Hajdu Tibor: Károlyi Mihály

Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1978.

· 1893 beiratkozott a jogi karra Pesten, mérsékelt érdeklődéssel és rendszertelenül tanult.

· 3 hetes brightoni nyaralás 1894ben Károlyi Sándor és Apponyi Albert társaságában

· A századforduló közönséges pesti orfeumvilágától mindig is idegenkedett.

· 1897 Károlyi László elvette a nála 20 évvel fiatalabb Apponyi Fanni grófnőt, László gróf a gyerekek megszületése után szinte magára hagyta Fanny grófnőt a nála is magányosabb Mihály-jal Fóton-> szerelem, László nem is háborodott fel rajta igazán, csak Sándor bácsi

· Az új rokonság az Apponyi családdal a klerikális-aulikus befolyást erősítette Fóton. Apponyi Albert jó barátja volt Károlyi Sándornak.

· Apponyi Albert a gyűlölt György kancellár fia volt, fiatalon 48nak még a romantikája sem érintette meg, és annak ellenére, h később használta a 48as és nemzeti jelszavakat, haláláig Habsburg-hű maradt. „Tipikus magyar úri politikus – belül mindig királypárti, kívül mindig ellenzéki, akkor fedezi fel a nemzeti jelszavakat, mikor azok nem csak forradalmi, de liberális tartalmukat is elvesztették, s mivel Bécs ellen nem irányulnak, igazi értelmük csupán a nem magyar népek jogfosztottságának fenntartása.” P. 23.-> „Miért volt olyan nagy hatással ez a csillogó frázispolitikus az ifjú Károlyi Mihályra, közel két évtizeden át?” p. 23.

· 1899 pénzügytanból megbuktatta Mariska Vilmos prof. „Egy magyar egyetemi tanár, aki megbuktat egy grófot, megbuktatja egy majorátus jövendőbeli urát: hogy ez lehetséges, hogy akadt ilyen ember, ez nemcsak a szigorú cenzort, hanem az egyetemi oktatás egész intézményét is fölemelte a szememben. Rávettem magam a pénzügytanra…” p. 24. Károlyi M: Egy egész világ ellen. 2. kiad. Gondolat, 1965. p. 22.

· Fiatalon folyékonyan beszélt és írt: angol, franca, német, vmennyire értett olaszul és latinul, de a helyesírás még magyarul sem ment neki jól. J

· Szakítás nélküli eltávolodás gyermekkora vallásosságától

· 24 évesen automatikusan a főrendiház örökös tagja lett

· Fiatalkori társa, később gyűlölködő pol ellenfele. Windischgraetz Lajos hg

· A fiatal Károlyiról Krúdy azt írja, h tipikus mágnásifjú, Széchenyihez hasonlította

· A kártyaasztalnál olyan veszteségeket halmozott fel, amelyek a magyar kártyások történetében párjukat ritkították! Kártyacsatái hírhedtek voltak a század elején.

· A 900as évek elején szenvedélyes materialista lett, imádta a római jogot is

· 1901es választáson Károlyi Sándor óhajára jelöltette magát, nem jutott be a parlamentbe

· Még önálló nézetei kialakítása előtt Tisza-ellenes volt már, a családi pol alapján

· 1905 Pétervásárán egyhangúlag megválasztották-> mandátum

· 1904-06-os koalíciós válság-> Károlyi M. örökre szakított a 67-es keretekkel. A függetlenségi elveket komolyan vette, de mérsékelten értelmezte, Nem tartotta lehetségesnek Mo. teljes elszakadását a Monarchiától, ezért a függetlenségi pol lényegének a gazdasági függetlenség kivívását tartotta, az agrárius érdekeknek megfelelően.

· 1905-ös programbeszédében azt mondta, h a vjog kiterjesztésének híve (a párt programjának megfelelően), kikötötte, h csak a nemzeti érdekek figyelembevételével.

· K. M. a magyar szupremácia fenntartásának fő eszközének (a kivándorlás megállítására) a földtelen parasztság állami segítséggel, parcellázással való földhöz juttatását tartotta.

· 3 évig volt az OMGE elnöke. Bízott benne, h egyesíteni tudja az OMGÉt és a Gazdaszövetséget: a nagy- és középbirtokos osztályt.

· 1909 Tisza főrendiházban külpol programbezsédet mond, ezzel kezdi visszatérését: háborút hirdet Szerbia és szükség esetén Anglia ellen. (a szindikalisták kis csoportja vállalta Kasszandra szerepét). A koalíció jobb szárnya szimpatizált Tisza kiállásával, amiben a nemzetiségek elnyomásának igazolását látták.

· 1910 K. M. közös vjog-ellenes kampánya Tiszával :S „pályája konzervatív mélypontjára érkezett az 1910-es választás előtt” p. 81. „Ballépését magyarázni lehet, menteni nem.” P. 81.

· 1910. febr. 21. Károlyi palotájában formálisan is megalakult a „választói jog nemzeti reformja” mozgalom. Elnöke Dessewffy Aurél, alelnökök: Hatvany-Deutsch Sándor, K. M., Bethlen… itt fogadták el az orsz vjogi naggyűlés programját, amit Baross János írt

· -> márc. 19. naggyűlés a Vigadóban, felszólalt K. M. az OMGE elnökeként, munkások ellentüntetése, beverték a Nemzeti Kaszinó ablakait, … K. M. neve felkerült a szocik és demokraták által gyűlölt „fekete grófok” listájára

· A véderővita, mérsékelve a vjog kp-i szerepét, megváltoztatta Tisza és K. M. viszonyát. Véderőkérdésben és a külpol, nemz kérdésben ellenfelek voltak. 1911 tavaszán már nem támogatta K. M. Tisza új vjog ellenes kampányát.

· A véderővitával kiléptek a függetlenségi pártok a külpol passzivitásból.

· Függetlenségi obstrukció az új katonai kiadások ellen, Justh indította, 1911 jún végétől 1 éven át tartott

· 1912 máj. 23. munkásság demonstrációja. Tisza követelte az MSZDP vezetőségének lefogását, de a kormány többsége elvetette.

· Miután az ellenzéki összefogás vjogi alapon jött létre, mert belátták, h az érvényben lévő játékszabályok alapján őt sosem fogják tudni leváltani, Tisza feladta vjog ellenességét

· 1912. jún. Kossuth Ferenc ismertette a parlamentben az ellenzék vjogi programját és felajánlotta az obstrukció abbahagyását, ha a véderőreformot provizórikus jelleggel, néhány évre szabják meg-> Tisza elutasította az ajánlatot

· Kivezettetés az üléseremből… 1912 jún.

· K. M. Justh és Apponyi társaságában üdvözölte a Galilei kör küldöttségét, Miskolcon Landler Jenővel és Jászi Oszkárral együtt tartott népgyűlést.

· 1912 Pesti Hírlapban „Nemzeti politika és szocializmus” c cikkébven elhatárolta magát régi szövetségeseitől, akik nemz érdekekre hivatkozva elutasítják az ált titkos vjogot

· Vitatkozott a Bp-i Hírlappal, rámutatott, h az MSZDP beeresztése a parlamentbe tompítaná az osztályharcot

· Justh Gyula: elszántság, vagyoni függetlenség, egyéni ambíció hiánya-> Justhot kősziklává tette hívei szemében

· 1912 szept. Andrássy (Apponyi és Károlyi közvetítésével) csatlakozott az ellenzék küzdelméhez-> ez akadályozta, h az ellenzék szorosabban kötődjön a szocdemekhez

· Párbaj Tiszával

· Szocdem pártkongresszus (Justh és K. M. jelen volt) ált sztrájkot hirdetett meg 1913. márc. 4-re, tiltakozásul a vjog elsikkasztása ellen, Apponyi és Désy egyezkedni kezdett Garamival, dicstelenül le lett fújva a sztrájk

· 1913. jún. 13. megegyezés Kossuth Ferenc lakásán: K. M., Justh, Apponyi részvételével

· 1918ig idegen volt K. M. naci eszmevilágától a szöv a nemzetiségekkel. De a 10-es évek elején rájött, h a háború közvetlenül veszélyeztetni fogja a történelmi Mo-t. Pacifizmus, semlegesség, nyugatbarátság.

· 1913. júl. 5. K. M. pozsonyi programbeszédében bírálta az OMM csúf szerepét a II. Balkán háborúban, magyarok és szlávok egymásra utaltságának gondolata.-> kormánysajtó viharos támadással válaszolt

· 1913. nov. 14. magyar delegáció megválasztása: Függetlenségi Párt 4 helyet kapott: Károlyi, Apponyi, Lovászy, a negyedik helyet átengedték Vázsonyinak. (az ellenzéknek fontos volt, h a pesti demokrata polgság vezére is részt vegyen). -> „Károlyi még azzal is hízelgett Vázsonyi hiúságának, hogy belépett a Demokrata Körbe. Ennél komolyabb gesztus volt, h beszédet mondott a magyar zsidóság gyűlésén Beilis vérvád alól történt felmentése alkalmából.

· -> K. M. szereplése a delegációban elvfeladás volt, de külpol terveihez szüksége volt a nyilvánosságra, amit a delegációs tagság biztosított neki.

· 1913 nyarától folyamatosan jelentetett meg az OMM külpol-t bíráló cikkeket fr és német lapokban. Bírálta: 3as szövetség, német külpol., Németo. háborút készít elő, az OMM pedig követi, noha nem bírja a fegyverkezési versenyt.

· Francia orientáció a német elköteleződés megelőzésére, de már késő volt. Több fr kölcsön felvétele Mo. részéről- volt az elképzelése.

· 1914. febr. találkozás Poincaréval

· 1914. márc. amerikai út, a nyugati szövetségkereséséhez tartozott. Pénzgyűjtés a demokráciáért vívott harcra-> az I. VH alatt lefoglalták, mint ellenséges tulajdont, utána évtizedekig huza-vona a visszaszerzése

· Nagy hatással volt rá, h egyszerű emberek simán bezsélni mertek vele Amerikában, nem úgy, mint Mo-n egy gróffal...

· „Károlyi tudta, h a háborúban Mo. semmit sem nyerhet, de mindent elveszíthet.” P. 169. és azt is, h az OMM számára egy vesztes háború a felbomlást fogja jelenteni. És a vereséget valószínűnek tartotta

· Jászi már 1914ben látott fantáziát Károlyiban

· 1915. szept. megszületett első gyereke: Károlyi Éva Viktória. Ezután K. M. a frontra ment. Már márciusban, amikor korosztályát behívták, önként jelentkezett, alig bírta kijárni, mert grófoknál szokatlan volt a tényleges harcolás. A bp-i 1. huszárezredhez vonult be, ennek frontra vezénylését direkt halogatták, mert ő benne volt-> K. M. feldühödött

· 1915 Olaszo. hadba lépésének veszélye mozdította ki a passzivitásból az ellenzéket és Károlyt. K. M. az Olaszországnak teendő engedmények híve volt. Sonnino szívesen megegyezett volna vele, ha módja lett volna a dualizmust felrobbantani.

· 1915 Tisza meghosszabbítja a háború tartamára az 1910-es országgyűlést-> K. M. rámutatott, h ez tvtelen, de elismerte kisebbik rossznak egy háborús választással szemben-> hívei nyilvánosan bírálták ezért. A VH: ról: „úgy sodródtunk bele, mint Pilátus a krédóba.” P. 183.

· Azt gondolta, h a VH után új világ fog születni, amelyben a nép belezsól sorsa intézésébe

· 1915. szept. bukovinai frontra ment a menetszázada: együtt élt a magyar néppel, itt ismerte meg igazán és a lövészárokban értette meg, h a nép alkalmas saját sorsának intézésére. Nem csak a felv, hanem a józan ész alapján is jár a vjog neki.

· Apponyihoz hasonlóan foglaltak állást a háborúban megnövekedett súlyra szert tett falusi és városi kispolgság szószólói: Szabó István és Vázsonyi V.

· Andrássy Károlyinak a békére, és a vjogra vonatkozó követelését is elutasította.

· 1915-16 eltávolodott saját pártjától

· Kölcsönös óvatosság redukálta minimálisra kapcsolatait a szocdemekkel, mindkét részről, az I. VH alatt. A kialakuló kisgazda párttal még kevesebb kapcsolata volt. A vjog harcosai nem voltak tudatában, h ha kiszélesedik a vpolgárok köre, akkor ennek a pártocskának lesz a legtöbb szavazata! A falu nyelvén ők értettek, sok minden más lehetett volna, ha K. M. megelőzi Bethlen zseniális húzását és maga közeledik a kisgazda párthoz.

· K. M. leginkább közvetítők nélkül, saját pártjával akarta megtalálni a kapcsolatot a parasztsággal.

· 1915 végén túllépett a hagyományos fggtlenségi pol keretein, nőtt a népszerűsége, ennek ellenére csak más pártok közvetítésével voltak tömegkapcsolatai.

· 1916. jún. bírálta a képviselőházban a német szövetséget, nyilvánvalóvá tette, h ezzel kapcsolatban magában a fggtlenségi pártban is meghasonlottság van-> akuttá vált a párt válsága

· K. M. közelesett a kispolgári demokrácia táborához: földreformot, hitbizományi rendszer átalakítását követelte. Demokrácia nélkül elpusztul a nemzet.

· A ffgtlenségi párt nagy része helytelenítette K. M., a formális elnök(!) pacifizmusát

· 1916. júl. 9. kilépett a pártból, kijelentette, h nem akar új pártot alapítani, de nyomában Batthyány és Lovászy is kilépett. Júl. 10. csatlakozott hozzájuk Holló Lajos, Polonyi Dezső, Kun Béla hódmezővásárhelyi képviselő

· Nehéz volt megkülönböztetni név alapján a két fggtlenségi pártot (Függetlenségi és 48-as Párt; Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt)-> mindenki Károlyi-pártnak hívta K. M. pártját. A párt népszerűsége gyorsan nőtt Bp-en, de szervezete nem.

· A Károlyi-párt tagságát zavarta K. M. kapcsolata a szocikkal, a radikálisokkal, feministákkal. Másrészt gyanús volt Andrássyval és Apponyival ápolt kapcsolata (mert németbarátok voltak.)

· 1916-ban K. M. célja még az OMM, a magyar arisztokrácia megmentése, a vereséget megelőző békekötés útján.

· 1916 őszén a hadviselő hatalmak egy része már jónak látta volna békét kötni.

· IV. Károly trónra lépéséhez sok reményt fűzött, hiszen az mindig hangsúlyozta pacifizmusát. A bizakodó hangulat ált csalódással végződött, Károly mindent másképp tett, mint Ferenc Jóska, de az eredmény mindig ua. volt.

· Ottokar Czernin külügymin Ferenc Ferdinánd köréhez tartozott, bukaresti nagykövetként nagyon kompromisszumkész volt a románokkal-> Mo-n gyűlölték. Most az orosz különbékén dolgozott.

· Német tengeralattjárók blokádja Anglia ellen-> mégjobban kiterjedt a háború a civilekre, maga után vonta Amerika hadba lépését.

· K. M. volt az egyetlen, aki tiltakozott a korlátlan tengeralattjáró háború bevezetése ellen! -> népszerűsége tovább nő itthon és külföldön

· 1917. febr. elhatározta, h a királynak rokonszenves ált vjog jelszavát használja fel a háborús korm megbuktatására

· 1917. febr. 6. „a hősök vjogáról” tartott beszédet. (olyan mérsékelt bővítés lett volna, h csak na, mégis jól hangzott volna, h vki szavazhat, aki addig nem tehette) „bizonyos fokig a nők vjogának bekapcsolását tartom kívánatosnak” p. 212.

· Vjogi blokk: Károlyi-párt, Giesswein, feministák, Vázsonyiék, szocdemek,

· Az orosz forr és az MSZDP aktivizálódása közelebb vitte Károlyit a parlamenten kívüli ellenzékhez. A szocdemek felfogták K. M. németellenességének fontosságát, a Károlyi-párt felhagyott soviniszta stílusával.

· 1917. márc. 20. K. M. képviselőházi beszédben üdvözli az orosz forradalmat. A magyar forr elkerülése érdekében intette az uralkodó osztályokat, h szívleljék meg az orosz forr tanulságait. -> polg sajtó felzúdul, h K- M. szimpatizál az orosz forradalommal

· 1917. ápr. bizalmas tanácskozás a vjogi blokk előkészítésére: Károlyi, Batthyány, Vázsonyi, SZDP vezetőség.

· 1917. máj. sztrájkhullám az országban

· Andrássy titkos audiencián azzal ijesztgette a királyt, h Tisza makacssága a szocik karjaiba kergeti Károlyit, és akkor megmozdul a föld a Habsburgok lába alatt.

· Máj. 21. Tisza átnyújtja vjogi reformtervezetét a királynak, nem kielégítő, elbocsátja Tiszát

· Wekerle és Andrássy össze-vissza intrikáltak egymás ellen a királynál, ő inkább kinevezte Esterházy Móricot minelnöknek

· Vjogi blokk célja: ált vjog, annexió nélküli demokráciával biztosított béke. Károlyi párt, PDP, Kresztényszoci párt (Giesswein), Radikális Párt, MSZDP.

· A király Bp-re érkezése és Esterházy kinevezése napján több százezres tömeg tüntetett a Városháza körül, főleg szervezett munkások.

· Károlyi király személye körüli miniszter az Esterházy-kormányban

· Batthyány miniszterségével a Károlyi párt kapocs lett a kormány és a Blokk között.

· A Blokk nagy mulasztása: nem emelt szót a nemzetiségek elnyomása ellen, a Károlyi párt és a keresztényszocik el sem ismerték a tényt. Pedig a nemzetisgi pártok együttműködtek volna!

· 1917. jún. az Esterházy korm jóváhagyta Esterházy és Vázsonyi vjogi paktumát: szakmunkások, frontharcosok, kisiparosok és kereskedők, író-olvasó kisgazdák, városokban és iparvidékeken titkos vjog, női vjog előírányozása. De a román és a szlovák pártok hátrányos helyzete fennmaradt.

· Tisza elutasította a kormprogramot… Andrássy magyarázta neki, de hiába, h ha nem lesz ált vjog, akkor forradalom lesz…

· Az Esterházy-korm éppen a béke érdekében nem tett semmit. Károlyi utazgatott NYra tárgyalni. Késő. Clemenceau már nem akart megegyezéses békét…

· Svájcban barátkozott össze Jászival. Rendkívüli hatással volt rá Jászinak a nemzetiségekről írt könyve. „Jászi megértette velem, h szabadságjogokat nem lehet fajok szerint osztályozni és amellett a demokrácia dobját is ütni.” P. 239.

· „Sőt Vázsonyi maga szorgalmazta, hogy a kormány ne tegye lehetővé a Károlyi svájci tárgyalásain elvben előkészített osztrák-magyar-német békeegyesület demonstratív zászlóbontását Budapesten.” P. 241. ???? K. M. nyilatkozata Az Estnek, 1918. febr. 14. (Magyarország c napilap közölte)

· „Vázsonyi pálfordulása után a választójogi blokk gyakorlatilag megszűnt létezni. Károlyi 1917. december 19-én még elnökölt a blokk tanácskozásán, ahol lenyelték Vázsonyi „szelídített” választójogi törvényjavaslatát; a megalkuvás hiábavalónak bizonyult, mert a Munkapárt ezt a tervezetet sem fogadta el. Vázsonyit ezután már nem érdekelte a blokk, csak az, milyen áron tud megegyezni Tiszával.” P. 243 ???

· K. M. Vázsonyi hiúságát és karrierizmusát okolja árulásáért. De Hajdu Tibor szerint: a forradalom réme meggyőzte a korábban a radikra és a szocikra számító modern középpolgárságot, h legfőbb érdeke a fennálló rend védelme. 1917 novemberétől a kormányban pont Vázsonyi követelte legjobban a radi béketörekvések és forradalmi mozgalmak eltiprását

· Az orosz forr utána keresztényszocik is óvatosak lettek

· -> K. M. már csak a szocikra és a radikálisokra számíthatott

· Rágalomhadjárat K. M. ellen-> … népszerűsége nő a nép körében, társadalmi bizottság alakult, bankettet rendezett a gróf tiszteletére, benne volt Ady, Jászi, Babits, Kernstock Károly, Krúdy, Fenyő Miksa, Sándor Pál

· Rokonai nem utasították el Károlyi Imre vádjait!!! Windischgraetz Lajos, Pallavicini György a rágalmazók mellé álltak.

· A 14 pont megjelenésekor K. M. és Jászi minden bizalmát Wilsonba vetette, K. M. egész 1918 folyamán ennek az illúziónak a rabja volt

· 1918. ápr. Róma, az OMM elnyomott népeinek kongresszusa, nemz önrendelkezést követelnek

· A Károlyi-párt vállalta a sztrájkoló munkásság parlamenti szószólójának szerepét

· Bédy-Schwimmer Róza feminista mozgalmár

· 1918. szept. bolgár összeomlás és fegyverletétel híre

· K. M. természetesnek tartotta volna mineln-i kinevezését, hiszen bejött minden Kasszandra jóslata

· Nem vágyott a hatalomra, ugyanakkor hivatásának érezte, h megoldja a békét, de a felelősséget az összeomlás utáni helyzetben meg akarta osztani másokkal-> üldözőivel is kibékült formálisan: Vázsonyi, Windischgraetz

· 1918. okt. 15. beszédet mondott a delegáció külügyi bizottságának utsó ülésén: Nem tartja illetékesnek a delegációt Mo. sorsának eldöntésére, „eljöttünk, h az utsó szöget beverjük e koporsóba” a dual koporsójába (p. 275.) + előterjesztette pártja 10 pontját: azonnali béke, magyar katonák hazahozatala, német szövetség felbontása, közös külügy és hadügyminisztérium megszűntetése

· „a háborút elveszítettük, most az a fontos, hogy a békét ne veszítsük el” p. 275. mert Mo. területe forog veszélyben

· 1918. okt. 23. Wekerle korm lemondott, este a Károlyi-palotában megalakult a Nemzeti Tanács: Károlyi-párt, SZDP, MRP

· Andrássyt megváltoztatták az események: azt hitte, h Vázsonyi segítségével megnyerheti magának az SZDP-t és kisajátíthatja magának Károlyi programját. Károlyi helyett Hadik Jánost szánta minelnöknek és intrikált Károlyi ellen a királynál-> szakadás Károlyi és Andrássy között

· Napokig huzavona, h ki lesz a mineln,

· Okt. 25. Nemz Tanács formális megalakulása a Károlyi palotában

· -> a király Gödöllőre hívta Károlyit, azt mondta, őt nevezi ki, aztán mégis Hadikot

· Valszeg rontotta a magy Nemz Tanács esélyeit a szöviknél, h királyi engedélyt kértek megalakulásukhoz, miközben az antant világosan követelte a Habsburg ház detronizálását. Hazafelé a vonaton felvetette József fhcg-nek, h nem akarna-e ő lenni a magy király…-> a köv hónapokban tüntetően szimpatizált Károlyival J

· Lánchídi csata

· A Károlyi pártból szinte egyedól K. M. vállalta a forr sorsát

· „Károlyi szimbóluma, vezére lett a forradalomnak, de nem irányítója.” ! p. 281. „A forradalom a tiszta lelkek pünkösdi királysága.” P. 285.

· Horvo. elszakadásának jogát a Károly-i korm azonnal elismerte

· 1918. nov. 7. Belgrád Franchet d’Esperey-> belgrádi fegyverszünet: a fggtlen Mo. első jogi elismerése! (nagyjából a Duna-Maros vonalig engedélyezte az antant előrenyomulását->Pécs és Baja szerb megszállás alatt 3 évre)

· 1918. nov. 16. a kibővített (már több száz fős) Nemz Tanács kikiáltotta a Népköztársaságot

· A Károlyi-kormány folyton kérte sürgősen antantmissziók kiküldését Mo-ra, felmerültBp. (és Bécs) megszállása is antant rendfenntartókkal, Károlyi nem ellenezte, csak az angol kormány

· Károlyi bízott benne, h a békekonferencián Wilsoné a döntő szó, aki utalt rá, h latba fog esni a kormányok kiállása a bolsevizmus ellen, a forradalmak konszolidálása

· K. M. látta a wilsonizmus és a leninizmus kibékíthetetlenségét, és 1918-ban egyértelműen a wilsonizmus mellett volt

· Károlyi korm csatlakozásra szólította a nemzetiségeket, azonnal elismerte a horv-szlovén államot, hátha akkor nem csatlakozik Szerbiához és nagyobb esély lesz, h Mo. megtarthassa a Bácskát, de már nov. végén kimondták a Bácska és Horvo csatlakozását is Szerbiához

· Károlyi korm válsága: amikor kiderült, h az antant tárgyalni sem hajlandó a történelmi Mo. fennmaradásáról

· Nov. végén megalakult a Kommunisták Magyarországi pártja, katonatanácsok, munkástanácsok

· Kunfi Kunnak: ha tartózkodik a KMP az erőszaktól, a kormány nem bántja a KMP szabadságát, hagyja, h propagálják a szocializmust

· Clemeanceau-tól és a tábornokok Fro-ától nem várt semmi jót K. M., csak az angolszászoktól

· Az arisztokrácia, a nagypolgság, a dzsentrik, az értelmiség és saját pártja is elfordult Károlyitól, mert úgy látták, sem a tört Mo felosztásától, sem a bolsevizmustól nem tudja megmenteni őket

· 1919. jan. 11. a Nmez Tanács ideiglenes (a választásokig) közt elnökké választotta, erre ő kilépett a pártjából, megtartotta a külügyminiszteri tárcát, Berinkey Dénes mineln

· 1919 elején K. M. lemondott a gazdagokról, a kispolg demokrácia híve lett-> SZDP-re és a kisgazdákra akart támaszkodni

· Febr. 23. Kál közelében elkezdte hitbizománya felosztását-> legendája megmaradt a parasztság emlékezetében

· A földosztás a bonyolult jogi huzavona miatt nem valósult meg rendesen

· Károlyi-párt ketté szakadása: Lovászy, Batthyány és Friedrich az ellenforradalmi pártokhoz közeledett. A baloldalibbak (Hock, Nagy Vince, Búza Barna) nem tudtak tömegpártot szervezni.

· Az antant és a szocdemek nyomására letartóztatta a KMP vezetőit, mint szélsőséges kisebbség megrendszabályozása, de a KMP-t és lapjait nem tiltották be

· Márc. 21. előtt nem volt kommunista barát, nem létesített kapcsolatokat a KMP-vel

· Elnöksége utsó napjaiban kétségbeesetten kapkodott

· 1919. márc. 20. Vix-jegyzék (magának Károlyinak adta át Vix, K. M. rögtön közölte, h teljesíthetetlen)

· Összehivatta du. a minisztertanácsot: javaslata: alakuljon szocdem kormány és egyezzenek meg vhogy a komcsikkal-> Kunfi Korm. K. M. nem látta előre, h az új korm jellegét a komcsik fogják meghatározni

· -> Kun Béláék szabadon bocsátása

· Kunfi belenyugodott, h az SZDP és a KMP egyesüljön, erről csak a minisztertanács után értesült Grami-> egyből kilépett az SZDP-ből

· Márc. 21én este, vacsora közben rakta K. M. orra alá magántitkára, Simonyi Henri a kiáltványt aláírásra, miszerint „ átadja a hatalmat Mo. népei proletariátusának” (p. 33.) K. M. nem írta alá!, este 9 után tudta meg Berinkeytől, h odahamisították aláírását és sokszorosították, sőt már felolvasták a pártvezetőség ülésén

· Tiltakozott a kiáltvány terjesztése ellen, de beletörődött

· Azzal, ha emigrál a Tanácsközt miatt, az ellenforradalomnak használt volna, ezért maradt-> fr és román körökben elterjedt a spekuláció, h K. M. maga készítette elő márc. 21-et, a német vezérkarral és Leninnel karöltve

· Wilson a „4 nagy” ülésén: maguk okozták K. M. bukását a Vix jegyzékkel, de az antantdiplomaták nagy része már bolseviknek tartotta Károlyit

· Kun Béla hálás volt neki a maradásáért (ezzel legitimálta a komcsi hatalomátvételt) és K. M. állandó vendége lett a Külügyi Népbiztosságnak

· A külügyi népbiztosság Bécsbe küldte tárgyalni-> utsó esély, h visszatérjen Andrássyékhoz… de nem, visszatért Mo-ra, ami már tanácsköztársaság volt

· K. M. és Kun Béla közti antipátia sose múlt el

· Ápr. Jászi emigrált Bécsbe és erre akarta rávenni Károlyit, de ő már elkötelezte magát itt

· Máj. elején a románok már a Tiszánál voltak, K. M. megpróbálta rávenni Kun Bélát, h adja át a hatalmat egy szocdem kormánynak

· Jún. 24. ellenforradalmi lázadás-> elhatározta az emigrációt

· 1919. júl. 25. „Lemondásom története” c cikk a bécsi Arbeiter-Zeitungban: állásfoglalás a körvonalazódott trianoni határok ellen, és a szocializmus mellett

· Friedrich sietett utasítani igazságügy miniszterét, h indítson vizsgálatot K. M. ellen, mert több milliót kivett a Pesti Magyar Keresk Bankból, erre a Tisza család feljelentette Károlyit, mint bűnrészest Tisza meggyilkolásában-> ezekből sose lett eljárás

· Szimpátiája a szocializmus iránt pont a kommünk hónapjaiban mélyült szoci meggyőződéssé.

· Szocdem álláspontját ezentúl nyíltan hangoztatta, Times-nak adott interjúban is : jólétben élő NYi államokban elég lehet a demokrácia útján fejlődés, K-Eu-ban a szegényeket kell előnyben részesíteni, és ők a szoc-ban hisznek

· Elutasította ahisztérikus komcsiellenességet, ami a szocdem pártokban a tanácsközt bukása után eluralkodott.

· Élete végéig hitt a Kossuth-féle dunai konföderációban

· 1920 ápr. Prága közelében telepedett le a Károlyi-család

· A Landler-frakció mellett állt Kun Bélával szemben

· Nem volt türelme a mindennapos szervező munkához

· Amikor a Vörös Hadsereg nem tudta bevenni Varsót, akkor látta be K. M., h nem lehet reménykedni "a szuronyok hegyén előretörő világforradalomban"

· Bécsben is bukott a szocdem Renner, ahol a magy emigráció fő támasza volt

· 1920. máj. itthon zárlatot rendeltek el K. M. vagyonára, mit hazaárulóéra, elvágták a jövedelemforrását

· 1920-ban egy prágai lapban megjósolta, h Horthy össze fog fogni Hindenburggal a revansért, mindenekelőtt Csehszlovákia felosztásáért

· 1920. szept. Benes finoman megkérte, h családjával menjen el Csehszlovákiából (gyermekei egészsége érdekében a telet ne töltse ott)

· -> Olaszo.

· Jászi: a nyárspolgár közvélemény ösztönszerűen is helyesen vette észre K. M.ban a hazardőr és kalandor vonásait J

· Rövid firenzei idill

· A Giolitti korm a fasisztáknak engedett, inkább, mint a szociknak

· A családot letartóztatták. „Végre egy tiszt a helyzet magaslatára emelkedett: két embere kíséretében a verandára lépve közölte velünk, hogy le vagyunk tartóztatva. A letartóztatás ekkor már rendszeresen ismétlődő eleme lett életünknek.” P. 360. J L

· Az olasz rendőrség elkobozta irataikat, Katinka naplóját, Marx, Kautsky és Lenin könyveit

· Ausztriába vitték őket, Villachban internálták a családot 1 hónapra

· Hock János tiltakozott Giolittinál Károlyiék letartóztatása ellen-> gyorsan visszavonta az USA Hock és Jászi vízumát

· Sforza gróf, Giolitti külügyminisztere írt Tiszáról egy esszét, amiből kiderül, h Giolitti csakis azért tartóztatta le Károlyit, mert kényelmetlen volt Olaszo.nak egy olyan ember jelenléte, aki annyi intrika célpontja

· 1921. ápr. Split-> két éves elvonultságban a család: nem állt ki a sajtóban a tört Mo integritása mellett, mert belenyugodott az új határokba-> az utódállamokhoz került hívei csalódtak benne

· A dalmáciai kisemberektől sok szeretetet kaptak

· Bethlen érában Tomcsányi igazságügymin tvjavaslata a „hazaárulók vagyoni felelősségéről”-> 1921. jún. vagyonelkobzási kereset K. M. és örökösei ellen-> a pert ellenző Károlyi rokonok akadályozták a per megindulását, 22ben kezdődött el

· 1921. aug. 14. Linder Béla kikiáltotta a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Közt. aug. 22. Nemzeti Hadsereg bevonult Pécsre, Linder nyomán sok ezer munkás Jugoszláviába menekült

· 1922 hűtlenségi per: felperes a kincstár, a pert szorgalmazta Károlyi Imre és Gyula, a Mihályhoz lojális családtagoknak nem volt befolyása a Várban

· 1922 dec kivált a kormányból Bánffy Miklós, az egyetlen, akinek kínos volt a per

· Nagy Vince védte a perben Károlyit, a kevés parlamentbe jutott polg demokrata egyike

· A legnonszenszebb vádakat visszavonták, 1923. febr. elmarasztaló ítélet a hazaárulásról.-> vagyonelkobzás

· A fő célt nem érte el a per, nem fosztotta meg Károlyit pol hitelétől és erk tekintélyétől

· A per kiváltotta az ang és fr parlamentáris baloldal tiltakozását. De London nem akarta a vörös grófot támogatni Bethlennel szemben.

· 1923-25 Angliában éltek

· 1924 Munkáspárti McDonald korm Angliában, de ők is Bethlent támogatták

· 1923 megjelent németül az Egy egész világ ellen, majd angolul és magyarul is

· „A demokráciát szocializmus nélkül üres szólamnak tekintem.” P. 388 írta Jászinak

· Emberi Jogok Ligájának magy csoportjának vezetője volt Veér Imrével együtt

· 1925 Párizs, emigrációjuk leghosszabb állomása

· Dolgozott a párizsi magy emigráns komcsi és szocdem munkások egységfrontján, elég reménytelen volt

· A Liga tiltakozott a Rákosi-per ellen is és 318 emigránsnak nyújtott eredményesen jogsegélyt 1925-26ban, tiltakozott a forradalmárok mo-i üldözése és az MSZDP megalkuvó politikája ellen is

· 1926 K. M. megnyerte Gerő Ernő támogatását az egységfront kialakításához-> közös akció a frankhamisítás leleplezése-> K. M. gyűléseket tartott, ang és fr politikusoknak magyarázta, h a frankhamisítás a Bethlen rezsim lényegéhez tartozik

· A Foreign Office nem Bethlenre, hanem K. M.ra haragudott, aki káoszt csinál Mo-n

· K. M. és a KMP egyetértett abban, h képetlenség belülről és demokratikus módszerekkel megbuktatni a Hothy rendszert

· K. M. csak nővérével és mostohaanyjával állt szóba, akik 19-ben sem tagadták meg őt

· Az Andrássy család, Horthyéktól megundorodva, megint kapcsolatot keresett K. M.-jal

· 1926 parl választás előtt nyílt levelet írt K. M. az SZDP-hez: állítsa programja kp-jába a földosztást és a köztársaságot, bírálta saját 18as kormányát, amiért vontatottan haladta a földosztással, elítéli a Bethlen-Peyer paktumot-> SZDP nem reagált

· 1927-ben sok időt töltött Berlinben, memoárja 2. kötetén dolgozott

· Ravelski címen darabot írt : eszméi győznek, de személye útban van a győzteseknek

· Részt vett Sacco és Vanzetti, a hamisan megvádolt amerikai anarchisták védelmében

· 1928 mexikói út, meghívták tanulmányozni az ottani agrárreformot. Megismerkedett Rivérával is. Ottléte alatt lőtték le Obregon elnököt, a földreform kezdeményezőjét. Könyvet tervezett a mexikói agrárforradalomról, de sosem készült el.

· Útban Eu felé partra szállt New Yorkban ás Washingtonba repült tárgyalni a VH alatt rekvirált ottani gyűjtéséről és beutazási engedélyről

· Hívei gyorsan gyűlést rendeztek számára a New York-i Operában. Beszéde: a békét csak szoci módszerekkel lehet elérni, csak akkor mondhatunk végbúcsút a fegyvereknek, ha felépítjük az Európai Egyesült Államokat, ami összekapcsolódik vmilyen formában Oroszországgal-> nem voltak elégedettek vele…

· Bekapcsolódott a Barbusse vezette Nemzköz Antifasiszta Komité (IAFK) párizsi iroda munkájába

· 20’ végére eltávolodott oktobrista barátaitól

· 1934 meghalt Károlyi József, Mihályt kisemmizték a megmaradt vagyonból, de legalább addig kicsit támogatta anyagilag József

· Andrássy halála után Katinka számukra nagy összegű végkielégítést kapott (mert a megtört Andrássy élete végén kibékült vele)

· 1928ban húgaival kibékült K. M., de a család férfitagjaival soha többé nem állt szóba

· Kun Béla nevezte el a „magyar Kerenszkijnek”

· Hoover kormány beutazási engedélyt adott neki az USÁba-> Jászi figyelmeztette, h ott ne érintkezzen majd komcsikkal, mert akkor senki se fogja komolyan venni, képviselje csak Októbert

· A komcsik meg azt várták tőle, h szocdem rendezvényeken ne mutatkozzon

· Találkozott Chaplinnel

· Barátság Upton Sinclair-rel

· Jászi az amcsi közvélemény előtt elhatárolódott a részben v egészben bolsi K. M. tól

· 1931 „Tiétek a föld” c röpirata a parasztságnak-> KMP terjesztette Mo-n

· 1931 Károlyiék 2 hónapos utazása a SZUban-> nagy élmény, megszilárdult hite a SZU tört küldetésében. De ott a sajtóban egy sor sem jelent meg róla és az ottani magy komcsi emigránsok nem kartak vele találkozni

· Amszterdamban háborúellenes kongresszus, beválasztották egyedüli magyarként a 130 tagú nemzköz békebizottságba. Üdvözölték őt magyar írók aláírásával: József A., Illyés Gy., Bálint György, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Radnóti, Gelléri, Márai, Zelk Z,

· „Világbizottság a német fasizmus áldozatainak segítésére” tagja-> Marley bizottságban is benne volt (+ még 1-1 angol, amerikai és svéd jogász), ami ellenőrizte a Saar-vidéki népszavazást és jelentést írt a Népszövetség számára

· 90%ot kapott a Németországhoz csatlakozás, és ezt hiába érték el terrorral, a NYi közvélemény szemében szalonképessé tette a HItelrei-t, pár hét múlva bevezette az ált hadkötelezettséget Németo-ban

· 1935-38 Svájc

· 1937 levelezés Romain Rolland-nal, kikelt a moszkvai perek ellen, de megegyeztek, h nem hozzák ezt nyilvánosságra, h ne gyengítsék a sp polgháb baloldali harcosait, hiszen egyedül a SZU segítette őket

· Találkozás Ilyéssel Párizsban, nem tudtak egyetérteni, mert Illyés helyeselte a felvidéki területek visszacsatolását Mo-hoz, akármit is kell azért fizetni Hitlernek, amire K. M. figyelmeztetett

· Szakított a Komintern-nel

· 1938 végén a Károlyi csal átköltözött Angliába

· Már 37 óta azt tartotta Sztálinról, h teljesen letért a lenini útról, mégsem tételezte fel, h képes lesz Hitlerrel szövetkezni

· Andrássy Katinka a II. VH alatt Angliában önkéntes ápolónő, tűzoltó- és mentőautó sofőr

· 1942 végén kapcsolatba került Rákosi Mátyással

· Új Demokratikus Magyarországért Mozgalom- K. M. alapította Amgliában

· Barátai voltak A. J. P. Taylor és Erika Mann is

· 1942 Danubian Club alapításában is részt vett, föderáció volt a cél-> jó kapcs Benessel, mert az 41ben még azt mondta, h a lengyle-csehszl föderációhóz csatlakozhat majd Ausztria, Mo, és Románia is

· De 42 második felében a csehszl emigráció már szakított a föderáció elképzelésével

· 44 őszén már készülődött a haztérésre és h szerepet vállaljon Mo jövőjének rendezésében

· Tito megüzente neki Londonba, h szívesen látná, ha Jugon keresztól térne haza és a londoni szovj ügyvivő is sürgette, h menjen Debrecenbe

· Az emigrációban a hatalom és befolyásmentességnek köszönhetően elnyerte a szellemi függetlenséget, mégis hazatért leereszkedni a napi pol szintjére

· A BBC-ben üdvözölte a koalíció szegedi programját

· Hivatalos hazahívásra várt

· Még távollétében a főv tvhatóság tahjává válastották, és a bp-i dolgozók gyűlése sürgette, h foglalja el helyét (1945. jún.)

· Kitelepítéseket helytelenítette

· Eégsz életében jellemezte, h addig halogatta a kényelmetlen döntéseket, amíg elvesztették aktualitásukat

· Ha 45 elején hazatér, szinte tuti, h őt választják első közt elnökké

· Bizonytalan volt ebnne, h akarná-e h fontos pozíciót kapjon, mert sokaknak vörös posztó még az ő neve

· Visszakapta az Egyetem téri palotát és az antifasiszta földbirtokosoknak járó 300 holdat, de utóbbit nem vette igénybe, csak egy kis kártérítést

· Megkönnyebbülve látta, h annyira nem mérgezte meg a fasizmus a magyar nnépet, mint ő gondolta, nem minden fiatal fasiszta

· Szinte minden pártban voltak hívei, de egyik párt sem tudta teljesen magáénak vallani

· Fóton, Kápolnán, Parádon úgy érezte, végleg hazatért

· Nagy Ferenc megkérte, h csatlakozzon Párizsban a magy delegációhoz. Eredménytelenül tiltakozott a szlovákiai magyarok kitelepítése ellen.

· 1946-47 telét visszavonultan töltötte egy bérelt rózsadombi villában

· Story: a lakhatatlanná vált Károlyi-palota szobáin végigment, és a frissen leszedett Horthy képek üvegét kiütögette botja végével, ennyi volt az összes bosszúvágya

· Meglepődtem rajta, h K. M. elhitte a köztársaság-ellenes összeesküvést! Ő követelte először Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését!

· Beneshez nyílt levelet írt az ellen, h deportálják a szlovákiai magyarokat

· Nagy Ferencet svájci útja előtt megpróbálta lebeszélni a disszidálásról, mert egy még megmenthető Szabó Istvánt látott benne. Rákosi viszont pont azt akarta elérni, h Nagy Ferenc ne jöjjön haza és elérte.

· A magy ENSZ társaság elnöke lett, Katinka meg az Ang-Magy Baráti Társaság elnöke

· Olaszo.ban fogadta az elnök is-> erk elégtétel 26 évvel korábbi kiutasításáért

· Nagy Ferenc lemondása után hirtelen a magyar követi kar nagy része lemondott és állomáshelyén pol menedékjogot kért-> hiány lett diplomatákban

· Pol politikusok disszidálási hulláma

· 1947. jún. K. M. interjúja a Manchester Guardiannek: helyesli a közt-ellenes összeesküvés felgöngyölítését, elutasítja a Marshall-programot :S

· 1947-49.Párizsi követ lett. Jászi nála töltött 1 hetet, ez sem állította meg elszakadásukat. Interveniált a fr kormánynál, h támogassa Mo. felvételi kérelmét az ENSZbe.

· Nagyon szimpi volt neki Rajk László, de leírja, h iniciatíva néküli külügymin-nek bizonyult. „Puritán, ambíció nélküli embernek ismertem.” P. 515.

· Rossz benyomásai közül kiemelte a NÉKOSZ felszámolását

· Szabó Zoltán volt követsége kult attaséja, ő lett a kisebbik lánya férje

· Amikor Mód Pétert megvádolták, h a fr katonai hírszerzés ügynöke, K. M. megértette, h Mo-n is elkezdődik a koncepciós perek korszaka

· Máj. 30-án még találkozott Rajk Lászlóval, akit aznap letartóztattak. Jún. 2-án felkereste az ügyben Szakasits Árpád elnököt…

· -> lemondott, ekkor több beosztottja is: Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán

· Rákosi hazug levele alapján, rájött, h Rákosi hazdik és biztos lett benne, h a KP romló viszonya Jugoval összefügg a Rajk elleni váddal. Érvei leperegtek Rákosiról és Gerőről.

· Rajk kivégzése előtt táviratot írt Szakasitsnak, h rendeljen el perújrafelvételt, ugyanis ő (K. M.) fültanúja volt annak, h Rajk (belügyminiszterként) Rákosi beleegyezésével tette lehetővé Sulyok Dezső NYra szökését. Mikor sajtókonferencián ismertette és a fr sajtó is közzé tette, Rajkot és társait (Pálffy, Szalai, Szőnyi) már kivégezték.-> erre Rákosiék: K. M. „nyilatkozataival állást foglal népi demokráciánk ellen, átlép a rekació, az imperializmus oldalára” p. 524. + befolyásolható öreg embernek állították be-> azonnal válaszolt erre a hiv nyilatkozatra, h ő megvárta a pert, de kiderült, h nincsenek bizonyítékok, csak kikényszerített vallomások és ő élete hátralévő részében ugyanolyan hűséges lesz a szocializmushoz, mint a múltban…

· -> el lett vágva az út hazafelé

· Miután a Rajk-perről elmondta a véleményét, elzárkózott a nyilvánosságtól. Cannes-ba költözött Katinkával.

· „A Béke-világtanács októberi ülésén Lukács György állt ki a per védelmében a nemzetközi tiltakozással szemben.” P. 524. (a Rajk pert védte mármint)

· Végső menedék Vence-ban, 18. sz-i parasztházban

· A párizsi követségről távozása után, miután diplomata útlevelét nem használhatta, rendes magy útlevelet kért (h ne tűnjön disszidensnek) és kapott 1950 elején, de később nem hosszabbították meg.

· Jugoszláv korm őszinte hálája, amiért kiállt mellette a Rajk-perben felhozott hamis jugoszláv ellenes vádakkal szemben, Sinkó Ervin írta meg neki levélben a hálát

· „Alávaló társbűnös lettem volna, ha nem emelem fel szavamat és nem lett volna bátorságom ebben a konkrét esetben a valóságot vallani…”

· Vence-ban az emlékiratain dolgozott felesége segítségével. 53ban készült el a Hit illúziók nélkül angol kézirata. A. J. P. Taylor segített

· K. M. utsó pol megnyilvánulása Sztálin halálakor volt az újvidéki rádiónak adott interjúban. Sztálin politikáját okolja második emigrációjáért és reméli, h Sztálin halála véget vet a hidegháborúnak.

· 1955. márc. 19-én halt meg. Fia angliai sírja mellé temették (aki angol repülőtisztként kiképzése alatt halt meg égési sérülésekben).

· Mo-n 1 mondatos újsághír közölte halálát.

· 1962 hamvai hazaszállítása és Katinka hazatérése

· „Lehetetlenség volt továbbra is hazámban élni, anélkül, h tiltakozni tudjak azoknak az erkölcsi elveknek a megsértése ellen, amelyeket a szocializmus alapjának, lényegének tartok. Mert a szocializmus nem csupán gazdasági kérdés, hanem etikai kérdés is. A kapitalista társadalom megszüntetése nem sokat ér, ha a helyébe nem egy magasabb rendű, igazságosabb és szabadabb társadalmi rend kerül.” p. 536.

· A szocializmusban látta társadalmunk betegségeinek egyedüli gyógymódját.