony, 1782
• Kleinod Antal, Sopron, 1788

A Martinovics féle összeesküvés is egy olvasókörből nőtt ki! Ezért 1799ben betiltják az olvasóköröket, 1810-es évektől nyílnak újra, de szigorú ellenőrzés alatt.

Szakkönyvtárak megjelenése

• Selmecbányai bányaiskola, később Bányászati Akadémia, 1735. Európai viszonylatban is az első. Ma szétosztva van Miskolcban és Sopronban.
• Keszthelyi Georgikon könyvtára, 1812.
• Szarvason mezgazd szakkönyvtár

Reformkor

Nemzet fogalom terjedése – nemzeti nyelv, tört., ird. ápolása.

Mai nagy tudományos könyvtáraink megalakulása

• Egyetemi Könyvtár, 1773tól állami kézben, de 1635től működik jezsuita gondozásban 1773ig Nagyszombatban. 1780tól köteles példány jog: a Mo-n működő nyomdáknak kötelező volt minden termékükből egy példányt adni az Egyetemi Könyvtárnak. Mária Terézia a budai várba költözteti 1773ban, de 1784ben a mai helyére költözik.
• OSZK 1802 Széchényi Ferenc-> Országos Széchényi Könyvtár. Nagycenken volt a könyvtára, 7000 kötetes, katalógust is készített hozzá. 1802. nov. 26. I. Ferenc jóváhagyta a könyvtár alapítási szándékot, alapító okirat: Sz. F. a hazának ajándékozta könyvtárát és egyéb muzeológiai (pl. éremgyűjteményét), saját költségén bővítheti is, Sz. F. és utódai nevezhetik ki a könyvtárosokat. Minden évben nyomtatott katalógust kell kiadni az éves gyarapodásról. Nemzeti könyvtár feladata, ezzel vált az OSZK nemzeti könyvtárrá, mert ezt a feladatot nem bírta ellátni az EK. Köteles példány jogot is kapott az OSZK. Egy személy nem lehet az OSZK és az EK könyvtárosa is. Az OSZK fenntartása a társadalom dolga: országgyűlésen városok és vármegyék felajánlásai, aztán kötelező járadékai.
• Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 1808 (mert a része lett az OSZK)
• MTA könyvtára 1826, MTA elődje a Magyar Tudós Társaság akkor még, Teleki József felajánlja a könyvtárát „a haza minden polgára számára”, mert az OSZK csak hungarika (magyar vonatkozású) anyagot gyűjtött, az EK meg pénzhiány miatt semmit nem gyűjtött nagyon. Tehát kellett még egy. 1844ben nyílt csak meg, jogi viták miatt (hogy most akkor közkönyvtár, v a Nemz Múz része…). Ebből az alkalomból írta Vörösmarty a Gondolatok a könyvtárban-t. Köteles példány jog.

A 19. sz. során egyre több szakkönyvtár lesz.

Megjelennek a nyilvános közkönyvtárak.

A kaszinóknak is van könyvtára!

1820as években mozgalom: minden megyében legyen nyilvános könyvtár. Városi és megyei könyvtárak, pl. Zalában és Somogyban megnyílik, de nem lesz általános. Dák Ferenc nagyon támogatta a mozgalmat.

Dualizmus kora

Eötvös József vall- és közoktatásügyi miniszter célja: lakosság kult. színvonalának emelése. Iskoláztatás és könyvtárak fejlesztése.

Tervek a könyvtárak központosítására:

• Országos Nagykönyvtár felállítása: az összes tud ird-át gyűjtötte volna, egyesítette volna az EK-t az OSZK-val és a MTA könyvtárával. Nem valósult meg.
• Szinnyei József javaslatára (Orsz. Hírlapkönyvtár nem valósult meg), de – 1884 Országos Hírlaptár az OSZK-ban, a mai folyóirat olvasó őse. Mo-n megjelent folyóiratok gyűjtése.
• 1894 Orsz. Múzeum- és Könyvtárbizottság, célja a községi és iskolai könyvtárak számának növelése, könyvtárosi tanfolyam szervezése, orsz. Felügyelőség ellenőrizze a könyvtárakat. 1897 átalakul Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsává: katalógusok azonos elvekre épüljenek etc.
• 1897 Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége

Polgári nemzetállam-> igény többféle könyvtárra-> könyvtártípusok: megyei és városi könyvtárak (Fővárosi Könyvtár 1902, ma FSZEK), szakkönyvtárak, hivatali könyvtárak (pl. Országgyűlési Könyvtár 1870).

A két VH között

Klebelsberg Kunó vall- és közoktatásügyi miniszter 1922-31: kultúrfölény politikája.

Könyvtárak központi irányítása

• Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa és Főfelügyelősége 1924ben megszűnik.
• 1922/19. tc. Orsz. Magy. Gyűjteményegyetem. Önkéntesen lépnek bele a könyvtárak, pl. az EK nem, az OSZK igen. Feladata, h biztosítsa az együttműködést. (Hogyan, ha nem kell benne lenni?) + fejlesztésükről gondoskodjon, közgyűjtemények ellenőrzése. 1934-ben megszüntetik, feladatait átveszi az Orsz. Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (ami 1923tól működött már). Központi címjegyzéket (vagyis közös katalógust) kellett létrehoznia.

A II. VH után

1942-52 Orsz. Könyvtári Központ

• Kurrens bibliográfia: évente megjelentet egy jegyzéket a könyvgyarapodásról
• Központi katalógus
• Főúri, szerzetesrendi könyvtárak átvétele 1951 (szerzetesrendek feloszlatása után): államosítás, vidékről Budára költöztetés.
• Központi irányítás
• 1952ben megszűnik, azóta az OSZK látja el ezeket a feladatokat.

Törvényi szabályozások:

• 1952 minisztertanácsi határozat: megyei könyvtárak felállításáról
• 1956/5. tc. könyvtári hálózat kidolgozása: melyik könyvtár milyen típusú, besorolás
• 1956/15. tc. melyik könyvtár helye hol van a hálózatban
• 1997/140. tc. Most is érvényben van. Hallunk majd róla részletesen…