Az erkölcsi istenérvek azért nagyon gyengék, mert a köznapi nyelvben erkölcsön olyan dolgot értünk, ami akkor is kötelező, ha minden motivációnknak ellentmond. Tehát aki vmi más motivációból (istenfélelem) követi az erkölcsöt, az nem erkölcsös.
Vallási tapasztalatból merített istenérvek
Néha nem könnyű elkülöníteni a csodát a vallási tapasztalattól, de el kell különíteni. Ha vki testetlen hangokat hall, az csak vallási tapasztalat, ha nem mutatható ki a hang, viszont csoda, ha tényleg kimutatható.
Ma sokkal több vallásos ember támasztja alá hitét vallási tapasztalattal, mint régen. Régen racionális istenérvekre volt szokás hivatkozni.
Akkor beszélünk csak vallásos tapasztalatból vett érvről, ha a nem hívőkkel való közös kognitív struktúrán belül vonható le az adott tapasztalatból Isten létezése. Amikor ilyen érvekkel vitatkozik egy ateista filozófus, akkor nem azt kell kimutatnia, h a vallási tapasztalatok hamisak, hanem azt, hogy nincs kognitív értékük Isten bizonyításában.
Ez a típusú istenérv az elmúlt század angolszász analitikus filozófiájából bontakozott ki.
Észlelni Istent c könyv. Érzéki tapasztalattal analógia: annak ellenére hiszünk az érzéki tapasztalatok létezésében, hogy nem tudjuk bebizonyítani, nem sikerült még megcáfolni az episztemológiai (ismeretelméleti) szkepszist. Ennyi erővel Istenben is hihetünk. Az ateista filozófusoknak releváns különbségeket kellene kimutatnia az érzéki tapasztalat és Isten léte között.
Érvek a vallási tapasztalatból merített érvekkel szemben:
· A vallási tapasztalatok általában lélektanilag racionálisan magyarázhatók, a vizionálók szociális közegének és lelki állapotának következményei.
· Ha Isten hozta létre a normál lélektani működésünket, akkor nyilván természetesen része a vallási tapasztalat. Tehát ettől még bizonyíthatják objektíven Istent.
· Sok vallási tapasztalat kölcsönösen ellentmond egymásnak. Pl. csak bizonyos felekezetek tagjainak jelenik meg látomásban a Szentháromság. -> egyik vallási tapasztalat igaz, a másik hamis? Nem, vagy mindegyik igaz, vagy egyik sem.
· Ennek kivédése lehet: mindegyiknek igaz a magja, Isten tapasztalása. Lehet, h Isten akaratának megfelel, hogy a keresztes lovag azt álmodja, h legyőzi a hitetlen muszlimokat, egy muszlim meg azt, hogy legyőzi a gyaurokat… [mondjuk akkor nem éppen őszinte és erkölcsös]
· A nem hívők számára rendszerint ellenőrizhetetlenek a hívők állításai a vallási tapasztalataikról. A hívők mondhatják, h nekik a vallási tapasztalat elsődlegesebb az érzékinél, tehát nem a vallásinak kell kompatibilisnek lennie az érzéki tapasztalatokkal, hanem fordítva. Na de az érzéki tapasztalatokkal kapcsolatban könnyebben jutnak kompromisszumra különböző emberek (vallásosak és nem vallásosak is) azt illetően, h valami tapasztalat volt vagy optikai csalódás. A vallási tapasztalatok ügyében csak a közös vallás krédóját elfogadó emberek tudnak megegyezésre jutni.
Megoldási kísérletek a vallási tapasztalat nem objektív voltára
Alston
egy adott közösség szabályai szerint elfogadott rendszerben lévő vallási tapasztalat hiteles. -> ez nagyon gyenge, mert teljes relativizmushoz vezet. A haruspex májból jóslása is autentikus tapasztalat meg a szentek látomásai is?
Swinburne
Hitelesség elve: ha vmi vmilyennek tűnik, akkor olyan is, ha nem szól ellene semmi. Alátámasztás: iszonyatos szkepszisnek tenne ki minket folyamatosan, ha nem ezt gondolnánk. Hinnünk kell a megismerés normál forrásainak első nekifutásra. Ha kiderül, hogy baj van velük, csak akkor érdemes kételkedni, ennek kritériumai:
1. Nem megbízható személy a forrás
2. Nem teljesen tudatos állapotban történt a megfigyelés (részegség, félálom)
3. A kérdéses objektum nem volt ott a megfigyelés helyszínén
4. Ott volt az objektum, de nem ő idézte elő a kérdéses tapasztalatot
Az első két kritérium ált. nem illik a vallási tapasztalatokra. A másik két kritérium meg nem is teljesülHET a vallási tapasztalatokra, hiszen Isten mindenhol jelen van és végső soron mindent ő okoz (már ha létezik).
Swinburne konklúziója: egy objektíve létező Isten megtapasztalásairól van szó.
Bizonyos filozófusok szerint az is kellene a vallási tapasztalatok objektivitásának elfogadásához, hogy
· egymást erősítsék,
· ha egy tapasztalat már megtörtént, megtörténhessen még egyszer,
· több ember tapasztalatai összevethetők legyenek.
Gale: On the Nature and Existence of God c könyvben megsemmisítő kritika.
Gale szerint az, h nagyon sok embernek nincs vallási tapasztalata (ugyanott, ugyanabban az állapotban), hitelteleníti őket, nem megbízhatóak, hiszen Istennek pont az ateistákhoz kéne szólnia ezekkel, nem az amúgy is hívőkhöz.
Csoda
A hétköznapi nyelvben néha csodának hívunk olyan dolgokat, amik nem csodák, csak rendkívüliek. Pl. 210 cm-es ember A vallásfilozófiában csoda= vallási jelentőségű dolog, ami ellentmond a természeti törvényeknek. Csodás jelenségek minden világvallás kontextusában előfordulnak. A jézusi csodák megtörténése körül vannak ma még a legkomolyabb viták, mert az őket megörökítő szövegek csak pár évtizeddel később születtek. Ugyanakkor a kereszténységben nincs csodából vett istenérv.
Csodák teológiai magyarázata: Isten felfüggeszti egy adott helyen és időpontban a természet törvényeit. A newtoni fizika szerint az egész világegyetemben ugyanazok a törvények érvényesek folyamatosan, ezért nem fér bele a modern ember világképébe a zsidó-keresztény magyarázatú csoda.
Hume: csoda egyszeri kivétel a természet tv-ei alól, márpedig a természeti tv-eket rengeteg minden támasztja alá. Bármilyen csodát viszont csak bizonyos számú ember tanúvallomása támaszt alá, tehát inkább a tanúk tévedését/hazugságát kell feltételeznünk, mint a természet tv-einek ideiglenes érvénytelenségét. Ezzel az érvvel több gond van:
· elvileg elképzelhető, h egy csodáról legyen fizikai bizonyíték
· a természet tv-eit is tanúvallomásokból ismerjük, a tudósok is éppúgy tévedhetnek v hazudhatnak, mint a csodák tanúi
· nem tartozik hozzá az egyszeriség a csoda definíciójáoz. Bizonyos csodák többször is megtörténhetnek, pl. a stigmatizáció.
Az emberi megfigyelőkészséget a felfokozott érzelmi állapot nagy tévedésekbe hajszolhatja bele.
Nem tudjuk, hogy meddig terjednek a természet erőinek határai! -> nem tudjuk, hogy az, amit a természetfeletti erő által a természeti tv-ek felfüggesztésének hiszünk, nem egy másik természeti erő működése-e!
A lourdes-i csodák a legjobban dokumentáltak: nem katolikusokból álló bizottság ellenőrzi őket, és 1945 óta évi 1 csodát ismer el az egyház, előtte évi több mint 20-at. -> mióta jobban ellenőrzik a csodákat, kevesebbet fogadnak el. Előzmény: 1860-as években megjelent ott egy lánynak Szűz Mária és kegyhely alapítására utasította és megjelent egy forrás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése