A történelem és a társadalomtudományok
A német historizmus
- Leopold von Ranke (1795-1886)
„wie es eigentlich gewesen”
„ Jede Epoche ist unmittelbar zu Gott” -> minden korszak egyenrangú
- Johann Gustav Droysen (1808-1886)
Hermeneutika: a történész megértő módon közelítsen
- A historizmus alapelvei:
Intencionalitás (szándék, irányultság) -> empátia, beleélés segít, mert azt kell megérteni, hogy mi vezérelte belülről a történelmi cselekvőket
Indukció (egyeditől az általános felé haladunk) -> klasszifikáció, osztályozás
A nemzetgazdaságtan történeti iskolája
A historizmus alapelveit alkalmazza.
- Wilhelm Georg Friedrich Roscher (1817-1904): nála történeti módszeren alapuló államtudomány (1843) -> tört. módszerrel kiegészíteni az addigi gazdaságtant, híd az elmélet és az empíria között
Methodenstreit (Módszervita) Menger vs. Schmoller
- Carl Menger (1840-1921): közgazdaságtan osztrák iskolája
Könyvei: Untersuchungen über die Methode derr Sozialwissenschaften 1883,
Die Irrtümer des Historismus in der deutschen Nationalökonomie 1884 -> kritizálja a historizmust, ki akarja szorítani a tört. tud-okat a nemzetgazdaságtan területéről.
Szerinte a tört. leíró tud., tapasztalat leírására való, a gazdaságtan viszont elemző tud., elméleti tud. Izolációs eljáráson (mint a term.tud.-okban a kísérlet feltételeinek megteremtése) keresztül tipizálás.
De mondjuk a historizmus is alkotott típusokat.
- Gustav Schmoller (1838-1917) szembeszállt Mengerrel.
A historizmus nem pusztán leír, el kell jutnia és el is jut a rendszeralkotásig. Individuális és induktív módszerrel a rendszeralkotáshoz.
Nem csak leíró, hanem oksági magyarázatra törekvő tud. Is a tört.
Jelenségek mindenoldalú leírása és oksági kapcsolatok feltárása.
Stadiális tipológia: fejlődési fokozatok megállapítása
A módszervita után a tört. isk. kiszorult a közgazdaságtan területéről és „bennrekedt” a történetírásban (gazdaság- és társadalomtörténet). Szakadék a közgazdasági elmélet és a gazdaságtörténet között.
Lamprecht - vita 1893-98
- Carl Lamprecht: Deutsche Geschichte 1891-
- Georg von Below a Historische Zeitschrift-ben válaszolt 1893 Céhes, szűk keretű történetírás.
- Lamprecht és a művelődéstörténet a történetírás perifériájára szorult (de Lipcsében jelentős központ)
Az új társadalomtudományok kialakulása a 19. sz. végén
- „tiszta közgazdaságtan”: neoklasszikus piaci modellekre épül
- Új politikatud. : a hatalom kérdése a kormányzás viszonylatából
- Szociálgeográfia/társadalomföldrajz önállósodik
- Szociálpszichológia/társadalomlélektan szintén
- Szociológia: társadalmi kapcsolatok gazdasági, politikai összefüggésektől független, önálló vizsgálata
Ferdinand Tönnies (1855-1936)
- Gemeinschaft und Gesellschaft: a társadalmak 2 típusát írja le: közösség és társadalom.
A szociológia önálló tudománnyá válása Franciaországban
A filozófiával szemben önállósult.
Émile Durkheim (1858-1917)
1887: szociológia és pedagógia professzora Bordeaux-ban, A szociológia első kinevezett professzora Fro-ban. A tanszék szociológia és pedagógia tanszék volt egyben. Tudománytört. Intézményi összefüggései!
1902: szoc. És ped. Prof. A Sorbonne-on
Le règles de la méthode sociologique (A szociológiai módszer szabályai) c. könyv 1895.
1898 L’Année sociologique. A szociológia első francia folyóirata.
Tudomány önállósodása: katedra, módszertani alapmunka, folyóirat.
A szociológia innentől már hódítóként lép fel más tudományágakkal szemben.
Charles Seignobos (1854-1942)
La methode historique appliqué aux science sociale (A történeti módszer alkalmazása a társadalomtudományokra) c. könyv 1901: a történész védekezése támadás által a szociológia ellen.
A historizmus francia megújítója
Szociológusok: a történetírás a források alapján, következtetve jár el, nem a valóságot figyeli meg. A történész nem képes közvetlenül megfigyelni a tényt, csak a múlt lenyomatait (a forrásokat). Erre Seignobos: a társ.tud-ok módszereit, ahol lehet, ötvözni kell a tört. módszerekkel, de a tört.tud.-i módszertan akkor is önálló rendszer.
A Simiand-vita
- François Simiand:
Méthode historique et science sociale c. mű 1903.
Eredetileg közgazdász, aztán Durkheim tanítvány lett.
Az egyedi jelenségnek nincs oka, mert egyáltalán nem biztos, h ugyanabból az okból megint az következne, ha egyszer egyedi jelenségről van szó. Tehát a történetírásnak hátat kell fordítania a historizmusnak. A történész foglalkozzon a szabályszerű, ismétlődő jelenségekkel.
La causalité en histoire 1906: a történészek agyában a kronológia bálványa. Azt hiszik, az előbb történt tények magyarázzák a későbbieket. Állandóan fordított történelmet írnak: egy tényből kiindulva keresik az előzményeket. Aztán összeállítják az események sorrendjét.
A szociálantropológia születése
A szoc a „modern”, az antropológia a „hagyományos” társadalmak felé fordul.
Lewis Henry Morgan (1818-1881)
- League of the Iroquois 1851 – Az irokézek társadalma
- Az ősi társadalom 1877
- Az evolúció fejlődései fokai: I-III. vadság; IV-VI. barbárság; VII. civilizáció. Az antropológus az I-VI. terjedő korszakokkal foglalkozik.
- Intézményen kívüli tudós volt.
Franz Boas (1858-1942)
- Intézményesíti Amerikában az antroplógiát. Az első US antroplógia tanszékek (Clark, 1888, Columbia 1899).
- Terepmunka. Résztvevő megfigyelés módszere -> keresztmetszeti vizsgálat
- Az „időt átengedik a történészeknek”.
A társadalomtudományos történetírás
Folyóiratok köré szerveződött.
- Annales d’histoire économique et sociale 1929, Strasbourg, Febvre, Bloch (alcímváltozások 1949 Économies, Sociétes, Civilisations; 1994 Histoire, Sciences Sociales). 1949ben kikerült a histoire a címből: elfordulás a társtud-ok felé, 1994ben visszakerül, visszafordulás a tört felé.
Az elzászi francia egyetemek külön állami támogatásokat kaptak az I. VH után -> periféria felvirágzása, fiatal történészek katedrához juthattak
- Social Science History
- Geschichte und Gesellschaft - Historische Sozialwissenschaft (1975): a történeti társadalomtudományok folyóirata
Társadalomtudományok (nyomásgyakorló) hatása a történetírásra
1) Kimondatlan előfeltevéseket explicitté kell tenni
2) Fogalmakat pontosabban meghatározni
3) Kidolgozott kutatási stratégia kell, hogy segítsen a problémát meghatározni
4) Az érvelésbe kvantitatív adatokat kell beépíteni
5) Hipotézist felállítani és azt tesztelni a forrásokon. Amelyik hipotézisre értelmes választ ad a forrásanyag, azon a nyomon lehet haladni. Amelyikre nem , arra nem, azt a hipotézist el kell vetni. Pl. a kliometrikus történetírásban neoklasszikus gazdasági modellek történeti alkalmazása contrafactual (tényellenes) hipotézis
Módszertani individualizmus vagy kollektivizmus
19. sz. módszertani kollektivista elméletek – főleg a makroszinttel foglalkoztak
Módszertani individualizmus: a társ. folyamatokat egyéni döntésekre kell visszavezetni, amennyiben lehetséges. A társtud-okban is felvetődik ez a kétely! A mikro-szintet is vizsgálni kell. Nem csak társadalmi meghatározottság van a világon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése