· A szocializmus mo-i építésének Kádár szerint feltétele az életszínvonal emelése.
· A vásárlóerő 1968 és 78 között 2,5szeresére növekedett és ráadásul volt mit venni a boltokban, megjelent a mennyiségi élelmiszerbőség. Életszínvonal emelkedés.
· Lakásépítési kampány. Lakótelepek a városokban, magánerős építkezések falun.
1968 Új Gazdasági Mechanizmus
§ Gazdasági reformirányzat: Nyers Rezső, Fok Jenő, Fehér Lajos
§ -> Nyers Rezső 1965-ben: népgazdaságunkban az extenzív fejlesztés tartalékai csökkenőben vannak, elkerülhetetlen az áttérés az intenzív fejlődésre
§ 1966 MSZMP KB határozat a gazd reformról
§ Gazd cél: gazd extenzívről intenzív fejlődésre átállítása
§ Pol indok: tömegek életszínvonalának gyorsabb emelése a cél
§ Nyers Rezső, Fok Jenő, Fehér Lajos irányították a reformokat. Piaci viszonyok mérsékelt behozása, pár elem. A döntések ott szülessenek, ahol a szükséges információk meg vannak, tehát a gyárakban, ne központilag legyen meghatározva, h hol mit gyártsanak: döntési mechanizmus decentralizációja.
§ Termelékenység növekedés intenzív gazdaságfejlesztéssel. (nem több gyárat építeni, hanem a meglévőkben fokozni a termelést).
· Fennmaradt a közvetlen utasítás, de a közvetett szabályozók váltak általánossá: árrendszer a világpiaci kedvezőtlen hatások kiszűrésére
· Fennmaradt a dotáció-> demoralizáló helyzet: a jól gazdálkodó vállalatoktól elvonták a nyereséget, h dotálják a kevésbé eredményes vállalatokat
· Átlagbér szabályozás: olyan béradót vezetett be, ami abban tett érdekeltté a vállalatokat, h ne az egyes dolgozó, hanem a vállalat egészének bérszintje növekedjék: inkább több, alacsonyabb fizetésű és szakképzettségű munkás legyen, még ha feleslegesek is-> vattaemberek, rejtett munkanélküliség
· Az új gazdasági mechanizmus nem érintette a tulajdonviszonyokat.
· 1967 Fock Jenő lett a mineln.
· Közbejön Brezsnyev-doktrína és a prágai tavasz eltiprása-> Mo. egyedül marad a reformokkal a szocialista táborban
· Piaci ár becsempészése a gazdaságba.
· 3 féle ár:
o kötött ár (politikai döntés, a piaci árnál kisebb): ami mindenkinek kell: energia, alapvető élelmiszercikkek.
o szabad ár (a szolgáltató dönti el): nélkülözhető dolgok.
o csúszó ár (a köztes kategória).
· A kötött áras termékek előállítási és eladási ára közti rést az államnak kellett dotálnia: gyárak kárpótlása. A dotáció 1974-től már csak külföldi hitelekből volt lehetséges.
Új Gazdasági Mechanizmus eredményei
§ Mellék üzemágak szabadsága-> aki szemfüles volt, elkezdte azt termelni, amire tényleg volt igény az országban.
§ Beruházási lehetőség nem volt, nem lehetett az üzemeket nagyobb vállalatokká bővíteni-> a pénzt csak felélni volt lehetőség.
§ gulyáskommunizmus
§ -> luxuskiadásokra adják a fejüket magánemberek-> harácsolás elleni kampány a munkás ellenzék részéről, Kádár ellen is irányul. Moszkvában is panaszt emelnek Brezsnyevnél.
§ Brezsnyev rossz szemmel nézte az új gazdasági mechanizmust, magához rendelte Kádárt tárgyalni és lehordta a szocialista piacgazdaság miatt.
§ Hazaérve Kádár, mondván, h már 65 éves, írt a KB-nak egy levelet, h lemond és nyugdíjba vonul. Na, ez megrémisztett mindenkit, Moszkvát is, úh Brezsnyev visszakozott, teljes bizalmat szavazott Kádárnak.
§ Kádár kegyeskedett tovább irányítani a pártot és a reformokból is visszavett. Ennek a jelképe az 1972-es osztályharcos hangvételű alkotmánymódosítás. Belevették, h a társadalom vezető rétege a munkásosztály és már ténylegesen a szocialista világrendszer része Mo.
§ Az egyetemi felvételiben visszaállították a munkások gyerekeinek előnyét.
§ 1968 Csehszlovákiában a reformok túlmentek a megengedett határon, mert elmentek a szólásszabadságig -> Brezsnyev-doktrína érvényesítése: ha egy szoci országban vmi veszélyezteti a szocializmust, akkor a SZU-nak kötelessége beavatkozni-> katonai intervenció, Dubcek félretolása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése