Várostörténet
1920-as évek Mályusz Elemér német nyelvű tanulmányban összehasonlította a német és a magyar városfejlődést, a magyar városfejlődés tökéletes elmaradottságát állapította meg.
1935 Szűcs Jenő könyve a magyar kézművességről: Mo-n a városfejl a 15. sz. közepén megrekedt, mert a mezővárosi kézművesség alacsony minőségű termékeivel hatékony konkurenciának bizonyult a nagyobb városok nívósabb kézműiparával szemben, így elhalt az a kézműipar, amiből majd kifejlődhetett volna a manufaktúra és társai.
Bácskai Vera és Kubinyi András: más teória. A városiasodás szempontjából nem a ny-eu régióhoz kéne hasonlítani Mo-t. Mert a ny-eu városiasodás húzóterületei ipari vidékek (Flandria, É-Itália). Mo. viszont agrár ország volt, tehát nem az ipar volt a városképző erő, hanem a mezgazd termékek kereskedelme-> normális, h más jellegű városok jöttek létre. -> Kubinyi városhálózat modellje a központi hely elmélet alapján. (a kora-újkorra nehezen applikálható)
A várostörténet gyakorlatilag ideológiamentes terület, ezért ideális kutatóterület volt az 50-es, 60-as és 70-es években is.
Urbs várostörténeti folyóirat. Budapesti Fővárosi Levéltár.
Német(h?) István kutatásai a szabad királyi városokról, az utóbbi évtized legfontosabb kutatási eredményei a várostört területén.
Turkológia
A magy turkológia szektaszerű képződmény. J
Oszmán törökül, modern törökül, arabul és perzsául is nagyon jól kell tudni az Oszmán kori források tanulmányozásához.
Az oszmán török források szűk szeletét mutatják be az akkori valóságnak, főleg az adóztatást. Amúgy a török tört tanulmányozásához a turkológusoknak is keresztény forrásokhoz kell fordulniuk.
Az Oszmán bir-at Mo-gal kapcsolatban a hatalom konszolidációja és a jövedelem behajtása érdekelte. -> jogbiztosító iratok és adóösszeírások maradtak fenn jobbára.
A magy turkológia világhírű, Mo. a német tudományosság Ki bástyája (terminológiai hatás) + a 19. sz-ban nemzetstratégiai érdeklődés övezte a témát + Kossuth emigráció miatt népszerűek a törökök.
A török adójegyzékeket arab betűs gyorsírással írták. Szilárd(y?) Áron (19. sz.) református lelkész megtanulta ezeket olvasni önállóan, amikor még nem volt megfejtve az írás!
Fekete Lajos az I. VH-ban orosz hadifogságban törökökkel raboskodott együtt, utána megfejtette az arab betűs gyorsírást (sziákár), a perzsa paleográfia rendszerét is ő alkotta meg. A tanítványaival nekiálltak végigolvasni az adójegyzékeket és ez alapján újraírták a török hódoltság történetét. Személyenként fel vannak sorolva bennük a családfők.
Káldy-Nagy Gyula, tanítványa Dávid Géza (történeti demográfia).
Fodor Pál bevitte a birodalmi szempontot a magyar turkológia kutatási érdeklődésébe. Isztanbul felől nézni Magyarországot. A szultáni tanács jegyzőkönyveinek szisztematikus feltárása.
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Zsoldjegyzékeket kutatott, megállapította a török végvárak zsoldosainak létszámát, néha feljegyezték a katonák eredetét is, kiderült, h főleg bosnyákok voltak, v más balkániak, török alig volt. Az itteni basák is bosnyákok és albánok voltak szinte mind. Apjuk nevével együtt jegyezték fel az embereket, nagyon sokról kiderül, h az apja kereszténynek született és áttért az iszlámra.
Ágoston Gábor (a washingtoni Georgetown egyetem professzora) nemzetközi szinten képviseli a magyar turkológiát.
Condominium-> ahol fogy a török forrás, ott nő a magyar források száma.
Salamon Ferenc 1858-ban megírta a mo-i török hódoltság területét, 1885 második kiadás. Alföldi mezővárosok levéltárait tanulmányozta. Ő alkotta meg a condominium fogalmát.
Szakály Ferenc feltárta a török hódoltság magyar forrásait, finomította Salamon F. megállapításait, ő már sokkal több forrást látott.
A török források feltárása az 1920-as 30-as években kezdődött.
Egyházi források
A török hódoltság területe missziós zóna volt. -> rengeteg idevonatkozó levél Rómában.
1883-ban nyílt meg a Vatikáni Levéltár. A 20. századi anyagokat pápánként oldják fel, most 1939-ig lehet kutatni őket. L
A katolicizmus háttérbe szorult a 16. századba, sokáig a tudomány sem érezte magának a kora-újkori magyar művelődéstörténet katolikus komponensét.
Művelődéstörténet
Sokáig irodalomtörténészek művelték.
1960’: két nagy isk. MTA Irodalomtudományi Intézet és a szegedi egyetem irodalomtörténeti tanszéke
Klaniczay Tibor (irdtud int, begyűjtötte ott a deklasszált tudósokat)
Keserű Bálint a szegedi egyetem professzora, művelődéstörténeti műhelyet létesített. Pl. odavette Herpei/y Jánost, aki Romániában háborús bűnösnek számított, mert kimentette a Székely Nemz Múz anyagát! 60as évek!
Szegedi isk: Peregrináció kutatás, könyvkultúra kutatás. Kora-újkori könyvjegyzékek elemzése.
Hova jártak egyetemre a magyarok? -> fel kellett térképezni a külföldi egyetemek matriculáit, h kiderüljön hol mennyi magyar mit tanult! + levelezéseik az itthoni patrónusaikkal. -> meg lehet írni a magyar szellemi elit szellemi horizontját
16. sz. megindulnak a magyarok a nagy protestáns egyetemekre, jól működött a mecenatúra.
Péter Katalin protestáns művelődéstört
Bicskei István katolikus művelődéstört. Hitviták tüzében; Pázmány Péter.
Alfabetizáció kérdése. Meg kell vizsgálni, h a dokumentumokat ki írja alá és ki x-eli alá-> nagy mennyiségben vizsgálta ebből lehet következtetni, h az adott régióban hány százaléknyi ember tudott olvasni. Tóth István György Vas megyét vizsgálta, ezért nagyon rossz eredményt kapott a magyar alfabetizációról-> kritika: nem reprezentatív minta, mert ott nem volt középfokú oktatási intézmény, más megyékben meg igen! Maga az aláírás is megtévesztő, mert aki nem tud írni, az sem biztos, h analfabéta, mert többen tudtak olvasni, mint írni! Aki aláírt, az sem biztos, h a nevén kívül bármit is le tudott írni, viszont aki aláírt, az is lehet, h sablont használt.
Intézményrendszer
„3 ország, 1 haza” kortársak
Mik az összetartó erők a 3 államalakulat között? Van tudati kontinuitás a török kori és a későbbi magyarok között?
Habsburg-, török-, és kelet-európai orientáció.
K-eu alternatíva: Báthori István és azok az erd fejedelmek, akik sem a Habsburgokból, sem a törökökből nem kértek. Havasalföld, Moldva, Lengyelo.,Oroszo.
„Negyedik út”: függetlenség. Erre mondta Pálffy Géza, h ez nem volt a kora-újkorban, 19. századi idea visszavetítése.
Függetlenségi eszme létezett, de reálpolitikai függetlenségi alternatíva nem. Pálffy az eszme létét is tagadja a kora-újkorban.
Köv órán a Magy Királyság intézményrendszerével kezdünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése