A „német professzor” fogalma
A XIX. sz.-i német egyetem nem egyszerűen felsőoktatási intézmény. Nemzeti karakterű és horderejű történések egybeestek világtörténelmi horderejű szellemi történésekkel.
Napóleon háborús fenyegetése Poroszországnak-> Porosz válasz: semmit nem kívánnak jobban, mint összecsapni Napóleonnal, azt hiszik, h N. most évekig készülődni fog, de ő kb. másnap reggel átlépi a porosz határt és sorban szétverte a 3 porosz hadsereget…
Rosenzweig ajánlása A megváltás csillagához: ne úgy olvassuk a könyvet, mint a régi dinasztikus háborúkat, hanem úgy, mint a napóleoni háborúkat, vagyis ha nem értünk vmit, erőltetett menetben haladjunk tovább.
A szellem fenomenológiája írása közben Hegel hallotta az ágyúdörgéseket, amikor befejezte, épp bevonult Napóleon Jénába. (állítólag 23 sebesülése volt, amit eltitkolt a saját hadserege elől is) Hegel erről: „kinéztem az ablakon és láttam az egy pontba koncentrált világszellemet átlovagolni Jénán”. Na, erről a jénai egyetemről spriccelnek szét a tanárok, főleg Berlinbe, Hegellel az élen.
Mi az az új, amit a német professzor jelent a 19. sz.-ban?
- Önmagát a nemzet lelkének hivatásos őrének látja (és a publikum is így látja) -> ~Platón: Az állam/Politeia felfogása a filozófusról
- Ez az időszak a német nyelv nagy pillanata is egyben
- Platón a nemz. Kult.-át mint partikulárisat, száműzi az államából. A középkori fil. is univerzalista, egyetemes nyelven írtak (még a reneszánszban is). A német filozófia viszont szorosan összefügg egy nemzeti nyelvvel, amellett, h egyetemes horderejű dolgok történnek benne.
- Kant egész életében a königsbergi egyetem professzora volt, földrajztól a folklóron át a történelemig mindent tanított, kanti filozófiát soha. Königsbergben írta meg az esztétikáját, épp csak hallott Goethéről, nem olvasott tőle semmit. Goethe is hallott A tiszta ész kritikájáról (ezt egy olyan leveléből tudjuk, amit A tiszta ész kritikája megjelenése után 10 évvel írt).
- Goethe és Schiller egymásra találása, Fichte és Schelling kvázi vallásos hitvallása Goethe mellett, Goethe uralja a korszakot. Fichte hitvallása Goethe és Schiller mellett. -> „eléggé egyedülálló világtörténelmi pillanat”: az egyetemes filozófia kibékült a nemzeti kultúrával. (Pl. a görög fil. enyhén szólva nincs kibékülve a görög világgal: Platón és Arisztotelész a görög demokrácia fellegvárában utálják a demokráciát.)
- Költők nyelve békél meg a fil. nyelvével
- Németország szellemi szuperhatalom az egész 19. sz.-ban, ami az I. VH-ig tart
- Létezett német szellem
- Jéna végig vidéki koszfészek maradt!
- „A középkori párizsi skolasztika óta először fordult elő, h az egyetemen tanyát ütött az alkotó filozófia.” Fichte, Schelling, stb. a saját filozófiáját adta elő az egyetemen, nem filozófiát mint tantárgyat.
- A 19. sz. egy múló pillanat, amikor a filozófus és az egyetemi filozófiatanár személye egybeesik. Ez a jelenség filozófusoknál jött létre, de kisugárzott a többi kar tanári karára is. Teológusok, nyelvészek, stb. filozófusok modjára viszonyultak a szakmájukhoz. Azzal a mélységgel és komolysággal közelítettek a tárgyukhoz. Mommsen stb. Még a történészek is gondolkodó emberek voltak. J A faktológiára nem helyezett súlyt a tört.tud.
- A professzori rend egésze annak tartja magát, amik a nagyok, vagyis kis Goethenek, kis Schellingnek stb., csak kevésbé jó képességűnek, de mindenesetre közvetítőnek a világszellem és a saját népe között.
- Heidegger látszólag a 19. sz.-i német szellem folytatása, de igazából a paródiája. Ő véletlenül volt egyszerre egyetemi oktató és filozófus, nem volt igazi 19. sz.-i német professzor. Arbeitsdienst, Wehrdienst, Wissendienst: a 3 jelszó, amit a rektori beiktatási beszédében kitűzött Heidegger (a náci pártba való belépése után a Freiburgi Egyetem rektora lett).
Ennek a világnak a kihunyásának voltak szem- és fültanúi Ebner, Buber és Rosen-zweig. Rosenzweig halálával Buber egyedül marad a német világnak egy sarkában. 33ban az egyik első mozdulat volt Buber kirúgása a frankfurti egyetemről, de 38ig Németországban élt.
A német zsidóság Shoah túlélési aránya magasan a közép-európai zsidóságé felett van, mert évekkel a Kristályéjszaka előtt megismerték a rendszer természetét és tömegesen elmenekültek.
Walter Benjamin Fro-ba menekült (ahogy más tízezrek is). Fro. német megszállása után általában hamis papírokkal a Vichy Fro-n keresztül É-Afrikába menekültek tovább, v Spo-ba. W. Benjamin egy embercsempész csoporttal menekült Spo. Felé, amit a Pireneusokban feltartóztattak a spanyolok, a csoportban elterjedt, h másnap kiszolgáltatják majd őket a náci franciáknak, mire Benjamin agyon lőtte magát. Nem szolgáltatták ki a csoportot…
Rosenzweig misztika ellenes (speciális, h mit ért alatta), ezért rossz szemmel nézi Buber válogatás nélküli vonzalmát minden vallás misztikus irányzatai iránt. Buber az Én és te –t a Freie Jüdische Lehrhaus-ban tartott előadásaiból állította össze. 1921-22ben Buber előáll azzal az ötlettel, h le kéne fordítani az Ószövetséget németre. T. Gy. Szerint legfelülmúlhatatlanabb Bibliafordítás. Ézsaiás 53ig fordították együtt.
A Jeruzsálemi Héber Egyetemen van egy Buber Archívum.
A Buber-Rosenzweig féle Bibliafordítás fordítási elvei
- Minden kétes esetben induljunk ki abból, h ők tudtak jobban héberül. Csak legutoljára szabad feltételezni, hogy korrumpálódott a szöveg.
- Pengeélen táncolás. A hagyományos Bibliakommentárokat ne fosszuk meg a szöveghez való kapcsolódás lehetőségétől, akkor sem, ha a korszerű Bibliatudomány szerint valójában más a Szöveg, mint amit a kommentár kommentál.
- A mai bibliatudomány egy gigantikus antológiaként kezeli a Bibliát. Ezt tudományos értelemben elfogadja Buber és Rosenzweig, de ettől még 1 könyvként viszonyulnak hozzá. Mert akkor is, ha többen írták, több évszázadon keresztül és 1000szer átszerkesztették, mindezt azzal a céllal tették, h 1 könyv legyen. Koncentrikus körként kell elképzelni, az éppen fordítandó hely a középső kör, aminek a kontextusa az egész Biblia.
- A lehető legszószerintebben kell fordítani és ugyanazt a kifejezést lehetőleg mindig ugyanazzal a kifejezéssel fordítani.
- Mindezt 85-90 %ban be is tartották.
- A bibliai filológia által R-nek rövidített Redaktort (az utolsó kéz, aki hozzányúlt a Bibliához) B és R Rabbeinu-ként oldják fel egymás között.
- Semmiféle kommentárt v lábjegyzetet nem írunk a fordításhoz, mert nincs jobb kommentár a fordításnál.
- Olyan nincs, h vmit nem lehet lefordítani. Csak a fordítóban lehet a hiba.
- Annyira hű a szöveg a héber eredetihez, h németül nehezen érthető lett.
Maga a fordítás
- „Übersetzt von…” helyett „verdeutscht von Martin Buber in Gemeinschaft mit Franz Rosenzweig” szerepel minden kiadáson. A II. VH után fejezte be Buber. Jeruzsálemben bankett a vállalkozás befejezésének megünneplésére, ahol G. Scholem előadásban méltatta a dolgot, majd ezzel fejezte be: „de óhatatlanul tolul a tollunkra a kérdés: Kinek szól ez a fordítás?”. Azóta is gyakorlatilag évente kiadják a Buber-Rosenzweig fordítást.
A gyehenna szó a Gihon-völgy nevéből jön, ahol a kánaániták csecsemőket áldoztak Molochnak. Moloch nevű kánaánita isten nem volt, a szó a héber melech=király szó rokona. A héberben az ocsmány jelentésű szavakat két o mgh-val látják el (gyalázkodó vokalizáció), tehát moloch a melech szó gyalázkodó vokalizációval való eltorzítása. B és R fordításában moloch Aberkönig (a németben az aber előtag az adott szó pejoratív színezetét jelzi, pl. Aberglauben=babona). Később Buber átvariálta az Aberköniget Moloch-há, mert senki nem értette az Aberköniget. L
A héber oltár szó (miszbéach) a levágni igéből jön, mert az állatáldozat volt a lényege az egésznek.
Rosenzweig: A megváltás csillaga
- Az első két szó: von Tode, az utolsó kettő: ins Leben.
- Geometriai középpontja: „erős a szeretet, mint a halál” mondat az Énekek énekének kommentárjában
- 3 részből áll és mindhárom rész 3 fejezetből
- A tartalomjegyzék címei (itt lemaradtam)
- Mindhárom résznek van mottója 1. „In philosophos” - a teremtés teológiai fogalma 2. „In theologos” – a kinyilatkoztatás teológiai fogalma 3. „In tyrannos” a megváltás teológiai fogalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése