2011. március 3., csütörtök

Mezopotámiai vallástörténet III. 2011.03.03.

Világkép

A lakosság max 3-4 %-a tudott olvasni Mezopotámiában.

Kozmogónia: világ születése
Teogónia: istenek születése
Antropogónia: ember születése
Nincs ilyen jó kis görög név a civilizáció születésével kapcsolatos szövegekre.
Általában először az istenek születnek meg, akik aztán létrehozzák a világot.

Kozmogóniai eposzok

Babiloni teremtéseposz

Ea istennő teremti az istenek lakhelyét apjából, Apszuból. Marduk hozza létre a teljes világot, Tiamat tengeristennő testéből. A teljes világban kap helyet az istenek lakhelye. Persze Babilont teszi a központba.
Minden sémi nyelv beszélő neveket használ.

Enki és Ninmah c eposz

Komoróczy G. fordította.
„A föld isteneinek neve létrejött, az ég isteneinek neve létrejött.” Szóval teremtés a közel-keleti hagyományokban! Lásd Biblia.
Meg kell különböztetni, mi van fent, mi van lent.
Enki a III. ée. legjelentősebb teremtőistene, ő Marduk apja. Enki a sumer neve, Ea az akkád neve.
Enki és a Ninhurszag, Enki és a világrend c eposzokban különbözőképpen teremti a világot. Ezek modern címek, a szöveg kezdősoráról nevezik el és katalogizálják a szövegeket.

Enki és a világrend

Létrehozta a napok rendjét, a városok rendjét. Aztán berendezi a távoli világokat: Meluhha (India), Tilmun (Bahrein szigete), utána Martu-t („Nyugat”, a sztyeppe vidéket jelenti, ahol a nomádok laktak).
Előbb voltak a városlakók, aztán a nomádok!
A Két életet adó folyó, aztán feltölti Enki a mocsarakat és létrehozza a csatornákat.

Enki és Ninhurszag

A magjából jön létre a Tigris és az Eufrátesz. Enki magja termékenyíti meg a világot. A királyság az égből száll le, mint a sumer királylistában.

Teogóniai eposzok

Kül. szövegek kül. istennemzedékekről szólnak.

Enki és Ninhurszag

Tilmun szigetén játszódik. Ahogy megszületnek a kül. istenek, úgy terjednek el a kül. civilizációs vívmányok. Az isteneknek beszélő neveik vannak.
Enki és Ninhurszag (szülés istennő) lánya Nin-Szar („növényzet” sumerül, vegetációs istenség, de erről most vita van).
Mezopotámiában a mocsár az élet jelképe volt, ahol magától sarjad az élet.
Enki és Nin-Szar lánya lesz Nin-Kura, a kézművesség istennője. Enki és Nin-Kura gyereke Ninimma írásisten. (Hamar kiszorították nagyobb írnokistenségek.)
Enki megpróbálja magáévá tenni Uttu szövésistennőt is, de ő pók formában elmenekül. Mégis létrejönnek a kultúrnövények a történetnek ezen a pontján.
Enlil főisten Enkihez hasonlóan erőszakos.

Enlil és Ninlil

Enlil folyton megerőszakolja Ninlilt, aki folyton menekül előle, de Enlil mindenféle alakban utoléri. Pl. az alvilág kapusaként. Minden közösülés után születik egy fontos civilizációs vívmány.

Istenpáros eposz

Apszu (édes víz) – Tiamat/Mummu/Mummu-Tiamat (sós víz)
Lahmu – Lahamu
Ansar (égi mindenség)- Kisar (földi mindenség)
Mezopotámiában 60-as számrendszerrel számoltak a 60x60 volt a legtökéletesebb szám, ezzel fejezték ki a mindenséget.
Anu égistennek ebben az eposzban nincs párja.
Ea – Damkina
Az istenek fölkelnek az 1. generáció ellen, Apszut le is győzik, de Tiamatot nem tudják legyőzni. Marduk (Ea és Damkina) meg bír küzdeni Tiamattal, cserébe csak a főistenséget kéri s többiektől.

Dunnui teogónia

Dunnu kisváros Mez. K-i részén, ott találták meg ezt az eposzt.

Antropogóniai eposzok

Az istenek utáltak dolgozni, ezért teremtették meg az embereket. A z Enki és Ninmah c eposzban az isteneknek dolgozni kell. Enki a maga képére teremt egy agyagfigurát, h az dolgozzon.

Atram-Haszusz eposz

Két istencsoport: Annunaki (az égi istenek csoportja) <-> Igigi (földi istenek csoportja)
A Annunaki dolgoztatja az Igigi tagjait, ezért azok fellázadnak. Belet-Ili, az istenek úrnője, megteremti az embereket, h ők dolgozzanak ezentúl. Az agyag összetapasztásához az egyik isten vére kell, feláldozzák Gestu-e.t, a bölcsesség istennőjét.

Marduk emberteremtése

Tiamat fia és szeretője: Kingu/Qingu, Tiamat seregeinek vezére, gonosz istenség. Marduk legyőzte, megölte Kingit és a véréből embert gyújt.

Nem volt kanonizáció, ezek a változatok mind léteztek.

A kapa eposz

Enki kapálja a földet, ennek hatására kibújnak az emberek.

Egész Mezopotámiában elterjedt képzet, h az ember földből és vérből van és le kell mosni egy jó kis vízözönnel.

Me=isteni erő (tárgyakban is hordozhatják, pl. Istár a ruháiban, az alvilágban levetkpztetik és elveszíti a me-t); civilizációs sajátosság; mesterség; tudás; bölcsesség.

Helyszínek

Tilmun tágabb értelemben a mai Failaka szigetét magában foglalta. Távol van, a legszebb gyümölcsök termőhelye, paradicsomi sziget. A klasszikus antikvitásba is bekerült a messzi boldogok szigete elképzelés, Ultima Thule néven, az Északi-tengerre került.
Eridu a tenger partján, ahol találkozott a sós és az édes víz-> termékeny mocsár. Nem véletlenül szállt le itt először a királyság. Enki városa, és az ősóceán istennőjének, Namma/Nammu, városa is.
Anduruna: „isteni lakóhely”, semmi mást nem tudunk róla. A korai istennemzedékek lakhelye, mielőtt Ea berendezte volna az istenek lakhelyét.

Sors és sorstáblák

A sorsot szabták. Sorstáblákra volt írva a világ és az egyének sorsa is. Aki a világ sorstábláját uralta, azé volt a világ. Először Tiamai Kingu mellére akasztotta a világ sorstábláját. Marduk fölvette, miután legyőzte Kingut, éksőbb átadta Anunak.

Az Anzu madár eposza

Anzu elrabolta a sorstáblákat és Ninurta istennő szerezte vissza.  Kalhu/Nimrud városában megtalálták ennek az eposznak a domborműves ábrázolását.
A tábla képzet hatott a zsidó vallásra és az arab mitológiára is.

A világ felépítése

3 égi és 3 földi szint. Az emberek a legfelső földi szinten vannak.
Égi szintek:
  • An, luludánítú vörösös kőből van a legfelső ég, amit mi nem látunk. Itt van a 300 igigi székhelye is.
  • Szaggilmud kőből van a köv. szint. Ezt már látjuk, lazúrkék. Itt van Marduk cellája.
  • Átlátszó jáspisból van az alsó ég. A csillagok szintje.
Földi szintek:
  • Felső földi szint a mi világunk
  • Második földi szint: Apszu, a felszín alatti vizek gyűlnek itt össze. Itt lakik Ea, Marduk apja.
  • Alvilág. Sumerül: Kurnugia („a vissza nem térés országa”).

Babilon neve a presumer Babilla szóból jön és az akkád népetimológia fordította át Báb Ilivé, az istenek kapujára. A Babilláról nem lehet tudni, h mit jelent. De a népetimológiai hagyományt nagyon komolyan vették.
A Pergamon Museumban látható az Istár kapu 2/3-a.

Eképzelések az alvilágról

7 kapuja van.
Ami nekünk szép, az az alvilágiak számára csúnya, ezért az Istár kapu alján nem mázas téglák vannak.
Ahhoz, h visszatérhessen vki onnan, helyettest kell állítania, Dumuzi/Tammuz vegetációs istent. Amikor Inannát helyettesíti Tammuz az alvilágban, akkor a földön meghal a vegetáció. Amikor Inanna/Istér visszamegy, Tammuz visszajöhet és a természet feléled.

Elképzelések az égről

A csillagoknak 7 szintje van. A Mithrasz-vallás szerint 7 lépcső vezet fel a 7 égi szférába és legfelül van a győzhetetlen Nap.
Az istenek égi jelekkel üzentek-> előjeltudomány.
A csillagok és az égi testek járását ismerni kellett a naptárhoz.
3 táblasorozatból tudjuk, hogy milyen csillagászati ismereteik voltak:
  • Enúma Anu Enlil: „Amikor Anu és Enlil”
  • Múl Apin: 71 csillagot sorol fel
  • Asztrolábium: 36 csillagról számol be
Az ég egy kör, vízszintesen 3 részre osztva, ez a 3 ösvény. Középen Anu ösvénye, tőle É-ra Enlil, tőle D-re Ea ösvénye. Enlil ösvényén van a zenit.
Marduk határvonalakat rajzolt az égre.
A hellenisztikus kor előtt nem tudunk személyes horoszkópokról Mezopotámiában, i. e. 4. sz.-ban készült először, valszeg egyiptomi hatásra.

Nincsenek megjegyzések: