Ami kimaradt múltkor Ferenc Józsefről
Dualizmuskori szerepe:
· Továbbörökítette abszolutista jogosítványait (részben)
· Erősítette-e pozícióját vagy gyengítette a magyar és az osztrák kiegyezés? A történészek többsége szerint az alkotmányos berendezkedés erősítette pozícióját a korábbi, tisztán abszolutista berendezkedéshez képest. A jogosítványok egy részét törvények, más részét titkos egyezmények, harmadik részét szokásjog alapján szabályozták, végül is nagyon pontos határokat szabtak nekik. A kiegyezés után pontosan számonkérhető lett mindkét fél.
· A miniszterelnökök kinevezésében semmi nem kötötte. Ahhoz, h támogatott legyen a kormány, persze figyelembe kellett vennie a pártok támogatottságát. Egyetlen egyszer nevezett ki olyan miniszterelnököt, akinek nem volt 1értelmű támogatottsága: Fejérváry Géza. Ez a szokásjogot sértette, de a törvényeket nem.
· 1905-ben hónapokig ügyvivő kormány volt, mert senki nem vállalta a min.eln.séget. Forradalom közeli állapotok voltak, mindenki semmibe vette a kormány utasításait, Bécsben előkészítették Mo. katonai megszállásának tervét. Ferenc József kinevezte Fejérváryt, egy ideig mögötte volt a Szabadelvű Párt, de Tiszáék egyszer csak kihátráltak mögüle-> F. J. továbbra is ragaszkodott hozzá. (Fejérváry volt a F. J.hez legközelebb álló politikus, 1884-től 1903-ig honvédelmi miniszter volt. Végtelenül egyszerű katonaember volt. 1etlen erénye az volt, h mindig precízen végrehajtotta az uralkodói utasításokat, ezért nem mert ellentmondani a min.eln.i kinevezésnek.)
· F. J. abszolutista gondolkodásmódja megmaradt mindvégig, de a 67-es kompromisszumokhoz tartotta magát.
Szerepe az I. VH kitörésében:
· Felelőssége 1értelmű
· Ált. Tisza Istvánt hibáztatják legjobban. Pedig évek óta biztos volt, h háború lesz a Balkánon. A két balkáni háborúban katonailag és önbizalmilag is nagyon megerősödött Szerbiának, ráadásul feltétel nélkül számíthatott Oroszország segítségére.
· Már 1912-ben olyan volt a feszültség, h a magyar-szerb határon a határőrök lövöldöztek egymásra.
· -> Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után nem volt alternatívája F. J.-nek.
· Tisza 1 hónapon keresztül vitatkozott a hadüzenetről, ellenállt! Ő is akarta a háborút, csak a pillanatot nem tartotta alkalmasnak, mert a hadsereg fejlesztése még nem fejeződött be, nem tudna 2frontos háborút vívni (tuti volt, h Oroszország is belép majd). A németek meggyőzték Tiszát, h Románia nem fog belépni, ezért nem tudják majd lerohanni Erdélyt az oroszok. [Hármas szövetség]
· Ferenc Ferdinánd centralista, minél abszolutistább birodalomban gondolkodott, de ezt olyan stílusban képviselte, ami idegen volt Ferenc Józseftől. Aki ellentmondott Ferenc Ferdinándnak, az azonnali megtorlásra számíthatott. A magyar önállóság minden formáját el akarta törölni, F. J. viszont azt gondolta, h a kiegyezésen nyugszik a birodalom léte. Ferenc Ferdinánd nyomására lett tele a vezérkar olyan emberekkel, akiknek köszönhető lesz a hadüzenet Szerbiának. F. J. mellől kihaltak a bizalmasai, az új generációkkal nehezen tudott együttműködni. Nem volt hajlandó telefonhoz nyúlni v automobilba beülni…
· Még a halála napján is leült az íróasztalhoz aktákat olvasni.
A közös kormány és a közös minisztériumok
A magyar kiegyezési tv szerint 1 külön minisztérium kell, ami csak a közös ügyekkel foglalkozhat, nem szólhat bele se az osztrák, se a magyar minisztériumok ügyeibe.
Az osztrák kiegyezési tv: közös ügyekkel 1 közös kormány foglalkozik.
è mindkettő negatívan határozza meg a közös kormányt.
Közös minisztériumok: Külügy, hadügy pénzügy.
A közös hadügyminisztert és külügyminisztert az uralkodó nevezi ki egyedül, a pénzügyminisztert a külügymin. javasolja. A 3ból 1 mindig magyar, ált. a pénzügymin.
Lónyay Menyhért volt az első közös miniszter, 1870-ben pénzügyminiszter lett. 1871-ben Andrássy lett közös külügymin., 2 magy nem lehetett a közös miniszterek között, ezért Lónyay a min.eln.i székbe bukott.
Beszélhetünk-e egyáltalán közös kormányról?
· Voltak közös kormány-ülések, az évtizedek során egyre kevesebbet vett részt ezeken Ferenc József. Soha nem nyilvánított ügyet a hadügyeken kívül. A magy és az osztr min.eln. szinte mindig részt vett, sokszor a témában érintett szakminiszterek is mindkét birodalom félből.
· A közös kormánynak nincs kormányprogramja
· Miniszterek jönnek-mennek-buknak, és ez nem változtat semmit a közös kormány működésében.
A szakminiszterek nagy része nem szakember volt, hanem politikus. Viszont voltak szakállamtitkárok.
Mivel foglalkoztak a közös minisztertanácsok?
· A viták fele a közös költségvetésről szólt
· Hadügy
· Delegációk
A közös kormány felelőssége: közös minisztereket a delegációk vonhatták felelősségre jogilag (soha nem került erre sor).
A közös külügyminiszteri poszt a „császári ház miniszterének” posztjából fejlődött ki.
A hadügyminiszternél voltak sokkal fontosabb pozíciók a hadügyben! Hadsereg főfelügyelője, osztr hadügyminiszter, magy hadügyminiszter. A közös hadügyminiszternek csak a közös hadsereg fenntartását kellett elérnie a közös pénzügyminiszternél.
A közös pénzügyminiszteri tárca pozíciója megerősödött Bosznia okkupációja után, mert hozzárendelték Bosznia irányítását.
Delegációk
A magyar koncepciója Apponyi Györgyhöz kötődik 1862-63ban. A birodalmat érintő közös ügyekben hozhat döntést a két delegáció közös tanácsa.
A magyar delegációnak csak tanácsadói ügye volt, szavazati jog csak a pénzügyben.
Az osztrákoknál a tartományi gyűlések döntik el, h kit küldenek az osztr delegációba. A századforduló után megszűnt a német többség az osztr delegációban!
1868-ban nagy vita a magyar kormányban, h bevegyék-e az ellenzéket a delegációba. Ha beengedik őket, parázsviták lesznek, ha nem, akkor meg nem lesz meg a kellő legitimitása az intézménynek. F. J. azt mondta, h be kell engedni az ellenzéket.
3-6 hétig tartottak a delegációs ülések. Ált. évente 1x.
A miniszter beterjeszti a delegáció elé a költségvetését-> amit elfogad a delegáció, az egy az egyben belekerül a magyar és az osztrák állam költségvetésébe és ha a magy v az osztr parlament nem akarja elfogadni, a teljes magy ill osztr költségvetést kell elutasítania.
Minden delegátust vendégül látott vacsorára az uralkodó! Bálok, kirándulások. Kb. azt csinálták a delegációk ülésszakában, mint a Bécsi Kongresszuson. J
Szakmai alapon indult a delegáció intézménye, de a korszak végére kiüresedett és mindig mindent megszavazott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése