A dualista rendszer II. 2011.03.03.

Az Áprilisi Törvények jó részének nem volt előzménye Mo-n.

1848-ig nagyjából ellenállás nélkül elérhetett bármit az uralkodó, mert az országgyűlés teljesen más szerepet játszott 1848 előtt, mint utána. A magyar országgyűlés védekező pozíciót foglalt el a Habsburg birodalomban. A kezdeményezés a szűk birodalmi elit kezében volt mindig.

Reformkor: gondolkodásbeli változás, a magyar ogy is magához vette a kezdeményezést, felnőtt egy generáció az 1820-as évekre, amelyik képes volt előremutató kezdeményezésekre.

A reformkor előtt a nemzet egy társadalmi csoportot jelentett, a nemesi nemzetet. A reformkori nacionalizmus azt jelentette, h az azonos nyelvű emberek, társadalmi helyzetüktől függetlenül össze tudnak fogni. Amennyire összetartó erő a nyelv, ugyanannyira kizáró erő is.

A magyar nemzeti mozgalom inspirálta a többi magyarországi nemzetiség nemzeti mozgalmát is. 1848-ra többszörösen megosztott lett a népesség.

Több nemzet karakterológiai munka is született a 19. sz. során, mindenki pozitív tulajdonságokkal ruházta fel a saját nemzetét, a negatív tulajdonságokat is pozitív fényben tüntették fel.

Széchenyi István

• Haladó, de visszafogott elképzelések.
• Katonai múltja és vagyona is súlyt adott annak, amit mondott.

Áprilisi Törvények

Vita: új alkotmánynak tekinthető-e?

Nem alkotmány formátumú, de gyakorlatilag helyettesített egy korábbi rendi alkotmányt.

Sok vita volt a magyar politikai életben 1848 előtt Mo belső berendezkedésével kapcsolatban, de Mo. Habsburg birodalmon belüli helyzetéről nem.

Még nem népképviseleti ogy fogadta el őket, hanem az utolsó rendi ogy!

Milyen berendezkedést hozott létre az áprilisi törvénycsomag?

• Perszonálunió
• Nincs önálló magyar külpolitika. De a király személye körüli miniszter külügyminiszteri funkciót látott el és 1848ban küldtek magyar követet Frankfurtba, Londonba, Párizsba, Törökországba.
• Az uralkodó jogosítványai nagy részét elvesztette, a nádor rengeteg újat kap. Ha a király nem tartózkodik Mo-n, akkor minden jogosítványával a nádor él.
• Megmarad az uralkodó kezében: a főpapok kinevezése, hadsereg vezénylése

Létszükséglet volt, h legyen a magyar kormány kezében haderő, mert látszott, h háború lesz. 18 ezred volt Mo-n, a még rendezett viszony Ausztriával lehetővé tette, h ezek felesküdjenek a magyar kormányra.

Az Áprilisi Törvények országgyűlési határozatok, nem törvények, mert nem szentesítette őket az uralkodó, nem kerültek be a Corpus Iuris-ba. Nagyon sokat egyszeri alkalomra hoztak és továbbfejlesztésre szántak közülük. Pl. az 1848/III. tc.

Az 1848/III. tc-

• szentnek és sérthetetlennek nevezi az uralkodót. Szent=egyházilag felszentelt. Sérthetetlen= fokozott büntetőjogi védettség. Az egyházi felszentelés az isteni felhatalmazás szimbóluma, Ferenc József nem a népétől kapta uralmát. Aki az uralkodó akaratával szembe megy, az Isten akaratával száll szembe. A sérthetetlenség azt is jelentette, h nem felel senkinek semmilyen intézkedéséért.
• Az Áprilisi Törvények szellemében az uralkodó a hatalmát kormányán keresztül gyakorolja. Miniszteri ellenjegyzés kell az uralkodói intézkedések érvényesítéséhez, méghozzá egy pesti miniszter aláírása. (A király személye körüli miniszter székhelye Bécs.)
• A király személye körüli miniszter Esterházy volt, akiben abszolút megbízott a bécsi udvar, korábban Londonban volt a birodalom követe. Ugyanakkor, amíg király személye körüli miniszter volt, végig a magyar kormány érdekeit képviselte, szóval Batthyányék nagyon jól megtalálták a megfelelő személyt. Amúgy ő volt az ország legnagyobb földbirtokosa.
• A nádor joga a miniszterelnök kinevezése, de kell az uralkodó hozzájárulása is. István nádor szóbeli felhatalmazást kapott az uralkodótól, nem volt írásban nyoma.
• A király sérthetetlen-> nem felelős (ezt „felelőtlen”-nek mondták akkor), a kormány viseli helyette a felelősséget.

1848/IV. tc.

• Az uralkodó köteles minden évben összehívni az ogy-t.
• A király bármikor szentesíthet egy tv-t, nem csak az ogy végén.
• 3 éves országgyűlési mandátum
• A választást követően 6 héten belül össze kell hívni az ogy-t
• Joga marad a királynak, h felfüggessze v feloszlassa az ogy-t, de 3 hónapon belül újra össze kell hívni. Feloszlatni csak akkor lehet, ha már elfogadták az új költségvetést és az előző évi zárszámadást.
• Mindkét tábla ülései nyilvánosak, saját maguk alkotják meg működése szabályzatukat. A nyilvánosság annyit jelentett, h lehetett belépőjegyet igényelni, amit v megkaptak v nem.

1848/V. tc.

• A „régi jogon szavazók” most is maradnak, de a gyerekeik nem, ha nem érik el se a vagyoni se a műveltségi cenzust.
• Min. 20 éves férfi szavazhat, akinek városban min 300 FT értékű háza van, v min 100 Ft éves jövedelme, v üzlete stb.
• Értelmiségi cenzus: felsorolja azokat a foglalkozásokat, akik szavazhatnak: tanár, orvos stb.
• 377 választókerület +Horvo.+Erdély+Határőrvidék

A nemzetiségiek nem nagyon mentek el szavazni, a horvátok nem küldték el képviselőiket a népképviseleti ogy-re.

Pázmándi Dénes volt az első népképviseleti ogy elnöke. Libi politikus, de annyira békepárti volt, h csatlakozott a bevonuló Windischgrätz-csapatokhoz.

Amíg csak Horvátországgal kerültünk háborúba, addig mindenki lelkes volt, de amikor az uralkodóval is, az sokaknak nagy törés volt.

A 48-as minisztériumok működése

Nem voltak épületeik és alkalmazottaik sem. Könyörögni kellett a Helytartótanácsban dolgozó cseh és mindenféle külföldi szakembereknek, h maradjanak dolgozni a magyar minisztériumoknak.

Ráadásul a minisztériumok versenyeztek a kevés elérhető szakembernek.

Széchenyi a többiekhez képest konzervatív arisztokrata volt, kicsit perifériális helyzetben.

Budai sáncok megerősítése nagy állami beruházás, fő célja a munkanélküli tömegek lekötése volt. Széchenyi nagy ötleteinek megvalósítására sem ember, se pénz nem volt.

Deák nem vett részt a márciusi eseményekben, csak áprilisban jött fel Pestre, rábeszélésre. Már a 40-es években visszavonult a politikától, mert nem értett egyet a politika mentalitásával (olyan heves választások voltak, h lövöldözésekbe torkollottak, halálos áldozatokkal). Szükség volt Deákra, mint igazságügy miniszterre, mert évtizedek óta ezzel foglalkozott, elméletben is felkészült volt és gyakorlatban is. Kidolgozta a börtönügy és a bírósági rendszer reformját. Azt gondolta, h a bíróság célja nem lehet a bosszúállás, hanem csak az emberek megjavítása. Az a cél, h mindenki jobb emberként jöjjön ki a börtönből, mint ahogy oda bekerült. Deák-> sajtó esküdtszékek felállítása a sajtóperekben. Az esküdteknek csak azt kellett eldönteniük, h az illető bűnös v nem bűnös.

Kossuth: A forradalom és a szabadságharc sikere fontosabb, mint minden apró jogszabály.

Windischgrätz bevonul Pestre-> követség megy hozzá Batthyány vezetésével, Windischgrätz csak Deákékat hajlandó fogadni. Deákékat elengedi azzal a feltétellel, h nem vesznek részt a továbbiakban a szabadságharcban. -> 48végén Deák visszavonul a birtokára. Amikor visszaveszik Pestet a magyar csapatok, visszatér, de pozíciót már nem vállal. -> nem volt miért felelősségre vonni 1849 után, hiszen nem volt már ott Debrecenben.