2011. március 22., kedd

Balázs Gábor: A zsidó hagyomány viszonya a természetes környezethez


Egy témában sem lehet megmondani, h mit mond a zsidó hagyomány, hanem a saját értelmezésünkkel illeszkedünk be a hagyomány láncolatába.
Bibliai könyvek: héber elnevezés formai szempont alapján, görög-latin elnevezés tartalmi.
A zsidó hagyomány forrásainak csoportosítása:
                      I.      Tóra
                    II.      Szóbeli Tan (az Írott Tan a Tanach) – magyarázatok, értelmezések
                 III.      Szóbeli Tan jogi értelmezése-> Halacha -> kora-újkor
                 IV.      Szóbeli Tan kortárs értelmezése – ez is jogi
Alapfogalmak a teremtéstörténetben:
·        Uralom: hódítás-> felelősség a természet iránt! („Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.’ 1Móz 1:27)
·        A világ alapvetően jó, Isten a szabad akaratából hozta létre. Ezzel szemben a görög hagyomány szerint eleve rossz a világ, az istenek harcából lett az ember. Mezopotámiai hagyomány: egy démon véréből lett az ember…jó kezdés
·        Az uralom nem olyan negatív fogalom az ókori és a középkori felfogásban, mint a miénkben! (mert: 19. és 20. sz. tapasztalatai)
·        A monoteista vallások istenképe pozitív, az uralkodóktól Istenéhez hasonló felelősségteljes uralkodást vártak el.
·        1Móz 2:7 „az embert a föld porából… és élet leheletét lehelte orrába”
·        1Móz 2:15 „és fogta az Örökkévaló Isten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy az művelje és őrizze
·        Balázs Gábor szerint nem 2 különböző teremtéstörténet van, hanem az embernek, mint archetípusnak 2 aspektusa:
o       Saját képére teremtette Isten-> van benne vmi jó, isteni
o       A föld porából van-> tökéletlen, mulandó
o       -> ambivalencia az emberben
·        רדו (kb. uralkodni) szó mást-mást jelent, ha másképp pontozzák ki-> már a pontozással értelmezzük a szöveget: uralkodj vagy legyél uralva… nem mindegy… Rabbi Jákov Kfár szerint: ha jól viselkedünk, akkor uralkodni fogunk, ha nem, akkor a ירד (lesüllyed) igét kell kiolvasnunk, lesüllyedünk és uralva leszünk.
·        1Móz 9:2 „féljen és rettegjen tőletek minden földi állat” -> bejön a természettel szembeni uralom, a hierarchia, amiben az ember az állatok felett áll
·        1Móz 9:4 „De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek!”
o       Nem abszolút az állatok feletti uralmunk!
o       Az állat ehet vért, az ember nem, mert felelősséggel tartozik az Örökkévalónak!
o       Kivágni húst az élő állatból tilos
Érdekes kitérők:
A női homoszexualitás nem tórai, csak rabbinikus tilalom.
Az ortodoxia jelentős része is hatályon kívül helyezte már a női tanulásra vonatkozó tilalmakat.
A Babilóniai Talmud a 3-6. sz. között Babilóniában élt bölcsek (anórák) tanításainak gyűjteménye, a 6-7. sz.-ban szerkesztették meg.

Visszatérve a témára:
Elsősorban kötelességeink, nem jogaink jatározzák meg a világhoz fűződő viszonyunkat.
Sulchán Árukh háráv 14. rész:
·        בל תשחית=Ne rombolj!
·        A 4Móz 20:19re vezetik vissza: „ne pusztítsd el a fáikat!”
·        A modern izraeli rabbik szerint ebbe beletartozik a műemlékvédelem is
·        Felelősségteljes tulajdonlás követelménye
·        A szükségtelen rombolás és az elhanyagolás tilalma
Misna: Izraelben az i. e. 3. sz.-i. sz. 3. sz. között élt bölcsek (tánáim) tanításainak gyűjteménye, Rabbi Jehuda Hánászi szerkesztette meg.
Rabbi Mose Feinstein amerikai rabbi: a dohányosok személyükben felelősek a kárért, amit okoznak.
A reformok, a konzervatívok és az ortodoxok szerint is elmarasztalhatóak a dohányosok az öngyilkosság tórai tilalma értelmében.

Nincsenek megjegyzések: