9. tétel: Magyarország társadalma a két világháború között

Nagybirtokosok és nagytőkések

· Hagyományos uralkodó osztályok álláspontja: az újabb forradalmak megakadályozásának feltétele a rendszer bázisának kibővítése a középrétegek különböző csoportjaival.

· Uralkodó elit= finánctőke + 1000 holdon felüli nagybirtokosok

· Arisztokrácia egy része elveszítette birtokai egy részét Trianon miatt-> mérsékelt kárpótlást kaptak egy alapból, amit a magyar és a román állam hozott létre

· Bethlen István egyensúlyi helyzetet hozott létre a nagytőke, a nagybirtok és az állami bürokrácia érdekeire építve

· Agrárius tábor:

o „egységes gazdafront” jelszó

o Gazdasági együttműködés inkább a Mo-nál iparilag fejlettebb országokkal: Németo., Ausztria

o <-> ipari és banktőke: gazd együttműködés inkább agrár jellegű országokkal

· Gömbös miniszterelnökségétől kezdve a nagytőke defenzívába szorult

A középrétegek

· Középbirtokos: 200-1000 hold

· Középbirtokok technikailag elmaradottak

· Közigazgatás tisztviselői, hadsereg tisztikara, közvetlen hatalmi elnyomó apparátus-> szélsőjobbra fogkonyak

· 10-100 munkást foglalkoztató ipari tőkések; 5-20 alkalmazottal rendelkező kereskedelmi vállalkozók -> gazdasági stabilitás az érdekük, a rendszer támogatói

· Városi és falusi kispolgárság: jobb- és baloldali radikális pol irányzatok támogatói között is ott vannak

Munkásság

· Szervezett munkásság tudatosan őrzi a munkásmozgalom hagyományait, progresszió bázisa

Parasztság

· Gazdagparasztság: 25-100 hold

· Középen 5-25 hold

· Szegényparaszti tömegek: saját földből nem tudnak megélni, más munkára is kényszerültek

· Parasztság legnagyobb tömege: földnélküliek: cselédek, napszámosok, kubikosok, summások

· Egykézés-> visszaesett a természetes szaporodás. Viszont a trianoni határokon túlról 350 000 magyar települt be.

· 3 millió koldus országa