Miért van szükség segédtudományokra?
Sokáig kézpénznek vették az írott forrásokat. 18. sz. végén megszületett a modern kritikai történetírás. Lényege: a forrás hitelességét megvizsgálja, mielőtt bármilyen állítást alapozna rá. Minden felhasznált forrást és szakirodalmat feltüntet.
A segédtudományok feladata: a forrás hitelességének vizsgálata, erre épít a történész.
A segédtudományok a mod kritikai történetírással születtek, tehát a 18. sz. végétől lehet róluk beszélni. A nevük is innen jön. Mivel rosszindulatúan is lehet értelmezni (miszerint másodlagosak), sokan próbáltak más nevet meghonosítani rájuk, pl. forrástudományok, alaptudományok. De egyik sem terjedt el.
Mára több segédtudomány is önálló tudománnyá vált, pl. genealógia.
Melyek ezek a segédtudományok?
1711 Herderich német történész: a történelem 3 tényezője: ember, idő, hely-> a 3 legfontosabb segédtud, ami ezekkel foglalkozik: genealógia, kronológia, töri föci.
Jól hangzik, de nem igaz.
A diplomatika volt a legelső. Az oklevelek hitelességét vizsgálja. 17. sz. Fro-ban alakult ki. Ebből alakult ki a paleográfia, a pecséttan/szpraglisztika és a heraldika.
AZ irattan a diplomatika folytatása, az 1526 utáni iratokkal foglalkozik.
Inszigniológia: azokkal a jelképekkel foglalkozik, amik nem címerek.
A 20. sz-ban is jöttek létre új segédtud-ok, legutoljára a történeti ökológia.
Hogyan alakultak ki a segédtudományok?
A humanista történetírás már felismerte a források fontosságát, de rendszertelenül és kritika nélkül használta fel őket. Nem volt szisztematikus kritika és forrásgyűjtés. Nagy változás a 16. sz. végén, 17. sz. elején. Reformáció vs ellenreformáció miatt. A 18. sz.-ra áttértek a békésebb hitvitákra, amikhez érv kell.
Fro. 17. sz. közepén bollandisták (Bolland okleveleket adott ki, a követői a bollandisták, akik okleveleket vizsgálnak. Gyorsan átvették a németek is, a 18. sz.-ra már Németo. jelentősebb is a segédtud-ok terén.
Mo. humanista történetírás Mátyás alatt. Az első forráshasználók között Antonio Bonfini, Petrus Ransanus (ő is itáliai származású). Tudatosan törekednek források felhasználására. De amiről nincs, arról is írnak valamit,nem esnek kétségbe. J
Török korszak: Istvánffy Miklós 17. sz. elején írt az 1500-as évek török háborúiról. Humanistának tekintik, Bonfinihez hasonlóan áll a forrásokhoz.
Verancsics Antal esztergomi érsek, Szapolyai unokaöccse, de Ferdinánd pártjára állt később. Ferdinánd diplomataként is alkalmazta-> utazások. Gyűjtött mindent, ami összefüggött a Magy Királysággal és ez alapján akarta megírni a Magy Királyság történetét. A forráskritika előfutára. Csak töredékeket hagyott hátra a műből.
Zsámboky János forráskiadással foglalkozott Bécsben. Bonfini műveit, Mátyás kori okleveleket meg mindenfélét kiadott.
Szamosközy István erdélyi, Bocskai szolgálatában állt, a gyulafehérvári fejedelmi levéltárat gondozta. Az első, aki rendszeresen gyűjt forrásokat. Az ő műve is töredékekben maradt fenn.
18. sz. békésebb időszak: tudományos fejlődés, 3 korszakra bontják:
1) Adatgyűjtés kora: jezsuitákkal az élen, cél: egyháztörténetet írni, amibe nem köthetnek bele a reformátusok, modern, kritikai feldolgozás.
Hevenesi Gábor (1656-1715) a bécsi jezsuita kollégium rektora. 1695ben felhívást intézett a magy tudományos élethez: gyűjtsék össze az egyháztörténeti forrásokat, h írhasson modern egyháztörténetet. Kollonich Lipót (esztergomi érsek) nagy rajongója volt-> Hevenesi beutott minden egyházi intézménybe forrást kutatni. Nagy gyűjtés, Kollonich pénzelte is a vállalkozást, Rómából is szerzett forrásokat. 133 kötetnyi forrás gyűlt össze. Ma is megvan 127. De maga a mű, amit Hevenesi tervezett, nem született meg. DE megalakult a történeti adatgyűjtő iskola, Hevenesi kinevelte az utódait. Vizsgálták, h melyik forrás hiteles és melyik nem.
Bod Péter erdélyi, egyháztörténet, életrajzok írása
A protestáns térfél is próbálkozott.
2) Rendszerezés korszaka
Timon Sámuel Mutatót készít a Hevenesi féle 133 kötetes forrásgyűjteményhez. Azok alapján megírja Mo. történetét 8 kötetben. Első Mo történet forráskritika alapján!
Kaprinai István rendszerezte a Hevenesi gyűjteményt, összeszedett mellé még 102 kötetnyi forrást! EZ mind az Egyetemi könyvtárban van most.
A protestáns rész:
Bél Mátyás (evangélikus) a német államismereti isk híve, főműve, a nagy Mo történet csak részletekben készült el. Forráskiadással is foglalkozott. 10 elbeszélő forrást adott ki, pl. Anonymus Krónikáját ő adta ki először.
3) A történeti kritika megszületésének korszaka
Pray György (1723-1801) jezsuita, de közben feloszlatták a rendet (1773), úh civilként halt meg. Hevenesi tisztelője. Nagyszombaton, Bécsben tanult. Mari Terivel jó viszonyban volt, 1777-től (Ratio Educationis!) az Egyetemi Könyvtár igazgatója (ami korábban jezsuita volt, de itt már állami könyvtár). A Ratio Educationis kimondta (valszeg Praynak köszönhetően), h a segédtud-okat oktatni kell az egyetemeken. Pray gyűjti be az Egyetemi Könyvtárba a Hevenesi és a Kaprinai gyűjteményt. A kritikai történetírás megteremtője. 1801-ben megjelentette A Magyar Királyság történetét, ami már a modern kritikai történetírás szabályai szerint íródott.
Akkoriban az ELTE elődjén diplomatikát (Pray tanította), címer- és pecséttant (Wagner Károly), és érem- és régiségtant tanítottak, mint segédtud-t.
Pray köre:
Katona István 41 kötetben kiadta a Hevenesi és Kaprinai forrásokat. Ma is használják.
Wagner Károly, Lehoczky András az első magyar genealógusok
Kovachich Márton György töri föci
Vita a szilveszteri bulla (amiben II. Szilveszter főkegyúri jogot ad Istvánnak) körül, kiderült, h hamis.
A pannonhalmi alapítólevél egy részéről kiderült, h későbbi betoldás.
19. sz. előtérbe kerül a politika, egy kis hanyatlás a segédtud-ok terén. 1848ig nem történik semmi.
1848 után újabb fejlődés.
Nagy Iván: Genealógiai Lexikon 1850
Teleki József: töri föci könyv
1854 az MTA történelmi bizottsága megalapítja a Történelmi Tár folyóiratot, ami az első rendszeres történelmi folyóirat!
Knauz János adja ki az első kronológiai könyvet Mo-n, 1860/70es évek.
1867 Magy Történelmi Társulat: támogatja, összefogja a kutatásokat, folyóirata a Századok.
1883 Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. Cél: tudományos alapon művelni a segédtud-okat, ebben segíteni az amatőröket. Folyóirata a Turul.
XX. sz. elején visszaesés, mert megjelenik a szellemtörténeti irányzat, ami fellép a pozitivizmus ellen -> háttérbe szorulnak a segédtud-ok.
I. VH, Trianon -> az elcsatolt területeken volt a magy tört forrásanyagának nagy része (Erdély, Bécs)
1920-as évek kommunális heraldika: városi címerek tervezése + állami címer. Genealógia polgári és jobbágycsaládokról is. Pl. ekkor jelenik meg egy zsidó családok genealógiája is.
II. VH után a rendszer nem engedi a segédtudok művelését, főleg nem a heraldikáét és a genealógiáét. Amiről lehetett írni 1950 és 70 között: társtört, gazdtört, főleg az elnyomott ostályoké.
1970 először a heraldka támad fel, mert egy új törvény szerint a városoknak megint lehet címere (1950ben megtiltották).
1991 új Magyar heraldikai és Genealógiai Társaság
1992 újraindul a Turul folyóirat
A 90es évektől minden községnek lehet címere -> divatba jön a heraldika.
Genealógia is divat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése