Könyvtári és levéltári ismeretek 2. szept. 21.

Magyar könyvtártörténet

Középkor (11-14. sz.)

Könyvtár definíció: bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított hely, épület, és ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézmény.

Az első könyveket a bencések hozták Mo.ra. Az első könyvtárjegyzék a 11. sz. végéről maradt fenn. Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad bencés kolostorok. Teológiai és oktatásra használt könyvek.

12. sz-tól egyh magánszemélyeknek is vannak könyvei, 13-14. sz. világi magánszemélyeknek is.

Veszprémi káptalan könyvtára jelentős

Reneszánsz (15. sz.)

Ókor a példakép, ezt csak könyvekből lehet megismerni. Minél több könyvet akarnak lemásolni, több könyvtérra is van szükség.

Megjelenik a nyomtatott könyv.

Világi témájú könyvek.

Könyvtár: szellem embereinek otthona, munkák és viták helyszíne.

Mátyás és Beatrix alatt szoros kapcs Itáliával, de a kapcs már Zsigmond alatt is megvan. Pier Paolo Vergerio Zsigmond kísérője, itt telepedik le, humanista, az első jelentős humanista könyvtár Mo-n.

Vitéz János könyvtára 500 kötetes, a Corvina könyvtár után a 2. legnagyobb gyűjtemény az országban, téma szerint 80%-a világi.

Bibliotheca Corviniana v Bibliotheca Augusta: 2000-2500 kötet. Előzménye a Vitéz János féle könyvtár mint példakép, az Anjou-k és Zsigmond alatt felhalmozott uralkodói könyvtárat fejlesztette tovább Mátyás. Beatrix kísérői fellendítik a gyűjtést. Taddeo Ugoletto könyvtáros. 1480-as évektől díszkötés, holló jelezte, h a Corvina könyvtárba tartozik a könyv.

A Jagellók nem becsülték meg a könyvtárat, elajándékozgatták a corvinákat… A maradékot 1526-ban Szulejmán elvitte Konstantinápolyba. 216 corvinát ismerünk ma, szétszórva a világban, 52 Mo-n. OSZK-> Bibliotheca Corviniana Digitalis (www.corvina.oszk.hu)

Könyvnyomtatás feltalálása

Johannes Gutenberg kb. 1400-1468. Mainzban élt.

1440 egyezményes dátum, nem tudjuk, mikor találta fel, régóta kísérletezett vele. A betűket külön meggyártotta, összerendezte szöveggé, a szöveget sajtó v prés segítségével sokszorosította.

6 évig dolgozott a Biblián (illusztrációkkal).

Ősnyomtatvány/incunabulum: olyan nyomtatvány, amely Eu-ban a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450es évektől kezdve 1500. dec. 31-ig készült a Gutenberg-féle szedésnyomással készült.

Csak az 1800-as években gépesítik a prést.

Már a 17. sz.-ban próbálták összegyűjteni, h mik jelentek meg ősnyomtatványként.

Gesamtkatalog der Wiegendrücke/Ősnyomtatványok katalógusa: interneten és könyvformátumban is.

Mo-n kettéválik a könyvhasználók rétege: főpapság & udvari értelmiségiek forgolódnak a humanista könyvtárakban + alsópapság & a szerzetesség: nyomtatott könyveket használnak, amelyek már olcsóbbak a technika miatt és amiatt, h papírra nyomtatják őket, a kéziratokat meg pergamenre írják. A nyomtatott könyveket külföldről szerzik be. Sok könyvkereskedő Budán.

A nyomdák hamar tönkremennek Mo-n. Két ősnyomda ismert: Hess Andrásé 1472, két művét ismerjük a Budai Krónikát (1473 pünkösd, kb 200 példány, mára 10 maradt fenn, ebből 2 van Mo-n), plusz egy kisebb tankönyv. A másik a Confessionale nyomda (1477-80) nem ismerjük a működtetőjét, v Budán v Pozsonyban, 3 terméke maradt fenn.

Az ősnyomtatványoknál arra törekedtek, h a kódexekre emlékeztessenek: iniciálék meg minden. Mo-n 5 ősnyomtatvány volt.

16. század

Reformáció terjedésének köszönhetően nyomdák alakulnak (össz 29).

De nagy könyvpusztulás: hadi helyzet, reformátorok megsemmisítik a kat. teológiai könyveket, ellenreformáció. Tridenti zsinat: az egész kat. Egyh.ra egységesen érvényes liturgia meghatározása -> elpusztították a régebbi, érvénytelen szertartáskönyveket.

Reformáció-> hitviták, anyanyelvű istentisztelet, Bibliaolvasás, iskolalapítások -> könyvek kellenek.

A török hódoltság területén nem alakulnak nyomdák, csak a kir. Mo-n és Erdélyben. Mind a 29 protestáns.

Új könyvtárak:

• Dernschwam János (1494-1568): német, a Fuggerek alkalmazottjaként érkezik. Besztercebányán hozza létre 1162 kötetes könyvtárát. Nagy része nyomtatott, de van kézírásos is. Később Bécsben eladták.
• Zsámboki János (1531-84) Bécsben élő magyar orvos, könyvgyűjtő, forráskiadó. A Habsburgok udvari orvosa. 6500 kötetes könyvtár, ami Bécsben maradt, eladták az udvari könyvtárnak.

Felvilágosodás kora

Cél: tudományt átadni mindenkinek -> legyenek nyilvános könyvtárak, főurak és főpapok alapítják az elsőket (saját könyvtárukat nyilvánossá téve).

• Klimó György Pécs 1774. Jobbágyszármazású, pécsi püspök lett.15000 kötetes könyvtár.
• Esterházy Károly Eger 1793.
• Batthyány Ignác erdélyi püspök, korábban Esterházy Károly mellett dolgozott. Gyulafehérvár 1798. Könyvtár, múzeum és csillagvizsgáló egyben.
• -> ma ezek műemlék jellegű könyvtárak, vagyis nem lehet kölcsönözni belőlük. Klimóé a pécsi egyetemé lett, Esterházyé az egri tanárképző főiskoláé, batthyányé a püspökségé.
• Ráday Pál és fia, Gedeon. Pál résztvett a Rákócsi szharcban, utána visszavonult és megcsinálta a könyvtárát, amit Gedeon felfuttatott, végülis a ref egyh-é lett (most a Ráday utcában van).
• Teleki Sámuel: Bécsben élt, királyi tanácsos, követ. Marosvásárhelyen nyitotta meg 1794ben nyilvános könyvtárát Teleki Téka néven.

Kölcsönkönyvtárak, olvasókörök megjelenése

• Anton Martin könyvkereskedő, Pozsony, 1782
• Kleinod Antal, Sopron, 1788

A Martinovics féle összeesküvés is egy olvasókörből nőtt ki! Ezért 1799ben betiltják az olvasóköröket, 1810-es évektől nyílnak újra, de szigorú ellenőrzés alatt.

Szakkönyvtárak megjelenése

• Selmecbányai bányaiskola, később Bányászati Akadémia, 1735. Európai viszonylatban is az első. Ma szétosztva van Miskolcban és Sopronban.
• Keszthelyi Georgikon könyvtára, 1812.
• Szarvason mezgazd szakkönyvtár

Reformkor

Nemzet fogalom terjedése – nemzeti nyelv, tört., ird. ápolása.

Mai nagy tudományos könyvtáraink megalakulása

• Egyetemi Könyvtár, 1773tól állami kézben, de 1635től működik jezsuita gondozásban 1773ig Nagyszombatban. 1780tól köteles példány jog: a Mo-n működő nyomdáknak kötelező volt minden termékükből egy példányt adni az Egyetemi Könyvtárnak. Mária Terézia a budai várba költözteti 1773ban, de 1784ben a mai helyére költözik.
• OSZK 1802 Széchényi Ferenc-> Országos Széchényi Könyvtár. Nagycenken volt a könyvtára, 7000 kötetes, katalógust is készített hozzá. 1802. nov. 26. I. Ferenc jóváhagyta a könyvtár alapítási szándékot, alapító okirat: Sz. F. a hazának ajándékozta könyvtárát és egyéb muzeológiai (pl. éremgyűjteményét), saját költségén bővítheti is, Sz. F. és utódai nevezhetik ki a könyvtárosokat. Minden évben nyomtatott katalógust kell kiadni az éves gyarapodásról. Nemzeti könyvtár feladata, ezzel vált az OSZK nemzeti könyvtárrá, mert ezt a feladatot nem bírta ellátni az EK. Köteles példány jogot is kapott az OSZK. Egy személy nem lehet az OSZK és az EK könyvtárosa is. Az OSZK fenntartása a társadalom dolga: országgyűlésen városok és vármegyék felajánlásai, aztán kötelező járadékai.
• Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 1808 (mert a része lett az OSZK)
• MTA könyvtára 1826, MTA elődje a Magyar Tudós Társaság akkor még, Teleki József felajánlja a könyvtárát „a haza minden polgára számára”, mert az OSZK csak hungarika (magyar vonatkozású) anyagot gyűjtött, az EK meg pénzhiány miatt semmit nem gyűjtött nagyon. Tehát kellett még egy. 1844ben nyílt csak meg, jogi viták miatt (hogy most akkor közkönyvtár, v a Nemz Múz része…). Ebből az alkalomból írta Vörösmarty a Gondolatok a könyvtárban-t. Köteles példány jog.

A 19. sz. során egyre több szakkönyvtár lesz.

Megjelennek a nyilvános közkönyvtárak.

A kaszinóknak is van könyvtára!

1820as években mozgalom: minden megyében legyen nyilvános könyvtár. Városi és megyei könyvtárak, pl. Zalában és Somogyban megnyílik, de nem lesz általános. Dák Ferenc nagyon támogatta a mozgalmat.

Dualizmus kora

Eötvös József vall- és közoktatásügyi miniszter célja: lakosság kult. színvonalának emelése. Iskoláztatás és könyvtárak fejlesztése.

Tervek a könyvtárak központosítására:

• Országos Nagykönyvtár felállítása: az összes tud ird-át gyűjtötte volna, egyesítette volna az EK-t az OSZK-val és a MTA könyvtárával. Nem valósult meg.
• Szinnyei József javaslatára (Orsz. Hírlapkönyvtár nem valósult meg), de – 1884 Országos Hírlaptár az OSZK-ban, a mai folyóirat olvasó őse. Mo-n megjelent folyóiratok gyűjtése.
• 1894 Orsz. Múzeum- és Könyvtárbizottság, célja a községi és iskolai könyvtárak számának növelése, könyvtárosi tanfolyam szervezése, orsz. Felügyelőség ellenőrizze a könyvtárakat. 1897 átalakul Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsává: katalógusok azonos elvekre épüljenek etc.
• 1897 Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége

Polgári nemzetállam-> igény többféle könyvtárra-> könyvtártípusok: megyei és városi könyvtárak (Fővárosi Könyvtár 1902, ma FSZEK), szakkönyvtárak, hivatali könyvtárak (pl. Országgyűlési Könyvtár 1870).

A két VH között

Klebelsberg Kunó vall- és közoktatásügyi miniszter 1922-31: kultúrfölény politikája.

Könyvtárak központi irányítása

• Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa és Főfelügyelősége 1924ben megszűnik.
• 1922/19. tc. Orsz. Magy. Gyűjteményegyetem. Önkéntesen lépnek bele a könyvtárak, pl. az EK nem, az OSZK igen. Feladata, h biztosítsa az együttműködést. (Hogyan, ha nem kell benne lenni?) + fejlesztésükről gondoskodjon, közgyűjtemények ellenőrzése. 1934-ben megszüntetik, feladatait átveszi az Orsz. Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (ami 1923tól működött már). Központi címjegyzéket (vagyis közös katalógust) kellett létrehoznia.

A II. VH után

1942-52 Orsz. Könyvtári Központ

• Kurrens bibliográfia: évente megjelentet egy jegyzéket a könyvgyarapodásról
• Központi katalógus
• Főúri, szerzetesrendi könyvtárak átvétele 1951 (szerzetesrendek feloszlatása után): államosítás, vidékről Budára költöztetés.
• Központi irányítás
• 1952ben megszűnik, azóta az OSZK látja el ezeket a feladatokat.

Törvényi szabályozások:

• 1952 minisztertanácsi határozat: megyei könyvtárak felállításáról
• 1956/5. tc. könyvtári hálózat kidolgozása: melyik könyvtár milyen típusú, besorolás
• 1956/15. tc. melyik könyvtár helye hol van a hálózatban
• 1997/140. tc. Most is érvényben van. Hallunk majd róla részletesen…