A rendszerváltás és következményei
· 1985 Monori találkozó: ellenzéki gyűlés. Kis János, Csurka István is referál.
· A SZU-ban vége lett a gerontokráciának (Brezsnyev, Antropov,) A fiatal Gorbacsov lett az első titkár-> Peresztrojka, glasznoszty.
· 1987. szeptember. Lakitelki találkozó
· Ellenzék komoly megszerveződése 1987
o Hálózat-> Szabad Demokraták Szövetsége: demokratikus ellenzék
o Magyar Demokrata Fórum: népi ellenzék
· 1988 Társasági törvény-> 89 januárjától „spontán” privatizáció.
· 1989 tavaszán az ellenzéki erők szövetséget kötöttek
· 1989 Máltai egyezmény.
o Gorbacsov és id. Bush
o A SZU kivonul Közép-Európából.
- A máltai egyezmény után Gorbacsov értekezleten közölte a többi szoci ország vezetőivel, h a SZU katonailag és politikailag kivonul Közép-Európából, most már mindenki boldoguljon, ahogy tud.
- Pozsgay Imre a rádió 168 óra c. műsorában kijelentette, h „Mo-n nem ellenforradalom történt 1956-ban”-> ezzel lemondott a Kádár-rendszer alapeszméjéről! (egy politikusokból és történészekből álló bizottság nevében mondta ezt ki) -> ki lett húzva az MSZMP alól a talaj.
· 1989. márc. Független Jogász Fórum felhívására létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA)
· „Tárgyalásos forradalom”
· 1989. szept. 16. Nemzeti Kerekasztal
· Az MSZMP-n belül is politikai erővé váltak a radikális reformerek: 1988. májusi pártértekezlet:
o kibuktatták a PB-ból a konzi rendpárt tagjait,
o Kádár Jánost felfelé buktatták pártelnökké,
o Főtitkárnak Grósz Károlyt választották meg
· 1989. okt. 7. az állampárt lényegében felszámolta önmagát
· 1989:II. tv. egyesülési jog
· 1989:III. tv. gyülekezési jog
· 1989:XVII. tv: népszavazásról és népi kezdeményezésről
· 1989. okt. 23. alkotmánymódosítás:
o Eltörölte az 1pártrendszert
o 1989: XXXII. tv. formáljogilag az 1949-es alkotmány módosítása
o Aznap köztársaság kikiáltása (Szűrös Mátyás)
· 1989:XXXIII. tc. a pártokról
· 1989/34. tv. választójogi törvény.
· 1989/32. tv. alkotmánybíróság létrehozása
· 1989/33. tv. párttörvény
A Nemzeti Kerekasztal (NEKA)
· 3 egyenjogú tárgyaló:
o EKA: Bjcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, FIDESZ, FKGP, KDNP, MDF, MSZDP, SZDSZ…
o MSZMP
o Társadalmi szervezetek: pl. SZOT; Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Baloldali Alternatíva Egyesülés…
· 1989. jún. 16. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése
· Júl. 6. Nagy Imre rehabilitálása. Aznap meghalt Kádár
· Szept. 18. Sarkalatos törvények. A Szadesz (Tölgyesi Péter képviselte) és a Fidesz nem írta alá, mert nem értettek egyet azzal, h a közt elnököt közvetlenül válasszák, mert akkor Pozsgay Imre lett volna az, a KB tag (aki nagyon népszerű volt).
· 1989. nov. „Négyigenes népszavazás”
o Fő kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
· Az első szabad választások
· 1990. márc. 25., ápr. 8.
· Parl. köszöb: 4%
· MDF 59,58%
· Antall József mineln.-> kormányban: kisgazdák, MDF, KDNP,
· MDF-SZDSZ paktum->
o a minelnököt az ogy választja, a korm többi tagját a mineln javaslatára a közt eln nevezi ki
o Kancelládedemokrácia: a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményével kivédi a kormányválságokat: ha a képviselők ötödének indítványozására (az indítvány vkit jelöl új minelnöknek) a képviselők több mint fele megvonja bizalmát a kormánytól, akkor az új mineln-öt megválasztottnak kell tekinteni
o Az SZDSZ jelöltje lett közt eln: Göncz Árpád
· Baloldal nem kapott túl sok szavazatot (94ben annál többet)
· Parl. mandátumok többségét a humán értelmiségi elit kapta
· Szakítás a tanácsrendszerrel->önkormányzatok
· Éles közjogi viták a 90-94es parl. ciklusban
· 1990. okt. taxisblokád:
· 1991. jún. 19. az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy, elhagyta Mo-t.
· 1993. dec. Antall József meghalt-> Antall-kormány megbízatása megszűnt-> Boross Péter alakított kormányt
· Az MSZP monopolizálta a baloldaliságot, ezért nyert 94-ben, az MDF bukása után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése