A kiegyezés
Felvezetés
1860-61 megmozdultak a politika iránt érdeklődők, pártokat szerveztek. A politikusok az Áprilisi Törvények visszaállításáért álltak ki, nem kértek azokon túlmutató engedményeket.
1861-es országgyűlés feloszlatása-> apátia a magyar politikai életben
Schmerling visszanyúlt az 50-es évekhez. Tisztában volt vele, h a magyar társadalomnak nincsenek tartalékai (gazdaságiak sem), úgyhogy csak kivárni kell. De Schmerling nem számolt a birodalom külpolitikai és gazdasági problémáival, a belpolitikaiakkal meg aztán végképp nem.
1863 összehívták az erdélyi országgyűlést (még érvényben volt a februári pátens!). A szász és a román képviselők választanak követeket, h elküldjék a bécsi Reichsrat-ra. Magyarok nem vettek részt az erdélyi országgyűlésen. Úgy tűnt, sikerül kiegyezni a nemzetiségekkel a magyarok feje fölött. De hosszú távon nem lett eredményes, mert a csehek kihátráltak a Reichsratból.
1862 végén Ferenc József felkérte Apponyi György ókonzervatív országbírót, h készítsen kiegyezési tervet. -> emlékirat Ferenc Józsefhez:
· Megjelenik benne a Pragmatica Sanctio. A Pragm. Sanc. konz értelmezése: egységes, oszthatatlan birodalom 1 uralkodóval.
· Közös vámügy, külügy, pénzügy
· Delegáció intézménye a közös ügyes intézésére és ellenőrzésére, a két delegáció együtt ülésezne.
· Két feltétel: Mo. területi integritásának helyreállítása, magyar kormány felállítása a nem közös ügyek intézésére.
· Nagyon merész tervezet 1862-63-ban-> Apponyi Györgyöt leváltották, politikai szerepét elvesztette, kegyvesztettség.
Deák F. teljesen visszavonult a politikától a 60-as évek elején. Nagypolitikai nem volt (nem volt országgyűlés és megyegyűlés), de a háttérben nem szűntek meg az egyeztetések és lehetett már politikáról beszélni nyilvános helyen (pl. kaszinó) és a sajtóban (cenzúra mellett).
A cenzúra úgy működött, h öncenzúrára késztette a kiadókat, ugyanis miután kinyomtatták az össze példányt, akkor kellett bevinni a rendőrhatósághoz, és ha akkor kivetnivalót talált benne a cenzor, akkor nem lehetett terjeszteni-> hatalmas anyagi veszteség-> inkább eleve nem írnak olyat az újságok, ami politikailag ciki.
Deák a kultúrába menekült. Most már közvetlen környezete (Lónyay, Falk Miksa, Trefort) sem támogatja ezt a visszahúzódó politikát, szerintük meg kell tartani a kezdeményezést.
1862 megjelent Bécsben egy osztrák jogtörténeti munka (kifejtette, h Mo. a birodalom homogén része jogilag), ami kimozdította Deákot az apátiából. Csengery Antallal választ kezd írni rá-> 1865-ben jelenik meg Adalék a magyar közjoghoz címmel a Budapesti Szemlében. Bizonyítja, h a magyar különállásnak meg van a jogi alapja, nem homogén része a birodalomnak.
Osztrák liberálisok alkotmányos reformokat szeretnének-> reformfolyamat Ausztrián belül, Schmerling ellenfelei. 1864-ben felveszik a kapcsolatot Deákkal, de ő kihátrál belőle, mert szerinte magyar politikai elitnek az uralkodóval kell tárgyalnia, nem az osztrák politikai elittel. Közvetlenül az uralkodót kell meggyőzni. Valszeg Albrecht főherceg is ott volt az osztrák liberálisok és Deák kapcsolatának hátterében, ki akarta puhatolni Deák álláspontját. Augus (?) leírta a tárgyalás eredményét. -> közvetve az uralkodó és Deák között történt meg a kapcsolatfelvétel.
1865. ápr. 16. Húsvéti cikk
· Elvi kinyilatkoztatás
· Deák elismeri a birodalom biztonságának elsődlegességét, ennek hajlandó alárendelni Mo. függetlenségét. Enged az Áprilisi Törvényekből.
· Aláírás nélkül jelent meg, a Pesti Hírlap címlapján, aminek Kemény Zsigmond volt a főszerkesztője. Annyira el akarták titkolni Deákszerzőségét, h Kemény elküldött hozzá egy újságírót, h a kézírás se utaljon Deákra.
· Hosszú történeti fejtegetéssel kezdődik, gyakorlatilag felmenti az uralkodót a szabharc leverése és az 50-es évek elnyomása miatti ódium alól, csak azt várja el, h jobb tanácsadókkal vegye magát körül.
1865. május 7-8-9. Májusi program
· Apponyi György bécsi lapjában, a Debatterben jelent meg 3 részletben.
· Szintén név nélküli, de a Húsvéti cikkre már úgy hivatkozik vissza, h annak Deák a szerzője.
· A Húsvéti cikk konkrét programmá alakítása
· Gyakorlatilag felvázolja azt a rendszert, ami majd 1867-ben megvalósul.
Ferenc József felfüggeszti a katonai bíráskodást, új irányítókat helyez a Helytartótanács élére. Schmerling levonja a következtetéseit és lemond.
1865 szeptemberében felfüggesztette F. J. a februári pátenst, feloszlatja a magyarok nélküli erdélyi országgyűlést és kiírja az új választásokat. -> most már hajlandó szavazni menni az erdélyi magyarság. Decemberben összeült a magyar országgyűlés. Most már háttéregyeztetések helyett nyilvános viták. A cenzúra működése enyhült. De Deák kihúzta a Pesti Naplóból a szerinte nem megjelenítendő cikkeket 1865 és 67 között, mert a közvélemény a Pesti Naplót Deák lapjának tekintette, így zavart okozott volna, ha megjelennek olyan cikkek, amik az övével ellentétes álláspontot képviselnek.
1866 nyarán vereség a poroszoktól. Egészen eddig megosztott a magyar politikai elit.
Deák nehezen engedett bármiben is Ferenc Józsefnek, de ha már megegyeztek vmiben, akkor teljes mellszélességgel kiállt amellett minden támadás ellenére is.
Csengery Antal: ő az, akiben Deák vakon megbízott, sokszor ő írt Deák helyett bizonyos paragrafusokat. Nehéz megállapítani a kiegyezési törvénynél, h melyik részét melyikük fogalmazta. Szóval Csengery szürke eminenciás volt.
1867-es bizottság a kiegyezési törvény létrehozásáért, Andrássy az elnöke.
Nagy vita a porosz háború idején, h hozzájárul-e az ogy saját feloszlatásához. A magyar pol elit biztos volt benne, h Ausztria fog nyerni, és féltek, h egy győztes háború után nem lesz olyan egyszerű tárgyalni Béccsel, úh gyorsan össze akarták hozni az ogy céljait. De felfüggesztették az ogy-t végülis.
Königgrätzi csata-> Ferenc József Pestre menekíti Erzsébetet, Deák fogadja, de utána gyorsan elhúz Pestről.
Deák nem követelt semmivel sem többet Ferenc József königgrätzi veresége után, mint előtte. Itt váltak le a 49-esek és Tisza Kálmánék Deákról, mert ki akarták használni az új tárgyalási pozíciót.
Fő vitás pontok:
· Hadsereg: az I. VH-ig nem sikerült megoldani, végig ez váltotta ki a legtöbb vitát a két birodalomrész között. Újoncmegajánlás az ogy ősi joga. A tisztikarral kapcsolatban mindenről az uralkodó dönt, de a katonát és a pénzt az ogy szavazza meg… A hadügyminiszter elveszíti 1848-hoz képest a vétójogát (a miniszteri ellenjegyzést). Bekerülhet-e egyáltalán a törvénybe a „magyar hadsereg” kifejezés? Deák profin csűrte-csavarta a jogi nyelvet. J
Beust az új belügyminiszter.
1867. febr. 17. megalakul a magyar kormány Andrássy vezetésével. Ez bonyolítja a kiegyezés körüli tárgyalásokat, mert a kormány gyakran más véleményen volt, mint Deák. Eljárt a minisztertanácsi ülésekre, elmondta a véleményét és elvárta, hogy aszerint döntsenek mindig. Sértő stílusban osztotta ki a minisztereket ráadásul. De jogilag nincs Deákon felelősség!
1866-ban elkezdődtek az egyeztetések Horvátországgal. Deák egyre többet foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel. Két dologról nem sikerül megegyezni: Fiume és a muraköz hovatartozásáról. Ferenc József feloszlatja a horvát ogy-t. Új választások, bundagyanúsan-> a magyarbarát párt nagy fölénnyel nyert.
Kossuthnak nem volt komoly beleszólása a magyar politikába. De a tömegekre nagyon hatott. 40 ezer példányban terjesztették a Kasszandra-levelet. Felkorbácsolta a függetlenségi érzületet.
Maga a Kiegyezési törvény
A preambulumban megjelenik a Húsvéti cikkből az a gondolat, h a birodalom biztonsága az első, még Mo. függetlenségével szemben is.
A Pragmatica Sanctiora hivatkozva vezetik le a birodalom oszthatatlanságából a közös minisztériumokat.
A közös uralkodótól még nem közös minden minisztérium.
Közös ügyek: vám, pénz, kamatlábak, költségvetés: delegációk tárgyalják és a külön ogy-k nem foglalkozhatnak utána vele. Közös miniszterek felelősségével is foglalkozik a törvény.
Az újonc- és pénzmegajánlás a hadsereg számára a magyar ogy joga. A törvények szentesítésének joga az uralkodóé marad. Előszentesítés joga.
Pl. az egyetemi tanárok és középiskolai igazgatók kinevezése is az uralkodó joga és még rengeteg hétköznapi dolog, ami meglepő a megelőző tárgyalások fényében. Abszolutista uralkodói jogosítványok, miközben alkotmányos, választott polgári kormány volt.
Kiegészítő törvények
Uralkodói követelésre fogadták el őket.
Nádor jogkörének szűkítése. Ráadásul szüneteltették a nádorválasztást. A koronázásnál Andrássy helyettesítette a nádort, akinek az uralkodó fejére kellett volna tennie a koronát.
1848: minisztertársait a min. eln. választja ki, az uralkodó csak jóváhagyja. 1867 után: az uralkodó nevezi ki a minisztereket.
Év végéig mindenképp el kell fogadni az előző évi zárszámadást és az új évi költségvetést.
„Gazdasági kiegyezés”:
· Kvóta aránya: a közös költségek 70%-át Ausztria, 30%-át Mo. állja.
· Államadósság kérdése: a magy pol elit szerint nagy része olyan kölcsönökből keletkezett, amiket Mo. elnyomására vettek fel. Mégis hozzájárult a törlesztéshez Mo.
· A Monarchia 1 vámhatárt képez-> óriási belső piac.
· A magyar kormány Ausztria nélkül is köthet gazdasági megállapodásokat külföldi országokkal. Európai tendencia volt a vámhatárok megerősítése a 19. sz. második felében.
Közös hadsereg:
· 4 intézménye: hadsereg, hadi tengerészet, honvédség, népfelkelés
A kiegyezés megítélése
Ausztriában csak 67 decemberében fogadták el az új alkotmányt, aminek része az osztrák kiegyezési törvény.
Mo. nem Ausztriával, hanem az uralkodóval kötött szerződést a kiegyezési törvény keretében.
?Alkotmány v csak sima törvény?
Az osztrákok szemében egy birodalom 2 része rendezte a viszonyát a kiegyezési törvénnyel. Magyar oldal (Deák): két különálló ország uralkodón keresztül kötött szerződése.
Magyar delegáció: 20 képviselőt küld a főrendiház és 40-et a képviselőház.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése