Izraeli napló IV. és egyben befejező rész

8.    Hétfő – aug. 23.

• Túra a Golán – fennsíkon (pontosabban Nahal Banias kirándulóhelyen). Árnyas, vadregényes kirándulóhelyek és gyönyörű vízesések forrásvízzel. Megkóstoltuk a szabrát, amit Zoli testi épsége kockáztatásával szüretelt nekünk (kívülről pont olyan, mint egy kaktusz). Erről a gyümölcsről az izraelieket is szabrának hívják, mert „kívül szúrnak, belül édesek”.
• Misgav Am kibuc. Izrael legészakibb kibuca, a két országot elválasztó kerítés mellett. Beszélgetés Ariellel, aki a szélsőségesnél is szélsőségesebb, ezzel mindenkit felzaklatott. Szegény Annával még ordibált is, amikor megkérdezte, hogy kicsit sem érez-e együtt azzal a libanoni anyával, akinek a gyerekét esetleg éppen lelövi…

o      Ami poén volt: „Egyiptom szar hely, de az emberek rendben vannak, Libanon viszont gyönyörű, viszont az emberek szararcok, ha áttehetnénk őket Egyiptomba, az egyiptomiakat meg ide, sokkal jobb lenne.”

o      Ami provokatív: „Magyarországon nem akarjuk az életeteket könnyebbé tenni. Izrael az egyetlen hely zsidók számára, választhattok aközött, hogy zsidók vagytok és ide jöttök, vagy maradhattok, azzal azt választjátok, hogy nem vagytok zsidók.” (Mondjuk a mondat második felét ajánlanám az antiszemiták figyelmébe, hiszen ezek szerint, aki Magyarországon él, az automatikusan nem zsidó!...)

o      Amit megtudtunk: Dél-Libanon lakosságának fele keresztény volt, elzavarták őket, ma már csak 10 %. Szegény, ipar és földművelés nélküli vidék, most a Hezbollah iráni pénzből szervezett iskolákat, kórházakat és munkahelyeket. Mindent ellenőriz, ezért mindenki támogatja. Kb. mint a maffia Szicíliában. Annak, aki likvidálni akarja a Hezbollahot, mint terrorszervezetet, helyettesíteni kell a közigazgatási funkcióját, különben még nagyobb nyomorba dönti a helyi lakosságot. Még mindig vannak aknák a 67-es háborúból, de hát végül is mi is elvagyunk itt a Ferenc krt. és egyéb helyek alatti II. VH-s bombáinkkal…

• Cfát. Mint egy kis rezervátum, időutazás egy stetl-be. Van askenáz-, szefárd és művész negyed.

o      „A magyar nyelvterületről származó zsidóság emlékmúzeuma”. Lusztig Joszef és Chava alapították és működtetik. Egy végtelenül szimpatikus házaspár, az egész izraeli utazás alatt ez a hely érintett meg a legjobban érzelmileg, amiatt a lelkesedés és küldetéstudat miatt, ami Chaváékon látszik. Bele is írtam a vendégkönyvbe, hogy ilyen nagyszülőket szeretnék magamnak. 63 évvel ezelőtt alijáztak gyalogosan több, a Holocaust után árván maradt gyerekkel együtt. És most is gyönyörűen beszélnek magyarul. Chava története a VH végéig párhuzamos Mária néni történetével, aki kvázi a pótnagymamám. A 30-as évek elején születtek Pesten, nagyon büszkék voltak a magyarságukra és a zsidóságukra. 44. március 19-ig nem is tűnt fel nekik, hogy „valami baj van velük”. Április 4-től sárga csillagot kellett viselni, Chava és az öccse még örültek is neki először, hogy mindenki látja, hogy zsidók. Csillagos ház. Már mialatt odahajtották őket, egy ilyen beszélgetést hallgattak végig a gyerekek egy házaspár között:

-          Nehogy leülj, azonnal lelőnek!

-          Akkor sem tudok tovább menni!

A nő leült, a férje is mellé, abban a pillanatban lelőtték mindkettejüket. A csillagos házban úgy összezsúfolták az embereket, hogy át kellett lépdelni egymáson, hogy az ember eljusson a WC-ig. Egy ilyen alkalomkor Chava megbökött egy nénit, hogy engedje át, mire előre dőlt a néni holtteste…

44. november közepe és január 18. között a gettóba zárt 90 ezer ember két harmada meghalt, többségük az éhezéstől.

Nagyon tetszett ez a mondata: „Tudom, hogy ma Magyarországon nem szeretik ezt mondani, de az oroszok felszabadítottak minket, és az tényleg felszabadítás volt.” Sajnos nem tudom felidézni a szavait, nem pont így mondta. De végre valaki emlékszik arra is, hogy a pesti gettót mégiscsak felszabadították a szovjetek és nem elfoglalták.

Az utolsó héten már a falról lekapart vakolatot ették a gettóban. Január 18-án a megszokott lövöldözés és bombázás helyett csendre ébrett. Kiment, találkozott egy orosz katonával aki tangóharmonikázott és sírt. Később kiderült, hogy ő is zsidó volt.

Mindezt azért tudták túlélni az öccsével, mert gyerekek voltak és a naivitásuk miatt szinte fel se fogták. Fel sem merült bennük, hogy előfordulhatna, hogy nem jönnek vissza a szüleik gombnyomásra a háború után… (Aztán nem jöttek vissza.)

A háború után egy ingyenes bableves osztás révén elvetődött az egyik cionista szervezethez, ahol később összejött az egyik madrich-hal, aki most a férje. Több árva gyerekkel együtt alijáztak. Az izraeli életükről is mesélt egy kicsit, azt emelte ki, hogy az ő gyerekeik nemzedéke nagyszülők nélkül nőtt fel Izraelben, azt hitték az valami népmesei elem, ezért amikor 56-ban kiment az ő anyósa és apósa is, az egész falu összesgyereke nagymamának és nagypapának szólította őket.

• Maga a múzeum: bájosan ironikus és nosztalgikus bevezetőfilm a magyar zsidóság történetéről. Vicces tárgyak a 20. sz. eleji asszimilált magyar zsidó otthonokból, például faliszőnyeg Ferenc József arcképével és fölöte Dávid csillaggal, kalácstakaró teljesen elhibázott héber írással. Kevésbé vicces tárgyak a két világháborúból. Receptkönyv Bergen-Belsen-ből, munkaszolgálatos faláda. Ezeken a termeken Joszef vezetett végig minket, egy csomó tárgynak elmesélte a történetét. A legdurvább egy kislány hajfonata volt, amit az anyuka a ukrán frontra küldött a munkaszolgálatos apának. Az anya és a kislány a Holocaust áldozatai lettek, az apa a háború után alijázott. A 80-as években küldte el Joszeféknek a hajfonatot, amikor megtudta, hogy magyar zsidó múzeumot készülnek nyitni Cfáton. Joszef írt neki köszönőlevelet, ami visszajött „ A címzett már nem él"pecséttel.  
• Abuháv szefárd zsinagóga: egy toledói zsinagóga pontos másolata, mert onnan menekülő zsidók építették és magukkal hoztak egy körülmetélő széket. Most is ki van állítva a 15. századi eredeti szék! Négy Tóra szekrény is van.
• Ari askenázi zsinagóga: arról híres, hogy csodás módon megmenekült itt egy rabbi, ugyanis leejtette a Tóra tekercset (ami amúgy borzalmas katasztrófának számít a vallásban) és pont akkor lőtt rá egy libanoni katona, amikor lehajolt, ezért életben maradt.
• Bementünk Izrael leghíresebb gyertyaboltjába, a kínálat a szentendrei marcipángiccs pontos viaszmásolata, sakktáblától a II. Szentélyen és Saulon át Dávidig és Góliátig minden meg megvásárolható.
• Egy souvenir boltos abból, hogy meghallotta az „Istenem” szót a barátnőmmel folytatott beszélgetésből, ráismert, hogy magyarok vagyunk. Nagyon belelkesedett, még ajándék képeslapot is kaptunk. J Egyébként tök jó képeket árult, az egyiken például Eszter könyvének szövege adta a kép kontúrjait és Esztert adták ki.
• Buszozás a Bet Shean-i szállásunkra (északon). Megnéztük Agnieszka Holland Europa, Europá-ját.

9.    Kedd . aug. 24.

• Haifa: hangulatos mediterrán város, derűs nyugalom szállja meg itt az embert (vagy lehet, hogy csak engem).

o      Alsóváros: a kikötő körül, ami Izrael legnagyobb kikötője, még az angolok kezdték el építeni.

o      Felsőváros: újabb, Haifán a tengertől minél messzebbi ingatlanok a drágábbak.

o      Bahai kert. A Bahai vallást a 19. sz. végén alapították Iránban, az Iszlámból vált ki, mert az kirekesztő és megkülönbözteti a nőket. Bárki csatlakozhat, bármiben hihet, annyira befogadó vallás, hogy nem is értem mi értelme, miből áll. Az egyházszervezeten kívül, az nagyon ott van, aki tagja, annak évente a jövedelme x százalékát be kell adnia a közösbe, ebből tartják fel azt a decens központot Haifán, itt van eltemetve a vallásalapító és tele van szép növényekkel, függőkertszerű. A locsolóvizet is ők hozzák külföldről. Amikor megalapították itt a világközpontjukat, még nem voltak itt zsidó telepek, de nagyon békés a viszonyuk Izraellel.

o      Az első zsidó telepesek Haifán németek voltak.

• Drúz falu. Tizenegyezer fős, 80 %-a drúz, de van keresztény, zsidó és muszlim közösség is. A drúzok összesen 2 millióan vannak a világban, mindenhol „Az ország törvénye törvény” felfogás szerint élnek. A Golán - fennsíkon van négy drúz falu, amikor 67-ben Izrael elfoglalta a Golánt, Szíria ultimátumot adott az otani drúzoknak, hogy vagy visszatérnek Szíria aktuális területére, vagy soha többé. Izraelnél maradtak, azóta Szíria hivatalos policy-ja: ha valaha is visszafoglalják a Golánt, megölnek minden ottani drúzt. Így elég érdekeltek lettek Izrael védelmében, nagyon lojálisak, a hadseregben is szolgálnak (legalábbis a férfiak).

o      Egyes drúz családok pénzkeresésként vendégül látnak az „otthonaikban” (otthonosan berendezett házakban, amikről azt állítják, hogy az otthonuk, ámde különböző turnusban lévő különböző csoportokat ugyanaz az ember nem mindig ugyanabban az otthonban vendégel meg) taglit csoportokat és mesélnek magukról és drúz ebédet csinálnak. A mi házigazdánknak két nagyon aranyos kisgyereke van, lehetett velük játszani is. És az apa is szimpatikus volt. A falon izraeli zászló is volt.

o      A 11. században kiűzték Egyiptomból a drúzokat, Szíria, Palesztina és Libanon hegyeibe menekültek és titkossá tették a drúz vallást. Ez azt jelenti, hogy csak ők tanulhatják a vallásukat, évekig önmegtartóztató életet kell élni és teljesíteni egy csomó feltételt, hogy az ember tovább léphessen egy magasabb szintre, aki szekuláris drúz, azzal semmi bajuk, csak nem tudhat meg többet a vallásról. Aki viszont tovább akar lépni, az évekig szerényen öltözik, nem iszik, nem dohányzik, nem diszkózik és nem megy night clubba (az utóbbi kettőt külön kiemelte a házigazdánk).

o      Aki kiházasodik, az kiesik a drúz közösségből, beházasodni nem lehet. Drúznak csak születni lehet, ráadásul csak két drúz házasságából.

o      Az a kevés, amit elárulhatnak a vallásukról (amúgy a mi házigazdánk maga sem tud sokkal többet, mert szekuláris).:

-        2 alapelv: monoteizmus & reinkarnáció. Mert egy élet kevés Isten megértésére. De Nirvana nincs, örökké újjászületnek a lelkek.

-        A nők oktatása nagyon fontos nekik, csak tanultan házasodhatnak, az ő felelősségük a gyerekek vallási nevelése.

-        A nő is kezdeményezheti a válást.

-        Körülmetélés egy hónapos kor alatt.

-        Bar micvó szerűség 15 éves korban.

-        Szerénység, egyszerűség, mezei liliomság.

-        Chivának hívják az imaházukat, úgy néz ki, mint bármelyik lakóházuk, mert folyton üldözték őket és így nem látszott, hogy melyik a számukra legfontosabb épület.

-        Szentírásuk: The Wisdom of Life

• Az ebéd hasonló volt a beduin vacsorára: földön ülős, 6an ülünk körbe egy nagy tálat, egy tálból cseresznyézős módszer. Kétféle húsgombóc kétfél mártással (a mustárra emlékeztető nagyon finom), lecsószerűség, manduladarabos rizs pulykafalatokkal, zöldfűszeres és paradicsomos pita. A zöldfűszer Szarvason is szokott lenni, és mindig elfelejtem a nevét. :S Zsuzsi, esetleg hozzászolnád? Ezen kívül olajbogyó, káposztasaláta és humusz is. Desszertnek datolyával töltött tea süti, tea és kávé.Szóval terülj-terülj asztalkám. Datolyaszörpöt is ittunk.
• Buszozás Tel Avivba. A Deborah szállodában laktunk, nagyon közel a tengerparthoz. Homokpart, sokkal jobb, mint Ostián, mert nem olyan fehér és nem vakít. Az úszómesterek a parton hangszóróba üvöltenek (sajnos csak héberül), ha valaki túl messzire merészkedett a parttól.
• Esti séta. Tengerpart és Rabin tér. A Rabin téren be van jelölve, hogy hol állt Rabin és a merénylője és ki tettek képeket Rabinról, az egyiken például Clintonnal és Jasszer Arafattal.

10.    Szerda – aug. 25.

• Gyaloglás a tengerparton Yafo-ba. Nagyon hangulatos, szűk utcás mediterrán város. Minden ház teljesen különböző és egyformán gyönyörű.

o      Horoszkópos negyed: minden utca csillagjegyekről van elnevezve. Itt van a Kívánságok hídja (amikor átmegyünk meg kell érinteni a saját csillagjegyünket ábrázoló domborművet a korláton, a tengert nézni és közben kívánni valamit) és a Statue of Faith is, egy domborművekkel borított diadalív is. Az utóbbin elvileg Jákob álmát, Izsák feláldozását és Jerikó elestét láthatjuk, de szerintem teljesen beazonosíthatatlanok, még jó, hogy kiírták. J

o      Kr. e. 13. századi egyiptomi erőd romjai.

o      A keresztény és a zsidó kegytárgygiccs békés együttélése a poros bóvlibolt polcain.

• Gutman Múzeum. Nahum Gutmant Izrael nemzeti festőjeként tartják számon. 7 évesen érkezett a családjával oroszországból, a 20. sz. elején. A spéci tel aviv-i fény volt a fixa ideája, ahogy a többi korai izraeli festőnek is („Old masters”). Ezt a tárlatvezető szerint csak az érzékeli, aki kívülről jön, az izraeliek nem. Én sem érzékelem, szerintem Rómában pont olyan a fény.

o      A múzeum állandó kiállítása Gutman műveiből és 1-2 más régi nagy mesteréből áll. The Poet Ch. N. Bialikat his room  - csak Bialik miatt figyeltem fel a képre. Nem értem, miért pont Gutman a „nemzeti festő”, nekem úgy tűnt, hogy gyenge festő és középszerű grafikus volt, és ezt az egyik művészettörténész csoporttársunk alátámasztotta.

o      Időszaki kiállítás: Local Hera – Portrait of the Arab in Israeli Painting. Itt majdnem minden képről, ami tetszett, az derült ki, hogy Asher Feldman festette (The Sheik’s Son 1929, Almond Peeilng 1929/30, Jericho 1930/31, Kwayess 1929).

• Függetlenségi Múzeum.

o      Independence Hall. Itt kiáltotta ki Ben Gurion Izrael függetlenségét 1948. május 14-én. Előtte művészeti múzeum volt itt. A britek szombatra tervezték a kivonulásukat, ezért gyorsan kikiáltották Izraelt péntek délután 4-kor.

o      Tök jó vezetőnk volt, teljesen beleélte magát a mesélnivalóba. És a gondolkodása is szimpatikus: Szörnyű, hogy szükség van katonaságra, Izraelnek a legnagyobb szüksége a békére van. A diaszpóra is Izraelhez tartozik, Magyarországon, mi magyarok, akik voltunk Tagliton, jobban tudjuk képviselni Izraelt, mint egy izraeli. „It’s your country too. That’s the story.” – így búcsúzott el tőlünk. Jó, mondhatjátok, hogy hatásvadász volt, de akkor is kedves.

o      Az eredeti berendezéssel láttuk a termet, székek, Ben Gurion szónokló kalapácsa. Meghallgattuk lemezen a Hatikva felvételét, ahogy akkor előadta egy zenekar, és a rabbi áldását is. Golda Meir is jelen volt. Minderre 3 órával egyiptomi invázió, függetlenségi háború…

• Max Brenner csokizó. Újévi feliratok már most.
• Piac. Tiszta San Giovanni in Laterano. J A frissen facsart gránátalmalé nagyon hiányzik nekem Pestről!
• Esti találkozás Slomo Perlel-lel. Az ő történetét dolgozza fel az Europa, Europa c. film. Egyrészt nekem nem tetszik a cím, Európát nem lehet a Holokauszttal és a II. világháborúval azonosítani. Mondjuk ez valószínűleg nem Perel-en múlt. A film nagyon megszépítette a jellemét. Azt mondta el nekünk, hogy minden életveszélyben az anyja következő parancsára gondolt: „Élned kell!” . Ez kiüti az apja intelmét, miszerint „Maradj mindig önmagad!”. Szóval önmaga az nagyon nem maradt. Az elbeszéléséből az jött ki, hogy széthasadt a személyisége, és nem hazudott, sem akkor, amikor kommunista volt a sztálinista szovjet árvaházban, de akkor sem, amikor lelkes Hitler Jugend volt. Rengetegszer megtagadta önmagát, a zsidóságot (minden egyes Heil Hitlerrel!, és egyszer az anyját is, amikor nem ment oda hozzá a lodz-i gettóban (értem, hogy csak veszélybe sodorta volna, de akkor mindek kell elmenni Lodz-ba, horogkeresztes egyenruhában elmenni az anyánk előtt???). Na jó, nem törhetek pálcát felette, de szerintem azon kívül, hogy kamasz volt, azonkívül azért is volt ennyire könnyen befolyásolható, mert nem szuper intelligens és hát a tartása sem annyira erős… Így is bármikor megölhették volna, és a csodával határos, hogy megmenekült. De az nagyon durva, hogy lelkesedett a Harmadik Birodalomért és sajnálta, amikor Németország elveszítette a háborút. Miközben tudta, hogy mit művelnek a nácik. Megkérdeztem tőle, hogy maradt-e valami az istenhitéből és hogy mivel foglalkozott az alija után Izraelben. Azt mondta, hogy a Holokauszt megmutatta, hogy Isten nem mindenható, egy nem mindenható istenre meg nincs szüksége. Izraelben a testvérével cipzárgyárat alapítottak. Amikor idősebb korában szívműtétje volt, eladták és azóta járja a németországi és az izraeli iskolákat és tanúskodik. Nagyon durva, hogy Lenivel, a tökéletes náci egykori szerelmével még mindig tartja a kapcsolatot! És a Hitler Jugend-es társaival is…
• Alig volt időnk kérdezni tőle…
• Este búcsúbuli egy pici, zsúfolt, nagyon hangulatos kerthelyiséges pub-ban. Utána rögtön mentünk a reptérre.