23. tétel: A magyar társadalom főbb szerkezeti változásai a 20. század második felében

· II. VH után nők tömeges munkába állása

· II. VH után a magy gazd és társ agrárból ipari-agrár, majd ipari jellegűvé vált

· A foglalkozási szerkezetváltás Mo-n nagyon rövid idő alatt zajlott le: mezgazdban dolgozók tömeges munkássá válása (Rákosi diktatúra, földtől menekülés miatt is!), de a foglalkozáscsere sokszor nem járt együtt a lakóhelyváltoztatással-> munkásság elveszítette városi jellegét, ingázás, „fekete vonatok”-> Kádár-korszak lakótelepépítései

· 1949ben a keresők 8%a volt szellemi foglalkozású, 1990ben a 30%-a, és ennek ¾-e fizikai foglalkozású szülők gyereke!

· 1950-es évtizedtől lassult a népességgyarapodás-> „abortusz-törvény” növelte 1953 és 55 között

· 1956 után 200 000, főleg fiatal, vándorolt ki-> elöregedési tendenciát ez is erősítette

· 1960’ termelékenységi mutatók stabilizációja, 1975 csökkenés, viszont halálozási ráta nőtt

· Szocializmus ban cél a teljes foglalkoztatottság-> kapun belüli munkanélküliség

Szociálpolitika

· 1957. nyugdíjbiztosítás kiterjesztése a mezgazd tsz-ek tagságára, 1962-ben a magánkisisparosokra és 70-ben a kiskereskedőkre is

· Betegségi és anyasági ellátás állampolgári jogon járt 1975-től, annak, aki keresőképtelenné vált (betegség, szülés)

· 1981től minden évben fogyott Mo. lakossága