2010. szeptember 15., szerda

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 1. szept. 15.

A kora-újkori Magyarország történeti képe

A forrásanyag sokkal több és műfajilag sokszínűbb, mint a középkor esetében.
Középkor: Jogi írásanyag (oklevelek, zsinati határozatok) + elbeszélő források (krónika…). Alapvetően megtalálhatók az Országos Levéltárban.
Kora-újkor: szóródik a forrásanyag területe a 3 hatalmi központ miatt.
Források:
-          Orsz. Levéltár (az orsz. Kormányszervek és a jelentősebb családok levéltárainak anyagát gyűjtötte össze)
-          egyházi intézmények levéltárai (pl. a prímási levéltár többezres levélgyűjteménye, mert az érsekek leveleztek az egész elittel)
-          megyei levéltárak csak a 18. sz-tól strukturáltak (a jómódú megyei nemesség politikai súlya nagy volt!)
-          könyvtárak kéziratgyűjteményei: a kutatók rémálmai J, mert teljesen ad hoc, hogy mi van meg, és a rendszer abból áll, h milyen sorrendben kerültek be a kéziratok, rengeteg dolog nincs is leltárazva
Ma mindhárom akkori országrész központja külföldre esik -> Bécsben kutatni nem nagy nehézség, van Magyar Levéltári Delegátus. Isztanbulban nehezebb, mert ny-európai típusú történetírás csak az 1950-es évek óta létezik Töröko.-ban. De az utóbbi 10 évben nagyon sokat fejlődött (főleg Amerikában és Németo.-ban élő fiatalok). Ezenkívül más volt a forrásképzés logikája: magánlevelezés nincs igazán, a források nagy része hivatalos levél v állami okirat, és nem a mai török nyelven férhető hozzá, hanem az arab írásos perzsával és arabbal megspékelt oszmán török nyelven, ami már holt nyelv.
A római levéltári anyag is fontos! A 16. sz. első felétől komoly szentszéki diplomáciai tevékenység. A Szentszék volt a török elleni harcban legjobban érdekelt európai nagyhatalom, ezért minden infót gyűjtöttek erről, másrészt a protestantizmus elterjedése miatt Mo. missziós területté vált, ontották ide a misszionáriusokat. 1883-tól lehet kutatni a Vatikáni Levéltárakban.
A forrás befolyásolja a kutató optikáját!
A 16. sz-ban alakul ki az európai diplomácia az állandóan adott helyen lévő követtel, ez nagyon megkönnyíti a kora-újkor kutatását! Velence, Firenze, Fro, Spo, Anglia.
A kora-újkorban lép be a magán írásbeliség is! Pl. Besztercebányán egy egész levéltár tele van 17. sz-i magánlevelekkel.

A korszak fő történeti problémái – A történészek témaválasztásai

Habsburg vs Oszmán alternatíva
Kuruc és labanc interpretáció
A labanc interpretáció legnagyobb formátumú képviselője: Szekfű Gyula: a 16-17. sz-ban nem volt más alternatívája Mo.-nak arra, h a ny-eu. Szférában maradjon, mint a Habsburg birodalomhoz csatlakozás. Minden, ami ez ellen hatott, negatív jelenség. Katolikus, Habsburgofil álláspont.
Szekfű -> <- magyar történetírás függetlenségi hagyománya, főleg protestáns történetírók
Takács Sándor: a legkurucabb magyar történész, a magyar-török együttélés krónikusa a 19.-20. sz. fordulóján. Ő piarista szerzetes volt, nincs bebetonozva azért teljesen a kat-labanc vs prot-kuruc frontvonal.
A Horthy-korszakban Kerékgyártó Árpád volt az egyetlen katolikus történész, aki jelentéktelen volt -> Szekfű kesereg, h Mo. nem bírt kitermelni egyetlen világi katolikus történészt sem.
1945 cezúra a történetírásban is, új interpretáció a kora-újkorral kapcsolatban.
Szekfű teljesen beilleszkedett a kommunizmusba.
Az 50-es években tetőzik a kurucos függetlenségi történetírás, Módos Á. a hivatalos történetírás szintjére emeli a függetlenségi hagyományt. Függetlenségi harc = osztályharc vs retrográd labancok.
1956 az utólagos értékelések szerint abból is merített szellemi muníciót, h az elnyomó diktatúra hivatalos történetírása nacionalista hangvételű volt. Kádár rendszer: el volt ez rontva…
Molnár Edit – vita/Nemzetvita:?Beszélhetünk-e nemzetről a polgári nemzettudat előtt? Angolszász történetírás a korszakban: a francia forradalom előtt nem lehet nemzetről beszélni. Különben is fikció.
Szűcs Jenő: Pátriatudat és hazafiság azért volt a végvári harcosokban, a konkrét szűkebb pátriára terjed ki és megtámogatja a kereszténység védelmének univerza-lisztikus eszméje.
1980as évek új diskurzus: Szűcs Jenő szerint inkább a ny-eu körhöz tartozik Mo., mint a k-eu-ihoz. 

Nincsenek megjegyzések: