Írásbeli vizsga: előadás anyaga + tankönyv nagy része (kivéve pár fejezet, amit csak olvasni kell, nem megtanulni).
Genealógia (Származástan)
Nem forrástudomány.
„A legdemokratikusabb tud., mert mindenkinek vannak ősei.” B. I.
Magyar Történelmi Családok Közhasznú Társasága: most már nem csak nemesi családoknak van történelmi neve, hanem ott van Kun Béla etc.
Öncélú genealógiai kutatás is van: az ember kíváncsi, h kik voltak az ősei, a törttud-nak ez kevésbé lényeges.
Nem áll meg önmagában, hanem kapcsolatban áll egy sereg más tört segédtud-nyal. Töri föci és kronológia nagyon fontos itt (pl. mit jelent egy régi egyh anyakönyvi kivonatban a „Szt. Márton nap utáni kedd” mint születési dátum). Demográfiai vonatkozások. Diplomatika, irattan (kevésbé régi iratokat vizsgál, mint a diplomatika), paleológia is segítik a genealógust. Inszigniológia (jelvénytan). Szfragisztika (pecséttan). Jogtörténet: a földbirtokhoz való jog teszi izgalmassá az örökösödési pereket. Ezek mind besegítenek az ősök azonosításába.
A genealógia története
„A genealógia régebbi, mint a történelem.” Gatterer 18. sz. genealógus -> lásd Biblia nemzetségtáblái! Hésziodosz…
Ősvadászat, hamisítás a társadalmi életben való előrejutás érdekében.
Augustus császár tilalma a vérrokonok házasságáról.
Kereszt alakú családfa: metszéspontban ego, mellette a vízszintes tengelyen a fraterek és neposok, függőleges tengelyen alatta a filiusok, fölötte a pater és az avusok.
A női felmenőket alig tartották számon, még a nemesek is!
Őspróba: akkor udvarképes valaki, ha ki tud mutatni 4 v 8 v 16 (az őspróba fokától függő számú) nemesi őst.
15. sz. elején Sundheim genealógus Miksa császár megbízásából megírta a Badenbergek és a Habsburgok leszármazását.
18. sz. nagy divat a genealógia, jön a francia forradalom, restauráció megint előtérbe hozza. A 19. sz.-ban megjelennek a nemesi lexikonok.
1869 Herold : német címertani és genealógiai szaklap, aztán Bécsben az Adler.
Gotai Almanach. 1889-től van polgári genealógiai változata is.
Lipcsében van egy család- és személytörténeti kutatási központ. Az NDK időben is működött. 1945 után Frankfurt am Main-ban is alapítottak egyet, h az NSZK-nak is legyen ilyen.
Genealógiai kézikönyvszerzők:
Henning és Ribber – Németo.
Pierre Durie – Fro.
Battaglia – Olaszo.
Everton – Anglia
Társadalmi irányzat: a család társ helyzete régebbi korokban
Orvosi irányzat: örökletes betegségek miatt fontos a genealógia. Nem a betegség, hanem a rá való hajlam öröklődik. Ha tudunk róla, jobban meg tudjuk előzni.
Bűnözési hajlam? Hát ez nagyon gyenge sztem… Mindenetre a szociológiai környezetről van szó.
Budai Ézsaiás: Életrajzi Lexikon
Lehoczky: Sztemmatográfia (Pozsony)
Carolus Wagner: Kihalt családok összeállított genealógiája (Zrínyi, Bebek …)
19. sz. divat a genealógia.
Mocsárdy Antal feldolgozza Nógrád megye nemesi családjait az 1820-as években.
Nagy Iván EK-ban dolgozott a 19. sz. közepén. 12 kötetben kiadta Mo. nemesi családjainak nemzedékrendi tábláit címerekkel. Alfabetikus rendben tárgyalja őket. Levelezésbe kezdett a családokkal és beszerezte az adatokat. Ezért a forrásértéke egy kicsit kétes.
Fejérpataky László egyik alapítója a Magy Heraldikai és Genealógiai Társaságnak. Szerkesztette a Turult.
Kempelen Béla Alfabetikus rendben tárgyalja a nemesi családokat, Nagy Iván munkásságát egészíti ki.
Szentpétery Imre itt volt tanszékvezető a II. VH végén. A háború alatt nyitott a népi genealógia felé.
Királyi könyvek: 1527-től 1918-ig vezették a Habsburg udvarban, bejegyezték a nemesi cím- és birtokadományozásokat. 1895-ben kiadta az addigi királyi könyveket Illéssy János és Pettkó Béla. (Illéssy nevében két pont kéne, hogy legyen az y-on!)
A magyar udvari kancellárián és az erdélyin is vezettek királyi könyveket. Elsőrendű királyi könyvek: személyre szóló adományok, amik nem öröklődnek. A másodrendűekbe írták a továbböröklődő adományokat.
Gerő József adta ki az 1867 és 1918 közötti Királyi könyveket és kiadta 1937ben az igazolt nemesek könyvét.
Családtörténeti monográfiák: nemesi családok felbéreltek levéltári kutatásban járatos egyéneket, akiket beengedtek a családi levéltárba, hogy kutassanak a család történetéről.
Szinnyei: 1901 és 1914 között kiadta a Magyar Írók élete és munkái c művet. Nem csak szépird, hanem mindenféle könyvszerzőket összegyűjt!
Gulyás Pál folytatta 1944-ig a Szinnyeit, a D betűig jutott el. Más nem fojtatta.
1967-69 Magyar Életrajzi Lexikon
Gudenius János: Összetört címerek 1989; A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája 5 kötetes, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája.
Gudenius szerkeszti a 2005 óta megjelenő Nobilitas folyóiratot is.
Maga a genealógia, alapfogalmak
Ős: a kutatás során feltárt legrégebbi felmenő, akitől vmely család származik.
Nemzetség: az őstől származó, lehetőleg az ő nevét viselő leszármazottak pl. Kállay nemzetség
Familientag/ concursus familiae: családülés
Nemzedék: kb. az egymást felváltó utódok szakaszai
Íz: leszármazási ágon szereplő nemzedék (pl. az unoka a nagypapa másodízigleni rokona)
Ág: leány v fiú ág. Anya v apa révén kapcsolódik a nemzetséghez (ált. csak az apa nemzetségének része a gyerek)
Koíció: két kül nemű személy kapcsolata, aminek célja utód létrehozása
Filiáció: az a viszony, amely két személy között fennállhat. Pl. szülő-gyerek filiáció
Agnatio/agnáció: közös ősapától való leszármazás
Primogenitúra=elsőszülöttség
Senior: a csal idősebb férfitagja
Iunior: fiatalabb leszármazott
Elengedhetetlen a genealógia műveléséhez a latin.
A hitbizománnyal a rendelkező nemzedékekre előre megszabja az öröklődés rendjét, hogy megakadályozza a birtok szétaprózódását. Szeniorátusi hitbizomány: az adott (az idősebb) íz legidősebb fiúgyereke örököl. A családi levéltárat pl. általában a legnagyobb fiú örökölte.
Ősiség: magyar specialitás. Ha kihalt a család, a koronára száll a birtok. Ezt üti a hitbizomány, mert az beleavatkozik az öröklődés rendjébe. A szerzett birtok nem esik az ősiség alá.
Polgári és paraszti hitbizományokkal is próbálkoztak.
Kognáció: az egész vérrokonság, lehetnek egyenes ági és oldalági rokonok (pl. nagybácsi), idősebb ág, ifjabb ág.
Rokonság foka. Nagyszülő és unoka másodfokú. Oldalági rokonoknál a római jog szerint a rokonsági fokot a táblán lévő vonalak száma mínusz a közös ős határozza meg. De a kánonjog másképp (a germán szokás szerint)! Egyenes ágon annyi fok van, ahány nemzés (ahány személy szerepel), oldalágon az számít, h mennyi választja el a másikat a közös őstől.
12 nemzedékkel ezelőtt 4092 ősünk volt elvileg. De lehettek köztük házasságok -> ősvesztés, mert egybeesik egy csomó ős. Ma inkább ősazonosságnak nevezik. A feudális falvakban és az uralkodói házakban elég belterjesen házasodtak, tehát nagyon gyakori az ősazonosság.
1916-ban Ferenc Jóska halálakor az angol udvar udvari gyászt rendelt el a hadi állapot ellenére, mert F. J. a királynő rokona volt.
Jelek a genealógiai táblán:
Születés: csillag, kereszt: halál, hősi halál: egymást keresztező kardok, két egymást metsző kör: házasság, válás: két kör köztük vonal. Keresztelés: tölcsér a születési csillag alatt. A házasságokat római számmal számozzák.
Rövidítések:
Nat: natus
Civ: civis
Ux: uxor
Nep: nepos
Etc.
Genealógiai táblán kör a nő és négyzet a férfi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése