A modális ontológiai istenérvek
Norman Maledon és C. Hartshorne: modális ontológiai istenérv.
Modális logika: A hagyományos logikai fogalmakon kívül szerepel a szükségszerű, lehetetlen, esetleges és ilyen hasonló fogalmak. A modális mondatok hogyan következhetnek egymásból. Ha Isten létezik, akkor szükségszerűen létezik, mert csak így lehet tökéletes. Ha nem létezik, akkor lehetetlen logikailag is, hogy létezzen.
Az, hogy Isten szükségszerűen létezik, nem azonos azzal, hogy „szükségszerűen igaz, hogy Isten létezik”.
A. Plantinga: lehetséges világok szemantikája. Lehetséges világok koncepciója a modális logikában: érthetővé teszi az alapvető modális fogalmakat. Ami az aktuális világban van, az igaz, ami nincs az aktuális világban, de lehetne egy lehetséges világban igaz, az logikailag lehetséges kijelentés. Ami minden lehetséges világban igaz, az szükségszerűen igaz. Ami egyetlen lehetséges világban sem igaz, az logikailag lehetetlen.
Mi van, ha egy maximálisan kiváló lény létezik az egyik lehetséges világban? Plantingai érv: egy ilyen maximálisan kiváló lény példányozódik minden lehetséges világban. Ezzel az a probléma, hogy nem feltétlenül koherens ez a „maximálisan kiváló lény” fogalom.
A kozmológiai istenérv
Ált. deduktív érvként fejtik ki, de induktív módon is lehetséges.
Naiv forma. Mindennek van vmi oka, tehát az univerzumnak is, ez az ok nyilvánvalóan Isten. (ezt a naiv formát nem képviseli egyik filozófus sem. Ez rossz érv, összetételi hiba, hogy „ha mindennek van egy oka, akkor mindegyiknek ugyanaz az oka”. Pl. minden katonának van feljebbvalója, de a tisztikar összességének nincs feljebbvalója. Nagyobb baj, hogy ha mindennek van oka, akkor Istennek is van oka. A kozmológiai érvek ezt az utóbbi hibát kivédik, megmagyarázzák, hogy Isten miért nem szorul magán kívüli okra.
Kozmológiai érvek 3 típusa:
· Swinburne
· Kontingencia-érvek: katolikus és tomista filozófusok képviselték főleg. Amiért a világ okra szorul, Isten meg nem: Isten szükségszerű, a világegyetem esetleges (kontingens, képes lenni és képes nem lenni is) dolog.
· „Kalám”-típusú érvek (?)
Tamás harmadik érve
A létező dolgok kontingensek, mert képesek lenni és nem lenni is. Ami képes nem lenni, az vmikor nem volt. -> volt egy időszak, amikor semmi sem volt. Na most semmiből semmi sem lesz, ebből az következne, hogy most sincs semmi. Tehát kellett, h legyen egy szükségszerű dolog (ami nem képes nem lenni).
Ennek a szükségszerű dolognak v önmaga, v vmi más az oka, ha más az oka, akkor annak is kellett, h legyen vmi oka. Az okok sorában nem mehetünk a végtelenségig, az nem magyarázat. Találnunk kell egy olyan szükségszerű dolgot, ami nem szorul külső okra, ezt mondjuk Istennek.
Nem világos, h miért nem mehetünk a végtelenségig az okok sorozatában?
Ez az érv egy kozmikus ősanyag létét is bizonyíthatja, nem feltétlenül Isten létét bizonyítja.
Leibniz-wolfi kozmológiai istenérv |
A kozmosz kontingens, de Isten logikailag szükségszerű. A szükségszerűség nem csak logikai szükségszerűséget jelenthet amúgy. A kozmosz létezéséhez kell Isten. A világ a miénket választotta ki a lehetséges világok közül.
A kozmológiai istenérv kanti bírálata
Amennyiben Isten létezése logikailag szükségszerű (hozzátartozik a fogalmához), akkor ott vagyunk az ontológiai istenérvnél, ami nem jó. Ha jó lenne, akkor meg nem lenne szükség a kozmológiai istenérvre. A kozmológiai érv érvénye függ az ontológiai érv érvényétől. Szalai M. szerint ebben nincs igaza Kantnak.
Önkényes az az elvárásunk, hogy minden létező dolognak vmiből logikailag levezethetőnek kell lennie. Lehetséges, h a kozmosz egy nyers tény.
1878 Első vatikáni zsinat-> félhivatalos filozófiai álláspont lett a neotomizmus a katolikus egyházban.
Kalám típusú istenérvek
A Korán szellemének megfelelő istenbizonyítás. Al-Ghazi fémjelezte.
Tamással ellentétben abból indulnak ki, hogy a világnak volt kezdete az időben. Ma ezt W. L. Craig (evangéliumi keresztény filozófus) védi.
Olyan szempontból gyengébbek a tomista érvelésnél, hogy még egy védendő premisszája van (a világ kezdőpontja az időben). -> a világ előtt üres idő volt-> nagyon nehéz külső ok nélkül elképzelni a semmiből keletkezést, ebből a szempontból ezek erősebb érvek a tomistáknál.
Hawking és a többi mai csillagász és filozófus szerint is volt az univerzumnak időbeli kezdőpontja, kb. 15 millió évvel ezelőtt és értelmetlen az a kérdés, hogy mi volt azelőtt, mert még idő sem volt. Vagy okkal v ok nélkül keletkezett akkor a világ. Quentin Smith szerint ok nélkül.
Multiverzum elmélet: volt egy hatalmas univerzum, amiből szappanbuborék szerűen kivált sok kis univerzum, többek között a miénk.
Köznapi tapasztalatunk: a fizikai dolgoknak fizikai oka van, az anyagi világnak anyagi oka kellett, h legyen, nem testetlen. Eszerint egy örökkévaló anyagból kellett volna keletkeznie az univerzumnak. [de akkor meg az nem stimmel, h semmi nem volt a világ keletkezése előtt]
Swinburne érvelése |
Minden istenérve induktív. Konfirmáció-elmélet szakértője. Valószínűségelméleti apparátussal dolgozik.
P-induktív és C-induktív érvek.
C-induktív: saját ellentéténél valószínűbbé teszi konklúzióját.
P-induktív érv: csak valószínűbbé teszi konklúzióját annál, mint amennyire valószínűtlen, de az ellenkezőjénél nem teszi valószínűbbé.
Swinburne szerint saját istenérvei csak P-induktívak, csak együttesen, kumulálódva tesznek ki egy C-induktívnyi érvet.
Az első ilyen P-induktív érvet kezünkbe adó csomag: a kozmológiai érv.
Képlet arra, h egy hipotézis valószínűsége milyen bizonyos tapasztalatok fényében két tényező függvénye: előzetes valószínűség (a kérdéses adatot nem mérlegelve mekkora a hipotézis valószínűsége) és magyarázó erő.
P (h/e)=P (h) x P(h.k.)/P(e.k.)
H=hipotézis, e= evidens
P=plauzibilitás
P(h)=előzetes valószínűség
Pl. ha vki kleptomániás és van kulcsa ahhoz a raktárhoz, amiből elloptak vmit, akkor az előzetes valószínűség nagy, de a magyarázó erő kicsi, mert másképp is kikerülhetett az ellopott dolog. Pl. egy néprajzkutató azt állapítja meg, h a sárkányok kollektív tudatalattiba kerülésének magyarázata, h az ősemberek láttak dinókat. Ennek a hipotézisnek nagy a magyarázó ereje, de kicsi az előzetes valószínűsége (igazából nincs).
Ha a hipotézis az, h Isten létezik:
· e (evidenciák, adatok): amiből kiindul egy istenérv, pl. az univerzum léte.
· Amikor a háttértudás irreleváns, ilyenkor 1 kritérium van arra, h a hipotézis valószínű, v nem: az, h egyszerű-e.
· A teizmus egyszerű hipotézis (néhány jellemzővel körülírható), ezért praktikus, nagy a magyarázó ereje. A kozmosz viszont rettentő bonyolult.
· „van vmi komplexitás az univerzumban, ami magyarázatért kiált”-> elintézhetjük azzal, h az univerzum egy nyers tény, de nyerünk azzal, ha feltételezzük, hogy valaMIÉRT lett.
· T. ú. szerint Swinburne túl nagy szerepet ad az egyszerűségnek és nem biztos, h annyira egyszerű hipotézis a teizmus. Miért van egy ilyen bonyolultan leírható fizikai és csillagászati tulajdonságokkal leírható univerzum, miért pont ezt teremtette meg Isten?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése