Egy elveszett világ szellemi konzerve

Tegnap bemutatták az Írók boltjában A Moszkát család magyar fordítását. Isaac Bashevis Singer  nagyszabású családregényéről van szó, amiről külön megemlékeztek a Singer 1978-as Nobel-díjához tartott laudatio-ban is. Reményi József Tamás beszélgetett a fordítóval, Turczi Istvánnal és felolvasták Vári György cikkét a könyvről, így kapcsolódik a rendezvény a HAVER Alapítványhoz :)
Nagyon jó hangulatú rendezvény volt, engem nagyon fellelkesített, hogy hozzáértők is nagy írónak tartják Singert, nem csak a küldetésért, amit magára vett: az elpusztított kelet-európai zsidó világ megmentését legalább az emlékezetben. A Moszkát család is egy varsói zsidó család sorsát követi az 1939 előtti pár évtizedben, főszereplője, Asa Heschel, egy olyan Singer-szerű figura, aki az író rengeteg más regényében is szerepel: haszidnak túl modern, modern embernek túl haszid, közelebb áll Spinozához, mint Bal Shem Tov-hoz.
Sajnos nem volt lehetőség hozzászólni, pedig vitatkoztam volna a fordítóval arról, hogy 100 év múlva már csak  lexikonokból lehet majd tudni, hogy kik a haszidok, és szívesen meséltem volna arról a háttérről, amiről a beszélgetők nem látszottak tudni és nagyon is ide tartoztak.  Egyrészt, hogy Yentl-nek is volt mintája a családban: Esther Singer Kreitman, Isaac Bashevis és Israel Joshua Singer szintén író nővére, aki nem lett olyan híres, mint az öccsei, de megírta ugyanazt a világot, mint ők, kritikusabban. Az ő önéletrajzi regényét (Deborah) is olvastam olaszul, magyarul is meg kéne jelentetni. Ő is otthagyta az ortodox falut, mert lány létére tanulni akart. Szerintem a Yentl megírása egyfajta bocsánatkérés is Isaac részéről a nővér meg nem értéséért. És a Moszkát család fiatal haszidjában, aki a gyökerekhez visszatérésben látja a kiutat a kilátástalan lengyelországi zsidó életből , felfedezhető a legfiatalabb Singer testvér, aki pontosan ezt tette. Tehát a rabbi apa 4 gyermeke közül, akik megérték a felnőttkort (egy csomó nem) 3 nagyon tehetséges író lett, a legkisebb pedig haszid rabbi (feltehetőleg a Holokauszt áldozata).
Szerencsére a közönségből valaki mégiscsak hozzászólt röviden és elmesélte, hogy két alkalommal is látta Singert élőben (Kanadában). Azt hiszem, hallottam ahogy leesnek az állak a teremben. :) Én meg kicsit irigylem is az illetőt.
Nagyon jellemző, ahogyan Singer megindokolta, hogy miért ír jiddisül: "Amikor eljön a Megváltó, és a régi zsidók mind feltámadnak, mit gondolnak, mi lesz az első kérdésük? Hát az, hogy van valahol valami olvasnivaló? És akkor ott leszek kéznél én."

Otthon tele van egy fél könyvespolc Singer könyveivel, én mégis a Corvin mozi könyvpultján fedeztem fel magamnak 12 éves koromban. Az anyukám szülinapjára vettem meg A vagyont, mert úgy ítéltem meg, tökéletes ajándék lesz neki, mert vastag is, lengyel téma is, zsidó téma is. Aztán én is elolvastam és beleszerettem és elolvastam még sok más könyvét is az utóbbi 10 év alatt. Ezeknek a könyveknek a szómagyarázataiból merítettem az első olyan információimat a zsidósággal kapcsolatban, amiket nem tudtam "von Haus aus", márpedig ilyenekkel tele van Singer (dibuk, ilyen ima, olyan ima, amolyan ima, ételek nevei...). Azt hiszem jól mutatja ennek az írói stílusnak a lebilincselő voltát az, hogy egy 12 éves gyerek hajlandó szómagyarázatokat bújni érte. Az viszont sokkal jobban megfogja a lényegét, amit Turczi István, a fordító, mondott róla tegnap: Singer képes arra, hogy életben tartsa a halottakat, azzal, hogy élővé teszi a világukat, egyfajta szellemi konzerv.
Szóval olvassátok el A Moszkát családot, ha az embert nem kényszerítik rá, nem lehet letenni!

Szent Ágoston: Isten városáról XI-XVI. könyv

XI. könyv

·        A mennyei és a földi város eredete (és utóbbi vége is).

·        A világ teremtése előtt nem volt idő.

·        Sztírás: Isten Lelkének sugalmazása által jött létre-> hinni kell neki.

·        A világ teremtése előtt nem volt idő, mert idő nincs mozgás és változás nélkül. A világon kívül nincs hely sehol.

·        Az első emberpár boldogabb volt a bűn előtt, mint a mostani világ legboldogabb embere.

·        A teremtmények nem egyenlők, értelmük és hasznosságuk szerint különböznek.

·        A gonoszok vétke nem természetes, természettel ellenkező.

·        A bűn oka nem Isten, hanem az emberi akarat.

·        Origenes: azért teremtette I. a világot, h a vétkes lelkek börtöne legyen.

·        Angyalok 2 csoportja: a vétkezők a világ legalsóbb részébe vettettek és ott maradnak az utolsó ítéletig.

XII. könyv

·        A rossz angyalok természete jó, mert Isten teremtette őket is, csak az akaratuk rossz.

·        rossz akarat a szeretet elferdülése is, mert a jótól a rosszhoz fordul.

·        A rossz akaratnak nincs természetes oka. A jótól való elfordulás a rossz oka.

·        Platonisták szerint az angyalokat Isten teremtette, de az emberi testet angyalok teremtették, h a lélek börtöne legyen. Teljesen hamis ez a tanítás.

XIII. könyv

·        Test halála: a lélek elhagyja a testet. Lélek halála: Isten elhagyja a lelket.

·        A test és a lélek halála utáni állapot a második halál.

·        A test halála a jók számára jó, a rosszaknak rossz. De a mésodik halál, mivel csak a rosszakat éri, csak rossz lehet.

·        „Az élet nem más, mint a halál felé való gyors ütemű futás.” III. kötet p. 16.

·        A test halála nem a természet törvénye szerint való, hanem a bűn büntetése.

·        A platonisták szerint a halál nem büntetés, sőt, a lélek akkor boldog, ha a test bilicsétől megszabadul.

·        Az elhunyt szentek, amikor majd visszakapják testüket, az jobb lesz mint a mostani legegészségesebb test.

·        Bár allegorikusan is lehet értelmezni a Paradicsomot, nem szabad kétségbe vonni történeti hitelét sem.

·        A feltámadás után a kegyesek testének nem lesz szüksége táplálékra.

·        A feltámadás utáni test szellemi test. Megmarad a test testi jellege, de a megelevenítő Léleknek köszönhetően semmilyen nehézkesség v romlás nem érheti.

·        Az első emberpár érzéki teste halhatatlan maradt volna, ha nem követi el a bűnt. A mi érzéki testünk viszont a bűn következtében már magában hordozza a halál szükségszerűségét.

XIV. könyv

·        A bűn miatt az egész emberiség megismerte volna a második halált, ha nem kegyelmezett volna meg Isten egyeseknek.

·        Test szerint való élet bűnös élet. Ugyanakkor minden bűn a lélekből származik.

·        Manicheisták: minden rossz oka a test, a bűné is.

·        A platonisták kicsit jobbak, ők már csak a lélek indulatait származtatják a testtől. De ez is téves, mert minden rossz forrása a lélek.

·        Az eredendő bűn előtt az emberpár élete mentes volt a szenvedélytől.

·        Rossz akarat gyökere a kevélység.

·        A bűneset előtt ismeretlen volt a kéjvágy. A szeméremérzet is csak a bűneset után támadt fel.

·        Ha nem követik el a bűnt, akkor is nemzés útján szaporodtak volna, de nem lett volna a szégyenletes kéjvágy.

XV. könyv

·        Emberek 2 csoportja: ember és Isten szerint élők. -> 2 város.

·        Földi város első alapítója: Káin.

·        A héberek „küdexe” és a 70 fordító szövege között évszámok tekintetében eltérések vannak-> a hébereké lehet a téves, mert a hetven fordító nem tévedhetett egyformán. (!)

·        Az Írás csak azokat sorolja fel, akiknek megemlítése fontos Isten városának fejlődése szempontjából.

·        Az ősidőkben az emberek nőtestvéreiket vették el, mert nem volt még más kéznél.

·        AZ özönvízzel elpusztult Káin nemzetsége.

·        A 2 város népessége annyira összekeveredett, h az emberiség megérdemelte az özönvizet.

·        Isten városának földön zarándokoló polgárai megszerették szépségükért a földi lányokat…elkezdték megvetni Istent-> a frigyből óriások születtek.

·        Isten haragja nem lelkiállapotbeli felháborodás, hanem ítélettétel.

·        Azokkal se lehet egyetérteni, akik csak történetet, de azokkal sem, akik csak jelképet látnak Noé bárkájában.

XVI. könyv

·        Noé fiai jelképek:

·        Szem-> Krisztus

·        Kám-> szakadárok

·        Jáfet-> pogányok üdvösségre elhivatott sokasága

·        Noé is Kr. előképe.

·        Noé 72 unokájától 72 nemzet származott.

·        Isten beszéde megmaradó, munkálkodó erő.

·        Az istentelenek városa láthatóvá vált Bábel tornyával.

·        Mindig is voltak Istent szeretők (Isten fiai) és megvetők (emberek fiai)

·        Az ősnyelvet Héber családja őrizte meg.

·        Isten Ábrahámnak tett ígérete két dologra vonatkozott: a testi Izraelre (Kánaán földje) és a lelki Izraelre-> Ábr. Minden hívő atyja lesz, bmilyen nemzetséghez is tartozzon az a hívő.

·        Amikor Egyiptomban azt mondta Ábr., h Sára a húga, nem hazudott, mert tényleg vér szerinti rokona is volt.

·        Nem volt bűnös Ábr. És Hágár kapcsolata, nem volt házasságtörés, mert csak nemzés céljából történt és Sára akaratából.

·        Isten ígérete nem a szolgálótól született Izmaelre, hanem a szabadtól született Izsákra vonatkozott.

·        A körülmetélés az újjászületés jele. Csak az pusztul el, aki újjá nem születik.

·        A cselekedeti bűnt még nem követő gyermek is bűnös, az öröklött bűn folytán. -> szüksége van a bűnbocsánat kegyelmére.

·        Mamré tölgyesében a 3 angyalban Isten jelent meg.

·        Szodoma pusztulása előképe volt az utsó ítéletnek.

·        Lót feleségének sóbálvánnyá válása intő példa, h akinek sikerül elhagynia a bűnt, nem szabad visszanéznie.

·        Izsák feláldozása Krisztus áldozatának előképe. Mind a ketten maguk viszik az áldozáshoz szükséges fát/keresztet.

·        A bokorban fennakadó kos Kr. előképe.

·        A szolga azért Ábr. ágyéka alá téve a kezét esküdött, mert ez jelezte, h Kr. olyan testben fog eljönni, amely ebből az ágyékból származik.

·        Sára halála után Keturáht nem kéjvágyból vette feleségül Ábr., hanem azért, h világos legyen a hívőknek, h szabad özvegyen újraházasodni.

·        Rebeka méhében tusakodó 2 ikerre vonatkozó ígéret a zsidó és a keresztény népre vonatk.

·        Isten népének csecsemőkora: teremtéstől Noéig, gyermekkora Noétól Ábrahámig, serdülőkora Ábrahámtól Dávidig, Dávidtól ifjúkor. 

Szent Ágoston: Isten városáról VI-X. könyv

VI. könyv

·        Azokat cáfolja, akik szerint a halál utáni élet boldogságáért kell az isteneket tisztelni.

·        Az első 5 könyvben a pogány mitológiát, a második 5 könyvben a pogány filozófiát támadja.

·        Varrónak az istenekről írt műve csak meggyalázása az isteneknek.

·        Varro könyvének felosztása

·        3 féle mitológia Varro szerint: mondaszerű, természeti, polgári.

·        A rómaiaknál nincs az életnek egy mozzanata sem, aminél jelen ne lenne 1-1 isten

·        Seneca is elítélte a polgári teológiát.

·        Az istenek még a jelen életben sem tudnak segítséget nyújtani, még kevésbé lehet tőlük örök életet remélni.

VII. könyv

·        Varro felsorolja a „kiválogatott” isteneket-> nem fontosabb a munkájuk a többi istenénél, csak ismertebbek.

·        A kiválogatott istenek rengeteg gyalázatosságot követtek el, míg az alsóbbrendűek nem.

·        Ugyanazta a pogány istent sok névvel illették.

·        Varro sem hitte le azt, amit az istenekről leírt.

·        Liber ünnepe volt a leggyalázatosabb.

·        Magna Mater=Tellus

·        A természettudósok nem az istenek érdemeit tárták fel, hanem gyalázatos dolgaikat ismertették meg az emberekkel.

·        A hívő lélek nem keveri össze a teremtményeket a Teremtővel.

·        Numa Pompilius könyveit azért égettette el a szenátus, mert nem akarta megismertetni az emberekkel a vallásos szertartások és egyes istenek tiszteletének igazi okát.

VIII. könyv

·        Ez a munka nem az összes filozófus ellen szól, csak azok ellen, akik Isten létezését elismerik, de nem tartják elegendőnek a halál utáni boldog élet elnyerésére.

·        2 féle fil: itáliai (Pythagoras) és ión (Thales).

·        Platón felosztása a filozófiáról: fizika (fil. naturalis), etika (fil. moralis), logika (fil. rationalis)

·        A platonisták az igaz Istent tartják a világ teremtőjének. De tévelyegtek, mert a sok isten tiszteletét is hirdették.

·        Platón szerint csak jó és erényszerető istenek vannak. A többi isten gonosz lélek, akik nem méltók a tiszteletre. Azokat a költőket és színészeket, akik e gonosz szellemek tiszteletére ünnepségeket rendeznek, a helyesen kormányzott államból ki kell zárni.

·        3 féle értelmes lélek van egyesek szerint: égben lakozó istenek, levegőben lévő démonok, földön élő emberek.

·        Apuleius platonista

·        Apuleius: a démonok 5 jellemzője közül 3 az emberekével azonos, 1 az istenekkel, és 1 egyedi.

·        Elvetendő az a vallás, amely szerint az embereknek a démonok közbenjárását kell kérniük az isteneknél.

·        A pogány vallás a halottak tiszteletére épül.

·        Euhemerizmus: Euhémerosz szerint a mítoszok történelmi események és személyek megőrzései.

IX. könyv

·        Apuleius szerint a démonok semmilyen erénnyel nem bírnak. A szenvedélyek szele hajtja őket. A peripatetikusok szerint a bölcs emberekben is megvannak az indulatok, csak értelmük által uralkodnak azokon. A sztoikusok szerint viszont a bölcs emberből hiányoznak az indulatok.

·        A szenvedély önmagában nem rossz, csak akkor veszélyes, ha nem uralkodik fölötte az ész.

·        A költők bűne: a démonok közül egyeseket isteneknek tüntettek fel.

·        A démonok nem lehetnek közbenjárók az isteneknél.

·        Egyesek szerint az ember lelke is démon lesz a halál után.

·        Isten és ember között 1 közbenjáró van: Jézus Krisztus.

·        Platón szerint egy isten sem érintkezik emberekkel, nehogy beszennyeződjön. De a napsugár sem szennyeződik be attól, h végigsöpör a földön!

·        A jó démont sokan angyalnak hívják.

·        A Sztírás gyakran alkalmazza angyalokra és kegyes emberekre au isten nevet.

·        Apuleius démonológiája: démonok emberi tulajdonságai: élőlények, értelmesek, indulatosak. Isteni tulajdonságuk: örök élet. Egyedi tulajdonság: levegőszerűség.

X. könyv

·        A platonisták eltértek a helyes úttól az angyalok tiszteletével.

·        Porphyrius szerint a démonok a hazugság szellemei. Mégsem mert 1értelműen állást foglalni Isten mellett és a démonok ellen.

·        Apuleius tévelygése tűrhetőbb, mint Porphyriusé, mert Apuleius legalább csak a Hold alatti démonokat tekintette szenvedélyektől hajtottnak.

·        Porphyrius sok platonista tételt kijavított. -> tagadta a léleknek a test halála után állati testbe vándorlását, szerinte az emberi lélek csak emberbe vándorolhat.

·        Platonisták: a lélek éppolyan örök, mint Isten. Pedig a lélek csak teremtmény!

Szent Ágoston: Isten városáról I-V. könyv

I. könyv

·        A pogány rómaiak a kereszténységet hibáztatják, amiért ellenség pusztítja a birodalmat. Azt hiszik, h az istenek a kereszténység miatt fordultak el a birodalomtól.

·        Pedig a csapások Isten nevelőeszközei.

·         A különbség nem abban van a pogány és a keresztény között, h mit, hanem hogy hogyan szenved.

·        A keresztény lélek alázattal hajlik meg a szenvedés előtt, mert Isten nevelőeszközét látja benne, a pogányok meg az istenek bosszúját látják benne. Attól még, h egyformán szenvednek, nem egyformán bűnösök.

·        Semmi nem jogosítja fel az embert az öngyilkosságra.

·        A katona nem gyilkos, mert engedelmességgel tartozik a felsőbb hatalmasságnak.

·        Az igazságszolgáltatás folytán végrehajtott a halálbüntetés is kivétel a gyilkosság alól.

II. könyv

·        A rómaiak vallási lezüllésére nagy hatással voltak a görögök. :D

·        A rómaiak erkölcse Sallustius szerint is csak akkor volt tűrhető, amikor rettegniük kellett vmi miatt, békés időkben nagyon romlott volt.

III. könyv

·        A pogány istenek királysággal jutalmazták Romulus testvérgyilkosságát.

·        A görög istenek nem tudták megvédeni Tróját, erre a rómaiak rájuk bízták Rómát

·        Már jóval a kereszténység előtt pusztították a római népet a polgárháborúk meg mindenféle más háborúk

IV. könyv

·        A róm. bir. nagy kiterjedését nem a pogány isteneknek, hanem az 1 igaz Istennek kell köszönni.

·        A pogány istenek nem egyebek sok pogány tudós szerint, mint Iuppiter kül. megnyilvánulásai.

·        Miért beszélnek Fortuna és Felicitas istennőről, ha tulajdonképpen a boldogságot és s szerencsét is csak Iuppiter adja?

·        Varro is csak 1 isten tiszteletét hangoztatta.

V. könyv

·        A csillagállás semmilyen befolyással nincs az ember életére.!

·        A jövő teljesen Istentől függ

·        Mindennek megvan az alapos indítóoka.

·        A végső indító ok Isten.

·        A bűnt sosem lehet Isten akaratának tulajdonítani.

·        Az embernek is megvan a saját akarata, bizonyos határig.

·        A dicsőségvágyat ki kell irtani az emberi életből. Minden dicsőséget csak Istennek szabad tulajdonítani.

·        A keresztény léleknek a kevélységet kerülni kell, mert mindent csak Istentől kapott.

·        A keresztény fejedelmek boldogsága abból áll, h: igazságosan kormányoz, minden dicsőséget Istennek tulajdonít.

·        Sok hivatkozás: Sallustius, Cicero, Varro.

·        -> az első 5 könyv azokat támadja, akik azt hiszik, h az isteneket a jelen élet nyugalma és boldogsága érdekében kell tisztelni. 

Hajdu Tibor: Károlyi Mihály

Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1978.

· 1893 beiratkozott a jogi karra Pesten, mérsékelt érdeklődéssel és rendszertelenül tanult.

· 3 hetes brightoni nyaralás 1894ben Károlyi Sándor és Apponyi Albert társaságában

· A századforduló közönséges pesti orfeumvilágától mindig is idegenkedett.

· 1897 Károlyi László elvette a nála 20 évvel fiatalabb Apponyi Fanni grófnőt, László gróf a gyerekek megszületése után szinte magára hagyta Fanny grófnőt a nála is magányosabb Mihály-jal Fóton-> szerelem, László nem is háborodott fel rajta igazán, csak Sándor bácsi

· Az új rokonság az Apponyi családdal a klerikális-aulikus befolyást erősítette Fóton. Apponyi Albert jó barátja volt Károlyi Sándornak.

· Apponyi Albert a gyűlölt György kancellár fia volt, fiatalon 48nak még a romantikája sem érintette meg, és annak ellenére, h később használta a 48as és nemzeti jelszavakat, haláláig Habsburg-hű maradt. „Tipikus magyar úri politikus – belül mindig királypárti, kívül mindig ellenzéki, akkor fedezi fel a nemzeti jelszavakat, mikor azok nem csak forradalmi, de liberális tartalmukat is elvesztették, s mivel Bécs ellen nem irányulnak, igazi értelmük csupán a nem magyar népek jogfosztottságának fenntartása.” P. 23.-> „Miért volt olyan nagy hatással ez a csillogó frázispolitikus az ifjú Károlyi Mihályra, közel két évtizeden át?” p. 23.

· 1899 pénzügytanból megbuktatta Mariska Vilmos prof. „Egy magyar egyetemi tanár, aki megbuktat egy grófot, megbuktatja egy majorátus jövendőbeli urát: hogy ez lehetséges, hogy akadt ilyen ember, ez nemcsak a szigorú cenzort, hanem az egyetemi oktatás egész intézményét is fölemelte a szememben. Rávettem magam a pénzügytanra…” p. 24. Károlyi M: Egy egész világ ellen. 2. kiad. Gondolat, 1965. p. 22.

· Fiatalon folyékonyan beszélt és írt: angol, franca, német, vmennyire értett olaszul és latinul, de a helyesírás még magyarul sem ment neki jól. J

· Szakítás nélküli eltávolodás gyermekkora vallásosságától

· 24 évesen automatikusan a főrendiház örökös tagja lett

· Fiatalkori társa, később gyűlölködő pol ellenfele. Windischgraetz Lajos hg

· A fiatal Károlyiról Krúdy azt írja, h tipikus mágnásifjú, Széchenyihez hasonlította

· A kártyaasztalnál olyan veszteségeket halmozott fel, amelyek a magyar kártyások történetében párjukat ritkították! Kártyacsatái hírhedtek voltak a század elején.

· A 900as évek elején szenvedélyes materialista lett, imádta a római jogot is

· 1901es választáson Károlyi Sándor óhajára jelöltette magát, nem jutott be a parlamentbe

· Még önálló nézetei kialakítása előtt Tisza-ellenes volt már, a családi pol alapján

· 1905 Pétervásárán egyhangúlag megválasztották-> mandátum

· 1904-06-os koalíciós válság-> Károlyi M. örökre szakított a 67-es keretekkel. A függetlenségi elveket komolyan vette, de mérsékelten értelmezte, Nem tartotta lehetségesnek Mo. teljes elszakadását a Monarchiától, ezért a függetlenségi pol lényegének a gazdasági függetlenség kivívását tartotta, az agrárius érdekeknek megfelelően.

· 1905-ös programbeszédében azt mondta, h a vjog kiterjesztésének híve (a párt programjának megfelelően), kikötötte, h csak a nemzeti érdekek figyelembevételével.

· K. M. a magyar szupremácia fenntartásának fő eszközének (a kivándorlás megállítására) a földtelen parasztság állami segítséggel, parcellázással való földhöz juttatását tartotta.

· 3 évig volt az OMGE elnöke. Bízott benne, h egyesíteni tudja az OMGÉt és a Gazdaszövetséget: a nagy- és középbirtokos osztályt.

· 1909 Tisza főrendiházban külpol programbezsédet mond, ezzel kezdi visszatérését: háborút hirdet Szerbia és szükség esetén Anglia ellen. (a szindikalisták kis csoportja vállalta Kasszandra szerepét). A koalíció jobb szárnya szimpatizált Tisza kiállásával, amiben a nemzetiségek elnyomásának igazolását látták.

· 1910 K. M. közös vjog-ellenes kampánya Tiszával :S „pályája konzervatív mélypontjára érkezett az 1910-es választás előtt” p. 81. „Ballépését magyarázni lehet, menteni nem.” P. 81.

· 1910. febr. 21. Károlyi palotájában formálisan is megalakult a „választói jog nemzeti reformja” mozgalom. Elnöke Dessewffy Aurél, alelnökök: Hatvany-Deutsch Sándor, K. M., Bethlen… itt fogadták el az orsz vjogi naggyűlés programját, amit Baross János írt

· -> márc. 19. naggyűlés a Vigadóban, felszólalt K. M. az OMGE elnökeként, munkások ellentüntetése, beverték a Nemzeti Kaszinó ablakait, … K. M. neve felkerült a szocik és demokraták által gyűlölt „fekete grófok” listájára

· A véderővita, mérsékelve a vjog kp-i szerepét, megváltoztatta Tisza és K. M. viszonyát. Véderőkérdésben és a külpol, nemz kérdésben ellenfelek voltak. 1911 tavaszán már nem támogatta K. M. Tisza új vjog ellenes kampányát.

· A véderővitával kiléptek a függetlenségi pártok a külpol passzivitásból.

· Függetlenségi obstrukció az új katonai kiadások ellen, Justh indította, 1911 jún végétől 1 éven át tartott

· 1912 máj. 23. munkásság demonstrációja. Tisza követelte az MSZDP vezetőségének lefogását, de a kormány többsége elvetette.

· Miután az ellenzéki összefogás vjogi alapon jött létre, mert belátták, h az érvényben lévő játékszabályok alapján őt sosem fogják tudni leváltani, Tisza feladta vjog ellenességét

· 1912. jún. Kossuth Ferenc ismertette a parlamentben az ellenzék vjogi programját és felajánlotta az obstrukció abbahagyását, ha a véderőreformot provizórikus jelleggel, néhány évre szabják meg-> Tisza elutasította az ajánlatot

· Kivezettetés az üléseremből… 1912 jún.

· K. M. Justh és Apponyi társaságában üdvözölte a Galilei kör küldöttségét, Miskolcon Landler Jenővel és Jászi Oszkárral együtt tartott népgyűlést.

· 1912 Pesti Hírlapban „Nemzeti politika és szocializmus” c cikkébven elhatárolta magát régi szövetségeseitől, akik nemz érdekekre hivatkozva elutasítják az ált titkos vjogot

· Vitatkozott a Bp-i Hírlappal, rámutatott, h az MSZDP beeresztése a parlamentbe tompítaná az osztályharcot

· Justh Gyula: elszántság, vagyoni függetlenség, egyéni ambíció hiánya-> Justhot kősziklává tette hívei szemében

· 1912 szept. Andrássy (Apponyi és Károlyi közvetítésével) csatlakozott az ellenzék küzdelméhez-> ez akadályozta, h az ellenzék szorosabban kötődjön a szocdemekhez

· Párbaj Tiszával

· Szocdem pártkongresszus (Justh és K. M. jelen volt) ált sztrájkot hirdetett meg 1913. márc. 4-re, tiltakozásul a vjog elsikkasztása ellen, Apponyi és Désy egyezkedni kezdett Garamival, dicstelenül le lett fújva a sztrájk

· 1913. jún. 13. megegyezés Kossuth Ferenc lakásán: K. M., Justh, Apponyi részvételével

· 1918ig idegen volt K. M. naci eszmevilágától a szöv a nemzetiségekkel. De a 10-es évek elején rájött, h a háború közvetlenül veszélyeztetni fogja a történelmi Mo-t. Pacifizmus, semlegesség, nyugatbarátság.

· 1913. júl. 5. K. M. pozsonyi programbeszédében bírálta az OMM csúf szerepét a II. Balkán háborúban, magyarok és szlávok egymásra utaltságának gondolata.-> kormánysajtó viharos támadással válaszolt

· 1913. nov. 14. magyar delegáció megválasztása: Függetlenségi Párt 4 helyet kapott: Károlyi, Apponyi, Lovászy, a negyedik helyet átengedték Vázsonyinak. (az ellenzéknek fontos volt, h a pesti demokrata polgság vezére is részt vegyen). -> „Károlyi még azzal is hízelgett Vázsonyi hiúságának, hogy belépett a Demokrata Körbe. Ennél komolyabb gesztus volt, h beszédet mondott a magyar zsidóság gyűlésén Beilis vérvád alól történt felmentése alkalmából.

· -> K. M. szereplése a delegációban elvfeladás volt, de külpol terveihez szüksége volt a nyilvánosságra, amit a delegációs tagság biztosított neki.

· 1913 nyarától folyamatosan jelentetett meg az OMM külpol-t bíráló cikkeket fr és német lapokban. Bírálta: 3as szövetség, német külpol., Németo. háborút készít elő, az OMM pedig követi, noha nem bírja a fegyverkezési versenyt.

· Francia orientáció a német elköteleződés megelőzésére, de már késő volt. Több fr kölcsön felvétele Mo. részéről- volt az elképzelése.

· 1914. febr. találkozás Poincaréval

· 1914. márc. amerikai út, a nyugati szövetségkereséséhez tartozott. Pénzgyűjtés a demokráciáért vívott harcra-> az I. VH alatt lefoglalták, mint ellenséges tulajdont, utána évtizedekig huza-vona a visszaszerzése

· Nagy hatással volt rá, h egyszerű emberek simán bezsélni mertek vele Amerikában, nem úgy, mint Mo-n egy gróffal...

· „Károlyi tudta, h a háborúban Mo. semmit sem nyerhet, de mindent elveszíthet.” P. 169. és azt is, h az OMM számára egy vesztes háború a felbomlást fogja jelenteni. És a vereséget valószínűnek tartotta

· Jászi már 1914ben látott fantáziát Károlyiban

· 1915. szept. megszületett első gyereke: Károlyi Éva Viktória. Ezután K. M. a frontra ment. Már márciusban, amikor korosztályát behívták, önként jelentkezett, alig bírta kijárni, mert grófoknál szokatlan volt a tényleges harcolás. A bp-i 1. huszárezredhez vonult be, ennek frontra vezénylését direkt halogatták, mert ő benne volt-> K. M. feldühödött

· 1915 Olaszo. hadba lépésének veszélye mozdította ki a passzivitásból az ellenzéket és Károlyt. K. M. az Olaszországnak teendő engedmények híve volt. Sonnino szívesen megegyezett volna vele, ha módja lett volna a dualizmust felrobbantani.

· 1915 Tisza meghosszabbítja a háború tartamára az 1910-es országgyűlést-> K. M. rámutatott, h ez tvtelen, de elismerte kisebbik rossznak egy háborús választással szemben-> hívei nyilvánosan bírálták ezért. A VH: ról: „úgy sodródtunk bele, mint Pilátus a krédóba.” P. 183.

· Azt gondolta, h a VH után új világ fog születni, amelyben a nép belezsól sorsa intézésébe

· 1915. szept. bukovinai frontra ment a menetszázada: együtt élt a magyar néppel, itt ismerte meg igazán és a lövészárokban értette meg, h a nép alkalmas saját sorsának intézésére. Nem csak a felv, hanem a józan ész alapján is jár a vjog neki.

· Apponyihoz hasonlóan foglaltak állást a háborúban megnövekedett súlyra szert tett falusi és városi kispolgság szószólói: Szabó István és Vázsonyi V.

· Andrássy Károlyinak a békére, és a vjogra vonatkozó követelését is elutasította.

· 1915-16 eltávolodott saját pártjától

· Kölcsönös óvatosság redukálta minimálisra kapcsolatait a szocdemekkel, mindkét részről, az I. VH alatt. A kialakuló kisgazda párttal még kevesebb kapcsolata volt. A vjog harcosai nem voltak tudatában, h ha kiszélesedik a vpolgárok köre, akkor ennek a pártocskának lesz a legtöbb szavazata! A falu nyelvén ők értettek, sok minden más lehetett volna, ha K. M. megelőzi Bethlen zseniális húzását és maga közeledik a kisgazda párthoz.

· K. M. leginkább közvetítők nélkül, saját pártjával akarta megtalálni a kapcsolatot a parasztsággal.

· 1915 végén túllépett a hagyományos fggtlenségi pol keretein, nőtt a népszerűsége, ennek ellenére csak más pártok közvetítésével voltak tömegkapcsolatai.

· 1916. jún. bírálta a képviselőházban a német szövetséget, nyilvánvalóvá tette, h ezzel kapcsolatban magában a fggtlenségi pártban is meghasonlottság van-> akuttá vált a párt válsága

· K. M. közelesett a kispolgári demokrácia táborához: földreformot, hitbizományi rendszer átalakítását követelte. Demokrácia nélkül elpusztul a nemzet.

· A ffgtlenségi párt nagy része helytelenítette K. M., a formális elnök(!) pacifizmusát

· 1916. júl. 9. kilépett a pártból, kijelentette, h nem akar új pártot alapítani, de nyomában Batthyány és Lovászy is kilépett. Júl. 10. csatlakozott hozzájuk Holló Lajos, Polonyi Dezső, Kun Béla hódmezővásárhelyi képviselő

· Nehéz volt megkülönböztetni név alapján a két fggtlenségi pártot (Függetlenségi és 48-as Párt; Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt)-> mindenki Károlyi-pártnak hívta K. M. pártját. A párt népszerűsége gyorsan nőtt Bp-en, de szervezete nem.

· A Károlyi-párt tagságát zavarta K. M. kapcsolata a szocikkal, a radikálisokkal, feministákkal. Másrészt gyanús volt Andrássyval és Apponyival ápolt kapcsolata (mert németbarátok voltak.)

· 1916-ban K. M. célja még az OMM, a magyar arisztokrácia megmentése, a vereséget megelőző békekötés útján.

· 1916 őszén a hadviselő hatalmak egy része már jónak látta volna békét kötni.

· IV. Károly trónra lépéséhez sok reményt fűzött, hiszen az mindig hangsúlyozta pacifizmusát. A bizakodó hangulat ált csalódással végződött, Károly mindent másképp tett, mint Ferenc Jóska, de az eredmény mindig ua. volt.

· Ottokar Czernin külügymin Ferenc Ferdinánd köréhez tartozott, bukaresti nagykövetként nagyon kompromisszumkész volt a románokkal-> Mo-n gyűlölték. Most az orosz különbékén dolgozott.

· Német tengeralattjárók blokádja Anglia ellen-> mégjobban kiterjedt a háború a civilekre, maga után vonta Amerika hadba lépését.

· K. M. volt az egyetlen, aki tiltakozott a korlátlan tengeralattjáró háború bevezetése ellen! -> népszerűsége tovább nő itthon és külföldön

· 1917. febr. elhatározta, h a királynak rokonszenves ált vjog jelszavát használja fel a háborús korm megbuktatására

· 1917. febr. 6. „a hősök vjogáról” tartott beszédet. (olyan mérsékelt bővítés lett volna, h csak na, mégis jól hangzott volna, h vki szavazhat, aki addig nem tehette) „bizonyos fokig a nők vjogának bekapcsolását tartom kívánatosnak” p. 212.

· Vjogi blokk: Károlyi-párt, Giesswein, feministák, Vázsonyiék, szocdemek,

· Az orosz forr és az MSZDP aktivizálódása közelebb vitte Károlyit a parlamenten kívüli ellenzékhez. A szocdemek felfogták K. M. németellenességének fontosságát, a Károlyi-párt felhagyott soviniszta stílusával.

· 1917. márc. 20. K. M. képviselőházi beszédben üdvözli az orosz forradalmat. A magyar forr elkerülése érdekében intette az uralkodó osztályokat, h szívleljék meg az orosz forr tanulságait. -> polg sajtó felzúdul, h K- M. szimpatizál az orosz forradalommal

· 1917. ápr. bizalmas tanácskozás a vjogi blokk előkészítésére: Károlyi, Batthyány, Vázsonyi, SZDP vezetőség.

· 1917. máj. sztrájkhullám az országban

· Andrássy titkos audiencián azzal ijesztgette a királyt, h Tisza makacssága a szocik karjaiba kergeti Károlyit, és akkor megmozdul a föld a Habsburgok lába alatt.

· Máj. 21. Tisza átnyújtja vjogi reformtervezetét a királynak, nem kielégítő, elbocsátja Tiszát

· Wekerle és Andrássy össze-vissza intrikáltak egymás ellen a királynál, ő inkább kinevezte Esterházy Móricot minelnöknek

· Vjogi blokk célja: ált vjog, annexió nélküli demokráciával biztosított béke. Károlyi párt, PDP, Kresztényszoci párt (Giesswein), Radikális Párt, MSZDP.

· A király Bp-re érkezése és Esterházy kinevezése napján több százezres tömeg tüntetett a Városháza körül, főleg szervezett munkások.

· Károlyi király személye körüli miniszter az Esterházy-kormányban

· Batthyány miniszterségével a Károlyi párt kapocs lett a kormány és a Blokk között.

· A Blokk nagy mulasztása: nem emelt szót a nemzetiségek elnyomása ellen, a Károlyi párt és a keresztényszocik el sem ismerték a tényt. Pedig a nemzetisgi pártok együttműködtek volna!

· 1917. jún. az Esterházy korm jóváhagyta Esterházy és Vázsonyi vjogi paktumát: szakmunkások, frontharcosok, kisiparosok és kereskedők, író-olvasó kisgazdák, városokban és iparvidékeken titkos vjog, női vjog előírányozása. De a román és a szlovák pártok hátrányos helyzete fennmaradt.

· Tisza elutasította a kormprogramot… Andrássy magyarázta neki, de hiába, h ha nem lesz ált vjog, akkor forradalom lesz…

· Az Esterházy-korm éppen a béke érdekében nem tett semmit. Károlyi utazgatott NYra tárgyalni. Késő. Clemenceau már nem akart megegyezéses békét…

· Svájcban barátkozott össze Jászival. Rendkívüli hatással volt rá Jászinak a nemzetiségekről írt könyve. „Jászi megértette velem, h szabadságjogokat nem lehet fajok szerint osztályozni és amellett a demokrácia dobját is ütni.” P. 239.

· „Sőt Vázsonyi maga szorgalmazta, hogy a kormány ne tegye lehetővé a Károlyi svájci tárgyalásain elvben előkészített osztrák-magyar-német békeegyesület demonstratív zászlóbontását Budapesten.” P. 241. ???? K. M. nyilatkozata Az Estnek, 1918. febr. 14. (Magyarország c napilap közölte)

· „Vázsonyi pálfordulása után a választójogi blokk gyakorlatilag megszűnt létezni. Károlyi 1917. december 19-én még elnökölt a blokk tanácskozásán, ahol lenyelték Vázsonyi „szelídített” választójogi törvényjavaslatát; a megalkuvás hiábavalónak bizonyult, mert a Munkapárt ezt a tervezetet sem fogadta el. Vázsonyit ezután már nem érdekelte a blokk, csak az, milyen áron tud megegyezni Tiszával.” P. 243 ???

· K. M. Vázsonyi hiúságát és karrierizmusát okolja árulásáért. De Hajdu Tibor szerint: a forradalom réme meggyőzte a korábban a radikra és a szocikra számító modern középpolgárságot, h legfőbb érdeke a fennálló rend védelme. 1917 novemberétől a kormányban pont Vázsonyi követelte legjobban a radi béketörekvések és forradalmi mozgalmak eltiprását

· Az orosz forr utána keresztényszocik is óvatosak lettek

· -> K. M. már csak a szocikra és a radikálisokra számíthatott

· Rágalomhadjárat K. M. ellen-> … népszerűsége nő a nép körében, társadalmi bizottság alakult, bankettet rendezett a gróf tiszteletére, benne volt Ady, Jászi, Babits, Kernstock Károly, Krúdy, Fenyő Miksa, Sándor Pál

· Rokonai nem utasították el Károlyi Imre vádjait!!! Windischgraetz Lajos, Pallavicini György a rágalmazók mellé álltak.

· A 14 pont megjelenésekor K. M. és Jászi minden bizalmát Wilsonba vetette, K. M. egész 1918 folyamán ennek az illúziónak a rabja volt

· 1918. ápr. Róma, az OMM elnyomott népeinek kongresszusa, nemz önrendelkezést követelnek

· A Károlyi-párt vállalta a sztrájkoló munkásság parlamenti szószólójának szerepét

· Bédy-Schwimmer Róza feminista mozgalmár

· 1918. szept. bolgár összeomlás és fegyverletétel híre

· K. M. természetesnek tartotta volna mineln-i kinevezését, hiszen bejött minden Kasszandra jóslata

· Nem vágyott a hatalomra, ugyanakkor hivatásának érezte, h megoldja a békét, de a felelősséget az összeomlás utáni helyzetben meg akarta osztani másokkal-> üldözőivel is kibékült formálisan: Vázsonyi, Windischgraetz

· 1918. okt. 15. beszédet mondott a delegáció külügyi bizottságának utsó ülésén: Nem tartja illetékesnek a delegációt Mo. sorsának eldöntésére, „eljöttünk, h az utsó szöget beverjük e koporsóba” a dual koporsójába (p. 275.) + előterjesztette pártja 10 pontját: azonnali béke, magyar katonák hazahozatala, német szövetség felbontása, közös külügy és hadügyminisztérium megszűntetése

· „a háborút elveszítettük, most az a fontos, hogy a békét ne veszítsük el” p. 275. mert Mo. területe forog veszélyben

· 1918. okt. 23. Wekerle korm lemondott, este a Károlyi-palotában megalakult a Nemzeti Tanács: Károlyi-párt, SZDP, MRP

· Andrássyt megváltoztatták az események: azt hitte, h Vázsonyi segítségével megnyerheti magának az SZDP-t és kisajátíthatja magának Károlyi programját. Károlyi helyett Hadik Jánost szánta minelnöknek és intrikált Károlyi ellen a királynál-> szakadás Károlyi és Andrássy között

· Napokig huzavona, h ki lesz a mineln,

· Okt. 25. Nemz Tanács formális megalakulása a Károlyi palotában

· -> a király Gödöllőre hívta Károlyit, azt mondta, őt nevezi ki, aztán mégis Hadikot

· Valszeg rontotta a magy Nemz Tanács esélyeit a szöviknél, h királyi engedélyt kértek megalakulásukhoz, miközben az antant világosan követelte a Habsburg ház detronizálását. Hazafelé a vonaton felvetette József fhcg-nek, h nem akarna-e ő lenni a magy király…-> a köv hónapokban tüntetően szimpatizált Károlyival J

· Lánchídi csata

· A Károlyi pártból szinte egyedól K. M. vállalta a forr sorsát

· „Károlyi szimbóluma, vezére lett a forradalomnak, de nem irányítója.” ! p. 281. „A forradalom a tiszta lelkek pünkösdi királysága.” P. 285.

· Horvo. elszakadásának jogát a Károly-i korm azonnal elismerte

· 1918. nov. 7. Belgrád Franchet d’Esperey-> belgrádi fegyverszünet: a fggtlen Mo. első jogi elismerése! (nagyjából a Duna-Maros vonalig engedélyezte az antant előrenyomulását->Pécs és Baja szerb megszállás alatt 3 évre)

· 1918. nov. 16. a kibővített (már több száz fős) Nemz Tanács kikiáltotta a Népköztársaságot

· A Károlyi-kormány folyton kérte sürgősen antantmissziók kiküldését Mo-ra, felmerültBp. (és Bécs) megszállása is antant rendfenntartókkal, Károlyi nem ellenezte, csak az angol kormány

· Károlyi bízott benne, h a békekonferencián Wilsoné a döntő szó, aki utalt rá, h latba fog esni a kormányok kiállása a bolsevizmus ellen, a forradalmak konszolidálása

· K. M. látta a wilsonizmus és a leninizmus kibékíthetetlenségét, és 1918-ban egyértelműen a wilsonizmus mellett volt

· Károlyi korm csatlakozásra szólította a nemzetiségeket, azonnal elismerte a horv-szlovén államot, hátha akkor nem csatlakozik Szerbiához és nagyobb esély lesz, h Mo. megtarthassa a Bácskát, de már nov. végén kimondták a Bácska és Horvo csatlakozását is Szerbiához

· Károlyi korm válsága: amikor kiderült, h az antant tárgyalni sem hajlandó a történelmi Mo. fennmaradásáról

· Nov. végén megalakult a Kommunisták Magyarországi pártja, katonatanácsok, munkástanácsok

· Kunfi Kunnak: ha tartózkodik a KMP az erőszaktól, a kormány nem bántja a KMP szabadságát, hagyja, h propagálják a szocializmust

· Clemeanceau-tól és a tábornokok Fro-ától nem várt semmi jót K. M., csak az angolszászoktól

· Az arisztokrácia, a nagypolgság, a dzsentrik, az értelmiség és saját pártja is elfordult Károlyitól, mert úgy látták, sem a tört Mo felosztásától, sem a bolsevizmustól nem tudja megmenteni őket

· 1919. jan. 11. a Nmez Tanács ideiglenes (a választásokig) közt elnökké választotta, erre ő kilépett a pártjából, megtartotta a külügyminiszteri tárcát, Berinkey Dénes mineln

· 1919 elején K. M. lemondott a gazdagokról, a kispolg demokrácia híve lett-> SZDP-re és a kisgazdákra akart támaszkodni

· Febr. 23. Kál közelében elkezdte hitbizománya felosztását-> legendája megmaradt a parasztság emlékezetében

· A földosztás a bonyolult jogi huzavona miatt nem valósult meg rendesen

· Károlyi-párt ketté szakadása: Lovászy, Batthyány és Friedrich az ellenforradalmi pártokhoz közeledett. A baloldalibbak (Hock, Nagy Vince, Búza Barna) nem tudtak tömegpártot szervezni.

· Az antant és a szocdemek nyomására letartóztatta a KMP vezetőit, mint szélsőséges kisebbség megrendszabályozása, de a KMP-t és lapjait nem tiltották be

· Márc. 21. előtt nem volt kommunista barát, nem létesített kapcsolatokat a KMP-vel

· Elnöksége utsó napjaiban kétségbeesetten kapkodott

· 1919. márc. 20. Vix-jegyzék (magának Károlyinak adta át Vix, K. M. rögtön közölte, h teljesíthetetlen)

· Összehivatta du. a minisztertanácsot: javaslata: alakuljon szocdem kormány és egyezzenek meg vhogy a komcsikkal-> Kunfi Korm. K. M. nem látta előre, h az új korm jellegét a komcsik fogják meghatározni

· -> Kun Béláék szabadon bocsátása

· Kunfi belenyugodott, h az SZDP és a KMP egyesüljön, erről csak a minisztertanács után értesült Grami-> egyből kilépett az SZDP-ből

· Márc. 21én este, vacsora közben rakta K. M. orra alá magántitkára, Simonyi Henri a kiáltványt aláírásra, miszerint „ átadja a hatalmat Mo. népei proletariátusának” (p. 33.) K. M. nem írta alá!, este 9 után tudta meg Berinkeytől, h odahamisították aláírását és sokszorosították, sőt már felolvasták a pártvezetőség ülésén

· Tiltakozott a kiáltvány terjesztése ellen, de beletörődött

· Azzal, ha emigrál a Tanácsközt miatt, az ellenforradalomnak használt volna, ezért maradt-> fr és román körökben elterjedt a spekuláció, h K. M. maga készítette elő márc. 21-et, a német vezérkarral és Leninnel karöltve

· Wilson a „4 nagy” ülésén: maguk okozták K. M. bukását a Vix jegyzékkel, de az antantdiplomaták nagy része már bolseviknek tartotta Károlyit

· Kun Béla hálás volt neki a maradásáért (ezzel legitimálta a komcsi hatalomátvételt) és K. M. állandó vendége lett a Külügyi Népbiztosságnak

· A külügyi népbiztosság Bécsbe küldte tárgyalni-> utsó esély, h visszatérjen Andrássyékhoz… de nem, visszatért Mo-ra, ami már tanácsköztársaság volt

· K. M. és Kun Béla közti antipátia sose múlt el

· Ápr. Jászi emigrált Bécsbe és erre akarta rávenni Károlyit, de ő már elkötelezte magát itt

· Máj. elején a románok már a Tiszánál voltak, K. M. megpróbálta rávenni Kun Bélát, h adja át a hatalmat egy szocdem kormánynak

· Jún. 24. ellenforradalmi lázadás-> elhatározta az emigrációt

· 1919. júl. 25. „Lemondásom története” c cikk a bécsi Arbeiter-Zeitungban: állásfoglalás a körvonalazódott trianoni határok ellen, és a szocializmus mellett

· Friedrich sietett utasítani igazságügy miniszterét, h indítson vizsgálatot K. M. ellen, mert több milliót kivett a Pesti Magyar Keresk Bankból, erre a Tisza család feljelentette Károlyit, mint bűnrészest Tisza meggyilkolásában-> ezekből sose lett eljárás

· Szimpátiája a szocializmus iránt pont a kommünk hónapjaiban mélyült szoci meggyőződéssé.

· Szocdem álláspontját ezentúl nyíltan hangoztatta, Times-nak adott interjúban is : jólétben élő NYi államokban elég lehet a demokrácia útján fejlődés, K-Eu-ban a szegényeket kell előnyben részesíteni, és ők a szoc-ban hisznek

· Elutasította ahisztérikus komcsiellenességet, ami a szocdem pártokban a tanácsközt bukása után eluralkodott.

· Élete végéig hitt a Kossuth-féle dunai konföderációban

· 1920 ápr. Prága közelében telepedett le a Károlyi-család

· A Landler-frakció mellett állt Kun Bélával szemben

· Nem volt türelme a mindennapos szervező munkához

· Amikor a Vörös Hadsereg nem tudta bevenni Varsót, akkor látta be K. M., h nem lehet reménykedni "a szuronyok hegyén előretörő világforradalomban"

· Bécsben is bukott a szocdem Renner, ahol a magy emigráció fő támasza volt

· 1920. máj. itthon zárlatot rendeltek el K. M. vagyonára, mit hazaárulóéra, elvágták a jövedelemforrását

· 1920-ban egy prágai lapban megjósolta, h Horthy össze fog fogni Hindenburggal a revansért, mindenekelőtt Csehszlovákia felosztásáért

· 1920. szept. Benes finoman megkérte, h családjával menjen el Csehszlovákiából (gyermekei egészsége érdekében a telet ne töltse ott)

· -> Olaszo.

· Jászi: a nyárspolgár közvélemény ösztönszerűen is helyesen vette észre K. M.ban a hazardőr és kalandor vonásait J

· Rövid firenzei idill

· A Giolitti korm a fasisztáknak engedett, inkább, mint a szociknak

· A családot letartóztatták. „Végre egy tiszt a helyzet magaslatára emelkedett: két embere kíséretében a verandára lépve közölte velünk, hogy le vagyunk tartóztatva. A letartóztatás ekkor már rendszeresen ismétlődő eleme lett életünknek.” P. 360. J L

· Az olasz rendőrség elkobozta irataikat, Katinka naplóját, Marx, Kautsky és Lenin könyveit

· Ausztriába vitték őket, Villachban internálták a családot 1 hónapra

· Hock János tiltakozott Giolittinál Károlyiék letartóztatása ellen-> gyorsan visszavonta az USA Hock és Jászi vízumát

· Sforza gróf, Giolitti külügyminisztere írt Tiszáról egy esszét, amiből kiderül, h Giolitti csakis azért tartóztatta le Károlyit, mert kényelmetlen volt Olaszo.nak egy olyan ember jelenléte, aki annyi intrika célpontja

· 1921. ápr. Split-> két éves elvonultságban a család: nem állt ki a sajtóban a tört Mo integritása mellett, mert belenyugodott az új határokba-> az utódállamokhoz került hívei csalódtak benne

· A dalmáciai kisemberektől sok szeretetet kaptak

· Bethlen érában Tomcsányi igazságügymin tvjavaslata a „hazaárulók vagyoni felelősségéről”-> 1921. jún. vagyonelkobzási kereset K. M. és örökösei ellen-> a pert ellenző Károlyi rokonok akadályozták a per megindulását, 22ben kezdődött el

· 1921. aug. 14. Linder Béla kikiáltotta a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Közt. aug. 22. Nemzeti Hadsereg bevonult Pécsre, Linder nyomán sok ezer munkás Jugoszláviába menekült

· 1922 hűtlenségi per: felperes a kincstár, a pert szorgalmazta Károlyi Imre és Gyula, a Mihályhoz lojális családtagoknak nem volt befolyása a Várban

· 1922 dec kivált a kormányból Bánffy Miklós, az egyetlen, akinek kínos volt a per

· Nagy Vince védte a perben Károlyit, a kevés parlamentbe jutott polg demokrata egyike

· A legnonszenszebb vádakat visszavonták, 1923. febr. elmarasztaló ítélet a hazaárulásról.-> vagyonelkobzás

· A fő célt nem érte el a per, nem fosztotta meg Károlyit pol hitelétől és erk tekintélyétől

· A per kiváltotta az ang és fr parlamentáris baloldal tiltakozását. De London nem akarta a vörös grófot támogatni Bethlennel szemben.

· 1923-25 Angliában éltek

· 1924 Munkáspárti McDonald korm Angliában, de ők is Bethlent támogatták

· 1923 megjelent németül az Egy egész világ ellen, majd angolul és magyarul is

· „A demokráciát szocializmus nélkül üres szólamnak tekintem.” P. 388 írta Jászinak

· Emberi Jogok Ligájának magy csoportjának vezetője volt Veér Imrével együtt

· 1925 Párizs, emigrációjuk leghosszabb állomása

· Dolgozott a párizsi magy emigráns komcsi és szocdem munkások egységfrontján, elég reménytelen volt

· A Liga tiltakozott a Rákosi-per ellen is és 318 emigránsnak nyújtott eredményesen jogsegélyt 1925-26ban, tiltakozott a forradalmárok mo-i üldözése és az MSZDP megalkuvó politikája ellen is

· 1926 K. M. megnyerte Gerő Ernő támogatását az egységfront kialakításához-> közös akció a frankhamisítás leleplezése-> K. M. gyűléseket tartott, ang és fr politikusoknak magyarázta, h a frankhamisítás a Bethlen rezsim lényegéhez tartozik

· A Foreign Office nem Bethlenre, hanem K. M.ra haragudott, aki káoszt csinál Mo-n

· K. M. és a KMP egyetértett abban, h képetlenség belülről és demokratikus módszerekkel megbuktatni a Hothy rendszert

· K. M. csak nővérével és mostohaanyjával állt szóba, akik 19-ben sem tagadták meg őt

· Az Andrássy család, Horthyéktól megundorodva, megint kapcsolatot keresett K. M.-jal

· 1926 parl választás előtt nyílt levelet írt K. M. az SZDP-hez: állítsa programja kp-jába a földosztást és a köztársaságot, bírálta saját 18as kormányát, amiért vontatottan haladta a földosztással, elítéli a Bethlen-Peyer paktumot-> SZDP nem reagált

· 1927-ben sok időt töltött Berlinben, memoárja 2. kötetén dolgozott

· Ravelski címen darabot írt : eszméi győznek, de személye útban van a győzteseknek

· Részt vett Sacco és Vanzetti, a hamisan megvádolt amerikai anarchisták védelmében

· 1928 mexikói út, meghívták tanulmányozni az ottani agrárreformot. Megismerkedett Rivérával is. Ottléte alatt lőtték le Obregon elnököt, a földreform kezdeményezőjét. Könyvet tervezett a mexikói agrárforradalomról, de sosem készült el.

· Útban Eu felé partra szállt New Yorkban ás Washingtonba repült tárgyalni a VH alatt rekvirált ottani gyűjtéséről és beutazási engedélyről

· Hívei gyorsan gyűlést rendeztek számára a New York-i Operában. Beszéde: a békét csak szoci módszerekkel lehet elérni, csak akkor mondhatunk végbúcsút a fegyvereknek, ha felépítjük az Európai Egyesült Államokat, ami összekapcsolódik vmilyen formában Oroszországgal-> nem voltak elégedettek vele…

· Bekapcsolódott a Barbusse vezette Nemzköz Antifasiszta Komité (IAFK) párizsi iroda munkájába

· 20’ végére eltávolodott oktobrista barátaitól

· 1934 meghalt Károlyi József, Mihályt kisemmizték a megmaradt vagyonból, de legalább addig kicsit támogatta anyagilag József

· Andrássy halála után Katinka számukra nagy összegű végkielégítést kapott (mert a megtört Andrássy élete végén kibékült vele)

· 1928ban húgaival kibékült K. M., de a család férfitagjaival soha többé nem állt szóba

· Kun Béla nevezte el a „magyar Kerenszkijnek”

· Hoover kormány beutazási engedélyt adott neki az USÁba-> Jászi figyelmeztette, h ott ne érintkezzen majd komcsikkal, mert akkor senki se fogja komolyan venni, képviselje csak Októbert

· A komcsik meg azt várták tőle, h szocdem rendezvényeken ne mutatkozzon

· Találkozott Chaplinnel

· Barátság Upton Sinclair-rel

· Jászi az amcsi közvélemény előtt elhatárolódott a részben v egészben bolsi K. M. tól

· 1931 „Tiétek a föld” c röpirata a parasztságnak-> KMP terjesztette Mo-n

· 1931 Károlyiék 2 hónapos utazása a SZUban-> nagy élmény, megszilárdult hite a SZU tört küldetésében. De ott a sajtóban egy sor sem jelent meg róla és az ottani magy komcsi emigránsok nem kartak vele találkozni

· Amszterdamban háborúellenes kongresszus, beválasztották egyedüli magyarként a 130 tagú nemzköz békebizottságba. Üdvözölték őt magyar írók aláírásával: József A., Illyés Gy., Bálint György, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Radnóti, Gelléri, Márai, Zelk Z,

· „Világbizottság a német fasizmus áldozatainak segítésére” tagja-> Marley bizottságban is benne volt (+ még 1-1 angol, amerikai és svéd jogász), ami ellenőrizte a Saar-vidéki népszavazást és jelentést írt a Népszövetség számára

· 90%ot kapott a Németországhoz csatlakozás, és ezt hiába érték el terrorral, a NYi közvélemény szemében szalonképessé tette a HItelrei-t, pár hét múlva bevezette az ált hadkötelezettséget Németo-ban

· 1935-38 Svájc

· 1937 levelezés Romain Rolland-nal, kikelt a moszkvai perek ellen, de megegyeztek, h nem hozzák ezt nyilvánosságra, h ne gyengítsék a sp polgháb baloldali harcosait, hiszen egyedül a SZU segítette őket

· Találkozás Ilyéssel Párizsban, nem tudtak egyetérteni, mert Illyés helyeselte a felvidéki területek visszacsatolását Mo-hoz, akármit is kell azért fizetni Hitlernek, amire K. M. figyelmeztetett

· Szakított a Komintern-nel

· 1938 végén a Károlyi csal átköltözött Angliába

· Már 37 óta azt tartotta Sztálinról, h teljesen letért a lenini útról, mégsem tételezte fel, h képes lesz Hitlerrel szövetkezni

· Andrássy Katinka a II. VH alatt Angliában önkéntes ápolónő, tűzoltó- és mentőautó sofőr

· 1942 végén kapcsolatba került Rákosi Mátyással

· Új Demokratikus Magyarországért Mozgalom- K. M. alapította Amgliában

· Barátai voltak A. J. P. Taylor és Erika Mann is

· 1942 Danubian Club alapításában is részt vett, föderáció volt a cél-> jó kapcs Benessel, mert az 41ben még azt mondta, h a lengyle-csehszl föderációhóz csatlakozhat majd Ausztria, Mo, és Románia is

· De 42 második felében a csehszl emigráció már szakított a föderáció elképzelésével

· 44 őszén már készülődött a haztérésre és h szerepet vállaljon Mo jövőjének rendezésében

· Tito megüzente neki Londonba, h szívesen látná, ha Jugon keresztól térne haza és a londoni szovj ügyvivő is sürgette, h menjen Debrecenbe

· Az emigrációban a hatalom és befolyásmentességnek köszönhetően elnyerte a szellemi függetlenséget, mégis hazatért leereszkedni a napi pol szintjére

· A BBC-ben üdvözölte a koalíció szegedi programját

· Hivatalos hazahívásra várt

· Még távollétében a főv tvhatóság tahjává válastották, és a bp-i dolgozók gyűlése sürgette, h foglalja el helyét (1945. jún.)

· Kitelepítéseket helytelenítette

· Eégsz életében jellemezte, h addig halogatta a kényelmetlen döntéseket, amíg elvesztették aktualitásukat

· Ha 45 elején hazatér, szinte tuti, h őt választják első közt elnökké

· Bizonytalan volt ebnne, h akarná-e h fontos pozíciót kapjon, mert sokaknak vörös posztó még az ő neve

· Visszakapta az Egyetem téri palotát és az antifasiszta földbirtokosoknak járó 300 holdat, de utóbbit nem vette igénybe, csak egy kis kártérítést

· Megkönnyebbülve látta, h annyira nem mérgezte meg a fasizmus a magyar nnépet, mint ő gondolta, nem minden fiatal fasiszta

· Szinte minden pártban voltak hívei, de egyik párt sem tudta teljesen magáénak vallani

· Fóton, Kápolnán, Parádon úgy érezte, végleg hazatért

· Nagy Ferenc megkérte, h csatlakozzon Párizsban a magy delegációhoz. Eredménytelenül tiltakozott a szlovákiai magyarok kitelepítése ellen.

· 1946-47 telét visszavonultan töltötte egy bérelt rózsadombi villában

· Story: a lakhatatlanná vált Károlyi-palota szobáin végigment, és a frissen leszedett Horthy képek üvegét kiütögette botja végével, ennyi volt az összes bosszúvágya

· Meglepődtem rajta, h K. M. elhitte a köztársaság-ellenes összeesküvést! Ő követelte először Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését!

· Beneshez nyílt levelet írt az ellen, h deportálják a szlovákiai magyarokat

· Nagy Ferencet svájci útja előtt megpróbálta lebeszélni a disszidálásról, mert egy még megmenthető Szabó Istvánt látott benne. Rákosi viszont pont azt akarta elérni, h Nagy Ferenc ne jöjjön haza és elérte.

· A magy ENSZ társaság elnöke lett, Katinka meg az Ang-Magy Baráti Társaság elnöke

· Olaszo.ban fogadta az elnök is-> erk elégtétel 26 évvel korábbi kiutasításáért

· Nagy Ferenc lemondása után hirtelen a magyar követi kar nagy része lemondott és állomáshelyén pol menedékjogot kért-> hiány lett diplomatákban

· Pol politikusok disszidálási hulláma

· 1947. jún. K. M. interjúja a Manchester Guardiannek: helyesli a közt-ellenes összeesküvés felgöngyölítését, elutasítja a Marshall-programot :S

· 1947-49.Párizsi követ lett. Jászi nála töltött 1 hetet, ez sem állította meg elszakadásukat. Interveniált a fr kormánynál, h támogassa Mo. felvételi kérelmét az ENSZbe.

· Nagyon szimpi volt neki Rajk László, de leírja, h iniciatíva néküli külügymin-nek bizonyult. „Puritán, ambíció nélküli embernek ismertem.” P. 515.

· Rossz benyomásai közül kiemelte a NÉKOSZ felszámolását

· Szabó Zoltán volt követsége kult attaséja, ő lett a kisebbik lánya férje

· Amikor Mód Pétert megvádolták, h a fr katonai hírszerzés ügynöke, K. M. megértette, h Mo-n is elkezdődik a koncepciós perek korszaka

· Máj. 30-án még találkozott Rajk Lászlóval, akit aznap letartóztattak. Jún. 2-án felkereste az ügyben Szakasits Árpád elnököt…

· -> lemondott, ekkor több beosztottja is: Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán

· Rákosi hazug levele alapján, rájött, h Rákosi hazdik és biztos lett benne, h a KP romló viszonya Jugoval összefügg a Rajk elleni váddal. Érvei leperegtek Rákosiról és Gerőről.

· Rajk kivégzése előtt táviratot írt Szakasitsnak, h rendeljen el perújrafelvételt, ugyanis ő (K. M.) fültanúja volt annak, h Rajk (belügyminiszterként) Rákosi beleegyezésével tette lehetővé Sulyok Dezső NYra szökését. Mikor sajtókonferencián ismertette és a fr sajtó is közzé tette, Rajkot és társait (Pálffy, Szalai, Szőnyi) már kivégezték.-> erre Rákosiék: K. M. „nyilatkozataival állást foglal népi demokráciánk ellen, átlép a rekació, az imperializmus oldalára” p. 524. + befolyásolható öreg embernek állították be-> azonnal válaszolt erre a hiv nyilatkozatra, h ő megvárta a pert, de kiderült, h nincsenek bizonyítékok, csak kikényszerített vallomások és ő élete hátralévő részében ugyanolyan hűséges lesz a szocializmushoz, mint a múltban…

· -> el lett vágva az út hazafelé

· Miután a Rajk-perről elmondta a véleményét, elzárkózott a nyilvánosságtól. Cannes-ba költözött Katinkával.

· „A Béke-világtanács októberi ülésén Lukács György állt ki a per védelmében a nemzetközi tiltakozással szemben.” P. 524. (a Rajk pert védte mármint)

· Végső menedék Vence-ban, 18. sz-i parasztházban

· A párizsi követségről távozása után, miután diplomata útlevelét nem használhatta, rendes magy útlevelet kért (h ne tűnjön disszidensnek) és kapott 1950 elején, de később nem hosszabbították meg.

· Jugoszláv korm őszinte hálája, amiért kiállt mellette a Rajk-perben felhozott hamis jugoszláv ellenes vádakkal szemben, Sinkó Ervin írta meg neki levélben a hálát

· „Alávaló társbűnös lettem volna, ha nem emelem fel szavamat és nem lett volna bátorságom ebben a konkrét esetben a valóságot vallani…”

· Vence-ban az emlékiratain dolgozott felesége segítségével. 53ban készült el a Hit illúziók nélkül angol kézirata. A. J. P. Taylor segített

· K. M. utsó pol megnyilvánulása Sztálin halálakor volt az újvidéki rádiónak adott interjúban. Sztálin politikáját okolja második emigrációjáért és reméli, h Sztálin halála véget vet a hidegháborúnak.

· 1955. márc. 19-én halt meg. Fia angliai sírja mellé temették (aki angol repülőtisztként kiképzése alatt halt meg égési sérülésekben).

· Mo-n 1 mondatos újsághír közölte halálát.

· 1962 hamvai hazaszállítása és Katinka hazatérése

· „Lehetetlenség volt továbbra is hazámban élni, anélkül, h tiltakozni tudjak azoknak az erkölcsi elveknek a megsértése ellen, amelyeket a szocializmus alapjának, lényegének tartok. Mert a szocializmus nem csupán gazdasági kérdés, hanem etikai kérdés is. A kapitalista társadalom megszüntetése nem sokat ér, ha a helyébe nem egy magasabb rendű, igazságosabb és szabadabb társadalmi rend kerül.” p. 536.

· A szocializmusban látta társadalmunk betegségeinek egyedüli gyógymódját.