24. tétel: Kultúra, oktatásügy és tudomány az államszocializmus időszakában

Oktatásügy

· 1946 nők előtt megnyílt minden egyetem és főiskola

· 1947 kisgazda kezdeményezésre pártkozi tárgyalás a vallásoktatás fakultatívvá tételéről-> Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter.

· Fizikai dolgozók gyerekeinek oktatását segítették a népi kollégiumok (pl. NÉKOSZ), de ezt a mozgalmat az MDP felszámolta 1949-ben.

· Egyházi iskolák államosítása ellen elzárkózik a kat. egyh. tüntetések pl. Pócsoetri demonstráció, ahol meghalt egy rendőr (1948. jún.)-> kapóra jött az MDP-nek, hisztérikus hangulatot termetett

· -> egyh iskolákban oktató világi tanárok állami alkalmazásba kerültek, az egyháziakat az egyh eltiltotta ettől

· 1949. évi 5. tv erejű rendelet: fakultatív vallásoktatás

· 1950. aug. 30. megállapodás az egyházal-> 8 kat, 4 refi, 1 evangélikus és 1 zsidó gimn. működött Mo-n

· 1951 Elnöki Tanács tv erejű rendelettel létrehozta a 4 évfolyamos általános gimnáziumot

· 1962 megszűnt a munkás- és paraszt származású felvételizők előjoga

Irodalom és művészet

1945-48

· Kéry László szerk.-> Magyarok c folyóirat: a Nyugat és a Magyar Csillag folytatója, a Nyugat mind a 4 nemzedéke publikált benne (1. Füst Milán, Szép Ernő, Tersánszky Józsi jenő, Nagy Lajos 2. Márai Sándor, Szabó Lőrind, Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Áprily Lajos, 3. Weöres Sándor, Vas István, Jékely Zoltán, Kálnoky László, 4. az újholdasok)

· Újhold: Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Ottlik Géza, Mándy Iván, Örkény István

· Válasz 46ban újra indult, a népi írók mozgalmának és a klasszikus („nyugatos”) modernség szintézise: Illyés Gy., Németh László, Cs. Szabó László + NPP-s népi írók: Veres Péter, Szabó Pál, Kodolányi János

· Alkotás Kassák Lajos szerk., avantgárd-> Kárpáti Aurél, Schöplflin Aladár, Szabolcsi Bence

· Kortárs szintén Kassák szerk., SZDP művelődéspolitikai fóruma-> Fejtő Ferenc, Ignotus, üzemekben munkáselőadásokat tartottak

· Új Idők: Benedek Marcell és Kassák szerk.

· Valóság: a NÉKOSZ folyóirata

· Forum az MKP lapja, szerkesztők: Ortutay Gyula, Lukács György, Darvas József

· Realizmus: SZUból hazatért emigráns írók: Balázs Béla, Gábor Andor

· Szőts István: Röpirat a magyar filmművészet ügyében

· 1947 Radványi Géza: Valahol Európában c film

· Egy igazoló bizottság háborús bűnösnek bélyegezte Dohnányi Ernőt-> emigrált és ez valszeg elriasztott a fasizmus elől NYra menekült antifasiszta magyar művészeket a hazatéréstől L

· Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Weiner Leó a zenében

· Posztnagybányai iskola: Gresham-asztaltársaság, Berény Róbert, Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi

· Európai Iskola: Czóbel Béla, Márffy Ödön, Anna Margit

· Realista figuratív művészet: Rabinovszky Máriusz

Államszocializmus

· Megszűntették: Magyarok, Válasz, Alkotás, Kortárs, Új Idők, Újhold, Valóság, Forum

· A Csillag működhetett csak tovább (szerk. Király István) és 50ben megalakult az Irodalmi Újság

· „szocialista kulturális forradalom”-> új értelmiséget teremtett, széles tömegekhez juttatta el a művészetet (kivéve amit betiltott)

· 1949-50 Lukács-vita: a Rajk-per megfelelője a kulturális szférában-> megbélygeezte Lukács „népfrontos”, szövetségi politikát hirdető népi demokrácia felfogását

· „Lobogónk: Petőfi!” Horváth Márton – a Révai-féle 50es évekbeli kultúrpolitika összefoglalása

· Betiltották, mert pesszimista: Madách Imre: Az ember tragédiája, Bartók Béla: Csodálatos mandarin-> kihúzta a biztosítékot az értelmiségnél

· Emigráció: Zilahy Lajos, Radványi Géza, Márai, Cs. Szabó László az 50’ években

· Nem jelenhettek meg a „liberális nyugatosok”

· A legjobb írók menedéke: gyermekird., műfordítás, rádiódramaturgia

· Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról: 1950ben írta, és csak 56ban jelent meg, a forradalmi sajtóban

· Osztályharcos nagyregények: Szabó Pál: Isten malmai; Veres Péter: Három nemzedék, Déry Tibor: Felelet

· „kincstári optimizmus”

· Vígjátékok: Mágnás Miska, Dalolva szép az élet, Civil a pályán, Állami Áruház

· Keleti Márton, Várkonyi Zoltán, Gertler Viktor

· Kommunista hitükben megcsalatott írükból lett a párton belüli íróellenzék, ami szorosan kötődött Nagy Imréhez és 56ban fontos szerepet vállalt

· -> megtorlás: 57ben Írószövetsg feloszlatása, Déry Tibor és Zelk Zoltán és sokan börtön

· 1957-58 Élet és Irodalom, Kortárs s kp-i folyóiratok, vidéken Tiszatáj-Szeged, Alföld-Debrecen, Jelenkor-Pécs

· Film kikapaszkodott a sematizmusból-> Fábry Zoltán: Körhinta, Hannibál tanár úr; Makk Károly: Liliomfi

· 1958 MSZMP Művelődéspolitika irányelvei-> kiegyezés a művészet és a hatalom között: stílusválasztás terén művészi szabadság, de tabu témákat nem érinthetnek: Kádár-rezsim legitimitása, szovjet katonai jelenlét, Nagy Imre, többpártrendszer, emigráció, szövetsége sszoci országok politikája

· A művészekkel kötött kiegyezés kultúrpolitikusa Aczél György

· Déry Tibor börtönben írta: G. A. úr X-ben, A kiközösítő

· 1959 Ottlik Géza: Iskola a határon

· Sarkadi Imre: A gyáva, Oszlopos Simeon

· Cseres Tibor: Hideg napok

· Sánta Ferenc: Az ötdik pecsét, Az áruló

· Neoavantgárd: Petri György, Szilágyi Ákos, Zalán Tibor

· Szabó István: Álmodozűsok kora, Apa

· Gaál István: Sodrásban, Zöldát

· Kósa Ferenc: Tízezer Nap

· Jancsó Miklós: Szegénylegények; Fényes szelek; Csillagosok, katonák;

· Makk Károly: Szerelem

· Huszárik Zoltán: Szindbád

· 60’ évek elterjedt a TV

· 1970’ Csoóri Sándor, Illyés Gyula… lojalitásukért cserébe követelték, h a hatalom törődjék többet a nemzeti sorskérdésekkel-> bezúzatták Illyés: Szellem és erőszak c. már kinyomtatott könyvét

· Mészöly Miklós: Saulus, Film, Alakulások

· Nádas Péter: Egy családregény vége, Emlékiratok könyve

· Esterházy Péter: Termelési regény

· Nagy Gáspár: NI c verse miatt bezúzatták az Új Forrás egy számát

· 1988 májusi MSZMO pártértekezlet feloszlatta a pártközpont kulturális osztályát

· 1980’ új folyóiratok: 2000, Beszélő, Holmi, Magyar Narancs…

· A megnyert szabadság árán a kultúra elveszítette az állami mecenatúrát, az anyagi biztonságot