Ősfa/fordított családfa: fát ábrázol, törzsnél az ős, ágak az utódok.
Külön sógorságtáblázatok is vannak, elég ritka.
Forráskritika: sokak érdeke volt előkelő rokonokat fikcionálni!
Elbeszélő források, emlékiratok, önéletrajzok.
Ritka (???) probléma: tudatos hamisítások.
Családi iratok (pl. imakönyv, Biblia) családi eseményeket beszélnek el.
Anyakönyvek fajtái
- Egyházi (a tridenti zsinat után minden felekezetnél)
- Keresztelési anyakönyv
- Halotti
- Házassági
- -> gyakran két pld is van belőle, tűzeset esetére
A papok néha eltették a halotti beszédeket, rengeteg személyes utalás van bennük. Probléma: „halottakról vagy jót, vagy semmit”
Gyászjelentések: van rajtuk lista a gyászolókról.
Nyomtatott jelentések: kötelező példányként az OSZK-ban is vannak.
Genealógiai táblázatok lelőhelye: családi irattárak, először csak nemeseknek, majd polgárok és parasztok is csinálnak.
Tvszéki iratok: főleg a birtokperek iratai, ezekből is kiderülnek rokonságok.
Házassági iratok: hozomány leírása, hitbér (eljegyzéskor a ffi leköt némi földet a nő számára arra az esetre, ha megözvegyülne, hogy el tudja tartani magát, özvegyasszonynak fele akkora hitbér jár).
Végrendelet: rokonok listája, keresztszülők (ált unokatesók) nevelik tovább az árva gyerekeket. Jobbágyok végrendeletét is jegyzőkönyvezik, úh náluk is forrás.
Bírósági iratok: házassági bontóperek (katolikusoknál is szétköltözhetnek).
Telekkönyvek: állami telekkönyvezés először a Bach-korszakban, addig az uradalmak vezetik.
Urbáriumok.
Céhnyilvántartások, céhen belüli viták jegyzőkönyvei.
Polgárösszeírások: vallási alapon, mert a protestánsokat és a zsidókat sok városból kitiltották-> ők új városokat alapítottak.
Iskolai/egyetemi anyakönyv
Katonai anyakönyv: toborzás és sorozás a leghasznosabb. Más katonai iratok hősi halállal kapcsolatban, hadiárvákról gondoskodás. + ezrednévsorok, kitüntetési iratok.
Fizetési jegyzékek.
A genealógia mint foglalkozás: pl. 30as években zsidó családoknak fontos.
Forrás még: rendőri regisztráció (Mo-n 1954ig nem volt személyi igazolvány!, helyette bejelntőlap)
Archantológia
Eredet: görög archón-> olyan történeti tud, ami a tisztségviselőkkel fogl.
Klasszikus archantológiai művek: pl. egy királyi udvarban szolgáló személyek listája.
A modern archantológia a főméltóságokkal foglalkozik.
A középkorban ugyanezt kronológiának nevezték, a mai értelemben vett archantológia a 17. sz-ban alakult ki.
Célja: pontos adatsorokat kapjunk tisztviselőkről.
17. sz-tól egyház és állam is vezeti, pl. nádorok v püspökök listája.
Gyakran összefolyik a genealógiával, lásd ispáni és nádori dinasztiák.
Később: katonatiszti archantológiák. Nagy sértés volt egy tisztet rangján alul szólítani.
A közjogi rendszer változásaival is foglalkozik. Pl. Luxemburgi Zsigmondig szokás, h az esztergomi érsek egy személyben a kancellár is.
Tisztviselők származásával, előéletével is foglalkozik (pl. a Kádár rendszerben az osztályidegenek, x-esek és 56-osok nem kaptak jó állást). 1945 előtt a tisztviselők vallását is mindig feljegyezték.
Vagyoni háttér (pl. a dualizmus alatt cenzusos választójog miatt), iskolázottság, családi állapot (pl. a Habsburg főhercegek főhadnagyi ranggal születtek), hivatásbeli eredmények.
è ez mind érdekli az archantológiát.
Források:
- egyházi névsorok: probl: király és pápa néha mást tart püspöknek
- megbízások (comissiok)
- kalendáriumok: gyakran összefolynak a tiszti címtárral
- tiszti címtár: először csak főispánok, majd alispánok, polgármesterek stb.
- gazdasági élet vezetőinek névsora, amit vállalatok készítenek
A források problémái: nevek helyesírása nem egységes, névmagyarosítások, 2 keresztnévnél váltogatják az emberek, h mikor melyiket használják
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése