Szociológia
Korszakolás (Némedi Dénes)
1) Proto v preszociológia az 1890es évek előtt.
A. Comte: „szociális fizika” 1839
2) Klasszikus szociológia (1890-es évek- 1933/1940es évek). Durheim, Max Weber nemzetgazdaságtan tanár, valszeg nem nevezte volna magát szociológusnak. Európai dominancia, elméleti irányzatai hatnak Amerikában is.
3) Modern szociológia a II. VH után, a survey-re épít. Korábban a közigazgatás statisztikákat használtak. Most már maga a szociológia termeli a számokat. Előzmény: piackutatás a 19. sz. végén, 20. sz.-ban amerikai elnökválasztások előtti népszerűségi felmérések. Megfordul a helyzet, Amerika mondja meg Európának, hogy mit hogyan kell csinálni.
Émile Durkheim (1858-1917)
Lotaringia, apja rabbi. Középisk. Párizsban, majd École Normale Superieur (nem tudom, hogy írják).
Vudéki középiskolai tanár lett. Mindenféle ösztöndíjak, németországi tanulmányút. Pedagógiai tanszéki állás Bordeaux-ban, majd a Sorbonne-on.
A szociológiát, mint önálló tudományt, definiálni kell. Fő ellenfele a tört.tud.
A szoc tárgya a társadalmi tény. Társadalmi tény: minden olyan tárgy, amit nem a termtudok vizsgálnak, és olyan jelenség, ami az egyéntől függetlenül létezik és hatással van az egyénre. Kollektív, mert mindannyiunkra hat. Pl. a divat, az erkölcs, a jog, a szokások.
Az empíria és a jelenségek leírása a legfontosabb-> a szoc módszere a pozitivizmus.
A szociológusnak meg kell szabadulnia téveszméitől (a szubjektumából eredő előítéletek, értékítéletek).
Rá kell mutatni a törvényekre (általános szükségszerűségek).
Könnyen összecsúszik a hétköznapi nyelv a tudományossal, mert a szoc hétköznapi dolgokkal foglalkozik-> új fogalmakat kell bevezetni.
A társadalmi munkamegosztásról 1893: Durkheim doktori disszertációja. Kiindulópontja: a munkamegosztás nem pusztán gazdasági jelenség, hanem társadalmi tény is. A munkamegosztás szolidaritást szül a résztvevők között. A szolidaritás is társadalmi tény.
Szolidaritás:
- A premodern korban mechanikus szolidaritás volt az emberek között
- A modern korban organikus szolidaritás, amit a munkamegosztás szül.
Max Weber (1864-1920)
Tisztviselő polgári család. Apja politikus. M. 3 éves korától Berlinben él a család.
Nemzetgazdaságtan doktori értekezés, annak a professzora lett. A nemzetgazdaságtan nyitott a történeti módszer felé. Németországban erős pozíciója volt, ahogy a törttud-nak is.
Verein für Sozialpolitik egyesület: több tud terület kérdéseivel foglalkozott, vitákat rendezett társadalmi, gazd, szociálpolitikai kérdésekről. Az állam szolgálatába állította a tudományt, politikűtól átitatott szervezet. -> Ezzel szemben alapítják meg német társtudósok a Deutsche Gesellschaft für Soziologie-t. Tisztán tudományos alap, semmi politika. A tiszta tudományosság képviselője Weber.
Georg Simmel megpróbált a német Durkheim lenni.
A törttud az egyedit vizsgálja, a közgazdaságtan az általános törvényeket keresi-> ötvözésük a nemzetgazdaságtan.
Weber: az egyedire kell építeni egy társtud-t.
Ideáltípus: tudományos eszköz. Gondolati kép, nem létezik a valóságban, fogalmilag teljesen tiszta, utópikus. Általános, ezért hozzá lehet mérni azt, ami egyedi. A kettő összeméréséből ki lehet hozni vmit.
Számára az egyedi az érdekes, Durkheim számára csak az általános. Webernek nem célja a törvényalkotás, inkább a jelenségek megértése-> megértő szociológia.
A megértés eszköze az okság, törvények helyett az okokat kell feltérképezni. Az oksággal kordában tartható a szubjektivitás, mert az okság olyan reláció, amit bárki beláthat.
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
- Weber alapműve
- Miért csak NY-on létezik ez a fajta kapitalizmus?
- A kapitalizmus szelleme az ideáltípus, amihez hozzáméri az egyedi jelenségeket.
- Az ok a protestantizmus, konkrétan a kálvini predesztináció tana. A predesztináció tudata elmagányosítja és bizonytalanná teszi az embereket, keresik a bizonyosságot, hogy kiválasztottak. A bizonyosság a siker. -> hivatásszerű munka, erkölcsös életvitel-> ebből fakad a racionalizmus, amire épül a kapitalizmus.
- Használt statisztikákat. Már mások is sejtették, h a protestantizmus összefügg a vállalkozási kedvvel, ezt alátámasztották statisztikák.
Durkheim és Weber két út a klasszikus szociológiában.
A szociológia alapkérdései a klasszikus korban
- Mi tartja össze az elmagányosodott egyénekből álló modern társadalmat?
- Mitől működik?
- Hogyan vizsgálható mindez?
- Fogalomalkotás (definiálás)
- Az új tudományág definiálása
Szociológia és történelem kapcsolata a klasszikus korszakban
Simian-Seignobos vita (Századforduló) szoc vs törttud. Melyik képes jobban leírni a valóságot, a társadalmi jelenségeket?
A durkheimi pozitivizmus szerint a történelem nem is tudomány.
Fro-ban nem volt olyan erős pozíciója a történelemnek, mint Németországban, ezért zajlott ez a támadás Fro-ban.
Annales (1929-től)= társadalomtudományos történetírás. Példa Hajnal István.
Hajnal István: Történelem és szociológia c. cikk a Századokban 1939. A társadalom tele van rendszerekkel, amikben az élet létezik és miközben él benne, alakítja a formákat. A szoc a formaképződés vizsgálásához járul hozzá, a tört feladata meg az egyén vizsgálata, a valóság a kettő ötvözete.
Történelem és szociológia kapcsolata a modern korszakban
1950/60-as évek: strukturalzimus + funkcionalizmus. Amerikából jövő irányzat.
Alapelv: a társ minden tagja betölt funkciót, a funkciük egymásra épülnek, mindenki a funkciójának megfelelő pozíciót tölti be a társadalomban, így áll össze a struktúra.
Talcott Parsons, Robert Merton amerikai szociológusok.
A kor életérzése: a tudományok mindent képesek megoldani. Szociológusok: a társadalmat teljesen le lehet írni. Mindenkire rá lehet húzni vmilyen sablont.
Rétegződésvizsgálatok. (Rétegződéselméletekről egy másik órán lesz szó.) Társadalmi mobilitás vizsgálatok felfutása.
Közeledés a törrtud és a szoc között, aminek fő terepe az Annales folyóirat, ami 2. nemzedékét éli: Fernand Braudel.
Braudel: A hosszú időtartam c műve a korszak társadalomtudományos történetírásának jó példája. A törttud-nak is struktúrákat kell keresnie, a történész fő dimenziója az idő, amit többféle metszetben kell tudni vizsgálni. Esemény; konjunkturális idő (negyedszázad); hosszú időtartam (évszázadok).
Kvantifikáció térhódítása: minden számszerűsíthető. A törttud is nyitott erre.
A tört és szoc kapcsolat fénykora.
1970-es évektől lecseng ez az összeborulás.
Pierre Bourdieu hatása (egyedi és ált ötvözése): mező és habitus. Mezőkre bontható az objektív viszonyrendszer, társadalmi világok, pl. kulturális mező. A habitus helyezi be az egyént.
Összehasonlító módszer: egyedi jelenségek meghaladása az összehasonlítás által. Pl. kül társadalmak polgári átalakulásainak összehasonlítása.
A nyelvi fordulat és társai háttérbe szorították a szoc hatását a törttud-ban, előtérbe kerül az antropológia.
Kitekintés a jelenre
A szoc definíciós problémákkal küzd, mert sok paradigma működik párhuzamosan, amik nem kommunikálnak egymással.
Törttud detto. „morzsákra hullott” történelem.
Némedi Dénes szerint a szoc nemzetállami tud., problémái nemzetállami keretekben működnek. Ezért a globalizáció vette el a szoc kenyerét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése