Ismétlés: Istenérvek típusai:
· A priori
o ontológiai
· A posteriori
o Kozmológiai
o Tervezési/ célszerűségi érv: ahol tervezettség van, ott tervezőnek is lennie kell. Ez nem olyan általános tapasztalatunk, mint az, hogy a kozmosz létezik.
A tervezési (vagy célszerűségi) érv
A posteriori, abból a tapasztalatból indul ki, hogy a természetben létezik egy rend. Az öntudatlan dolgok maguktól nem lehetnek tervszerűek, valaki van a terv mögött. Az újkori fizika szerint nem kell, hogy értelme álljon a dolgok mögött, a testeknek csak kiterjedése van. Az anyagban csak mechanikus mozgás és kiterjedés van. <-> Arisztotelész fizikája.
Az újkori fizikában eltűnt a célszerűség kategóriája (bár sokan próbálták visszacsempészni egyes természeti jelenségek kapcsán).
Laplace-démon: egy lény, amely a teremtéskor előre lát minden dolgot, mert ismeri az összes mechanikus sort, ami meghatározza a világot. Laplace Napóleon minisztere volt! Istenre azt mondta, h „nincs szükségem erre a hipotézisre”.
A mechanikus világképben nem maradt helye a csodáknak és a kinyilatkoztatásnak, de a világ tervezettségének igen. A tervezettség csak plauzibilisebb lett attól, hogy a természet bizonyos részeinek nincs célja.
David Hume: Dialogues concerning Natural Religion 1776
· Sok filozófiatörténész szerint a vallásfilozófia legfontosabb könyve
· Csapást mért a célszerűségi istenérvre
· Hume életében nem merte kiadni a könyvet, mert már fiatalon meggyűlt a baja az anglikán egyházzal
· Posztumusz adta ki Hume unokaöccse
· A 18. sz.-i művelt embereknek azt illett vallania, hogy a tételes vallások bizonytalanok, de az biztos, h a világnak van egy nagy, bölcs, jóindulatú teremtője-> a természetes vallás teljesen bizonyos és megtalálható minden népnél, mert nyilvánvaló, az egész emberiségnek közös. Newtonnal támasztották alá. Wallaston: Natural Religion c. könyv: a keresztény vallás specifikus tételei problematikusak.
· Mindenkit deistának neveztek a 17. sz.-ban, aki istenhívő volt, de a tételes kinyilatkoztatásokat nem fogadta el. Későbbi fejlemény, h az a deista, aki szerint „a gép forog, az alkotó pihen”.
· Clearthes: a világegyetem rendje világossá teszi, h van terv a világ mögött. Demea: Istenben hinni kell, nem lehet ésszel következtetni rá a világ alapján. Philo: magában Isten létében is kételkedett.
· Az egyházra és a széleskörű közönségre egyáltalán nem hatott Hume érvelése.
Philo érvei
· A világegyetem teremtője inkább rossz lehetett, mint jó.
· Mért ne alkothatta volna a világot több isten, miért 1?
· Az okban sohasem lehet több, mint az okozatban. -> Istenben lehetnek rossz tulajdonságok, halandó is lehet, ehet, h már meg is halt.
· Mi van, ha az anyag rendezettsége véletlen?
Mechanikus világkép <-> organikus világkép-> vitalizmus
Keresték az étert, mint a világot kitöltő anyagot.
Székács Schönberger pszichoanalitikus írt egy tanulmányt Freudról, amiben megmagyarázza, hogy hogyan sikerült beszuszakolni az élő szervezetet a mechanikus világképbe.
Az élő szervezetet nem lehetett megérteni a mechanikus világkép keretében, mert:
· Sajátos energiagazdálkodás
· Képes identikus reprodukcióra
· Vannak élő szervezetek, amelyeknek van tudata
· Részei sajátos módon kapcsolódnak: részei nélkül nem lehet az egészet megmagyarázni
· -> ezért született meg az organikus világkép.
A 19. sz.-ban a deizmus helyett a panteizmus lett a divatos világkép.
Vitalizmus: Az élő szervezetekben specifikus életerő van, életprincípium. Az élettelen dolgok is organikus egészek, csak ezt mi nem látjuk. Van egy világ-egész, amelynek minden szintjén specifikus erők működnek.
A 19. sz. tudományos felfedezései szerteoszlatták a vitalizmust. 1822-ben sikerült szervetlen anyagból szerveset előállítani-> az élőlények ugyanabból a dologból vannak, mint az élettelenek. Termodinamikai törvények: az élőlények ugyanazt az energiagazdálkodást folytatják, mint az élettelenek. Mendel: genetika törvényei. Darwin mérte a legnagyobb csapást a vitalizmusra. Az élőlények egymásból fejlődtek ki. 1859 A fajok eredete.
Össze lehet egyeztetni a tervszerűséget az evolúcióval, van, aki szerint az evolúció iránya mutatja a tervszerűséget, miért pont egyre fejlettebb élőlényeket hozott létre az evolúció?
Ugyanakkor az evolúció csak az univerzum egy parányi részében létezik, véletlenszerű jelenségnek tűnik a kozmoszban. Pl. a 65 millió évvel ezelőtti meteor becsapódás a Yucatán-fsz.-en, ami a dínók kihalását okozta, véletlenszerűnek tűnik.
A marxisták először üdvözölték a darwinizmust, mert száműzi a teremtést, de aztán Engelsnek már nem tetszett annyira, h az ember – mint tudatos lény - a kozmosznak egy véletlenszerű terméke Darwinnál. Az evolúció iránya nem feltétlenül követ belső tervszerűséget.
„Intelligent design”/ID/Értelmes tervezettség
Amerikai protestáns fundamentalisták kompromisszuma a darwinizmussal, cserébe lemondanak a kreacionizmusról.
Amikor találunk vmit a természetben, ami látszólag nem alakulhatott ki az őt körülvevő természetes folyamatokból, akkor azt mondjuk, h az őt létrehozó természeti folyamatok tervezetlenek.
A természet bizonyos folyamatai nem tervezettek.
Antropikus elv
Barrow-Tipler 2 fizikus, 1970’ .
Fine-tuning: finomra hangoltság. Az univerzum fizikai állandói annyira finoman vannak hangolva, hogy ha csak nagyon picit mások lennének, nem jöhetett volna létre a szénvegyületeken alapuló élet. Lehet, hogy direkt van ez a hangolás?
De biztos, hogy nem jöhetett volna létre másmilyen élet, ami nem szénvegyületeken alapul? Nem lehet, hogy ez csak egy univerzum a sok közül?
Feleslegesen nehézkes eljárás Isten részéről ez annak érdekében, h létezzen az ember. Nem kellett volna pont az univerzum fizikai állandóinak állítgatásával megtennie ezt és az univerzumnak egy ilyen kicsiny pontján, és ilyen későn. Ráadásul fenyegetett, nehézkes, véletlenszerű, időben és térben szűk szegmensre korlátozódó folyamat volt az élet létrejötte. Amennyiben tényleg Ő teremtett minket, sokkal egyszerűbb utat is választhatott volna, pl. a 6 napos teremtéstörténet módszerét.
Székely László: Az emberarcú kozmosz c. könyv.
Az ID és az antropikus elv is modern újragondolási kísérlete az tervezettségi istenérvnek.
Jövő órán: Richard Swinburne újrafogalmazása a tervezettségi érvvel kapcsolatban.
J. L. Mackie: The Miracle of Theism olvasni a vizsgához!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése