Abraham Chill: the Minhagim
Bányai Viktória: Ezekiel Landau prágai rabbi döntvényeiből
Hatam Szofer négy reszponzuma
Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése
Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe
Solomon Frieehof: The responsa literature and Treasury of Responsa, 1973.
Héber kánon: Tanach Makkabeus I-II., Jézus Sirak fia és Judit könyve nélkül, Dániel könyve a Ketubim között szerepel
Katolikus kánon: Makkabeus I-II. , Jézus Sirák fia (v Ben Szira) könyve, Judit könyve, Zsuzsanna története. A kat. kánon alapja a Septuaginta.
Protestáns kánon: Dániel könyvét a Próféták alá sorolja be. Alapja a héber Biblia.
Septuaginta parafrazálta és kiegészítgette a héber szöveget.
Törvénykódexek
Maimonidész: Misné Tóra
Jószef Karo: Sulchan Arukh – 16. sz. Török bir. és Erec (Cfat) területén.
Csak a viták végét rögzíti, tehát ami törvény lett.
Jore Dea: kósersági kérdések
…
Reszponzum (Seelot u-tsuvot=Kérdések és válaszok)
Bárki megkérdezhet egy vallási tekintélyt, ha halachikus problémája támad. Ha a közösség rabbija nem tud válaszolni, továbbküldi egy nagyobb tekintélynek a kérdést.
A reszponzum ajánlás, nem kötelező erejű. Gyakorlatilag majdnem mindig betartják, a közösség nyomása miatt.
Rabbik is kérdezik tanultabb kollégáikat.
Ezek a legjobb források arról, h mikor mit gondoltak a hagyományról és kinek volt tekintélye.
Miből adódik a kérdés: két halakha ellentmond egymásnak, külső körülmények akadályozzák a törvények betartását.
Pl. a salzburgi püspök megbetegedett és azt gondolta, h a kidus bor majd meggyógyítja. Szombaton elküldött vkit egy zsidóért, h hozzon neki kidus bort. Utána az illető kérdést intézett egy rabbihoz: lehet-e adni a borból a püspöknek? Rabbi: igen. De szombaton? Rabbi: a békesség kedvéért igen.
Ellenpélda: egy püspök mezuzát akart tenni a kastélya kapujára. A nem zsidók között is elterjedt, hogy megvédi a házakat. A rabbik megtiltották a zsidó családnak, h adjanak a püspöknek, mert gyanakodtak, h mágikus célra használná és megtéveszti a máshonnan jövőket.
A szefárdok ma is védőfunkciót tulajdonítanak a mezuzánek, az askenázok nem. Hagyományosan a külső ajtófélfára kell tenni, csak a félelem miatt szokták belülre.
Balkáni példa, 17. sz. : egy kohanita feleségül vett egy betért lányt. (A kohaniták nem vehetnek feleségül betért lányt! Tóra.) A döntés: összeházasodhatnak, mert a lány családja nagyon tekintélyes, és a házasság a keresztényekkel való békés együttélést szolgálja.
Epilepsziás (valszeg) gyerek, család megtudja, h Bécsben tudják gyógyítani egy nem zsidó intézetben. El lehet oda küldeni a gyereket, h meggyógyuljon? Hatam Szofer a válaszoló rabbi (Pozsony): „Tartsd meg a Tórát, hogy élj általa.” tehát elküldhetik.
Az indoklás nagyon lényeges része a reszponzumnak! Lezárás: „Ebben az esetben megengedem, de ne váljon precedenssé.” De precedens lett.
Párhuzamok:
- Római jog: alapelvek vannak kodifikálva, a pap/ bíró (iudex) sem mindig tudja az egyedi eset megoldását. Iuris consuli: olyan emberekbőlálló tanácsadó testület, akik spec dolgokhoz értenek (iures prudentes)-> responsa prudentium
- Muszlim jog: fetva (olyan, mint a reszponzum): csak az vonhatja vissza, aki hozta. Nem kötelező erejű. A mufti az, aki spec esetekben fetvét hoz. Egyszerű esetben a kádi ítél a Korán alapján.
- Amerika: spec esetekben szakértői bizottságot hoznak létre, ami ajánlás szerű döntést hoz.
Minhag/minhagim irodalom
Olyan dolgok, amiket szokás betartani, bár elvileg nem kötelező, nem törvény, de nagyon bevett.
„Ne tedd úti ruhád fejed alá, mert rosszat tesz emlékezetednek.” A sózott tojás jó az emlékezetnek, a sótlan nem.
Trachtenberg: Jewish Magic and Superstition. A Study of Folk Religion, 1939, 2008.
Aknai kemencéje történet. Ebben a hagyomány elmondja, h mit gondol magáról. Már megkaptuk a Tórát, tehát nem az égben van, egyszer már ki lett nyilatkoztatva, h a többség dönt. Kinyilatkoztatás és hagyomány, mint vallási kategóriák. Scholem.
Rabbi Abajjé véleménye: „Isten egyszer szólt, kétszer hallottam.” (Zsolt 62 12) arra vonatkozik, h egy versnek lehet több értelme, de több versnek nem lehet ugyanaz a jelentése. -> Ha 2 helyen ugyanazt mondja a Tóra, akkor az egyik helyen A nem A-t, hanem legalábbis B-t jelent, mert a Tóra nem ismétli magát.
A többségi vélemény nyer, de a kisebbségit is feljegyzik a jövőnek. H a következő nemzedékek ne álljanak arra az álláspontra. Ezzel szemben másik idoklás: azért őrizzük meg az egyéni véleményt, h a későbbiekben egy bét din támaszkodhasson rá, tehát ugyanazt a véleményt egy másik vitában majd felhasználhatjuk!
Bét din: rabbinikus bíróság.
Rabbi Joszi szerint Hillél és Sámmáj óta megszaporodtak a viták Izraelben, mert a tanítványok, pontatlanul vették át tőlük a véleményeket, Joszi szerint negatív dolog a vita.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése