Mezopotámiai vallástörténet IV. 2011.03.10.

Istenek

A legkorábbi istenlisták lelőhelyei: Fárá, Ábú Szalábih. Először a legfontosabb istenek szerepelnek, a kevésbé fontosak lexikai elv alapján követik egymást. Sok bizonytalan olvasatú és sok ismeretlen isten is szerepel.

III. Uri dinasztia korában újabb istenlisták.

I. e. II. évezred első (?) fele az óbabiloni kor nyelvészetileg-> istenlisták:

·        proto-diri: csoportosítja az isteneket, összesen 473 név szerepel.

·        An (sumerül)/anum (akkádul) lista: több ezer isten

·        An/Anu sa amél (akkádul: az emberek anu-ja)i: kb. csak 160 isten

Asszír istenlista:

·        Kb. 200 név

·        Assur panteonját sorolja fel, tehát Assur istennel kezdi

[Az akkád isten szó azt jelenti, hogy egy. Erre próbálták alapozni a sumer-magyar nyelvrokonságot.]

Írott források: Teremtéseposzok, kisebb eposzok, gyakori az istenek utazása téma, himnuszok, imák (jóslatot, segítséget kérnek; vagy csak úgy általában magasztalják őket).

Ninurta isten harcairól eposzok:

·        Lugal-e c. eposz

·        Az anzu madár harca

Képi ábrázolások: pecséthenger (gliptika), dombormű, kultuszszobor, domborműves mázas tégla, terrakottalapok.

A szarvkorona isteni attribútum. Rongyruha is kiegészítheti (ezért hívják rongynak, mert hosszú csíkokból van rátekerve a ruha az istenre, csak istenek viselnek ilyet a mezopotámiai képzőművészetben). A szarvasföveg is isteni lényre utal.

Részletes leírások vannak róla, h hogyan kell kinéznie egy kultuszszobornak.

A kozmikus triász

Sumer neve	Akkád neve	Felesége	Városa	Száma
Al	Anum	Antum	Úr	60
Enlil	Enlil	Ninlil	Nippur	50
Enki	Ea	Damkina	Eridu	40

Al=Anum=ég. Mivel 60as számrendszert használtak, az volt a legtökéletesebb szám.

Kozmikus triász: Al (ég), Enlil (levegőég ura, valszeg népetimológia), Enki (föld ura valszeg népetimológiailag, +felszín alatti vizek istene is).Enki ktonikus istenség-> kígyóval, teknősbékával is utaltak rá.

Néha számokkal jelölték az isteneket, vagy szimbólumokkal.

Antum Al felesége (antum az an szó női szuffixummal ellátva).

Az asztrális triász

Sumer neve	Akkád neve	Égitest	Száma	Városa	Felesége/férje
Nanna	Szín	Hold	30	Ur, Harrán	Ningal
Utu	Samas	Nap	20	Larsza, Szippar	Aja
Inana	Istar	Vénusz	15	Uruk, Ninive, Arbela	Sok mindenki
Iskur	Adad	Vihar, időjárás	10	Karkara	Sala

Iskur utólag csapódott ide.

A napisten az igazságért is felelős, elvágja a jót a rossztól, ezért fűrész is volt a szimbóluma. ->lásd Hamurápi törvényoszlopán!

Ábrahám Urból Harránba ment, ami már Szíria határán van.

Nanna szimbóluma a félhold.

Larsza Utu D-i városa, Szippar az É-i. Szipparban volt a tekintélyesebb szentélye.

Istar rengeteg férjet elfogyasztott. Nem egyszerűen szerelemistennő, hanem van hadi aspektusa is-> a halál és a szerelem már a sumer felfogásban összekapcsolódott. Akkád felfogásban sokkal jobban kidomborodott Istar szexualitása. Meghaló-feltámadó vegetációs istenség is, csak úgy jöhetett fel az alvilágból, ha helyettest állított. A prostitúció is hozzá kapcsolódott. Hadistennőként néha szakállal ábrázolták. Állata az oroszlán és a bika. Az Istar-kapun mindkettő megjelenik, a Gilgames-eposzban Inana engedi az égi bikát a világra. Jelvényei: csillag, visszahajló nádköteg. Inana „ég úrnőjét” jelent, és Istarnak is Uruk a városa-> lehet, hogy valamikor An felesége volt.

Rituális v szakrális prostitúció.

Iskurnak is volt hadisten funkciója. Szimbóluma a villámköteg, állata a bika.

Addu az amarnuknál, Hadad a NY-i sémiknél volt viharisten-hadisten. A nomád népek is nagyon tisztelték a viharistent, jelentős szentélye volt Tutulban. Viharistenek még: Wér, Dagan (az ő szentélye volt Tutulban).

Birodalmi istenek

Neve	Felesége	Városa	Száma
Assur	Mulisszu	Assur	50
Marduk	Zarpanítu	Babilon	50
Nabu	Tasmétum	Barszip

Assur

·        Felesége Mulisszu

·        Jelentéktelen lokális istenségként indult

·        Ansár-ra, az égi mindenségre vezetik vissza az asszír birodalmi terjeszkedés idején (i. e. 1. évezredben lett fontos istenség)

·        Enlillel azonosították-> 50-es szám

Marduk

·        Valszeg Amarutu a régebbi névforma

·        Babilon felemelkedésével lett fontos

·        Előbb vált az ideológiában mindenhatóvá, mint ahogy politikailag Babilon mindenható lett

·        A „. Évezred végétől Enlillel azonosítják

·        Állata a mushussu: sárkánygyíknak fordítják, de annál összetettebb [utána nézni, hogy néz ki!] rajta van az Istar-kapun is.

·        Ásólapáttal is szimbolizálták

·        Első szülött fia Nabu

Nabú ·        Írás ·        Íróvessző a szimbóluma

A kategóriákból kilógó istenek

Ningirszu ·        Lagas főistene ·        Hadisten, termékenység ·        Állata az oroszlánfejű sas, az anzu madár, Ningirszuval kapcsolatban pozitívat jelent, amikor Ninurta állatává avanzsál, gonosz lesz ·        Enlil fia Ninurta ·        Hadi aspektus ·        Enlil fia ·        Ninur város védőistene ·        Eredetileg egy volt Ningirszuval, később különültek el ·        Lehet, hogy a bibliai Nimrus elődje volt Nanse ·        Jóslás ·        Ningirszu nővére Ninhurszag ·        Ningirszu anyja Bau ·        Ningirszu felesége Alvilági istenpár: Nergal és Ereskigal ·        Nergal (sumerül, akkád neve Erra): halál és dögvész istene, ő a férfi, az akt halálokozó ·        Ereskigal a nő, a passzív halálisten ·        Nergal persze halálisten is ·        Amarna-levelekben: „Ergal volt az úr”= dögvész volt egy területen Girra ·        Tűzisten ·        „Girrát vetettem a városra”=felgyújtottam

Istenek szimbólumai Buzogány – (?) Isum Girra – mécses Kutha – Nuszka (sumerül, Nuszku) hadusten – mécses, vitorla Zababa – III. évezredi jelentős hadisten. Városa Kis. Van ahol, Istar férjének számított. Gula gyógyítás istennő, másik neve Ninkarrak v Nininszina. Iszin város úrnője, komoly orvos iskola volt ott. Állata a kutya-> a kutyáknak nagy bajelhárító szerepe volt. Dagan: a Bibliában Dágón, a NY-i sémi népeknél termékenységisten is volt a viharisteni állás mellett. Martu: akkád neve Amurru, ami szó szerint NY-ot jelent, nomád népek istene. A III. évezred végén települt be Mezopotámiába az amurruk első hulláma. Errőla  folyamatról szól a Martu isten házassága c eposz, ami szentesíti az amurruk beilleszkedését, Martu bekerült a városlakók panteonjába, már nem csak a puszták barbár istene. Kb. minden város Enliltől származtatta a saját főistenét. Determinatívum+ isten száma utal az adott istenre a szövegekben gyakran.