Mo. belpolitikai helyzete az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától az egypártrendszer kiépüléséig
· A falvak nemzeti bizottságokat hoztak létre, ahogy átvonult rajtuk a front, a legsürgősebb teendők elintézésére (temetések, romeltakarítás…)
· 1944. dec. 2. Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front: MKP, SZDP, NPP, FKGP, PDP, szakszervezetek-> programját a SZU a többi szövetséges nevében is elfogadta
· 1944. dec. 15-20. ideiglenes nemzetgyűlési választások-> 230 fő, aztán kiegészült 498ra a bp-i és a dunántúli képviselők behívásával.
· 44. dec. 28. korm hadüzenete a náci Németországnak, ezután fogadják a szövetségesek a magyar korm fegyverszüneti küldöttségét: Gyöngyösi János külügymin, Balog István kisgazda, Vörös János hadügymin
· Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben: 230 fő. Közülük páran még Moszkvában voltak. Elnöke Zsedényi Béla. -> MKP és Szocdem párt együtt abszolút többséget alkotott (írásban pol szövetséget kötöttek korábban)
· 1945. jan. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezetésével.
· Az ideiglenes nemzetgyűlés határozatai NEM törvények!
· Kormányprogram: Révai József írta. a náci zsoldban álló Szálasi miatt az egész világ által gyűlölt Hitler utolsó csatlósa lett Mo.-> az egész magyar népet lenácizta.
· Az ideiglenes parlament határozatai utólag emelkedtek törvényerőre, 45 szeptemberében, ahogy a kormányrendeletek is (pl. a 600-as min.eln.i rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, tehát a földosztásról)
· PB: Politikai Bizottság: az ideiglenes nemzetgyűlés intézménye, új közjogi testület, a nemzetgyűlés kicsinyített mása, működik a következő 9 hónapban is, egészen a 49-es sztálini alkotmány bevezetéséig működött a parlamenttel párhuzamosan. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülései közötti időszakban ellenőrzi a kormányt.
· 1945 tavaszán MKP nyomására „kormány rekonstrukciója”-> nyárra baloldali többség a kormányban, belügy is Erdei Ferenccel
· 1945:VII. tc. háborús bűnösök büntetőjogi felelősségre vonása: Népbíróságok-> többek között Bárdossy, Imrédy, Sztójay Döme, Szálasi kivégzése
· A rendőrség leginkább az MKP-tól függött, mert Erdei Ferenc kriptokommunista vezette a Belügyminisztériumot. új részleg: politikai rendőrség.
Földosztás
· 1945 februárjától földigénylő bizottságok alakultak az elhagyott nagybirtokok felosztására
· 600-as miniszterelnöki rendelet a nagybirtokrendszer felszámolásáról-> 1945:VI. tc.
· 1 millió agrárproletár volt, fél millió szegényparaszt, 250 ezer kisparaszt (5-10 hold föld), 250 ezer középparaszt (10-25 hold föld), 75-80 ezer módos paraszt (25-
· Földigénylő bizottságok átalakulnak földosztó bizottságokká
· Kp-i földosztást intéző bizottság elnöke Veres Péter népi író
· Földelkobzás a „háborús- és népellenes” bűnösöktől: ennek minősültek a magyarországi németek is!
· Kisajátítás: ismer fokozatosságot. Teljes kisajátítás: 1000 holdon felüli nagybirtokok, ipari- és banktőke birtokai mérettől függetlenül. Fokozatos kisajátítás: Bp. körzetében max 50 holdat lehetett visszaadni. 100 hold visszaadható az 1000 hold alatti birtokosoknak. Aktív antináci magatartást tanúsítók kérhettek birtokmentesítést (300 holdig), erről a Politikai Bizottság döntött.
· Sok életképtelen, pici birtok jött létre-> kollektivizálás talaja
Pártok 1945-ben
· MKP
MKP tagsága: egyrészt aki előjön az illegalitásból (Kádár, Rajk László, Kis Károly), másrészt aki a moszkvai emigrációból jön haza (Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Farkas Mihály, Révai József)-> a 2 csoport között látens feszültség volt
Rákosi M. a főtitikár
Szabadnép az újságra
Szabad föld: a vidéki lapja
Megszüntették a tagfelvételi procedúrát
Kispolgárok, agrárproletárok, kisnyilasok (is!)
Számoltak a más pártokban működő kriptokommunistákkal is: Dobi István, Erdei Ferenc, Darvas József (kisgazda), Dinnyés Lajos. radikálisoknál: Halász Aladár, Kende Zsigmond. Szocdem párt: Marosán György.
· Szociáldemokrata párt
Markáns szocdem csoport: polgári demokráciát akartak: Kéthly Anna, Szeder Ferenc
Kommunistákkal együttműködő szárny: Szakasits Árpád főtitkár, Bán Antal, Marosán György.
Lapja a Népszava 1890-től
Vidéki lap: Föld és szabadság
· Nemzeti Parasztpárt
Markáns parasztpárti politikát vivő szárny: Kovács Imre főtitkár
Centrum: Veres Péter
MKP-vel együttműködők: Darvas József
+ Bibó István, Erdei Ferenc, Illyés Gyula
+ újság: Szabad Szó
· Polgári Demokrata Párt
o Bródy Ernő a század eleje óta részt vett benne, képviselő a 22-25-ös ciklust leszámítva
o Szent-Iványi Sándor teológia tanár, unitárius püspök
o Lap: Világ
· Magyar Radikális Párt
o Csécsy Imre vezette
o Zsolt Béla, Kende Zsigmond
o Lap: Haladás
· Keresztény Demokrata Néppárt, 45 tavaszától Demokrata Néppárt
o Barankovics István
o Eckhardt Sándor, Bálint Sándor
o Lap: Hazánk
o Mindszenty a polgári tábor megbontását látta egy kereszténydemokrata ellenzéki párt indulásában, és a kisgazdák támogatása mellett foglalt állást-> Demokrata Néppárt jelöltjei kisgazda listán indultak
· Kisgazdapárt
MKP-val együttműködők: ez a legkisebb szárny, 2 felé oszlott: szegényparaszti tagozat (Dobi), és „O-csoport” (Ortutay Gyuláék)
Tildy Zoltán a centrum és az „O-csoport” között
Centrum: Nagy Ferenc pártelnök, Kovács Béla főtitkár, Varga Béla,
Paraszti-polgári demokrácia volt a centrum célja: pénztőke és bankok bírálata, mert a 29-es válság tönkretette a paraszti világot; nem tűzi ki célnak állam és egyház szétválasztását
Polgári-módosparaszti szárny (jobbszárnynak is hívják néha): heterogén. Ide tartozott mindenki, aki önállóan nem kapott pártalakítási engedélyt: konzervatív, legitimista, keresztény-demokrata. Jogász értelmiségiek. B. Szabó István, Vásári István és József, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Gr. Dessewffy Gyula (?).
Újság: Kis Újság
Választás 1945-ben
· Szervezeti típusú párt: tagnyilvántartás folyamatos és a párt szervezeti élete is. Területi elv alapján rendeződik.
· Választási pártok: párt vezetősége csak, mint választókra épít a tagokra, helyi szinten nem tart fenn irodákat, nincs rendszeresen taggyűlés. Tagozati rendszer: pl. mérnök tagozat…
· MKP, Szocdem Párt, FKGP, Polgári Demokrata Párt: választási párt
· 1945:VIII: tc. vjogi tv: minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható (rendőrség és hadsereg állományának tagjai nem választhatók)
· Cenzusok megszűntek, kivéve a helyben lakás/domicilium követelménye (és persze magyar állampolgárság is kellett), trianoni Mo. területe.
· Kizárták a választójogból: „hazaárulók”, 25 Hitler-barát egyesület képviselői, SS tagjai, aki visszavette németes hangzású vezetéknevét, Volksbund tagok, Hitlerjugend tagjai, akik magukat németnek vallották az utsó népszámláláskor.
· Ezzel a sok kizárással együtt végül a lakosság 60%-a választópolgár lett.
· Egyenlő, közvetlen, titkos választás.
· Demokratikus deficit a németek kollektív kizárása.
· Minden mandátumhoz 12 000 szavazat kellett, a töredékszavazatok elvesztek
· Nemzetgyűlési választásokon 7 párt kapott engedélyt az indulásra. A frissen alakult Magyar Radikális Párt, Demokrata Néppárt (a Barankovics féle, nem a Pálffy féle), + a Függetlenségi Front 5 pártja.
· Demokrata Néppárt képviselői végül is a kisgazda listán indulnak, h ne forgácsolják szét a polgári szavazatokat.
· 12 tiszteletbeli személy kapott még mandátumot: Miklós Béla, Károlyi Mihály, Kodály Zoltán, Szentgyörgyi Albert kapnak mandátumot, Tamási Ábel, Vámbéry Rusztem, Zsedényi Béla, Bölöni György…
· Az eredmények alapján alakíthatott volna egyedül kormányt az FKGP, de már korábban megállapodtak a Frontban, h akármi is lesz az eredmény, a kormány koalíciós lesz-> Tildy-kormány
Tildy-kormány
· Rákosi ultimátuma a kisgazdáknak a koalíciós kormányalakítás előestéjén: vagy megkapja az MKP a belügyminiszteri tárcát, v nem lép koalícióra a kisgazdákkal
· MKP: belügymin (Nagy Imre),
· A korm tagjai nem a nemzetgyűlés előtt tették le az esküt! A kis nemzetgyűlés (az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága) nevezte ki.
· 14 tárca-> 7 kisgazda, 3 MKPs, 3 szocdem, 1 parasztpárti
· Pont az a 7 lett a kisgazdáké, amiben Mo.nak nem volt nagy mozgástere a fegyverszünet miatt: pénzügy, külügy, tájékoztatás, hadügy,
· 3 tagú Nemzeti Főtanács= házelnök (Nagy Ferenc) + miniszterelnök + egy PB-tag. Elvileg a Nemzeti Főtanács gyakorolta az államfői hatalmat.
· Közélelmezési gondok miatt mezgazd termékekre beszolgáltatási kötelezettség bevezetése
· 1945. dec. Gazdasági Főtanács létrehozása MKP nyomására, Gerő Ernő vezetésével, 1946 januárjában rendelet kibocsátási joggal ruházta fel a kormány és hatáskörét kiterjesztette a gazdaság egész területére.
· 1946. febr. 1. 1946/I. tv. Köztársasági törvény.
1946/VII. tv. „Rendtörvény”/államvédelmi tv, hivatalosan: a demokratikus államrend és a köztársaság védelme.
· A Kisgazdapárt védelmet akart a demokráciának a tvtelen letartóztatások és internálások ellen. Túlsúlyt akartak a tvhozó hatalomnak a végrehajtó hatalommal szemben. MKP opponálta a kisgazda tvjavaslatot, mert neki még túl korai volt egy ilyen tv, csak a köztársasági államformát biztosító tv után mentek bele. Addig az 1921/III. tv. volt érvényben, ami annak idején illegalitásba kényszerítette a kommunistákat.
· Jogilag megfoghatatlan a „demokratikus államrend” fogalma, amit védeni akar a tv. Az MKP nem akarta, h tételesen felsorolja a tv azokat az intézményeket, amiket véd, akkor később nehéz lett volna azokat felszámolnia!
· Zsedényi Béla javaslata: legyen benne a szövegben, h büntetendő az egypártrendszer kiépítésének kísérlete is…persze nem került bele
· Nagyon szigorú tv lett: aki írásban, szóban, v cselekedetben vét a demokratikus államrend v a közt. ellen, az büntethető.
· Jogalapot biztosított a következő évekre a szalámi taktikának. Pfeiffer Zoltán vezette be a „szalámi taktika” terminust. Ez lett a koncepciós perek joglapja: Pl. Mindszenty-per, Rajk-per.
Nagy Ferenc kormánya
· 1946. febr. 4.-1947. máj. 31-én lemondatták
· 1946. márc. MKP, SZDP, NPP=> Baloldali Blokk: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”
· Márc. 11. Az MKP nyomására kizártak a Kisgazdapártból 20 parlamenti képviselőt (először 40-et akartak). Drozdy Győző, Hegymegi Kis Pál, Nagy Vince, Vásári István, Sulyok Dezső… Parlamenti mandátumuk megmaradt, de már párton kívüliek. -> a Koalíció első válsága. A kisgazdák belementek pártjuk megcsonkításába, mert még nem volt meg a békeszerződés.
· 46 nyarán a kizárt kisgazdák megalakítják a Magyar Szabadság Pártot Sulyok Dezső vezetésével
· Jogszabály a B-listáról: az állami és közig államapparátus leépítése a cél. „A lista” teljesen megbízhatók, „B lista”: elbocsáthatók, de 1 éven belül vissza is vehetők, „C lista” megbízhatatlanok, akiket el kell bocsátani és nem lehet visszavenni. 3 tagú Bálista-bizottságok sorolták be az állami és közigazgatási alkalmazottakat. A Baloldali Blokkhoz tartozás védelmet jelentett-> közalkalmazottak tömeges áramlása a Baloldali Blokk pártjaiba.
· A Parasztpártból kivált Kovács Imre és társai, akik nem akartak együttműködni az MKP-val. A Veres Péter vezette centrum viszont kompromisszumot akar kötni
· Kisgazdák követelése a Baloldali Blokkal szemben: „arányosítás” a közéletben
· Szviridov (a SZEB elnöke Vorosilov után) szovj katonák elleni merénylet ürügyén egy csomó reakciós szervezet feloszlatását követeli-> Rajk László belügymin 1500 társadalmi egyesületet feloszlat
· 1946. aug. 1. pénzügyi stabilizáció, HUF; új ár- és bérrendszer
· Az MKP III. kongresszusának következményei
· Polg erők gazd és pol hatalomból kiszorítása a cél
· 1947 elején köztársaság ellenes összeesküvés, egy bizonyos Hetes Bizottság vezetésével az ÁVO szerint, amelynek Saláta Kálmán is tagja (Nagy Ferenc köréhez tartozott)
· -> belekeverik Kovács Bélát, az FKGP főtitkárát-> 1947. febr. 25. SZU-ba hurcolják (ezért ez a kommunizmus áldozatainak emléknapja), ahol 8 évig fogoly
· 1947. márc. pártközi egyezmény-> Rákosiék felszámolhatják a köztársaság-ellenes összeesküvést, kormány elfogadja a 3 éves tervet
· Májusban a szabadságát Svájcban töltő Nagy Ferenc mineln leváltása azzal az ürüggyel, h neki is köze volt az összeesküvéshez-> emigrációban marad
Dinnyés-kormány
· Tervgazdálkodási Tanács és Országos Tervhivatal 1947
· A legtöbb államosítás 48 folyamán történt meg: minden 100nál több alkalmazottat foglalkoztató üzemet (akkor is, ha eddigre már nem volt annyi, de valaha a cég történetében igen…) -> a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) feloszlatta magát.
· 1947:XXII. tc. vjog módosítása
· Koalíció ellenzéke:
o Demokrata Néppárt (Barankovics István),
o Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer Zoltán)
o Keresztény Női Tábor – Schlachta Margit
· 1947 kékcédulás (névjegyzékkivonattal történő) választás
A többpártrendszer vége
· A polg ellenzék nemmel szavazott a kormányprogramra (3 éves terv végrehajtása)
· ÁVO hirtelen előszedett 9000 jegyzőkönyvet bizonyítékul, h az MFP ajánlócédulákat hamisított a választás során-> petíciós per
· -> Pfeiffer Z. az USÁba menekült
· Radikális Demokrata Pártszövetség: a PDP és a MRP késői észbe kapása, h az MKP diktatúrát vezet be éppen…
· 1948. febr. 18. Marosán György kidobja az SZDP-ból a „jobbszárnyat” (Kéthly Annáék)
· 1948. jún. 12-14. SZDP+MKP=> MDP
· Mindszenty-per-> Barankovics István emigrált, DNP (Demokrata Néppárt) feloszlatta magát; Keresztény Női Tábor képviselőinek lejáratása
· 1948 Rajk külügymin lett, helyette Kádár János a belügymin: átnevezi az ÁVO-t: Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH)
· 1949. febr. 1. Magyar Függetlenségi Népfront, program: 5 éves terv, új alkotmány-> megnyeri a 49-es országgyűlési választást
· 1949. aug. 18. Magyar Népköztársaság Alkotmánya
· Elnöki tanács, elnöke Szakasits Árpád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése