Szent Ágoston: Isten városáról VI-X. könyv

VI. könyv

·        Azokat cáfolja, akik szerint a halál utáni élet boldogságáért kell az isteneket tisztelni.

·        Az első 5 könyvben a pogány mitológiát, a második 5 könyvben a pogány filozófiát támadja.

·        Varrónak az istenekről írt műve csak meggyalázása az isteneknek.

·        Varro könyvének felosztása

·        3 féle mitológia Varro szerint: mondaszerű, természeti, polgári.

·        A rómaiaknál nincs az életnek egy mozzanata sem, aminél jelen ne lenne 1-1 isten

·        Seneca is elítélte a polgári teológiát.

·        Az istenek még a jelen életben sem tudnak segítséget nyújtani, még kevésbé lehet tőlük örök életet remélni.

VII. könyv

·        Varro felsorolja a „kiválogatott” isteneket-> nem fontosabb a munkájuk a többi istenénél, csak ismertebbek.

·        A kiválogatott istenek rengeteg gyalázatosságot követtek el, míg az alsóbbrendűek nem.

·        Ugyanazta a pogány istent sok névvel illették.

·        Varro sem hitte le azt, amit az istenekről leírt.

·        Liber ünnepe volt a leggyalázatosabb.

·        Magna Mater=Tellus

·        A természettudósok nem az istenek érdemeit tárták fel, hanem gyalázatos dolgaikat ismertették meg az emberekkel.

·        A hívő lélek nem keveri össze a teremtményeket a Teremtővel.

·        Numa Pompilius könyveit azért égettette el a szenátus, mert nem akarta megismertetni az emberekkel a vallásos szertartások és egyes istenek tiszteletének igazi okát.

VIII. könyv

·        Ez a munka nem az összes filozófus ellen szól, csak azok ellen, akik Isten létezését elismerik, de nem tartják elegendőnek a halál utáni boldog élet elnyerésére.

·        2 féle fil: itáliai (Pythagoras) és ión (Thales).

·        Platón felosztása a filozófiáról: fizika (fil. naturalis), etika (fil. moralis), logika (fil. rationalis)

·        A platonisták az igaz Istent tartják a világ teremtőjének. De tévelyegtek, mert a sok isten tiszteletét is hirdették.

·        Platón szerint csak jó és erényszerető istenek vannak. A többi isten gonosz lélek, akik nem méltók a tiszteletre. Azokat a költőket és színészeket, akik e gonosz szellemek tiszteletére ünnepségeket rendeznek, a helyesen kormányzott államból ki kell zárni.

·        3 féle értelmes lélek van egyesek szerint: égben lakozó istenek, levegőben lévő démonok, földön élő emberek.

·        Apuleius platonista

·        Apuleius: a démonok 5 jellemzője közül 3 az emberekével azonos, 1 az istenekkel, és 1 egyedi.

·        Elvetendő az a vallás, amely szerint az embereknek a démonok közbenjárását kell kérniük az isteneknél.

·        A pogány vallás a halottak tiszteletére épül.

·        Euhemerizmus: Euhémerosz szerint a mítoszok történelmi események és személyek megőrzései.

IX. könyv

·        Apuleius szerint a démonok semmilyen erénnyel nem bírnak. A szenvedélyek szele hajtja őket. A peripatetikusok szerint a bölcs emberekben is megvannak az indulatok, csak értelmük által uralkodnak azokon. A sztoikusok szerint viszont a bölcs emberből hiányoznak az indulatok.

·        A szenvedély önmagában nem rossz, csak akkor veszélyes, ha nem uralkodik fölötte az ész.

·        A költők bűne: a démonok közül egyeseket isteneknek tüntettek fel.

·        A démonok nem lehetnek közbenjárók az isteneknél.

·        Egyesek szerint az ember lelke is démon lesz a halál után.

·        Isten és ember között 1 közbenjáró van: Jézus Krisztus.

·        Platón szerint egy isten sem érintkezik emberekkel, nehogy beszennyeződjön. De a napsugár sem szennyeződik be attól, h végigsöpör a földön!

·        A jó démont sokan angyalnak hívják.

·        A Sztírás gyakran alkalmazza angyalokra és kegyes emberekre au isten nevet.

·        Apuleius démonológiája: démonok emberi tulajdonságai: élőlények, értelmesek, indulatosak. Isteni tulajdonságuk: örök élet. Egyedi tulajdonság: levegőszerűség.

X. könyv

·        A platonisták eltértek a helyes úttól az angyalok tiszteletével.

·        Porphyrius szerint a démonok a hazugság szellemei. Mégsem mert 1értelműen állást foglalni Isten mellett és a démonok ellen.

·        Apuleius tévelygése tűrhetőbb, mint Porphyriusé, mert Apuleius legalább csak a Hold alatti démonokat tekintette szenvedélyektől hajtottnak.

·        Porphyrius sok platonista tételt kijavított. -> tagadta a léleknek a test halála után állati testbe vándorlását, szerinte az emberi lélek csak emberbe vándorolhat.

·        Platonisták: a lélek éppolyan örök, mint Isten. Pedig a lélek csak teremtmény!