A Tikun Olám (a világ megjavítása) az a fogalom, ami összefoglalja ezt a felelős attitűdöt.
1. A világ rossz-> meg kell javítani
2. Szebb jövő-> utópikus eszme
a) A világ megjavítása folyamat: saját környezetben kell elkezdeni, utána kiterjeszteni szélesebb körökre
b) A világ megjavítása eszme: egy csapásra megváltoztatja a világot.
Milyen alapon avatkozunk be mások életébe?
· Altruista
· Utilitárius: a közjóra hivatkozik
· Paternalista: szegény buta emberek helyett dönt vki
· Deontológiai: kötelesség alapú, az emberi lét kötelességeket ró ránk
Az Álénu (Záróima) a deontológiai eszmét sulykolja naponta 3x a zsidókba.
· Univerzalizmus: dicsérjük és elismerjük a mindenség Urát
· Partikularizmus: nem tett minket olyanná, mint a világ népei
· „kijavítva ezzel a világot”-> erről a szöveghelyről származik a Tikun Olám kifejezés
· „Hiszen ők a hiábavalóság és az üresség előtt borulnak le, és olyan istenhez imádkoznak, aki nem segít” – ezt a mondatot a 20. sz. előtt sok imakönyvből kihagyták, mert nagyon kínos volt keresztény környezetben élve…
· Platón Államával rezonál a szemlélete abban, h mindenki azt fogja tenni, amihez a legjobban ért
A konzervatív és a reform judaizmus ált. erkölcsi kötelességet emel ki az Álénuból.
A rekonstrukciónista irányzat a-teista (nem ateista!!!), vagyis nincs perszonális istenképe, mert a Soá itán az fenntarthatatlan, a tikun álom eszerint az irányzat szerint a partikuláris zsidó közösség társadalom iránti kötelessége.
A zsidó hagyomány szerint a nem zsidókra 7 törvény (Noé 7), a zsidókra 613 vonatkozik.
Noé7:
1) Bálványimádás tilos
2) Vérfertőzés tilos
3) Élő állat húséból kivágni tilos
4) Gyilkolni tilos
5) Tulajdon megkárosítása tilos
6) Blaszfémia (Istengyalázás) tilos
7) Bíróságok legyenek-> jogbiztonság
Ráv Jákov Ettlinger: Minchát Áni, Párásit Bámidbár
· 19. sz., az ő tanítványa volt Hirsch
· A zsidók tanító kötelessége a világ felé aktív, Hirsch szerint passzív, példát kell mutatni egyszerűen.
R. Meir Dvinsky
· 19. sz.-20.sz. elején élt
· Az egyik legkeményvonalasabb ortodox bölcs
· A lopás és az igazságtalanság bűne nagyobb, ha nem zsidóval szemben követi el yegy zsidó, mintha zsidóval tenné – mondták bölcseink, mert Hilul Hásém (az Örökkévaló Nevének maggyalázása), mert az egész zsidó közösségre és az Örökkévalóra is szégyent hoz.
· „a látszat is megvetést kelt Aziránt, Akinek a szentségét kötelesek vagyunk hirdetni”
· Hillél a fél lábon állós sztoriban: „a Tóra lényege az, h ne tedd azt mással, amit nem szeretnél, h veled tegyenek; a többi a magyarázat. Most menj és tanuld meg a magyarázatot is.”
· 3Móz 19:18 „Szeresd felebarátodat, mint magadat/mert olyan mint te.” Az a probléma, h a כמוך mindkettőt jelentheti. Ráadásul el kell dönteni, h univerzálisan v partikulárisan értelmezi az ember ezt a parancsolatot. Maimonidész a partikulárisra helyezi a hangsúlyt, a másik zsidót és a betértet kell szeretni, mert „olyan mint te”.
Rabbi Akiva, a Misna egyik fő bölcse betértek családjából származott.
Balázs Gábor: zsidó és nem zsidó között a software-ben van a különbség, azt minden hardware-en le lehet futtatni. J
i. sz. 2. sz. Ákivá és Ázáj: Tórát Hákohánim: halachikus midrások gyűjteménye a Vájikrához (Mózes 3. könyve)
„Szeresd a gért” 4Móz 10:19 (gér=jövevény)
Heszed: olyan pozitív dolog, amit nem kötelező megtenni, csak jó.
Gmilut hászádim: egy nagy általános kötelességből származó partikuláris szabály.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése