Szekfű: A 3 országrész közül a Habsburg kir.ság képviselte az eu fejl csapásirányát, az erd fejedelemség az ellentétét. Másik lobby: Erdély a magy függetlenség átmentése volt egy másik államalakulatba. De ez sem volt annyira a függetlenség alternatívája.
1912 Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi c. könyvében realitásokról elszakadt álmodozóként, inkább negatív figuraként ábrázolja Rákóczit -> sok támadás érte, mert szembeszállt a kor Rákóczi-kultuszával. Ugyanez volt a Bethlen Gáborról szóló könyvével. A dualizmus végén a függetlenségi párti történészek támadták, a két VH között főleg Mályusz Elemér.
1956 után magyar történetírás antinacionalista fordulata
1989 után újra előkerül a Habsburg vs nemzeti irány vitája
Globalizáció, EU csatlakozás-> transznacionális tört.szemlélet, megújult a nemzet-vita a 16-17. sz.-dal kapcsolatban. Melyik irányzat szolgálta jobban a magy nemz érdekét akkor?
A Mohács-vita
A nemzet vita elágazása.
? A mohácsi vereség szükségképpen a török hódításhoz vezetett, vagy lehetséges lett volna megmenteni Mo. függetlenségét?
Nemeskürty István és Perjés Géza: nem volt szükségszerű, hanem a vezetés hibája volt.
Nemeskürty -> történelem moralista megközelítése (szóval nem a szakember aspektusa…) -> népszerű
Nemeskürty & Perjés szerint azért bukott meg a magy kir.ság, mert az elit képtelen volt az orsz érdekét az egyéni hatalmi érdekek fölé emelni. Ha összefogtak volna, megakadályozhatták volna a középső rész elfoglalását. -> népszerű volt, mert a sorok között ki lehetett olvasni az üzenetet: az a lényeg, h erkölcsös-e az elit, behódol-e a hódítóknak…
Perjés Géza tüzértiszt volt, a Don kanyarnál is, aztán parkoló pályára tették. Ő a szulejmáni ajánlat és az actioradius köré szervezte elméletét. Miért nem foglalta el Szulejmán Mo-t a Mohács utáni 15 évben? Nyilván nem azért, mert nem akarta. De a magyar elit elkezdett kokettálni a Habsburgokkal, ezért kénytelen volt Szulejmán beavatkozni.
Actioradius elmélet: minden birodalomnak megvan a maga hatósugara (mit még meg tud hódítani), az Oszmán bir-é Mo. déli része volt. Ezért nem akartak Mohács után továbbmenni a törökök. Csak meg kellett akadályozniuk, h Buda a Habsburgok kezébe kerüljön, ezért mentek bele egy hadászatilag kedvezőtlen döntésbe. Perjés rengeteg hadászati érvet felhoz: melyik hídon mennyi idő átkelni a hadseregnek etc.
-> A mainstream szembeszállt mindkét elmélettel, már akkor nagyjából világos volt, h szakmailag nem állják meg a helyüket. Káldy-Nagy Gyula, Kosáry Domonkos, Szakály Ferenc. Szakály Ferenc: Mohács c könyv
-> Érvek a mainstream álláspont mellett:
1) Az oszmán hódítás többlépcsős: 1. határ menti pusztítások, védelmi erők lerombolása és lakosság demoralizálása 2. döntő csatában megverni az ellenséget (Rigómező, Mohács) 3. Vazallus uralkodó állítása, uralkodása alatt oszmán infiltráció 4. vazallus eltávolítása
-> ezt a modellt a balkáni országokkal kapcsolatban állították fel, de Mo-ra is stimmel.
2) katonai esélyünk sem volt a törökökkel szemben
B. Szabó Jánosnak is megjelent nemrég egy könyve a mohácsi csatáról. Bemutatja, h nem igazak a Moháccsal kapcsolatos lúzerségi közhelyek, hanem a hadvezetés mindent elért, amit lehetett.
3) Kosáry D.: Magyar külpolitika Mohács előtt : a NYi monarchiáknak kisebb gondjuk is nagyobb volt a törököknél. A keresztes eszmét csak a Szentszék képviselte. -> nem volt nemzetközi együttműködés a törökök ellen. Mo. is ezt csinálta a balkáni államokkal a 14. században, bujtogatta egyik frakciót a másik ellen a saját érdekének megfelelően, török ellenes segítség helyett.
4) a török hadjáratok Isztanbulból indulnak tavasszal, ősszel visszatérnek. De kérdés, hogy a törökök tudták-e, h meddig tart az actioradius-uk? Káldy-Nagy Gyula: megnézte a török forrásokat a Mohács utáni tervekről. Az oszmán bir csak hódítóként volt működőképes, mert az elit a hadvezetésből áll, mindig új földet kell hódítani, hogy legyen mit adománybirtokként osztogatni, ha nincs, akkor jönnek a janicsárlázadások és a káosz. A hódító birodalmak halálos ítélete, ha leállítják a hódító gépezetet. Ennek teljesen tudatában voltak, nem akarták leállítani a gépezetet. Az actioradius-ról viszont nem tudtak.
A Mohács vitának köszönhetően sokkal többet tudunk ma már a korszakról, mint korábban.
A Bocskai vita
Őze Sándor és Pálffy Géza vitája arról, h a Bocskai szharc szabadságharc volt-e.
Pálffy: Bocskai támogatottsága csak lokális volt, társadalmilag is korlátozott: rendi mozgalom. Az alternatíva csak annyi volt, h Habsburg v török fennhatóság legyen-e.
- Őze: a kor írásai egyértelműen a szabadság eszméjét látták a harcban, attól még sokan voltak Bocskai mögött, h kevesen vettek részt. (Analógia: 56-ot pár ezer ember csinálta, ettől még mögöttük volt a társadalom.)
Sok bizonyíték van arra, h Bocskai nagyon komolyan tárgyalt a törökökkel, tudta, h a támogatásuk nélkül nem rúg labdába. Minden erd fejedelem mozgalmával ez volt. Pálffy több forrásra támaszkodik, jobban megmarad a pol realitás talaján. Csak az eszmetörténeti aspektust nem építette bele annyira a gondolkodásmódjába.
A Habsburg királyság vagy Erdély vitte tovább a középkori Magyar Királyság paradigmáját?
A két struktúra együtt, jelentősebb részben a királyi országrész, de annak nagyon kellett támaszkodnia az erdélyi fejedelemségre.
Nem szabad elfelejteni, h Erdély a kor Európájában egyedülálló vallási toleranciát valósított meg (akkor is, ha pol szükségszerűségből)!
R. Várkonyi Ágnes kutatásai: Erdély, függetlenségi mozgalmak
Benda Kálmán Bocskai életrajzzal indult a pályán.
Kosáry Domonkos: magy pol orientáció kérdései
Köpeczi Béla főszerk: Erdély története. A kék 3 kötetes Erdély történet.
A nyugati értelmiség korábban csak román könyvekből tudott Erdélyről. Nagyon nagy lépés volt kiadni egy higgadt magyar szemszögű Erdély történetet, amit lefordítottak nyugati nyelvekre! Köpeczi miniszter volt a Kádár rendszerben amúgy.
Benczédi László: 17. sz. 2. felének Mo. politikája
Benkő Samu, Magyari András, Kis András, Demén Lajos: az erdélyi magyar történészek nagy nemzedéke, a 40es évek végén indultak és 30 évig meghatározóak voltak. Nincs nagy utódnemzedék.
Makai László: Makai Sándor fia.
Trócsányi Zsolt: 16-17. sz. Erdély igazgatásáról mindent Trócsányitól tudunk.
Báthory kutatás fellendülése mostanában. Az a 25-30 év volt a fejedelemség katolikus vezetésének időszaka, szoros kapcsolatok Itáliával, bekapcsolódás az eu késő reneszánszba. Az előtte lévő korszak a vallási sokszínűség miatt izgalmas, ez a 30 év viszont a reneszánsz miatt.
Gazdaságtörténet
1950-60-as években fellendül egész Európában, szerencsés egybeesés a nálunk uralkodó marxista paradigma gazdaságtörténeti beállítottságával. + viszonylag ideológiamentesen művelhető
Zimányi Vera, Makai László
Kapcsolat a Braudel inspirálta irányzattal. Braudel azt mondta, h a Makainál nem látott okosabb embert, a felesége meg azt, h Sahin-Tóth Péternél nem találkozott franciául jobban beszélő külföldivel. J
Slágertéma volt a második jobbágyság és a majorsági gazdálkodás.
Mo. kapcsolatrendszere az eu gazdasággal. Hogy tudott bekapcsolódni a 16-17. sz.-ban? Nemhogy kiesett, hanem erőteljesebben részévé vált! A nyugati árforradalom, a földrajzi felfedezések következményei miatt, és a török hódoltság kedvezett a nagyállattartásnak-> olcsó hústermelés, jól eladható NY-on. Felemelkedik egy új gazdasági elit Mo-n, Szakály Ferenc egyenesen a vállalkozás első fénykoráról beszél. Ez a rendszer a 15 éves háborúban megy tönkre. Zimányi Vera kutatásai.
Ár- és bértörténet. Zimányi Vera feldolgozta Sopron ár- és bértörténetét.
Kereskedelem története. Gecsényi Lajos és Szakály Ferenc, Ember Győző.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése