2012. január 12., csütörtök

Szent Ágoston: Isten városáról XI-XVI. könyv


XI. könyv
·        A mennyei és a földi város eredete (és utóbbi vége is).
·        A világ teremtése előtt nem volt idő.
·        Sztírás: Isten Lelkének sugalmazása által jött létre-> hinni kell neki.
·        A világ teremtése előtt nem volt idő, mert idő nincs mozgás és változás nélkül. A világon kívül nincs hely sehol.
·        Az első emberpár boldogabb volt a bűn előtt, mint a mostani világ legboldogabb embere.
·        A teremtmények nem egyenlők, értelmük és hasznosságuk szerint különböznek.
·        A gonoszok vétke nem természetes, természettel ellenkező.
·        A bűn oka nem Isten, hanem az emberi akarat.
·        Origenes: azért teremtette I. a világot, h a vétkes lelkek börtöne legyen.
·        Angyalok 2 csoportja: a vétkezők a világ legalsóbb részébe vettettek és ott maradnak az utolsó ítéletig.
XII. könyv
·        A rossz angyalok természete jó, mert Isten teremtette őket is, csak az akaratuk rossz.
·        rossz akarat a szeretet elferdülése is, mert a jótól a rosszhoz fordul.
·        A rossz akaratnak nincs természetes oka. A jótól való elfordulás a rossz oka.
·        Platonisták szerint az angyalokat Isten teremtette, de az emberi testet angyalok teremtették, h a lélek börtöne legyen. Teljesen hamis ez a tanítás.
XIII. könyv
·        Test halála: a lélek elhagyja a testet. Lélek halála: Isten elhagyja a lelket.
·        A test és a lélek halála utáni állapot a második halál.
·        A test halála a jók számára jó, a rosszaknak rossz. De a mésodik halál, mivel csak a rosszakat éri, csak rossz lehet.
·        „Az élet nem más, mint a halál felé való gyors ütemű futás.” III. kötet p. 16.
·        A test halála nem a természet törvénye szerint való, hanem a bűn büntetése.
·        A platonisták szerint a halál nem büntetés, sőt, a lélek akkor boldog, ha a test bilicsétől megszabadul.
·        Az elhunyt szentek, amikor majd visszakapják testüket, az jobb lesz mint a mostani legegészségesebb test.
·        Bár allegorikusan is lehet értelmezni a Paradicsomot, nem szabad kétségbe vonni történeti hitelét sem.
·        A feltámadás után a kegyesek testének nem lesz szüksége táplálékra.
·        A feltámadás utáni test szellemi test. Megmarad a test testi jellege, de a megelevenítő Léleknek köszönhetően semmilyen nehézkesség v romlás nem érheti.
·        Az első emberpár érzéki teste halhatatlan maradt volna, ha nem követi el a bűnt. A mi érzéki testünk viszont a bűn következtében már magában hordozza a halál szükségszerűségét.
XIV. könyv
·        A bűn miatt az egész emberiség megismerte volna a második halált, ha nem kegyelmezett volna meg Isten egyeseknek.
·        Test szerint való élet bűnös élet. Ugyanakkor minden bűn a lélekből származik.
·        Manicheisták: minden rossz oka a test, a bűné is.
·        A platonisták kicsit jobbak, ők már csak a lélek indulatait származtatják a testtől. De ez is téves, mert minden rossz forrása a lélek.
·        Az eredendő bűn előtt az emberpár élete mentes volt a szenvedélytől.
·        Rossz akarat gyökere a kevélység.
·        A bűneset előtt ismeretlen volt a kéjvágy. A szeméremérzet is csak a bűneset után támadt fel.
·        Ha nem követik el a bűnt, akkor is nemzés útján szaporodtak volna, de nem lett volna a szégyenletes kéjvágy.
XV. könyv
·        Emberek 2 csoportja: ember és Isten szerint élők. -> 2 város.
·        Földi város első alapítója: Káin.
·        A héberek „küdexe” és a 70 fordító szövege között évszámok tekintetében eltérések vannak-> a hébereké lehet a téves, mert a hetven fordító nem tévedhetett egyformán. (!)
·        Az Írás csak azokat sorolja fel, akiknek megemlítése fontos Isten városának fejlődése szempontjából.
·        Az ősidőkben az emberek nőtestvéreiket vették el, mert nem volt még más kéznél.
·        AZ özönvízzel elpusztult Káin nemzetsége.
·        A 2 város népessége annyira összekeveredett, h az emberiség megérdemelte az özönvizet.
·        Isten városának földön zarándokoló polgárai megszerették szépségükért a földi lányokat…elkezdték megvetni Istent-> a frigyből óriások születtek.
·        Isten haragja nem lelkiállapotbeli felháborodás, hanem ítélettétel.
·        Azokkal se lehet egyetérteni, akik csak történetet, de azokkal sem, akik csak jelképet látnak Noé bárkájában.
XVI. könyv
·        Noé fiai jelképek:
·        Szem-> Krisztus
·        Kám-> szakadárok
·        Jáfet-> pogányok üdvösségre elhivatott sokasága
·        Noé is Kr. előképe.
·        Noé 72 unokájától 72 nemzet származott.
·        Isten beszéde megmaradó, munkálkodó erő.
·        Az istentelenek városa láthatóvá vált Bábel tornyával.
·        Mindig is voltak Istent szeretők (Isten fiai) és megvetők (emberek fiai)
·        Az ősnyelvet Héber családja őrizte meg.
·        Isten Ábrahámnak tett ígérete két dologra vonatkozott: a testi Izraelre (Kánaán földje) és a lelki Izraelre-> Ábr. Minden hívő atyja lesz, bmilyen nemzetséghez is tartozzon az a hívő.
·        Amikor Egyiptomban azt mondta Ábr., h Sára a húga, nem hazudott, mert tényleg vér szerinti rokona is volt.
·        Nem volt bűnös Ábr. És Hágár kapcsolata, nem volt házasságtörés, mert csak nemzés céljából történt és Sára akaratából.
·        Isten ígérete nem a szolgálótól született Izmaelre, hanem a szabadtól született Izsákra vonatkozott.
·        A körülmetélés az újjászületés jele. Csak az pusztul el, aki újjá nem születik.
·        A cselekedeti bűnt még nem követő gyermek is bűnös, az öröklött bűn folytán. -> szüksége van a bűnbocsánat kegyelmére.
·        Mamré tölgyesében a 3 angyalban Isten jelent meg.
·        Szodoma pusztulása előképe volt az utsó ítéletnek.
·        Lót feleségének sóbálvánnyá válása intő példa, h akinek sikerül elhagynia a bűnt, nem szabad visszanéznie.
·        Izsák feláldozása Krisztus áldozatának előképe. Mind a ketten maguk viszik az áldozáshoz szükséges fát/keresztet.
·        A bokorban fennakadó kos Kr. előképe.
·        A szolga azért Ábr. ágyéka alá téve a kezét esküdött, mert ez jelezte, h Kr. olyan testben fog eljönni, amely ebből az ágyékból származik.
·        Sára halála után Keturáht nem kéjvágyból vette feleségül Ábr., hanem azért, h világos legyen a hívőknek, h szabad özvegyen újraházasodni.
·        Rebeka méhében tusakodó 2 ikerre vonatkozó ígéret a zsidó és a keresztény népre vonatk.
·        Isten népének csecsemőkora: teremtéstől Noéig, gyermekkora Noétól Ábrahámig, serdülőkora Ábrahámtól Dávidig, Dávidtól ifjúkor. 

Nincsenek megjegyzések: