A dualista rendszer VI. 2011.03.31.

Ami kimaradt múltkor Ferenc Józsefről

Dualizmuskori szerepe:

·        Továbbörökítette abszolutista jogosítványait (részben)

·        Erősítette-e pozícióját vagy gyengítette a magyar és az osztrák kiegyezés? A történészek többsége szerint az alkotmányos berendezkedés erősítette pozícióját a korábbi, tisztán abszolutista berendezkedéshez képest. A jogosítványok egy részét törvények, más részét titkos egyezmények, harmadik részét szokásjog alapján szabályozták, végül is nagyon pontos határokat szabtak nekik. A kiegyezés után pontosan számonkérhető lett mindkét fél.

·        A miniszterelnökök kinevezésében semmi nem kötötte. Ahhoz, h támogatott legyen a kormány, persze figyelembe kellett vennie a pártok támogatottságát. Egyetlen egyszer nevezett ki olyan miniszterelnököt, akinek nem volt 1értelmű támogatottsága: Fejérváry Géza. Ez a szokásjogot sértette, de a törvényeket nem.

·        1905-ben hónapokig ügyvivő kormány volt, mert senki nem vállalta a min.eln.séget. Forradalom közeli állapotok voltak, mindenki semmibe vette a kormány utasításait, Bécsben előkészítették Mo. katonai megszállásának tervét. Ferenc József kinevezte Fejérváryt, egy ideig mögötte volt a Szabadelvű Párt, de Tiszáék egyszer csak kihátráltak mögüle-> F. J. továbbra is ragaszkodott hozzá. (Fejérváry volt a F. J.hez legközelebb álló politikus, 1884-től 1903-ig honvédelmi miniszter volt. Végtelenül egyszerű katonaember volt. 1etlen erénye az volt, h mindig precízen végrehajtotta az uralkodói utasításokat, ezért nem mert ellentmondani a min.eln.i kinevezésnek.)

·        F. J. abszolutista gondolkodásmódja megmaradt mindvégig, de a 67-es kompromisszumokhoz tartotta magát.

Szerepe az I. VH kitörésében:

·        Felelőssége 1értelmű

·        Ált. Tisza Istvánt hibáztatják legjobban. Pedig évek óta biztos volt, h háború lesz a Balkánon. A két balkáni háborúban katonailag és önbizalmilag is nagyon megerősödött Szerbiának, ráadásul feltétel nélkül számíthatott Oroszország segítségére.

·        Már 1912-ben olyan volt a feszültség, h a magyar-szerb határon a határőrök lövöldöztek egymásra.

·        -> Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után nem volt alternatívája F. J.-nek.

·        Tisza 1 hónapon keresztül vitatkozott a hadüzenetről, ellenállt! Ő is akarta a háborút, csak a pillanatot nem tartotta alkalmasnak, mert a hadsereg fejlesztése még nem fejeződött be, nem tudna 2frontos háborút vívni (tuti volt, h Oroszország is belép majd). A németek meggyőzték Tiszát, h Románia nem fog belépni, ezért nem tudják majd lerohanni Erdélyt az oroszok. [Hármas szövetség]

·        Ferenc Ferdinánd centralista, minél abszolutistább birodalomban gondolkodott, de ezt olyan stílusban képviselte, ami idegen volt Ferenc Józseftől. Aki ellentmondott Ferenc Ferdinándnak, az azonnali megtorlásra számíthatott. A magyar önállóság minden formáját el akarta törölni, F. J. viszont azt gondolta, h a kiegyezésen nyugszik a birodalom léte. Ferenc Ferdinánd nyomására lett tele a vezérkar olyan emberekkel, akiknek köszönhető lesz a hadüzenet Szerbiának. F. J. mellől kihaltak a bizalmasai, az új generációkkal nehezen tudott együttműködni. Nem volt hajlandó telefonhoz nyúlni v automobilba beülni…

·        Még a halála napján is leült az íróasztalhoz aktákat olvasni.

A közös kormány és a közös minisztériumok

A magyar kiegyezési tv szerint 1 külön minisztérium kell, ami csak a közös ügyekkel foglalkozhat, nem szólhat bele se az osztrák, se a magyar minisztériumok ügyeibe.

Az osztrák kiegyezési tv: közös ügyekkel 1 közös kormány foglalkozik.

è    mindkettő negatívan határozza meg a közös kormányt.

Közös minisztériumok: Külügy, hadügy pénzügy.

A közös hadügyminisztert és külügyminisztert az uralkodó nevezi ki egyedül, a pénzügyminisztert a külügymin. javasolja. A 3ból 1 mindig magyar, ált. a pénzügymin.

Lónyay Menyhért volt az első közös miniszter, 1870-ben pénzügyminiszter lett. 1871-ben Andrássy lett közös külügymin., 2 magy nem lehetett a közös miniszterek között, ezért Lónyay a min.eln.i székbe bukott.

Beszélhetünk-e egyáltalán közös kormányról?

·        Voltak közös kormány-ülések, az évtizedek során egyre kevesebbet vett részt ezeken Ferenc József. Soha nem nyilvánított ügyet a hadügyeken kívül. A magy és az osztr min.eln. szinte mindig részt vett, sokszor a témában érintett szakminiszterek is mindkét birodalom félből.

·        A közös kormánynak nincs kormányprogramja

·        Miniszterek jönnek-mennek-buknak, és ez nem változtat semmit a közös kormány működésében.

A szakminiszterek nagy része nem szakember volt, hanem politikus. Viszont voltak szakállamtitkárok.

Mivel foglalkoztak a közös minisztertanácsok?

·        A viták fele a közös költségvetésről szólt

·        Hadügy

·        Delegációk

A közös kormány felelőssége: közös minisztereket a delegációk vonhatták felelősségre jogilag (soha nem került erre sor).

A közös külügyminiszteri poszt a „császári ház miniszterének” posztjából fejlődött ki.

A hadügyminiszternél voltak sokkal fontosabb pozíciók a hadügyben! Hadsereg főfelügyelője, osztr hadügyminiszter, magy hadügyminiszter. A közös hadügyminiszternek csak a közös hadsereg fenntartását kellett elérnie a közös pénzügyminiszternél.

A közös pénzügyminiszteri tárca pozíciója megerősödött Bosznia okkupációja után, mert hozzárendelték Bosznia irányítását.

Delegációk

A magyar koncepciója Apponyi Györgyhöz kötődik 1862-63ban. A birodalmat érintő közös ügyekben hozhat döntést a két delegáció közös tanácsa.

A magyar delegációnak csak tanácsadói ügye volt, szavazati jog csak a pénzügyben.

Az osztrákoknál a tartományi gyűlések döntik el, h kit küldenek az osztr delegációba. A századforduló után megszűnt a német többség az osztr delegációban!

1868-ban nagy vita a magyar kormányban, h bevegyék-e az ellenzéket a delegációba. Ha beengedik őket, parázsviták lesznek, ha nem, akkor meg nem lesz meg a kellő legitimitása az intézménynek. F. J. azt mondta, h be kell engedni az ellenzéket.

3-6 hétig tartottak a delegációs ülések. Ált. évente 1x.

A miniszter beterjeszti a delegáció elé a költségvetését-> amit elfogad a delegáció, az egy az egyben belekerül a magyar és az osztrák állam költségvetésébe és ha a magy v az osztr parlament nem akarja elfogadni, a teljes magy ill osztr költségvetést kell elutasítania.

Minden delegátust vendégül látott vacsorára az uralkodó! Bálok, kirándulások. Kb. azt csinálták a delegációk ülésszakában, mint a Bécsi Kongresszuson. J

Szakmai alapon indult a delegáció intézménye, de a korszak végére kiüresedett és mindig mindent megszavazott. 

Istenérvek VII. 2011.03.30.

Az erkölcsi istenérvek azért nagyon gyengék, mert a köznapi nyelvben erkölcsön olyan dolgot értünk, ami akkor is kötelező, ha minden motivációnknak ellentmond. Tehát aki vmi más motivációból (istenfélelem) követi az erkölcsöt, az nem erkölcsös.

Vallási tapasztalatból merített istenérvek

Néha nem könnyű elkülöníteni a csodát a vallási tapasztalattól, de el kell különíteni. Ha vki testetlen hangokat hall, az csak vallási tapasztalat, ha nem mutatható ki a hang, viszont csoda, ha tényleg kimutatható.

Ma sokkal több vallásos ember támasztja alá hitét vallási tapasztalattal, mint régen. Régen racionális istenérvekre volt szokás hivatkozni.

Akkor beszélünk csak vallásos tapasztalatból vett érvről, ha a nem hívőkkel való közös kognitív struktúrán belül vonható le az adott tapasztalatból Isten létezése. Amikor ilyen érvekkel vitatkozik egy ateista filozófus, akkor nem azt kell kimutatnia, h a vallási tapasztalatok hamisak, hanem azt, hogy nincs kognitív értékük Isten bizonyításában.

Ez a típusú istenérv az elmúlt század angolszász analitikus filozófiájából bontakozott ki.

Észlelni Istent c könyv. Érzéki tapasztalattal analógia: annak ellenére hiszünk az érzéki tapasztalatok létezésében, hogy nem tudjuk bebizonyítani, nem sikerült még megcáfolni az episztemológiai (ismeretelméleti) szkepszist. Ennyi erővel Istenben is hihetünk. Az ateista filozófusoknak releváns különbségeket kellene kimutatnia az érzéki tapasztalat és Isten léte között.

Érvek a vallási tapasztalatból merített érvekkel szemben:

·        A vallási tapasztalatok általában lélektanilag racionálisan magyarázhatók, a vizionálók szociális közegének és lelki állapotának következményei.

·        Ha Isten hozta létre a normál lélektani működésünket, akkor nyilván természetesen része a vallási tapasztalat. Tehát ettől még bizonyíthatják objektíven Istent.

·        Sok vallási tapasztalat kölcsönösen ellentmond egymásnak. Pl. csak bizonyos felekezetek tagjainak jelenik meg látomásban a Szentháromság. -> egyik vallási tapasztalat igaz, a másik hamis? Nem, vagy mindegyik igaz, vagy egyik sem.

·        Ennek kivédése lehet: mindegyiknek igaz a magja, Isten tapasztalása. Lehet, h Isten akaratának megfelel, hogy a keresztes lovag azt álmodja, h legyőzi a hitetlen muszlimokat, egy muszlim meg azt, hogy legyőzi a gyaurokat… [mondjuk akkor nem éppen őszinte és erkölcsös]

·        A nem hívők számára rendszerint ellenőrizhetetlenek a hívők állításai a vallási tapasztalataikról. A hívők mondhatják, h nekik a vallási tapasztalat elsődlegesebb az érzékinél, tehát nem a vallásinak kell kompatibilisnek lennie az érzéki tapasztalatokkal, hanem fordítva. Na de az érzéki tapasztalatokkal kapcsolatban könnyebben jutnak kompromisszumra különböző emberek (vallásosak és nem vallásosak is) azt illetően, h valami tapasztalat volt vagy optikai csalódás. A vallási tapasztalatok ügyében csak a közös vallás krédóját elfogadó emberek tudnak megegyezésre jutni.

Megoldási kísérletek a vallási tapasztalat nem objektív voltára

Alston

egy adott közösség szabályai szerint elfogadott rendszerben lévő vallási tapasztalat hiteles. -> ez nagyon gyenge, mert teljes relativizmushoz vezet. A haruspex májból jóslása is autentikus tapasztalat meg a szentek látomásai is?

Swinburne

Hitelesség elve: ha vmi vmilyennek tűnik, akkor olyan is, ha nem szól ellene semmi. Alátámasztás: iszonyatos szkepszisnek tenne ki minket folyamatosan, ha nem ezt gondolnánk. Hinnünk kell a megismerés normál forrásainak első nekifutásra. Ha kiderül, hogy baj van velük, csak akkor érdemes kételkedni, ennek kritériumai:

1.      Nem megbízható személy a forrás

2.      Nem teljesen tudatos állapotban történt a megfigyelés (részegség, félálom)

3.      A kérdéses objektum nem volt ott a megfigyelés helyszínén

4.      Ott volt az objektum, de nem ő idézte elő a kérdéses tapasztalatot

Az első két kritérium ált. nem illik a vallási tapasztalatokra. A másik két kritérium meg nem is teljesülHET a vallási tapasztalatokra, hiszen Isten mindenhol jelen van és végső soron mindent ő okoz (már ha létezik).

Swinburne konklúziója: egy objektíve létező Isten megtapasztalásairól van szó.

Bizonyos filozófusok szerint az is kellene a vallási tapasztalatok objektivitásának elfogadásához, hogy

·        egymást erősítsék,

·        ha egy tapasztalat már megtörtént, megtörténhessen még egyszer,

·        több ember tapasztalatai összevethetők legyenek.

Gale: On the Nature and Existence of God c könyvben megsemmisítő kritika.

Gale szerint az, h nagyon sok embernek nincs vallási tapasztalata (ugyanott, ugyanabban az állapotban), hitelteleníti őket, nem megbízhatóak, hiszen Istennek pont az ateistákhoz kéne szólnia ezekkel, nem az amúgy is hívőkhöz.

Csoda

A hétköznapi nyelvben néha csodának hívunk olyan dolgokat, amik nem csodák, csak rendkívüliek. Pl. 210 cm-es ember A vallásfilozófiában csoda= vallási jelentőségű dolog, ami ellentmond a természeti törvényeknek. Csodás jelenségek minden világvallás kontextusában előfordulnak. A jézusi csodák megtörténése körül vannak ma még a legkomolyabb viták, mert az őket megörökítő szövegek csak pár évtizeddel később születtek. Ugyanakkor a kereszténységben nincs csodából vett istenérv.

Csodák teológiai magyarázata: Isten felfüggeszti egy adott helyen és időpontban a természet törvényeit. A newtoni fizika szerint az egész világegyetemben ugyanazok a törvények érvényesek folyamatosan, ezért nem fér bele a modern ember világképébe a zsidó-keresztény magyarázatú csoda.

Hume: csoda egyszeri kivétel a természet tv-ei alól, márpedig a természeti tv-eket rengeteg minden támasztja alá. Bármilyen csodát viszont csak bizonyos számú ember tanúvallomása támaszt alá, tehát inkább a tanúk tévedését/hazugságát kell feltételeznünk, mint a természet tv-einek ideiglenes érvénytelenségét. Ezzel az érvvel több gond van:

·        elvileg elképzelhető, h egy csodáról legyen fizikai bizonyíték

·        a természet tv-eit is tanúvallomásokból ismerjük, a tudósok is éppúgy tévedhetnek v hazudhatnak, mint a csodák tanúi

·        nem tartozik hozzá az egyszeriség a csoda definíciójáoz. Bizonyos csodák többször is megtörténhetnek, pl. a stigmatizáció.

Az emberi megfigyelőkészséget a felfokozott érzelmi állapot nagy tévedésekbe hajszolhatja bele.

Nem tudjuk, hogy meddig terjednek a természet erőinek határai! -> nem tudjuk, hogy az, amit a természetfeletti erő által a természeti tv-ek felfüggesztésének hiszünk, nem egy másik természeti erő működése-e!

A lourdes-i csodák a legjobban dokumentáltak: nem katolikusokból álló bizottság ellenőrzi őket, és 1945 óta évi 1 csodát ismer el az egyház, előtte évi több mint 20-at. -> mióta jobban ellenőrzik a csodákat, kevesebbet fogadnak el. Előzmény: 1860-as években megjelent ott egy lánynak Szűz Mária és kegyhely alapítására utasította és megjelent egy forrás. 

Buddhizmus VI. 2011.03.28.

A Tan kerekének megforgatása/ A Tan kerekének elindítása

A buddhizmus foglalata.

Két véglettől kell távol tartania magát a törekvőnek: gyönyör, önkínzás.

Középút.

[Tanrtrizmus: a legszakrálisabb világfolyamat egy férfi és egy női princípium egyesülése. Ált. férfi és női isten formájában ábrázolják. Az ehhez tartozó legadekvátabb szertartás a szex. ]

Buddha a gyönyöröket, mint a transzcendencia útját veti el. A brahmanizmusban ez magától értetődő, azon a területen, ahol Buddha működött, valszeg nem volt egyértelmű. Az aszkézist is elveti, mint az élet körforgásából (létkörforgás) szabadulást, ami nagyon-nagyon elterjedt volt Indiában.-> Buddha fundamentális újítást vezetett be azzal, h ezt elvetette.

Karma átértelmezése egy mechanikus természettörvényből egy erkölcsileg működő, szándéketikához kötődő törvénnyé. Szubjektív mechanizmus, nem külső törvényszerűség. Az ind szent ember fogalmához az hozzátartozik, h rosszat nem cselekszik, de a jócselekedet nem, hiszen az is karmát termelne és itt tartana a létforgatagban.

A gyönyörök élvezetét jobban leszólja Buddha, mint az aszkézist.

A nemtelen ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, h nem-árja! Pl. a tanrtrizmus nem árja, hanem dravida hagyomány.

A nemes 8 tagú ösvény:

·        8 aspektusa ugyanannak

·        Nem valósítható meg egyszerre mind a 8, csak egyenként, de nem lépcsőzetes, hanem egyformán fontos dolgokról van szó, és amit már elsajátítottunk, folyamatosan párhuzamosan kell gyakorolni, azzal, amit épp elsajátítunk

1.      helyes nézet: a buddhai tanítás belátása

2.      helyes elhatározás: rálép erre az útra, amit megértett és belátott, elhatározza, h megteszi ezt a Nirvana felé vezető utat. A buddhizmus szerint nincs azzal baj, h vki aktuálisan nem teszi meg ezt az elhatározást (pl. lehet, h most szerelmes, nem akar még kilépni a világból)!

3.      helyes beszéd: a nem hazudás csak egy kis része a dolognak, az igazságot sem szabad mindig kimondani! + tilos a sértegetés, pletyka… (~”Vak elé ne tégy gáncsot!”). A gyakorlatban ezt úgy oldották meg a szerzetesek, h legjobb mindig hallgatni, csak akkor beszélni, ha nagyon kell (pl. tanítás).

4.      helyes cselekvés: nincs ártás benne

5.      helyes életmód/megélhetés: nem tartalmaz ártást. tehát fegyverkereskedő, drogdealer, kocsmáros v hóhér nem tud a Buddha által a szerzeteseknek ajánlott úton haladni.

6.      helyes törekvés/erőfeszítés

7.      helyes gondolkodás: fordítási katasztrófa Ruzsa F. szerint. Sati=emlékezet (a köznyelvben). Swrti=tudatban tartás, tudatosítás. A meditáció eszköz ehhez.

8.      helyes elmélkedés

A meditáció buddhista kontextusban nem jelent vmi mély dolgon való töprengést, hanem pont a tudat lenyugtatását jelenti! Ehhez csak eszköz a tudatos lélegzés, nem cél. Azért jó módszer, mert folyamatos, ezért sokáig le lehet vele kötni a tudatot.

A 4 nemes igazság:

1.      A szenvedés nemes igazsága: minden szenvedés, ami a léthez köt minket.

2.      A szenvedés okának nemes igazsága: sóvárgás, mulandóság

3.      A szenvedés megszüntetésének nemes igazsága

4.      A szenvedés megszüntetéséhez vezető út nemes igazsága

A negyedik nemes igazság nem más, mint a 8 ösvény, az első ösvény, meg nem más, mint a 4 nemes igazság megértése. 

Mezopotámiai vallástörténet VI. 2011.03.24.

Gyógyítás

Az anomáliáknak mindig okuk volt, azt kellett megkeresni, ha fel akarták venni a harcot az anomália ellen. Ha vmi anomália van, meg tudnak jelenni az ismert világban az amúgy annak peremén élő démonok.

Kutyaharapás, skorpiócsípés, kígyómarás-> tünetek, nem maguk a bajok. Az ilyen bajok 2 alapvető oka lehet:

·        Rituális vétség: tudatosan v tudattalanul (ez a gyakoribb és veszélyesebb) elkövetett rituális vétség, istenség megharagítása-> démon beférkőzik a világba. Ha az országot sújtotta baj, akkor a király vétkezett.

·        Rontó ártás. Másik ember idézi elő. Megelőzés: amulettek, kapuőrző démonok.

A mai orvostud. Hippokratészre vezeti vissza magát, de az a görög világon belül kisebbségben volt. A klasszikus antikvitásban is elfogadottabb volt a betegségek démonokra visszavezetése.

Orvosok két kategóriája Mezopotámiában:

·        Ásipu: démonűzőnek, ördögűzőnek is fordítják, de ő is orvos.

·        Aszú: ő magát a tünetet kezelte csak, nem az okot, úh nem volt akkora tekintélye, mint az ásipunak.

·        -> nem volt éles határ köztük, mindketten értettek vmennyire a másik szakterületéhez.

Eától és Adapától kapták az orvosok a tudásukat. Adapa félig hal-félig ember keveréklény volt, a gyógyításra és az írásra is ő tanította meg az emberiséget (egyes szövegek szerint). Mindketten az alsó régióhoz kötődtek. Ea lakhelye az Apszu, az ősbölcsesség forrása.

A gyógyítás folyamata abban a pillanatban elkezdődött, h az orvos elindult. Útközben nagyon résen kellett lennie, mert minden egyes találkozás, tapasztalat előjel volt.

A gyógyítás alatt nagyon fontos: Minden legyen rituálisan tiszta.

Gyógyhatású anyagok:

·        Mágikus ereje révén

·        A ma is ismert gyógynövények

·        + bajelhárító ráolvasások

3 különbözőfajta szertartás a gyógyításban:

·        Helyszín, jelenlevők, tárgyak megtisztítása. (A beteg megtisztítása maga a kezelés.)

·        Gyógyszerek elkészítése, közben bizonyos ráolvasásokat kellett mondani közben.

·        Kapcsolódó rituálék: bajmegelőzés s házban és a ház körül: bajelhárító sorozatok:

o       maqlu (emberi elkövetőre visszahárítása a rontásnak),

o       surpu (szimpatetikus mágia, nem emberi elkövető esetén, amikor rituális ok volt, pl. tisztátalannal való érintkezés),

o       namburbi (ilyenkor istenség volt az okozó, az ő kiengesztelése a szertartás)

    mindehhez tudni kellett írni-olvasni!

Mivel maga a ráolvasás isteni eredetű (Ea alkotta őket), ezért titkos tudás volt, csak a gyógyásziskolában tanulók tudhatták meg.

Ráolvasások:

Legitimációs ráolvasás: a pap legitimálja magát, mint Ea képviselője, h alkalmas legyen a démon kiűzésére. Nem a hit teszi kompetenssé, hanem a képzettség, ami által Ea felruházza a szükséges erővel.

Profilaktikus (megelőző) szertartás: távol tartja a démonokat a pácienstől, a visszaesés megelőzésére.

Marduk-Ea típusú ráolvasás: apa beszélget a fiával a szövegben arról, h mi baja lehet a betegnek. Mardukot Aszalluhinak szólítják itt meg, aki a II. évezredben még önálló isten volt.

Megáldó ráolvasás: a démonűző eszközöket áldják meg.

„Növényeket rátevő” és „Köveket rátevő” c listák.

[Rítus c. film!]

Növényeken és köveken kívül állati és emberi eredetű dolgokat is használtak: ürülék, vizelet, vér…

A növényi olajok közvetítő anyagként kaphattak szerepet.

Receptek és mágikus eljárások

Egyénre szabott gyógyászat, az orvosnak össze kellett válogatnia mindig a helyzetnek megfelelő szövegeket és eszközöket.

Diagnosztikus ómenek: a testen lévő elváltozások.

Minden gyógyító szakember templomhoz kötődő értelmiségi volt, ált. Marduk v Ea papjai.

A templomok a tudományok kp-jai is voltak. Aki nem részesült templomi képzésben, akkor gonosznak számított, ha elkezdett gyógyítani. A templomon kívül csak áltudomány lehetett.

Rengeteg kutya volt, mert az utcára hajigálták a hulladékot-> az egyik leggyakoribb sérülés a kutyaharapás volt.

Természetfeletti közbenjárók.

Képzőművészeti ábrázolásokon látszik, h az orvosok halbőrbe bújva gyógyítottak, mert Adapa félig hal volt. Orvosi tégely állandó kellék volt, lehet, h rituálisan tiszta vizet hintettek belőle a betegre.

Iszin városában volt a legkomolyabb orvosképzés.

A tehetős átlagemberek is megtehették, h orvost hívjanak.

Női orvosról nem tudunk. Boszorkányokról majd lesz szó. J

A dualista rendszer V. 2011.03.24.

Ferenc József

Somogyi Éva, Gerő András könyvei a legjobbak Ferenc Józsefről.

Apja Ferenc Károly alkalmasabb lett volna a trónra, mint Ferdinánd, de nem érdekelte a politika, úh valószínű volt, h majd egyszer Ferenc Jóska lesz a császár.

Zsófia ókonzervatív volt és birodalmi keretekben gondolkodott.

F. J. I. Ferenc kedvenc unokája volt-> mindent megkapott.

Neveltetése 6 éves korában kezdődött. Az első évben heti 12 óra tanulás. Cél: a birodalom fontos nyelveit tudja: magyar, cseh, lengyel, olasz. + francia. Semmi szabadideje nem volt már gyerekkorában sem. Sose lázadt fel ez ellen.

Nagyon jó nyelvérzéke volt.

Egyetlen hobbija a vadászat volt, 4 éves korában kapta meg első puskáját. Fegyelem, vonzalom a hadsereg iránt. A szobájából rá lehetett látni az őrségre, kicsi korában mindig megnézte az őrségváltást.

10 évesen egy ezred parancsnoka lett és megkapta első egyenruháját.

Nem nagyon nézték meg, h kik legyenek a nevelői. Távolságtartó volt a nevelőivel, már gyerekkorában nagy tiszteletet követelt.

Tizenéves korától foglalkozott politikával, Metternichtől vett minden vasárnap órát. A hatalom művészetére tanította F. J-et.

Naplót írt, de minden este ellenőrizte Zsófia a bejegyzéseit…

Az udvarban a spanyol etikett volt érvényben-> érzelmek kizárva.

1848. elviszik az udvarból, hogy ne kompromittálhassák semmilyen aláírással és ne legyen baja. Radetzkyhez küldik az É-itáliai hadszíntérre. Radetzkynek kicsit útban volt.

1848 során többször felmerült Ferdinánd lemondatása és F. J. trónra emelése, de Metternich és Schwarzenberg még Ferdinánd nevében akartak rendet csinálni, hogy a megtorlások ne F. J. nevét mocskolják be, hanem tiszta lappal kezdhessen uralkodni. De végül is 1848. dec. 2-án Olmützben császár lett F. J.

Schwarzenberg, Windischgrätz: ők állnak F. J. mellett az uralkodása első félévében.

F. J. trónra lépése előtt nem lehetett rosszat hallani Zsófiáról, akkor viszont egyből a gyűlölet kereszttüzébe került.

1849: a megtorlások ódiuma mégiscsak Ferenc Józsefé lett. Egyértelműen volt is benne személyi felelőssége. De van, aki szerint politikai következményeit nem bírta felmérni. Csapó Csaba szerint ez már nem rontotta a magyarság és F. J. kapcsolatát.

Megtorlások-> eltűnik a katonai elit (vagy börtön, v kivégzés) és a politikai elit (kivégzés, börtön, v emigráció). F. J. semmit nem bánt meg ebből.

1849 után F. J. beutazza a birodalmát, utoljára Mo-ra jön, 1852-ben. Hónapokig készítették elő a látogatást. Pozitív élményekkel ment haza. Jókat vadászott és fürdött a Dunában. Az nem érdekelte, h az emberek azért ünnepelték, mert kivezényelték őket. Maguk az ünnepségek sem érdekelték.

Miért ünnepelték tömegek mindenhol:

·        Nagyon sok helyen a nemzetiségek voltak többségben, akik a magyarok ellen harcoltak a szabharcban

·        Az uralkodót látni életre szóló élmény, keveseknek adatik meg, ők ki akarják használni a lehetőséget

·        Jelzésértékű amnesztiát adott: százhetven-vhány embert kiengedtek, köztük pár politikai foglyot is

1854 házasság Erzsébettel-> első kislány Zsófia, második Gizella.

1857-es mo-i körútjukra elhozták mindkét kislányt, akik betegek voltak. Ezért a budai Várban hagyták őket és továbbmentek az országban. A kis Zsófia meghalt. -> a nagymama Zsófia már előtte tiltakozott az ellen, h elhozzák őket az útra, Erzsébet ragaszkodott hozzá.

Ferenc Józsefet nem érdekelte, h őt szeretik-e, de annak örült, h Erzsébetet szeretik.

A kis Zsófia halála feletti kiborulásban Erzsébet feladta Gizella nevelését, és hagyta, h az anyósa irányítása alá kerüljön.

1857 magyar konzervatívok emlékirata F. J.-hez-> nem hajlandó átvenni!

1859 F. J. személyes vezetésével vereség Itáliában

1860-61 Mo-n megint forradalom közeli állapot, F. J. engedményekre kényszerül. Elkezdődnek az egyeztetések, amik a kiegyezéshez vezetnek.

1867 alkotmányos monarchia:

·        F. J. nem szól bele különösebben, h kik legyenek a miniszterek

·        Csak a honvédelmi posztra figyelt oda, az az ő felelőssége volt, pedig nem jár nagy hatalommal, a katonaság tekintetében is vannak fontosabb pozíciók

Kik befolyásolhatták az uralkodót:

·        Az udvar, főleg a főudvarmester, főlovászmester-> mert rendszeresen kapcsolatot tartanak az uralkodóval, velük beszél személyesen (F. J. soha nem beszélGETett!)

F. J, hihetetlenül megnézett minden fillért, ha elrojtosodott a nyakkendője, kifordítva tovább használta…De hölgyismerősöknek hatalmas összegeket juttatott „végkielégítésként”. Mindamellett fogalma sem volt róla, h mi mennyibe kerül.

Az 1867 után rengeteget járt Mo-ra, sokszor az év harmadát itt töltötte, ezeknek a napoknak a harmadát vadászattal töltötte. Ha család nélkül jött, akkor a budai Várban lakott, ha családdal, akkor Gödöllőn.

Nem szerette a fogadásokat, de kötelességének tartotta. 

Istenérvek VI. 2011.03.23.

Kant: amit a tervezési érv bizonyít, az csak vmi ősanyaggal dolgozó építőmester léte. A teleológiát száműzni akarta a természetből-> vita Herderrel a természeti teleológia kapcsán.

Richard Swinburne tervezési érve

Elvonatkoztat az élővilágról, mert az élet nagyon ritka az univerzumban, akár véletlen is lehet.

Tegyünk különbséget a térbeli és az időrendi rendezettség között. A térbeli rendezettség sokfele megtalálható az univerzumban, de sokfelé nem. Viszont az univerzumban mindig és mindenhol jelen van az időbeli rendezettség. (Persze lehet, hogy csak mi látunk egy csomó mindent időbeli rendezettségnek, ami nem az.)

Régen csak a Földet ismertük, aztán a Naprendszerünket is, ma már egész távoli csillagokat is, és egyre inkább azt látjuk, hogy az univerzum egymástól nagyon távoli részeiben ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek.

Egyszerűség: kulcsszó Swinburne filozófiájában. A sok isten, mint teremtő, valszeg koordináltan kellett, h működjön, az egész univerzumban elterjedt tvszerűségek miatt, vagyis összehangolta őket vmi főisten szerűség-> fölöslegesen bonyolult hipotézis, úh Swinburne félreteszi.

Bayes tételképlet: Ph/e= P (h.k) x P(e/h.k)/P(e/x)

P=probability, h = hipotézis, e=kérdéses adatok v tények, amik alapján a kérdéses hipotézis valószínű, v nem

K=háttértudásunk, amit a világról tudunk

Ph/e= a kérdéses hipotézis előzetes valószínűsége

Ha egyszerű a hipotézis (pl. a teizmus az)

Csak egy rendezett világban lehetségesek olyan lények, akik képesek Istent megismerni és felelős döntéseket hozni. Csak akkor van a döntéseknek erkölcsi súlya, ha vannak természeti tv-ek, tehát ugyanaz a dolog valszeg mindig ugyanahhoz vezet (a cián mindig mérgező). -> Istennek rendezett világ teremtése az érdeke, az hirdetheti csak a dicsőségét.

A teizmus hipotézise nélkül kicsi a valószínűsége egy rendezett univerzum létének.

Az univerzum véletlenszerűsége egyre valószínűtlenebbnek látszik a kutatások fényében.

Probléma: csak erről az 1 univerzumról vannak tapasztalataink, ezeket nincs mivel összevetni.

J. L. Mackie, M. Martin.

A morális kiindulópontú érvek

Az apologetikában elterjedtek, a mai filozófusok ált. elvetik őket.

Minden emberi társadalomban létezik vmilyen erkölcs, objektívnak kell gondolni a normákat ahhoz, h betartsuk. Ennek az objektív erkölcsnek csak Isten lehet az alapja.

1.      ha az emberek tudni fogják, h van Isten, akkor majd a jóra fognak törekedni.

·        Probl.: nem erkölcsösebbek a vallásos emberek a vallástalanoknál. A premissza téves. Ha jó lenne, akkor is csak azt bizonyítaná, h Isten egy hasznos fikció, nem azt, h létezik.

2.      J. H. Newman lelkiismeretből vett érve

·        Anglikánból katolikus lett, nagy apologéta, teológus

·        A lelkiismeretet úgy éljük meg, mint a személyiségünkhöz képest külső tényező, bíró, aki felelősségre von-> tehát létezik a külső bíró.

·        Freud óta kevésbé érezzük plauzibilisnek ezt az érvelést. A felettes én a személyiségünk része. A szexualitást tartotta a legfőbb ösztönnek. „A lélek készen áll, a test erőtlen.” Pál apostol.

·        Nem ad választ arra, h miért olyan különböző a lelkiismeret tartalma a különböző társadalmakban, h ugyanaz az Isten oltotta belénk?

·        Eutüfrón-dilemma: Platón fogalmazta meg. Vajon Isten azért tiltja-e meg a rossz dolgokat és írja elő a jókat, mert azok objektíve jók v rosszak, v csak azért rossz egy dolog, mert Ő megtiltja, a jó meg csak azért jó, mert Ő előírta? Az első eset feleslegessé tenné az érvet, mert ha ennyire objektívek az értékek, nem kell Isten, ha meg csak az Ő kinyilatkoztatása számít, akkor bármikor bármit kinyilatkoztat.

3. Kant

Kant: az erkölcsöt senki sem alapozhatja meg, Isten sem. A morál autonóm, az akarat saját magának szab törvényt. De az erkölcs szükséges posztulátuma Isten. Az erkölcs lényege a mindenféle emberi hajlamtól független kötelesség. Az erkölcsi parancs univerzális, független az emberek személyiségétől.

Az, amit realizálni próbálunk az erkölccsel, a legfőbb jó, mégiscsak össze kell, h függjön a boldogsággal. A legfőbb jó megvalósulásához kell a túlvilág, a végtelen idő, h a morális imperativus-nak alárendeljük magunkat. Márpedig a túlvilághoz kell Isten. Megpróbáljuk a hajlamainkat idomítani a kötelességhez, így törekszünk a boldogságra.

A lélek halhatatlansága kell a világképünkhöz, h legyen erkölcsi tökéletesedés.

Az egész kanti metaetika kérdéses: a kötelesség teljesítése magába foglalja-e a jót? Az erkölcs tényleg csak kötelesség?

Ahhoz, h morális parancsot kövessek, nem kell feltétlenül a legfőbb jó realizálhatóságában hinnem közben.

Lehetséges, h az ateisták a vallásos világképű korok tartalékaiból élnek, vagyis szükség van az erkölcsösséghez a vallásosságra. 

Balázs Gábor: A zsidók felelőssége a világ felé

A Tikun Olám (a világ megjavítása) az a fogalom, ami összefoglalja ezt a felelős attitűdöt.

1.      A világ rossz-> meg kell javítani

2.      Szebb jövő-> utópikus eszme

a)      A világ megjavítása folyamat: saját környezetben kell elkezdeni, utána kiterjeszteni szélesebb körökre

b)      A világ megjavítása eszme: egy csapásra megváltoztatja a világot.

Milyen alapon avatkozunk be mások életébe?

·        Altruista

·        Utilitárius: a közjóra hivatkozik

·        Paternalista: szegény buta emberek helyett dönt vki

·        Deontológiai: kötelesség alapú, az emberi lét kötelességeket ró ránk

Az Álénu (Záróima) a deontológiai eszmét sulykolja naponta 3x a zsidókba.

·        Univerzalizmus: dicsérjük és elismerjük a mindenség Urát

·        Partikularizmus: nem tett minket olyanná, mint a világ népei

·        „kijavítva ezzel a világot”-> erről a szöveghelyről származik a Tikun Olám kifejezés

·        „Hiszen ők a hiábavalóság és az üresség előtt borulnak le, és olyan istenhez imádkoznak, aki nem segít” – ezt a mondatot a 20. sz. előtt sok imakönyvből kihagyták, mert nagyon kínos volt keresztény környezetben élve…

·        Platón Államával rezonál a szemlélete abban, h mindenki azt fogja tenni, amihez a legjobban ért

A konzervatív és a reform judaizmus ált. erkölcsi kötelességet emel ki az Álénuból.

A rekonstrukciónista irányzat a-teista (nem ateista!!!), vagyis nincs perszonális istenképe, mert a Soá itán az fenntarthatatlan, a tikun álom eszerint az irányzat szerint a partikuláris zsidó közösség társadalom iránti kötelessége.

A zsidó hagyomány szerint a nem zsidókra 7 törvény (Noé 7), a zsidókra 613 vonatkozik.

Noé7:

1)      Bálványimádás tilos

2)      Vérfertőzés tilos

3)      Élő állat húséból kivágni tilos

4)      Gyilkolni tilos

5)      Tulajdon megkárosítása tilos

6)      Blaszfémia (Istengyalázás) tilos

7)      Bíróságok legyenek-> jogbiztonság

Ráv Jákov Ettlinger: Minchát Áni, Párásit Bámidbár

·        19. sz., az ő tanítványa volt Hirsch

·        A zsidók tanító kötelessége a világ felé aktív, Hirsch szerint passzív, példát kell mutatni egyszerűen.

R. Meir Dvinsky

·        19. sz.-20.sz. elején élt

·        Az egyik legkeményvonalasabb ortodox bölcs

·        A lopás és az igazságtalanság bűne nagyobb, ha nem zsidóval szemben követi el yegy zsidó, mintha zsidóval tenné – mondták bölcseink, mert Hilul Hásém (az Örökkévaló Nevének maggyalázása), mert az egész zsidó közösségre és az Örökkévalóra is szégyent hoz.

·        „a látszat is megvetést kelt Aziránt, Akinek a szentségét kötelesek vagyunk hirdetni”

·        Hillél a fél lábon állós sztoriban: „a Tóra lényege az, h ne tedd azt  mással, amit nem szeretnél, h veled tegyenek; a többi a magyarázat. Most menj és tanuld meg a magyarázatot is.”

·        3Móz 19:18 „Szeresd felebarátodat, mint magadat/mert olyan mint te.” Az a probléma, h a כמוך mindkettőt jelentheti. Ráadásul el kell dönteni, h univerzálisan v partikulárisan értelmezi az ember ezt a parancsolatot. Maimonidész a partikulárisra helyezi a hangsúlyt, a másik zsidót és a betértet kell szeretni, mert „olyan mint te”.

Rabbi Akiva, a Misna egyik fő bölcse betértek családjából származott.

Balázs Gábor: zsidó és nem zsidó között a software-ben van a különbség, azt minden hardware-en le lehet futtatni. J

i. sz. 2. sz. Ákivá és Ázáj: Tórát Hákohánim: halachikus midrások gyűjteménye a Vájikrához (Mózes 3. könyve)

„Szeresd a gért” 4Móz 10:19 (gér=jövevény)

Heszed: olyan pozitív dolog, amit nem kötelező megtenni, csak jó.

Gmilut hászádim: egy nagy általános kötelességből származó partikuláris szabály.

Balázs Gábor: A zsidó hagyomány viszonya a természetes környezethez

Egy témában sem lehet megmondani, h mit mond a zsidó hagyomány, hanem a saját értelmezésünkkel illeszkedünk be a hagyomány láncolatába.

Bibliai könyvek: héber elnevezés formai szempont alapján, görög-latin elnevezés tartalmi.

A zsidó hagyomány forrásainak csoportosítása:

                      I.      Tóra

                    II.      Szóbeli Tan (az Írott Tan a Tanach) – magyarázatok, értelmezések

                 III.      Szóbeli Tan jogi értelmezése-> Halacha -> kora-újkor

                 IV.      Szóbeli Tan kortárs értelmezése – ez is jogi

Alapfogalmak a teremtéstörténetben:

·        Uralom: hódítás-> felelősség a természet iránt! („Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.’ 1Móz 1:27)

·        A világ alapvetően jó, Isten a szabad akaratából hozta létre. Ezzel szemben a görög hagyomány szerint eleve rossz a világ, az istenek harcából lett az ember. Mezopotámiai hagyomány: egy démon véréből lett az ember…jó kezdés

·        Az uralom nem olyan negatív fogalom az ókori és a középkori felfogásban, mint a miénkben! (mert: 19. és 20. sz. tapasztalatai)

·        A monoteista vallások istenképe pozitív, az uralkodóktól Istenéhez hasonló felelősségteljes uralkodást vártak el.

·        1Móz 2:7 „az embert a föld porából… és élet leheletét lehelte orrába”

·        1Móz 2:15 „és fogta az Örökkévaló Isten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy az művelje és őrizze”

·        Balázs Gábor szerint nem 2 különböző teremtéstörténet van, hanem az embernek, mint archetípusnak 2 aspektusa:

o       Saját képére teremtette Isten-> van benne vmi jó, isteni

o       A föld porából van-> tökéletlen, mulandó

o       -> ambivalencia az emberben

·        רדו (kb. uralkodni) szó mást-mást jelent, ha másképp pontozzák ki-> már a pontozással értelmezzük a szöveget: uralkodj vagy legyél uralva… nem mindegy… Rabbi Jákov Kfár szerint: ha jól viselkedünk, akkor uralkodni fogunk, ha nem, akkor a ירד (lesüllyed) igét kell kiolvasnunk, lesüllyedünk és uralva leszünk.

·        1Móz 9:2 „féljen és rettegjen tőletek minden földi állat” -> bejön a természettel szembeni uralom, a hierarchia, amiben az ember az állatok felett áll

·        1Móz 9:4 „De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek!”

o       Nem abszolút az állatok feletti uralmunk!

o       Az állat ehet vért, az ember nem, mert felelősséggel tartozik az Örökkévalónak!

o       Kivágni húst az élő állatból tilos

Érdekes kitérők:

A női homoszexualitás nem tórai, csak rabbinikus tilalom.

Az ortodoxia jelentős része is hatályon kívül helyezte már a női tanulásra vonatkozó tilalmakat.

A Babilóniai Talmud a 3-6. sz. között Babilóniában élt bölcsek (anórák) tanításainak gyűjteménye, a 6-7. sz.-ban szerkesztették meg.

Visszatérve a témára:

Elsősorban kötelességeink, nem jogaink jatározzák meg a világhoz fűződő viszonyunkat.

Sulchán Árukh háráv 14. rész:

·        בל תשחית=Ne rombolj!

·        A 4Móz 20:19re vezetik vissza: „ne pusztítsd el a fáikat!”

·        A modern izraeli rabbik szerint ebbe beletartozik a műemlékvédelem is

·        Felelősségteljes tulajdonlás követelménye

·        A szükségtelen rombolás és az elhanyagolás tilalma

Misna: Izraelben az i. e. 3. sz.-i. sz. 3. sz. között élt bölcsek (tánáim) tanításainak gyűjteménye, Rabbi Jehuda Hánászi szerkesztette meg.

Rabbi Mose Feinstein amerikai rabbi: a dohányosok személyükben felelősek a kárért, amit okoznak.

A reformok, a konzervatívok és az ortodoxok szerint is elmarasztalhatóak a dohányosok az öngyilkosság tórai tilalma értelmében.

Buddhizmus V. 2011.03.21.

Buddha elkezdett visszaemlékezni korábbi megszületéseire.

A klasszikus vallási kérdések taglalását elutasította, pl. Vannak-e istenek, lélekvándorlás? Erről a szövegről is jó okunk van feltételezni, h nem tőle származik.

Az ind hagyomány nem szokott hamisítani.

A NY-indiai brahmanista-védikus tradíció nem ismerte a lélekvándorlást! Buddha környezetében viszont teljesen magától értetődő volt. Buddha épp a frontvonal közelében működött, de nagyon keveset tudott a védikus tradícióról és keveset is foglalkozott vele.

A két kultúra összeolvadása, a hinduizmus 2000 éve domináns vallás Indiában és szintén magától értetődőnek tartja a lélekvándorlást.

Brahmanizmus hinduizálódása idején érdekes kérdés a lélekvándorlás, mert vitatkoznak rajta, utána már evidens és nem ragozzák. Érvek a lélekvándorlás mellett:

·        A túlvilág nem telik be-> nyilván nem maradnak ott örökre a lelkek

·        Racionális és tekintélyérvek is felbukkantak

·        A most olvasott szöveg is ebből a periódusból származik, utólagos betoldás a lélekvándorlós élmény a megvilágosodásban, mert fennmaradt olyan szövegváltozat, amiben ez nincs benne.

·        -> Buddha kerülte ezt a kérdést is, mint a többi vallási-metafizikai kérdést.

Buddha újítása minden más irányzattal szemben a karma szándéketikai értelmezése, vagyis, hogy a pozitív karmák nem a rituális cselekedetektől halmozódnak fel, hanem az etikai cselekedetek számítanak, méghozzá a szándék szerint esnek latba. (Jó karmát hoz az a jócselekedet is, ami eredménytelen lett, de jó szándék állt mögöttük. Viszont nem hoz rossz karmát, ha eltaposunk egy bogarat véletlenül és megöljük.)

Nincs szinguláris okozatiság, semmi sem egyetlen ok miatt történik. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mi lesz a cselekedeteink következménye, ezért az számít, h jó következményre törekszünk, nem az, hogy az eredmény jó-e.

Befolyások kiküszöböléséhez vezető úttal kapcsolatban is megvilágosodott Buddha. „Megszabadultam és tudatára is ébredtem, hogy megszabadultam.”

A ember ragaszkodik a földi életéhez, nem bírja elengedni, ezért születik folyton újra. Amikor már el tudja engedni, akkor jut el a nirvánához.

A szenvedés az emberi lét univerzális meghatározója. A befolyások szinte kizárólag a törekvő buddhistákkal kapcsolatban merülnek fel, a fejlődésüket akadályozó tényezők neve.

Létszomj: a valamilyenné levés befolyása.

Buddha bizonytalan volt benne, h tanítson, v ne. A hagyomány szerint Brahman isten vette rá. Erre Buddha elment Beniráz városába (ami már akkor is szent hely volt) tanítani.

Archat, dzsaina= szent, győztes. 

Mezopotámiai vallástörténet V. 2011.03.17.

Dumuzi-Tammuz vegetációs- és pásztoristen.

A kassúk főistenét, Harbét, Enlillel azonosították. A királyi család külön istenei:  Suqamuna (ffi) és Sumalija (nő).

Burias: viharisten, etimológiailag ugyanaz, mint Boreas, aki a görög mitológiában az északi szél istene.

A kassúk, mielőtt Mezopotámiába érkeztek volna, kapcsolatba kerültek indoeurópai népekkel, így behoztak indoeurópai nevű isteneket.

Anunnaki, Igigi és Szebitti istencsoportok.

Annunaki: alvilági istenek, termékenységistenek is, ítélkezők, egyes szövegek szerint 7en voltak.

Szebitti: beszélő név, „Hetek”, harci istenek. A Fiastyúk a csillagképük.

Személyes istenek

Gyakran megjelennek a nevekben is, ált. egy város v régió istenei lettek az egyének védőistenei.

Ningis-zida Gudea védőistene, a „jó fa istene”. Entemena szintén lagasi király volt, az ő személyes istene Sul-utul.

A városok főistenei ált. Enlil fiai voltak, így kapcsolódtak a helyi panteonok az általános mezopotámiai panteonhoz.

Isten és birodalom

Az első birodalmi istenek sokkal később jelentek meg, mint maguk a birodalmak.

Nippur és az ottani Enlil-szentély ellenőrzése presztízs kérdés volt mindegyik birodalom számára, mert Enlilt általánosan elfogadták főistennek.

Iszin és Larsza sokat küzdött Nippur ellenőrzéséért, mindkettő megakadályozta a másikat abban, h ez tartós legyen.

Marduk és Assur klasszikus nagy birodalmi istenek, a II. ée. közepén lettek azok. Mindkettejüket hamar azonosította a propaganda Enlillel.

Az istenszobor

Bálványimádás a Biblia szerint: élettelen tárgyak istenként imádása. De Mezopotámiában nem számítottak élettelen tárgynak a szobrok! Nem tudhatta a halandó, h a szoborban van-e élet, v nem, de az biztos volt, h a szobor az isten és a mi világunk közti érintkezés helye.

A bika a Közel-Keleten mindig a viharisten szimbóluma volt-> aranyborjú készítése a Bibliában! Valszeg JHWH is viharistenként kezdte pályafutását, ezért bármikor megjelenhetett a neki felajánlott bikaszobor hátán.

Az istenszobor vmi nem evilágit hordozott, de csak evilági anyagok álltak rendelkezésre-> külön templomműhelyek a készítésükre. Nem lehetett hétköznapi anyagból megformálni őket. Különböző szertartásokkal alkalmassá kellett tenni a szobrot az istenség befogadására. Ezek a szertartások vonatkoztak minden tárgyra, ami kapcsolatba került vmi istenivel. Szájmosás és szájmegnyitás: mísz pí és pít pí (akkádul). Megkenték vmilyen különleges olajjal a szobor száját. Szobormosás szertartása is volt.

Mindig talapzaton áll az istenszobor. És aki/ami talapzaton áll egy ábrázoláson, az tutira istenség. Minden istenségnek megvolt a maga udvartartása, ami helyett kapott a templomában.

A királyokat és az istenszobrokat is ugyanúgy szolgálták ki, ahogy az isteneket. Rendszeres mosakodás és étkezés, részletes leírásaink vannak erről. Függöny mögött csinál minden ilyesmit az isten. A kaja ott maradt, de a lényegét, mai láthatatlan, elfogyasztotta az istenség szobra. Meg is áldja ezeket az étkeket, azért nem akárki részesülhet belőlük: a király, esetleg a szentély főpapjai. Az isteni mosdóvízzel a királyokat, a papságot, és a templomi személyzetet hintették meg. Egyiptomban pont ellenkezőleg, minél nagyobb tömeget igyekeztek bevonni, szétosztották az áldozati kaját.

Az istenszobrot kocsikáztatták és vadászni is vitték (különleges alkalmakkor).

Akítu: az újévi szertartás akkád neve (a III. évezredben még félévekben gondolkodtak, úh félévet jelentett eredetileg). Van róla részletes leírás Babilonból, 11 napos ünnepség. A 4. napon a király meglátogatta Nabu babiloni templomát, aztán Barszipba ment (Nabu városa), még aznap előadja a főpap a teremtéseposzt. Az 5. napon Nabu felkereste Mardukot, az apját. A király leveti uralkodói jelvényeit, a főpap jól pofon vágja, ez szimbolizálta, h Marduk akaratából uralkodik csak. Szerencsét hozott a következő évre, ha kicsordult a király könnye. A 6. napon tűzre vetik az ünnep során készített két szobrot. 9. nap szent nász: Istar papnője játszotta el az istennőt. A 10. napon az istenek ajándékot kaptak a királytól, a 11. napon visszatérnek a városba, és újra birtokba veszik.

Ha elrabolják egy város istenének szobrát, akkor az isten elhagyta a várost. Sok asszír dombormű ábrázol ilyen jelenetet.

Az istenkirályság problematikája

Egyiptomban ez nem volt probléma, az uralkodó, amíg él, Hórusz megtestesülése.

Mezopotámiában csak rövid ideig létezett az istenkirályság intézménye.

Gilgames valószínű, hogy tényleg élt. Halála után nem sokkal istenné nyilvánították.

Sumérül lugal=király, akkádul sarru. Az Akkád dinasztia alapítója, Sarrukín, neve azt jelenti, hogy törvényes király. Ő nem tekintette magát istennek, de a sarru név a nevében gyanús. Unokája viszont már istennek deklarálta magát: Narám-Szín („Szín kegyeltje”), kitette neve elé az istenfogalom-meghatározó deteiminatívumot és szarvasföveggel ábrázoltatta magát. Lehet, h ez csak arra utalt, h megváltozott az uralkodó és az alattvalók közötti viszony, nem arra, h Narám-Szín isten volt.

A III. Uri dinasztia idején tér vissza az istennév az uralkodói névbe, ezek az uralkodók aztán már tényleg elvárták az isteneknek kijáró tiszteletet maguknak. Pl. Sulgi.

Az amurru sejkek is elkezdték istennek hívni magukat, ezért komolytalan lett az egész-> mire felemelkedett az óbabiloni birodalom, végleg eltűnt az istenkirályság intézménye.

Démonok

Normális esetben a démonok a civilizált világ peremén éltek. De ritka volt a normális eset. Bárhol megjelenhettek a démonok, főleg a kiemelt helyeken: házak nyílásai (ablak, ajtó, tető), útkereszteződés, utak.

A legtöbb démon rosszindulatú volt. Nagy részüknek nem volt neve. Jelenlétük rendetlenséget okozott a rendezett világban: betegség, járvány.

Huwawa/Humbaba:

·        A cédruserdő őre

·        Szerepel a Gilgames eposzban

·        Samas napisten fia

·        7 különleges me őrzi az erejét

Lamastu:

·        Torz fejű öregasszony

·        Megtámadja a csecsemőket és a szülő nőket, ő okozza a gyermekágyi lázat

·        Ráolvasással semlegesítik: először is megnevezik, leírják

·        Sokáig nem adtak nevet a gyereknek, h ne találja meg Lamastu

Pazuzu

·        Ő azért ronda, h elijessze Lamastut

·        Férfi

Azag

·        Akkád neve Aszakku

·        A hegyek megtestesítője, kőből van, varázsereje van, nagyon gonosz. Az ég és a föld gyermeke, sok kőszörnyet nemzett a hegyekkel.

·        Az embereket fejfájással öli meg.

·        A Lugal-e eposzban Ninurta legyőzi Azagot.

Galla/Gallu démonok

·        Az alvilágba kísérik az embereket

Forrás a démonokról: ráolvasások, démonlista: Udug Hul-utukku lehunutú a címe. A ráolvasások és az amulettek megelőző funkciót töltenek be.

A kutya a gyógyítás istennőjének állata volt, ezért távol tudta tartani a gonosz démonokat.

Keveréklények

A 7 Apkallu (bölcs):

·        Védőszellemek

·        Gyógyítanak

·        Egy apkallu tanította meg az írást az emberiségnek

A Skorpióember

·        A napfelkelte hegyét őrizték, Gilgames eposzból is ismerjük

Kapuőrző szárnyas bikák

·        Párosával fordulnak elő

·        Sédu és Lamasszu a nevük

·        Aladlammu az akkád szövegekben

·        A szárnyak az égi szférához tartozást szimbolizálják

·        Lamasszu a nőiséget is megtestesítette, védőistenség

Az oroszlánfejű sas, az Anzu madár

·        Ningirszu állata, de a későbbi mítoszokban már gonosz, elrabolta a sorstáblákat, Ninurtának kell visszaszerezni

Mushussu

·        Marduk állata

·        Kb. sárkánykígyó. Sumér kölcsönszó, ott még csak simán szörnyű kígyót jelentett.

Kecskehal

·        Elöl kecske, hátul hal

·        Ea-hoz kapcsolódik

Jövő órán: betegségek és ellenszereik.